Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-04 / 284. szám

Az ifjúságért és az ifjúsággal Az UNESCO főigazgatójának feltehetően minden oka meg­volt, hogy a Nanterre-i és a párizsi barikádok évében a világszervezet közgyűlését tör­ténelminek is nevezhető tanul­ságok levonására késztesse. „Nem elégedhetünk meg többé azzal — mondta René Maheu, — hogy az ifjúság érdekében cselekszünk. Vele együtt kell cselekedni és gondolkodni, s rajta keresztül mindazzal, ami az életben fontos számára és számunkra —, de sokkal in­kább fontos neki, mint nekünk. Csak így, csak ezzel a feltétel­lel őrizhetjük meg, vagy sze­rezhetjük vissza bizalmát, mely nélkül minden fáradozásunk hiábavaló.. Természetesen nem arról van szó, hogy az ENSZ e szakosí­tott »szervét átalakították, — bár voltak szélsőségesek, akik azt vallották, meg szüntetni az öregek UNESCO-ját —, hanem csupán arról, hogy azokon a területeken, ahol az ifjúságot elsősorban érintő témákról döntenek, meg kell hallgatni a fiatalokat is. Az UNESCO alapeszméje továbbra is vál­tozatlan: a békéért, a fejlődé­sért. az emberi jogok érvényre- juttatásáért tevékenykedik az oktatás, a tudomány, a kultú­ra és a kommunikáció terén. Az 1970. évi közgyűlés a kö­zelmúltban zárult. Küldöttsé­günk eleget tett a tagállamok­hoz intézett levélbeni kíván­ságnak, amely azt szorgalmaz­ta, hogy a kormányok az ifjú­sági és a nevelésügyi dolgok­ban járatos fiatalokat is küld­jenek a párizsi tanácskozásra. Ez a hely szűkös keretet ad ahhoz, hogy mindarról beszél­hessünk, amit küldöttségünk, vagy még inkább nemzeti bi­zottságunk az UNESCO-ban kifejtett. Maradjunk tehát az ifjúsághoz kapcsolódó mun­kánál. Vannak klubjaink, amelyek UNESCO-támogatást kaptak, s bizonyos mértékben kihasznál­tuk az ösztöndíj-lehetőségeket is. Mintegy száz középiskolás Valahogy úgy-jött ki a lépés, hogy Vera még annak idején, xizenküencéves korában szemet ‘■etett a negyvenhét esztendős Fontos Andorra, akinek egy fe­lesége és öt gyermeke volt. Ha történetesen, mondjuk, fordított esetben, öt felesége és egy gyer­meke lett volna Fontos Andor­nak, akkor Vera lényegesen ne­hezebben tudta volna elszakítani családjától Fontos Andor osztály­vezető kartársat, akit házi hasz­nálatban, eddig ismeretlen okok alapján, Buckónak neveztek ott­hon nyíltan, és háta mögött a hivatalban. Nem szaporítom azon­ban tovább a szót. Vera első manővere az volt. hogy felemel­tette Fontos Andorral a fizetését, majd a különben számára igen unalmas számlázási osztályról át­helyeztette magát igazgatósági titkárnőnek, pedig még kávéfő- zőnöi vizsgája sem volt. Vera így megfellebbezhetetlen tekintélyt szerzett magának Fontos Andor révén a vállalatnál, ami legin­kább abban mutatkozott meg, hogy a kollégái nem .verjek előt­te semmi ..fontos” dologról be­szélni. Nem baj — gondolta Ve­ra —, csak utáljanak. F.z a kar­rier kezdete. Aztán búcsúzén! még vétetett magúnak Fontos Andorral egy nyolcezer forintos bundát, majd vétjérvém/esen ha­zaküldte Buckót a I clesénév gr. Fontos Andorné született V.; Ilonához, mert a fent elmond fáknál már nem nézett ki többe Fontos Andorból, nem beszélve arról, hogy közben megjelent az életében Meredek Jóska ötven­utazott Franciaországba és a Szovjetunióba, diákcsere kere­tében. Ugyanakkor mi is ven­dégül láttunk francia, illetve szovjet középiskolásokat, mert hiszen ennek a cserének az a lényege, hogy a fiatalok a kinttartózkodás idején csalá­doknál laknak. Lehetőség van rá, hogy magyar fiatalok is részt vegyenek az alfabetizációs prog­ramban, és ha erre szükség lesz, ifjú szakembereket küldhe­tünk a fejlődésben elmaradott országok megsegítésére szerve­zett nemzetközi, szakértői ifjú­sági brigádokba. A jövő tehát újabb lehető­ségeket kínál, de egyben fel­készülésre is kötelez bennün­ket. A nemzetközi megértés­re nevelés keretében dán pe­dagógusok jönnének hozzánk a nyáron, hogy az ország tör­ténelmének és földrajzának megismerése révén Magyar- országról beszéljenek diákjaifc­Sokan vannak. Többnyire fiatalok. Megtalálhatók a fő­városi tereken, pályaudvaro­kon, szórakozóhelyeken épp úgy, mint a kisvárosi tereken és pályaudvarokon, vagy a kocsma előtt. Falkába verőd­ve, vagy magányosan. Az előb­biek jobban érzik magukat, az utóbbiak ritkábban kerülnek összeütközésbe a hatóságokkal és egymással. De most nem a rendbontókról lesz szó. A lő­dörgő falkák legritkábban okoznak csetepatét. A lézengés nem cselekvés náluk, hanem tagadása a cselevésnek. Fő mozgatója az unalom lenne, ha mozgatná valami, de nem teszi. Az unatkozók helyzet­változtatását valamiféle te- tehetetlenségi erő irányítja Ez az erő rúg lábuk helyett az útbaeső kavicsokba, bámul he­nyolc éves maszek zöldség- kiskereskedő (saját standdal), aki a félreértések elkerülése végett nem két kiló tisztított rózsa­krumplival, hanem egy elegáns öröklakással honorálta Vera buz­gó és szorgalmas szerelmét. Me­redek Jóskát aztán a hatvanöt éves Stex Géza követte, aki szép meggypiros Renault gépkocsit ajándékozott Verának, mert a lány állítólag visszalopta számá­ra az ifjúságot, ami pedig egy­általában nem lehetett könnyű és irigylésre méltó feladat. Old Ernő már régen túl járt a het­venen, amikgr ,,végzetszerűen”, az ,,élet utolsó ajándékaként” az útjába robbant, és valósággal megbabonázta nőies varázsaiJal Vera. Old Ernő egy Rnlaton-parti villával és vitorlással akarta meg­lepni Verát, aki azonban ezek­től a ,,csekélységektől” egy csep­pet sem lepődött meg. sőt egé­szen természetesnek vette Old Ernő nagyvonalú gesztusát. Azt mondják, Vera jelenleg egy Sn óidig Karcsi nevezetű sráccal jár, cki izmos, kisjjortolt jelen­ség. soha egy vasa sincs, viszont huszonhárom éves. és egyáltalá­ban vem zavarja, hogy i érc mar betöltötte a negyvenet. Ugyanis amíg Vera karrierjén buzgóik o­ott. közben elmúltak felette az 'vek. Ez a tény azonban vem nyer keseríti cl, mert még rp./v- clég rvpa-'nt s. jó kondíció­nk örvend, sőt a meggypiros r znault volánja mellett kimon­dottan kívánatos nő benyomását kelti... nak. Tervek vannak arra, hogy az ifjúsági cserét, ami eddig is jó tapasztalatokat hozott, a francia és szovjet példa nyo­mán kiterjesszük több szocia­lista országra és Skandináviá­ra, Olaszországra, Angliára is. De ez már hatékonyabb együtt, működést igényelne a KISZ- szel és az Expresszel. A világszervezet programja, a lehetőségek jobb kihaszná­lása, és mindenekelőtt az a tény. hogy az UNESCO hivata­losan is zászlajára tűzte „Az ifjúságért az ifjúsággal” jel­szót, valószínűleg különböző lépések megtételére készteti a nemzeti bizottságok többségét. Nekünk is mindenképpen érté. kelni kellene a helyzetet. S ez pillanatnyilag azt kívánja, hogy az UNESCO magyar bi­zottságán belül létrehozzuk az ifjúsági albizottságot. Ami nem csupán az UNESCO felismeré­sének, hanem elsősorban saját érdekeinknek felelne meg. lyettük olyan kirakatokat, amelyekre két hete kiakasztot­ták a -Rendezés alatt” táb­lát. Ezek után valamiféle inte­lem kellene, hogy következ­zék. Az elfecsérelt időről, hasznos szórakozásokról, vagy hasonlókról. Ezúttal elmarad. Kosztolányi kedvéért, aki­nél tevékenyebb írót, újság­írót és embert keveset talá­lunk, mégis egy versében így írt: lelkem éjén bús malom zakatol — az unalom. Juhász Gyula kedvéért, aki szintén ismerte azokat az órá­kat, amelyekkel nem lehet mást kezdeni, mint eltölteni valahogy. És végül furcsa módon egy különös öregasszony ked­véért, akinek lézengése egy eddig fel nem fedezett mű­vészet kiváló alkotása lehet. Először egy éjszakai vonatra várva találkoztam vele. Töb- bedmagával a harmadik falu­ba indult, hogy leszedje feles kukoricáját. A váróteremben vagy egy óra hosszat mesélt házáról, ami nemrég épült, a malacról, aminek a kukoricát szánja, a munkáról, ami ilyen­kor hét végén sem kevés. Más­fél nap múlva mégis egy pes­ti pályaudvaron találkoztam vele. Megismert. Mint régi ismerősének, örömmel mesél­te, hogy a kukoricát letörte már (hál’ isten, elég szépen termett), utána egyszerre ma­ga sem tudta, mi ütött be­lé, olyan soknak és felesleges­nek érezte a szabad időt, hogy felugrott Pestre járkálni egy kicsit, A járkálás alatt — is­merősről lévén szó, tanúsítha­tom — semmi olyat nem ér­tett, amit ennek a szónak a fővárosi köznyelv tulajdonít. Mindez miért fontos? Talán egyáltalán nem az. Az időn­kénti lézengés úgy látszik a munka és szórakozás között szégyellt, titkos gyönyörűsé­geink egyike. "Veszedelmessé csak akkor válik, ha életfor­mává lesz, Bár éltől r.Ui* kel! tartani, mert megélni ói»y hr.t. lom, egyre kevésbé lehet belő­le.- roegay ­Ágh Jfihamér: Vera karrierje... A lézengők Ápolonojeloltek az új ösztöndíjrendszerről Régi gondja az egészségügyi intézményeknek — mindenek­előtt a megyei kórházaknak —, az egészségügyi középkáderek hiánya. Számos intézkedés tör­tént már az ápolónők, asszisz­tensek, gondozónők élet- és munkakörülményeinek megja­vítására. Ezek közé tartozik a leendő egészségügyi középká­derek tanulmányi lehetőségé, nek kiszélesítése, — új, a ko­rábbinál sokkal kedvezőbb ösz­töndíjrendszer bevezetése. Másodéves gyermekápolónő- jelöltekkel beszélgettünk, mi­ként ítélik meg ük maguk ezt a segítséget? A kimutatások szerint a leg­magasabb tanulmányi ösztön­díj 600 forint. A legalacso­nyabb 250. Köthetnek a tanu­lók ezenkívül társadalmi ösz­töndíjat is, ez havi 250 forint. Az, aki albérletben lakik 100 forint hozzájárulásban is ré­szesül. Egyszerű összeadás: az, aki­nek tanulmányi átlaga több 4,5-nél, megkaphatja a 600 fo- rintbt. Plusz 250 forint társa­dalmi díj, plusz 100 forint la­káshozzájárulás. összesen ki- lencszázotven forint, A kezdő adminisztrátor, vagy szakképzetlen pedagógus havi fizetése ez az összeg! — Bőségesen elég a saját költségeim fedezésére — vallja Kovacsóczy Mária, — Benn ebédelek — ez havi 50 forint csupán! —, szüleimmel lakom Fácánkerten, a vonatköltség havonta 28 forint. A többi pénzem megmarad ruházko­dásra.' A 850 forintból így majdnem nyoicszázért nem kell mást nyújtani, mint Jól tanul­ni. — Igen, de ezt nem min­denki veszi olyan komolyan, mint Mária. C zeller Ilona tanulmányt ösztöndíja 250 forint. — Miért nem kötött társa­dalmi ösztöndíjat? — Dombóvári vagyok és oda szeretnék visszamenni is. Ami­kor ide jelentkeztem, a dom­bóvári kórház nem kötött ve­lem szerződést, így most albér_ letben lakom Szekszárdon. Ha befejezem az Iskolát — az ígé­ret szerint — elhelyezkedhe- tem a dombóvári kórházban. Tanulmányi átlaga 2,33. Ketten az osztályból a pécsi gyermekklinika társadalmi ösz­töndíjasai. — Miért Szekszárdon tanúi­nak? — Pécsett nem indult tavaly gyermekápolónői tagozat — mondja a pécsváradi Öcsai Ju­dit. — Fárasztó bejárni, de szí­vesen vállaltam. Szeretem a hivatásomat. — Hivatásszeretetből vállal­tam én is a bejárást — mond ja Szőcs Gézáné. — Igaz, hogy reggel 6-kor kelek, s itt nap­közben diákká leszek újból, de este otthon háziasszonyi teen­dők várnak. Bölcsődében dol­goztán korábban, védőnő sze­rettem volna leimi. Közben férjhez mentem, s így a sze­gedi védőnőképző helyett a szekszárdi szakközépiskolát vá­lasztottam. A helyi autóbusz közlekedéséről A növekvő városok egyik nagy gondja a közlekedés- fejlesztés. Megoldása nem csu­pán járműparkot, jó szerve­zést, hanem megfelelő úthá­lózatot is kíván. Az útépítés és karbantartás lassú üteme országos gond. Szekszárdon a helyi nehézségek ismeretében igen jó eredménynek mond­ható, hogy a közlekedő autó­buszok az első év nyolc hó­napjában 56 ezer kilométer­rel többet tettek meg, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A gyarapodás valamivel több mint 33 százalék, még­sem elegendő. Az utóbbi idő­ben mind a megyei, mind a városi tanács ismételten fog­lalkozott a szekszárdi helyi autóbuszközlekedés ügyével. Az utóbbi felkérésére készítet­ték el a 11-es Volán forgalmi főosztályvezetőségén azt a jelentést, amely a jelenleg is érvényes helyzet leírása mel­Szekszárd és környéke távbeszélő hálózat- szerelési munkáihoz a Pécsi Postaigazgatóság hálózatépítő üzeme kábelszerelőket, valamint szak- és segédmunkásokat vesz fel. Jelentkezés: Deák András munkavezetőnél, Szelcszárd, postaépület, körzetmesieri iroda, vagy bármely postahivatalnál. (82) lett foglalkozott az új terület tek bekapcsolásának és a meglévő vonalak fejleszté­sének ismertetésével. Azóta a megyei tanács, a városi tanács, a Volán, a rendőr-főkapitányság és a városi kapitányság képvise­lőiből alakult bizottság autó­busszal bejárta mindazokat aa útvonalakat, amelyeken a Vo­lán a jövőben autóbusz­forgalmat kíván lebonyolíta­ni. Az útvonalakon megálló­helyeket jelöltek ki az induló járatok számára, és legújabb értesülések szerint már a jel­zőtáblák elhelyezése is meg­történt. Az új járatok meg­indítását eredetileg november l.'-ére tervezték. Sajnos az Országos Anyag- és Árhiva­tal még nem végezte el ä díjszabás megállapítását. Az ügyintézés gyorsítása érdeké­ben a Volán Tröszt személyes képviselője tesz lépéseket. Ez azért is indokolt, mivel a járatok megindításának tech­nikai akadálya nincs. For­galomba lépésüktől a Volán vezetői a munkás járatok jó és az üzemekhez kapcsolódó járatok megfelelő ellátását, várják. A személyforgalmi osztály vezetője lapunkat megfelelő időben értesíteni fogja az új, illetve módosított autóbuszjáratok megindításá­ról. 1970 december 4.

Next

/
Thumbnails
Contents