Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-31 / 305. szám
r ÓLMA MEGYEI NÉPÚJSÁG ^ * MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 3*5. szám ARA: M FILLER Csütörtök, 1970. december 31. Miniszterek a ” .arinadik ötéves terv főKi eredményeiről Az MTI munkatársainak kérésére öt gazdasági tárca ■vezetője a harmadik ötéves terv befejeztével az aiáb- iáakiban összegezte a tervidőszak főbb tapasztalatait, a tárca legjellemzőbb, legfontosabb eredményeit. BONDOR JÓZSEF. ÉPÍTÉSÜGYI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI MINISZTER: — A harmadik ötéves terv- törvény az építőipari termelés 24—28 százalékos növelését írta eüő, s bár időközben az előirányzat 34 százalékra emelke.. deu, a tényleges fejlődés ezt is meghaladta: am előzetes adatok szerint mintegy 60 százalékkal növekedett az építőipar termelése. A többlet 47 milliárd forint értékű új létesítmény, s így 3U igazat öt év alatt lényegében hatévnyi munkát végzett el. Meggyorsult a lakásépítkezés •6, Az építőipari dolgozók — a rendelkezésemre álló adatok szerint. —. mintegy 15 000 új vtthon átadásával tetézték meg e tervet, amely — mint ismeretes —, 300 000 lakás felépítését határozta meg. — Az építési piac egyensúlyának megteremtése érdekéden meg kell gyorsítanunk az. étHfési kapacitás bővítését, a hatékony, gyárszerű építésmó- dok elterjesztését. Ezért is jelentős, hogy a harmadik ötéves terv egyik legnagyobb műszaki fejlesztési eredménye éppen a lakásépítés nagyipar: módszerének kibontakozása. A tervidőszak első évében kezdte inég Budapesten az üzemszerű munkát az ország első házgyára, s moSt fejezik be Szegeden a hetedik házgyár építését. E korszerű termelési bázisok így most már évente mintegy 29 000 házgyári lakás felépítésére nyújtanák fedezetet. Ezen félül a vidéki panelüzemek évente 3500 űj otthon íalele- tnbít készítik él. DR. DIMÉNY IMRE. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTER: — A ;tervidőszakban tovább szilárdultak a mezőgazdaság szocialista nagyüzemei; anyagi helyzetük jelentősen stabilizálódott és a tsz-ek életében a korábbinál jobban érvényre jutottak a szocialista vonások. A harmadik ötéves tervnek, — Amelyben a mezőgazdasági termelés a tervezettet egy százalékkal meghaladva, 16 százalékkal nőtt —, egyik lényeges Utánisága, hogy a gazdaságokra lebontott, kötelező terv- rmiiatók nélkül is lehet a bélés a külkereskedelem igényeinek megfelelően gazdálkodni. A több ízben végrehajtott ár- és lú tel rendezés, a beruházástámogatási intézkedések, stb. nyomán a mezőgazdaság belterjes irányba fejlődött és termelésszerkezete jobban alkalmazkodott a várható igényekhez. — Új fogalmak mentek át a gazdasági élet gyakorlatába. Az értékesítés többcsatornás rendszere több vonatkozásban megszüntette a központosított kereskedelem korábbi monopolhelyzetét. A termelők közvetlenül is megjelentek a piacokon, és egyeljek között a baromfi-, a tojás, és a gyümölcskínálatot gazdagították. A gazdaságok a helyi adottságok jobb kihasználása, a belső tartalékok mozgósítása érdekében kibővítették tevékenységi körüket. Ezt bizonyítja, hogy ma már a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységből származó évi bevétel elért a 13 milliárd forintot és ez adja a gazdaságok bevételének mintegy 20 százalékát. Az ' élelmiszer-gazdaságban már 300 kooperációs megállapodás jött létre, ezekhez 2500 gazdasági egység — többnyire mezőgazdasági nagyüzem — csatlakozott. — A mezőgazdasági termelés növekedésével összhangban fokozta teljesítményét — mind mennyiségileg, mind minőségileg — az élelmiszer- ipar. A fejlesztés sikerét azon is le lehet mérni, hogy öt év alatt csaknem 20 százalékkal nőtt a hazai élelmiszerfogyasztás. Az élelmiszeripar öt év alatt körülbelül 300 új terméket hozott forgalomba. DR. HORGOS GYULA, KOHÓ- ÉS GÉPIPARI MINISZTER: — Eredményeink közül a műszaki fejlesztés gyorsulását emelném ki, mert nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy ma már lényegesen jobban el tudjuk látni a lakosságot vas-műszaki cikkekkel, s hogy igen jelentősen bővült termékeink exportpiaca. A gazdasági reform ösztönző hatására mozgásba jött műszaki apparátus egyre nagyobb mértékben vezeti be a legkeresettebb, korszerű, új termékek gyártását. A gépipari cikkek több mint egyharmada cserélődött ki öt év alatt, s megkezdődött az iparág strukturális átalakulása. A legnagyobb lépést a közúti járműprogram első szakaszának sikeres befejezésével tettük meg, amelynek nyomán Győrött létrejött hazánk legkorszerűbb motorgyára, s az itt készülő motorok felhasználásával kétszeresére nőtt az autóbuszgyártás. Legalábbis tendenciájában nem kevésbé jelentős a híradástechnikai és a műszeripar átalakulása, ami a magyar elektronikai ipar továbbfejlesztését, a korszerű számítás- technikai berendezések gyártását is megalapozza. Öt év alatt kereken 40 külföldi licencet vásároltak a KGM-hez tartozó vállalatok, nem sokkal kevesebbet, mint az azt megelőző 18 év alatt együttvéve. A hiánycikklista lényegesen összezsugorodott. Úgy vélem, a lakosság részére készülő vas-műszaki cikkek mennyisége és választéka ma már általában kielégítő, a legfontosabb feladat a minőség további javítása. DR. LÉVÁRDI FERENC. NEHÉZIPARI MINISZTER: — Az új mechanizmus kedvező hatásai iparágunkban is egyre inkább érződnek, vállalataink egész sor intézkedést tettek a munka hatékonyságának és a minőségnek a javítására. A nehézipar eredményei általában megfelelnek a tervtörvényben előirt céloknak. A számítottnál gyorsabban alakul át az ország energia- struktúrája. s a vegyipari termelés is az előirányzottnál nagyobb mértékben bővült az elmúlt öt évben. — Ami az ország energia- szerkezetének átalakulását illeti, a felhasznált szénhidrogén rényaránya 1970-re az előirányzott 38 százalék helyett elérte a 43—45 százalékot. Ez egyben azt is lehetővé tette, hogy emelkedett a lakosság rendelkezésére bocsátott tüzelőanyagok fűtőértéke. Jelenleg mar több mint 1,3 millió háztartásban használnak főzésre és víz- melegítésre palackos propánbután gázt, több mint 200 000 háztartásban fötenek városi gázzal vagy földgázzal, s gyors ütemben terjed az olajfűtés. Csupán a iegutóbbi két évben több mint 800 000 olajkályhát hoztak forgalomba. NAGY JÓZSEFNÉ, KÖNNYŰIPARI MINISZTER: — A harmadik ötéves terv teljesítésének elemzését még nem fejeztük be, ezért csupán néhány olyan vonást szeretnék kiemelni, amit ebből az időszakból különösen jelentősnek tartok. — Először is azt a tényt, hogy a könnyűipari ágazatba tartozó Csaknem 800 vállalat és szövetkezet öt év alatt mintegy 26 százalékkal növelte termelését. Ez menviségileg is szép eredmény, de a legfontosabb, hogy a könnyűipari üzemek termelése egyre jobban megfelel a piac igényeinek. Ennek jelentős szerepe van abban, hogy a lakosság ellátása — könnyűipari cikkekkel — az időnként még jelentkező jogos választéki és minőségi kifogások ellenére — lényegesen javult. — Másik fontos eredmény a munkakörülmények javulása, elsősorban a rövidített munkaidő bevezetése minden üzemünkben. Ide kívánkozik, hogy talán sehol sem örültek annyira az anyasági segély bevezetésének, mint a különösen sok nőt foglalkoztató könnyűiparban. — Következő lényeges elem a műszaki fejlődés meggyorsulása. Szinte minden vállalatnál vettek új gépeket. Alig van olyan konfekció-, kötszövő-, bőr- és cipőgyár, ahol ne létesültek volna új műhelyek, üzemek. — Végül azt emelném ki, hogy nagyobb zökkenők nélkül álltunk át az új gazdaság- irányítási módszerekre. Jórészt ezek segítségével sikerült előkészítenünk a könnyűipar fejlődésében a 4. ötéves terv során bekövetkező fordulatot is. Konkrétan a rekonstrukciókról van szó. Ezek révén a ruházati iparokban mintegy 40 százalékos, a bú- tori parban 50 százalékos, a papír- és nyomdaiparban pedig még ennél is nagyobb arányú fejlődést érhetünk el a 4. ötéves tervben. (MTI). Tiltakozások a ImrgosI ítéletek ellen Osztatlan felháborodást vádM tott ki a magyar közvéleményé bői is a burgosi katonai törvényszék terrorítélete. Táviratok sokaságában jut kifejezésre a tiltakozás. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a spanyol kormányhoz küldött tiltakozó táviratban a legvéresebb fasiszta módszerként bélyegzi meg a burgosi terrorintézkedéseket a hazafias és haladó erők kíméletlen üldözésére. Táviratban fejezte ki felháborodását és tiltakozását, a •törvénytelen ítéletek megsemmisítését követelte a Magyar Jogász Szövetség is. Olaszország több nagyváron sában tízezrek tüntettek a burgosi katonai vésztörvényszéis halálos ítéletei ellen. Rómában tízezer dolgozó és diák vonult a spanyol nagy- követséghez és követelte a£ ítéletek hatályon kívül helyezését. Tüntetések voltak Madrid több munkáskerületében, ahol a tüntetők röplapokat osztogattak és antifasiszta jelszavakat kiáltoztak. Felirataikon követelték a halálbüntetés eltörlését és elítélték az ország fasiszta rendszerét. A rendőrség erélyesen lépett közbe a tüntetők szétoszlatására és körülbelül tíz személyt őrizetbe vett. Brüsszelben 1500 ember, köztük több spanyol vonult fel az utcákon tiltakozásul a burgosi ítéletek miatt. Genf ben, Zürichben és Lu-; zemben is több száz ember vonult fel, illetve gyűlt össze a spanyol konzulátus előtt. Fran- co-ellenes jelszavakat hangoztatva. Lapzártakor érkezett jelene tés szerint a spanyol rerdkivü. li minisztertanács ülésén Franco megkegyelmezett a hat halálra ítélt baszk hazafinak, s büntetésüket 30—30 évi börtönre változtatta. Két férfi, két élet Kitüntették n dunaföldvári életmentőket A magyar forradalmi munkás- paraszt Kormány Garda Ferenc és Engyei János dunaföldvári lakosok részére életmentés során tanúsított önfeláldozó magatartásuk elismeréséül Életmentő Emlékérem kitüntetést adományozott. A kitüntetéseket a két életmentőnek Szabópát Antal a megyei tanács vb-e!nöké tegnap délután adta ár, Szekszárdion. Hogyan is történt? 1970. szeptember 15-én 11 óra körül Garda Ferenc községi mezőőr a dunaföldvári Diösi-dülőben, fönt a hegy tetején gyanús repedéseket észlelt. Nyomban figyelmeztette a veszélyeztetett területen lakókat lakhelyük elhagyására, majd a községi tanácsot értesítette. A tanács azonnal intézkedett, hogy a lakók és a hegyen dolgozók elhagyják a területet; Látszólag mindenki tudomásul vette a leselkedő veszétyt, de voltak, akik nem vették komolyan a hivatalos felszólítást. — Lent álltam a Duna-par- ton és amikor .hatalmas morajlással megindult a föld é° fölgyűrődött az iszap, nem tudtam hirtelen merre meneküljek — emlékezik Engyei János. Mint tudjuk, a Duna-parton lévő hegy kb 150 méter szélességben és 700 méter hosz- szúságban süllyedt le. Engyei János egy fába kapaszkodva menekült meg, de még ideje sem volt föllélegezni, amikor segélvkiáltásokat hallott, — Ki tud ilyenkor csak a saját bőrére gondolni?! —■ holott nem mindenki tette volna meg amit ő és a mezőőr Garda Ferenc megtett két életért. — Olyat csak filmen láttam. .. A lesüllyedt területen három lakóház és négy ví- kendház dőlt össze. Az a ház, amelyikből a segélykiáltás jött, olyan volt. mintha ketté metszették volna. Egyik fele fönt maradt a tetőn, a másik udvarostul, eperfástul íesüly- lyedt. Udvari Györgynét ott találta. meg a sertésólban, derékig földbe temetve. Gogolya Já- nosné akkor már a roncs-’ kiemelők csónakjában távolodott a katasztrófa színhelyétől, őt is megmentették. Föntről a hegy épen maradt gerincéről ekkor már sokan nézték az alant küsíködőket, a zöld inges férfit és társát. Senki nem tudta ki a zöld inges. De azt már akkor is tudták, hogy e két férfi önfeláldozó, bátor magatartásának köszönhető. hogy emberéletben nem esett kár. Furcsasága a történteknek, hogy a két megmentett hozzátartozói nem találtak szavakat a köszönöm- re. .. A közösség talált. Köszönjük!
