Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
\ Karácsony a képzőművészetben Jézus születése. Részlet a pisai dóm brouzkapujaroi. Xil. század Bronz. Ismeretien mester alkotása terrakotta dombormű. (Verona). XV. század. Az emberiség történetének egyik tragikomikuma, hogy leghaladóbb mozgalmai közül igen sok, idővel az ellenkezőjére váltott, hamis próféták, későbbi haszonélvezők kezén. A kereszténységről ugyanez elmondható. Kialakulását, elterjedését tekintve alig túlzás forradalomról beszélni. Létrejöttekor nem kevesebbre vállalkozott, minthogy új szellemiséget teremtsen egy pusztuló világ helyén és a történé- lem során először valamilyen módon az emberek egyenlőségét hirdesse. A kereszténység is használatba vette mindazokat az eszközöket, amelyek terjesztésére az adott korban alkalmasak voltak. A képzőművészetet is. Ennek jelentősége a valláson belül a legutolsó időkig hangsúlyozott. A szertartások színtere és eszközei jellegüknél fogva alkalmasak arra, hogy művészeti alkotások hordozóivá váljanak. Az alkotások a régmúltban esztétikai és liturgiái céljukon kívül ismereteket is terjesztettek. A hívők többsége írás- tudatlan volt. A biblikus témájú művekről tudnunk kell. hogy a látszólag naív ábrázolások motívumai is mind egy jelképrendszer részei. Az első, Jézus születését ábrázoló freskó a roma' San Se- bastiano katakombájában található. Ez a III., vagy a IV. században készülhetett. Köze" hasonló korúak azok a szarkofá- (ok, amelyeket a lateráni és az Arlesi-múzeum őriz. Ezek a munkák természétesen még az antik művészettel rokonítha- tók. Az antik hatást a későbbiekben bizánci és korai román ízlés befolyása megszünteti. Érdekes módon jóval később az antik motívumok a reneszánszban, főleg mint a háttér elemei, ismét visszatérnek. A Jézus születését ábrázoló alkotások egy koron belül általában hasonló felépítésűek. Középen Mária látható a csecsemővel, József valamivel távolabb. Velük szembefordulva a három király a kezében tartja, vagy a földre helyezi ajándékait. A királyok száma, az ajándékok természete szimbolikus éppúgy, mint az állandó motívumok, az üstökös, vagy akár az ökör és a szamár. A jelenet színtere a bibliai szövegnek megfelelően korai alkotásokban a barlang. A reneszánszkorban gyakoribb’ az istálló ábrázolása. A háttérben ekkor idilli tájat, klasszikus komákat is látunk. Ebben az időben már a figurák karaktere is megváltozik. Azasz- kétikus, átszellemült alakokat felváltják a kor szépségideálját megtestesítő figurák. A Madonna és a gyerek kapcsolata már inkább az anyaság földi szépségét illusztrálja. A reneszánsz művek sokasodó szentjei közé maga a kép megrendelője * is ‘ bemerészkedik, gyakran egész családjával. A barokk egyházi képzőművészetre a túldíszítettség jelnagy korszaka a barokk volt. Az elszegényedési folyamatot a polgári művészetek kialakulása okozta. Amit a fennmaradt karácsonyi tárgyú műalkotások nekünk jelentenek, az a születés ünneppé tétele, az anyaság tisztelete — a szeretető —, bár ezt az utóbbi szót, ki tudja miért, manapság sokan szégyellik kimondani. A betlehemi három királyok „a lángos csiIlag”-ot követve érkeztek oda, ahol a megváltást várták. A régi képeken egyiket fekete, másikat sárga, a harmadikat fehér bőrűnek ábrázolják. Más égtájról érkeztek, de a legenda szerint mégis egy nyelven beszéltek. Coreggio: Részlet a Szent Karácsony éjszakája képéből, (Drezda). XVI.. század eleje. Olaj. lemző. Valamiben mégis közeledik a kompozíció a valósághoz. Az ez időben divatos népi misztérium- és passiójáték, — vagyis a színpadművészet — hatott a kor festőire. A misztérium az idők folyamán átalakult, vagy elhalt. Emlékét az egyes vidékeken népszokásként élő betlehemezés őrzi. Az európai egyházművészet utblsó Hisszük^ hogy ezt a nyelvet egyszer tökéletesen fogjuk használni mindnyájan. Korunk karácsonyi jelképe ez legyen. A másik kép pedig, ami t any- nyiszor láttunk már az újságlapokon, a bibliai legendák földjéről, ahol háború van — figyelmeztetés. MEGAY LÁSZLÓ JEAN COCTEAU: QÁBOR ARKANQYAL A FALUBAN „Mária kisasszony, maga Teherben van, ez az ok, Férje nem lesz, csak fia; Bocsánat, ha zavarok.” Furcsa dolog ám ilyet Ablakon ót mondani; A menyasszony megijed, Nem tudja, az apa ki. Már az angyal nincs is ■ Úgy elolvad, mint a hó. Mária röstelli kicsit, Ilyesmi mégse való. (Fordította: Justus Pál) Cccchino da Pietra Santa: Betlehem, XVI. század. (Róma).
