Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

Hízott sertés eladó... Az ember ha Végighalad száz métert bármelyik Tolna megyei községben, városban, legalább tucatnyi írást olvas­hat: „hízott sertés eladó”. El­adó, mert a házi szükségleten felül tartottak jószágot, azzal a szándékkal, hogy „a ház kö­rüli ebből-abból meghízik a kettő”, és lett a hízóból kará­csonyt költségfedező. Nem mintha szűkében lennének a Tolna megyei háztartások ka­rácsony táján pénz és élelem dolgából hanem mert hagyo­mány nálunk a jól élés ka­rácsonykor, jobban mint más- Icor. Karácsony varázsa is már a szentangyaloktól a család együvé tartozásának, találko­zásának jelképévé, ünnepévé lépett elő. Ilyenkor jönnek össze távolra szakadt fiák, Iá-, nyok, menyek, unokák, hogy a három napon együtt vigadja­nak, szórakozzanak, mesélje­nek arról, hogy megy az élet egyik, másik városban, család­ban, hogyan boldogulnak a fi­atalok. ■Hízott sprtés eladó — hirde­tik villanyoszlopokon, házak ablakában, trafikban, a vár- megyeháza bejáratára szege­zett cédulán. Hízott sertés el­adó, eladó, mert van. A gaz- daságvolitika kedvező arra, hogy a háztájiban, a tisztvise­lők, alkalmazottak arra alkal­mas házai körül állatot, sertést tartsanak. Ha a tenyésztési kedv adott, nyilvánvaló, hogy az államnak is jól felfogott érdeke, hogy segítse azokat, akik sertést akarnak tartani, ezért aztán kedvezményes ak­ciók sorát ismerhettük meg: kocaakció, tápakció stb. S ezek a kormányintézkedé­sek, a termelőszövetkezet te­rületén adott kedvezmények most éreztetik hatásukat. Most, amikor egyre többenhi-rdejtik, hogy hízott sertés eladó. És jönnek a házakhoz hivatal­nokok, bányászok — külön te­hergépkocsikkal, egyszerre 20 —30 hízót felvásárolandó, gyá­ri munkások, s megveszik a hízott állatot, az ünnepet még ünnepibbé teszik, a terített asztalt még gazdagabb válasz­tékúvá. És ahogy az első híreket hallja az ember, a hízóárak nem ijesztőek. A sok évi át­lagárnál nem magasabb. Dom­bóvár környékén 24 forintért kínálják a hízót, Szekszárdon is ennyit kérnek... És az alku mindig megköttetik, ha ma­gánvásárló nem akad, akkor még mindig ott a húsipar fel­vásárlója, aki ugyancsak hu­szonhárom forint fölött fizet a hízott sertés kilójáért. —Pj— m A CÍMBEN IDÉZETT ki­fejezést használtuk egy közel­múlt tudósításunkban, mely a Televízió 1971. első negyedévi műsortervéről adott számot ol­vasóinknak. A sajtótájékozta­tók kellemes alkalmat kínálnak az újságíróknak ahhoz, hogy kérdésekkel forduljanak vala­milyen témakör, szakterület legilletékesebbjeihez. Az ter­mészetesen már nem biztos, hogy a kérdések az illetékesek számára .mindig a legkelleme­sebbek-e? Pécsi Ferenctől, a Magyar Televízió elnökhelyet­tesétől, egy kisebb jelentőségű műsorral kapcsolatban kértünk felvilágosítást, és egy sok vi­tát kiváltott gondolatkörhöz hozzászólást, elvi állásfoglalást. — A „Költők egymás közt” című sorozatot a következő év­ben is folytatni akarja-e a Te­levízió — kérdeztük —, és ha igen, akkor á jelenlegi koncep­ció szerint? E pillanatbaji ugyaftis az az érzése a néző­nek, hogy valaki több-kevesebb meggyőző erővel állítja egy másik személyről, hogy az fi­gyelmet érdemlő, jó, vagy ép­pen kitűnő költő, az illető pe­dig (ugyancsak több-kevesebb szerénységgel) tudomásul veszi ezt és helyesel. Érzésünk sze­rint ezeknél a bemutatásoknál a Televíziót ugyanaz a veszély fenyegeti, mint a sajtóban az Élet és Irodalmat, melynek utolsó, oldalas író-„látogatásai” már-már azt hitetik el az ol­vasóval, hogy hazai irodalmi életünk hemzseg a világnagy- ságoktóli Kérdésjink a december 16-i Bata Imre—Takács Zsuzsa- műsorhoz kapcsolódott, amely a Televízió elnökhelyettese tet­szését sem nyerte el. — Ä költők bemutatását azonban folytatni akarjuk — mondotta —. Másképpen, — A Televízió szakemberei. , jó, -vonaő műsbrfc - igyekeitufk^ szerkeszteni — folytattuk. — Ez természetes, hiszen köteles­ségük. A jó műsor azonban még inkább a készülékek elé láncolja a nézőt, otthonülőbbé teszi, tehát közvetve zárkó'zot- tabb életforma kialakulását, se. gíti. Kétséges, hogy ez. hasz­nos-e. öß 'ha nem az, milyen módszerekkel igyekszik a Te-' 'levízió feloldani .ezt az ellent­mondást? ­A kérdéssel kapcsolatos fej­tegetésekhez. a Televízió vezető szakemberei közül többen csat­lakoztak. Az alábbiakban sum­mázzuk véleményüket. A TELEVÍZIÓ megjelenésé­nek kétségtelenül volt élet­forma-módosító szerepe. (Záró­jelben: az új lakótelepek vi­szonylag kis alapterületű laká­sainak isi). A módosításnak. módosulásnak viszont fokoza­tai. Nagyjából „az első csodál­kozás korának” lehetne nevez­ni azt az időszakot, amikor az egyelőre még gvér számú tele- _ víziós készülékek a szomszé­dok, ismerősök valóságos nép- vándorlásának célpontjai vol­tak. Sorra jelentek meg a leg­különbözőbb típusú és kép­ernyőjű készülékek és 1970. no­vemberében már nem keve­sebb, mint 1 746 975 előfizető volt Magyarországon. Ezek egy része máig ahhoz a csopoi'thoz- tartozik, melynél műsorkezdés­től műsorzárásig be van kap­csolva a készülék, és mivel nem tudnak mit kezdeni idejükkel, a szó szoros értelmében min­dent megnéznek. Valószínű azonban, hogy ugyanezek ko­rábban sem tudtak szabad ide­jükkel mit kezdeni. A semmi­nél a tv-nézés kétségtelenül hasznosabb, A haszon még na­gyobb, ha a műsor korcsmá- zástóí, vágy más. hasonlóan „termékeny” időtöltéstől von el. A Tömegkommunikációs Ku­tató Központ vizsgálatai sze­rint azonban a nézők egy ré­sze már szelektál. Vannak pre­ferált és elhanyagolt műsorok.. Egy azonban biztos: — eleve káros műsor nine«- lett légyen az egyes műsorfajokról kinek- kinek eltérő véleménye. Nem egészen alaptalan az a vélemény, hogy a túlzott „itle- vízió-centrikusság” vádját né­mi kritika nélkül, sematiku­san vettük át, tőlünk nyuga­tabbra fekvő. államoktól. Ta­gadhatatlan, hogy a mozik lá­togatottsága csökkent, a sport- • . eseményeké is. (Utóbbinak1^ egyáltalán nem. biztos, hogy csak a televízió az okozóba!1.( V korábbiiiáí "összeha­sonlíthatatlanul szélesebb kö­rök otthonába jutott el a film és a színház. A múzeu­Az Őcsényi „Kossuth” Mg. Termelőszövetkezet felvesz MEZÖGAZDASÄGI GÉPSZERELŐKET ÉS EGY Fő GÉPJÁRMt­VILLAMOSSÁG1 SZERELŐT. Jelentkezés a tsz gépész- mérnökénél. (284) BOLDOG UJ a Mosonmagya-rőiráj:' Mezcfeazdaságí Gépgyár (66) mok vezetői a megmondhatói annak, hogy számokban is mérhető, az öszefüggés gyűjte­ményeik látogatottsága és a tv múzeumi propagandája között. Hasonló a helyzet a könyv­forgalomnál. Különösebb jós­tehetség nélkül is biztosra le­het venni például, hogy a ter­vezett husZonhatszor egyórás sorozat . azt is eredményezi majd, hogy a könyvesboltok több példányt adnak el Gals­worthy Forsythe Saga-jából. Mikszáth: Fekete város-át ugyanez a „veszély” fenyegeti majd, ha televízió-vátozatác su­gározni kezdik. Nem mérhető, de tagadhatatlan a tv mozgó­sító szerepe az árvízkái'ok okozta sebek gyógyításánál, új termelési módok bevezetésénél, de még ,a bűnüldözésben is. (Kék fény). NAGYON VALÓSZÍNŰ, hogy a műsorok szelektálása a jö­vőben még inkább terjed majd a nézők között, főleg az­után, ha mód nyílik válasz-# tani egy másik magyar adás számai közt is. A szélesebb nagyközönség, amely természe­tesen nem foglalkoznat ilyen részletekkel és nem is értesül­het róluk, nem ismeri a Ma­gyar Televízió hírét határain­kon túl. Éppen a sokak előtt oly bűvösnek tűnő Nyugaton. Itt ugyanis a miénket elisme­rés kíséri' és nem kevé3 irigy­ség. Áliamrendünteből követ. Itezik, hogy hirdetési, vagy bár­mely más okból, elvtelen kon- kurrenciaharc révén, a hazai adások nem lehetnek romboló , hatásúak. — AZ ÉLETFORMA-változás ténye ellen nemcsak, nevessé- - "ties és felesleges, hanem ká­ros is lenne harcolni. A Tele­vízió műsorszerkesztésénél ár­rá törekednek, hogy ez a vál­tozás megfelelő eszmei, er­kölcsi és politikai tartalmat kapjon. ORDAS IVÄN fij menetlevél A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek járműveinek közlekedése során is kell bi­zonylatot, menetlevelet kiál­lítani. A legtöbb termelőszö­vetkezetben eddig nem fordí­tottak túlságosan nagy gon­dot a menetlevelek kezelésé­re. Ezért lépett életbe 1969. július 1-én a 4/1969-es K PM* rendelet: Ennek végrehajtó-* sa körül még mindig sok a hiba. Nem tartják be a ren­delet előírásait, másként ér­telmezik egyes részeit. A me­netlevelek kezeléséről, hasz­nálatáról a MÉM rendeletét adott ki. Eszerint a régi me­netlevelek csak ez év végéig használhatók. A jövő év első napjától csak az új rendsze rű menetlevelek használha­tók. A rendelet értelmében a termelőszövetkezeti teherszál­lító járműveknek két menet­levelet rendszeresítettek. Egyi­ken a saját, másikon az ide­gen fuvart kell nyilvántarta­ni. A termelőszövetkezetek személygépkocsijáihoz, motor- kerékpárjaihoz nem kötelező a menetlevél használata —. de -mondani sem keil, hogy ajánlatos. A menetlevél „há­zi” használata rendszerben, tartja a tsz járműállományát, tehát menetteljesítményét, ja­vításainak idejét rögzíti, ami. elsődleges információ minden gépjárműelőadó munkájához. Tehát, ajánlatos, hogy a tsz vezetősége rendelje ei minden jármű menetlevéllel való köz­lekedtetését. A rendelet, értelmében ja­nuár elsejétől a fogatolj jár­művekkel idegen fuvar vég­zéséhez is kötelező á menet­levél használata. A közgyűlések’ döntenek ar­ról, hogy a. tsz tulajdonát képező személy szállító gép­járműveket hogyan vehetik: igénybe a termelőszövetkeze­tek tagjai. Természetes, hogy a közgyűlés dönt arról ,is. hogy a tsz-járművel végzett fuvart a tagok milyen költ­ségtérítés mellett -vehetik igénybe. Visszatért a kisdiák... Huszonkét évvel az érettsé­gi után az egykori diák visz- szatért az ódon falak közé, de most már mint sikereket el­ért művész, az Állami Opera­ház magánénekese: az, Orszá­gos Filharmónia hangverseny- sorozatának második előadása keretében érkezett Gyönkre — Milyen szerepéket ját­szik jelenleg? — Pillanatnyilag igen sok szerepem van. Köztük a leg­jelentősebb a Hamlet és a Cigánybáró címszerepe, vala­mint a János vitézben, a ftózsalovagban, A bolygó hol­landiban betöltött szerepein! Palcsó Sándor előadás közben. Palcső Sándor. Művészi pá­lyafutása felől érdeklődve el­mondta, hogy vonzalma az énekesi pálya iránt gimnazis­ta korában jelentkezeft, mi­kor is a János vitéz címsze­repét. énekelte egy iskolai előadáson. Katonaideje alatt a Néphadsereg Művészegyüt­tesének volt • tagja. Ezután következett 3957-ben az Ope­raház, A színvonalas hangverse­nyen felléptek még Laczó Il­dikó, Barlai Zsuzsa, Kovács Péter, az Állami Operaház énekesei. Zongorán kísért a Zeneművészeti Főiskola taná­ra Szöveg: Galántai János Gyönk Foto: Zen táj .András „T elevízió-centrikusság46

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents