Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

» rOLKA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAKÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 300. szám ARA: 80 FILLER Szerda, 1970. december 23. ■Ilii 'I II i IIIII1IM—— » Hatszázmillió forint a mezőgazdasági dolgozók szociális és munkakörülményeinek javítására Dr. Dimény Imre előadása a MEDOSZ központi vezetőségének ülésén Kedden a szakszervezet székházában ülést tartott a MEDOSZ központi vezetősé­ge. Az ülésen dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi. miniszter az élelmi­szer-gazdaság helyzetét és fel­adatait elemezte, majd a me­zőgazdasági, a vízügyi és az erdészeti dolgozók élet- és munkakörülményeiről szólt. Egyebek között elmondotta: a gazdaságok és a vállalatok az elmúlt években nagy ősz- szeget fordítottak arra, hogy csökkentsék a várost, a falu­tól elválasztó „távolságot”, amely az élet- és munkakö­rülmények tekintetében ma még eléggé jelentős. Az álla­mi gazdaságokban például la­kás, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb beruházá­sokra az elmúlt öt évben több mint 000 millió forintot köl­töttek. A kedvezményes kis­lakásépítési akció során 3500 lakást emeltek. A gépjavító üzemekben a dolgozók mun­kakörülményeinek és szociális ellátásának javítására 657 millió forint értékű beruhá­zást valósítottak meg. A negyedik ötéves tervben a gazdaságok és a vállalatok további erőfeszítéseket tesz­nek. A lakásépítési akciót folytatják, fontos terv: foko­zatosan felszámolják a külső majorokat és megteremtik a lehetőséget, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemdk még ott lakó dolgozói a falvakban te­lepedjenek le. A munkásszál­lásokat fokozatosan felszámol­ják, mégpedig úgy, hogy kor­szerűsítik, a mezőgazdasági üzemekben a személyszállí­tást. A miniszter elmondotta azt is, hogy az élelmiszer-gazda­ság új beruházásainál min­den esetben maradéktalanul biztosítják a teljes szociális ellátottságot. A felújítások és a rekonstrukció során pedig bővítik és modernizálják az éttermeket, a fürdőket, kul- túrhelyiségeket stb. A miniszter ezután az élel­miszer-gazdaság jövő évi fel­Kedden a Gellért-szállóban Szabó István elnökletével' be­fejezte tanácskozását a Ter­melőszövetkezetek Oi'szágos Ta­nácsa elnökségének kibővített ülése. Az ülés a tsz-ek helyze­téről és gazdálkodásuk fejlesz­ádatait ismertette. A mező- gazdaság 8 százalékkal — ezen belül a növénytermelés 10—11, az állattenyésztés pe­dig hozzávetőleg 5 százalék­kal — növeli termelését. Az élelmiszeripar 4 százalékkal ad majd többet az ideinél. Különösen az állati terméke­ket feldolgozó iparágak ter­melése fokozódik. Mindent egybevetve: az ideihez képest jövőre az egy főre jutó fo­gyasztás húsból, tej és tej­termékből, tojásból 2—3 szá­zalékkal, zöldségfélékből 12— 13 százalékkal, gyümölcsfé­lékből pedig mintegy 17 szá­téséről állásfoglalást hagyott jóvá. Az állásfoglalás elöljáróban megállapítja: a közös gazdasá­gok döntő többsége helyesen él a növekvő önállósággal, és a hatósági előírásokat, valamint a társadalom-erkölcsi normá­kat betartva gazdálkodik. Mezőgazdasági, ipari és keres­kedelmi tevékenységük jól il­leszkedik be a népgazdaság rendszerébe, és munkájuk egy_ re tervszerűbbé válik. Az állásfoglalás leszögezi: az illetékes állam-; és társadalmi szervek a kedvezőtlen időjárás, valamint az ár- és belvizek által okozott nehéz helyzetet megértve, az ország teherbíró­képességének megfelelően se­gítették a kárt szenvedett gaz­daságokat. A ÍOT elnöksége megállapí­totta, hogy az idei, kedvezőtlen időjárás a tsz-ek gazdálkodá­sát és jövedelmi helyzetét nagymértékben differenciálta. Ebből adódik, hogy a tsz-ek zárszámadási döntése; eltérnek egymástól. Az olyan szövetke­zetekben, ahol a bruttó jöve­delem az előző évi vagy az azt meghaladó szinten alakult, helyes az a törekvés, hogy a felhalmozás—fogyasztás ará­nyát az üzem tényleges igé­nyelnek megfelelően alakítsák ki. A legtöbb gond a vesztesé­ges és az alaphiányos szövet­kezeteknél várható, ahol jelen­leg a fő cél: a munkaerő meg­tartása és a termelési alapok biztosítása. Az állásfoglalás szerint a tsz. eknek a heh- adottságok fi­gyelem-bevételevei arra kell tö­zalékkal lesz nagyobb. Az ex­port jövőre 5—6 százalékkal nő. Az állattenyésztés várha­tó fejlődésével kapcsolatban rámutatott: amennyiben szük­séges:.még a vágómarha-ter­melés rovására is gyarapítani kell a tehén- és a szarvas­marha-állományt, arrielyet a terv szerint 10 ezerrel kell növelni. A minisztérium ve­zetői azzal számolnak, hogy a kedvező közgazdasági szabályo­zók hatására az állatállomány csökkenése a háztáji gazdasá­gokban mérséklődik, a nagy­üzemek pedig az eddiginél is gyorsabb ütemben növelik a tehénállományt. (MTI). rekedniük, hogy — a jövedel­mezőség szem előtt tartásával — az eddiginél gyorsabban változtassák meg termelés- szerkezetüket és az igények­nek megfelelően fejlesszék to­vább kiegészítő tevékenységü­ket. A közös gazdaságoknak egymással és más vállalatokkal is fokozniuk kell az együttrftű- ködést. A TOT elnöksége felkéri a termelőszövetkezeteket, hogy a negyedik ötéves terv irány­elvei alapján készítsék el sa­ját távlati fejlesztési tervüket. Az állásfoglalás figyelmeztet arra, hogy a közös gazdasá­gok termelésének gyorsabb nö­velése mellett az eddiginél jobban ki kell aknázni a ház­táji gazdaságok termelési és áruértékesítési lehetőségeit. A termelőszövetkezetek, szakszö­vetkezetek vezetőinek még na­gyobb segítséget kell nyúj- taniok a háztáji gazdaságok termelésének, főleg állat- tenyésztésének fejlesztéséhez. Kimondja az állásfoglalás, hogy a terv egyes céljainak megvalósításánál — például a növényvédelem, érakcsítés, munkaerő —, nemcsak a kö­zös és háztáji együttes erejét, hanem az egész falu erőforrá­sait és lehetőségeit- is vegyék figyelembe. A TOT elnöksége felkérte a területi szövetségeket: a jövő­ben is nyújtsanak segítséget a gazdaságoknak; egyebek kö­zött a gazdálkodást elősegítő elemzésekkel, a fejlesztés fő irányainak meghatározásával és a gazdaságok között® kapcsola­tok elmélyítésével. (MTI) A befejezés egyúttal kezdés i Ebben az évben az ősz csak­ugyan a tél első napjáig, de­cember 21-ig tartott. Heteket kapott a mezőgazdaság, mint­egy pótlásként és ellenszolgál­tatásként a késői kitavaszodá­sért, és a szeszélyes nyárért. Azt mondja a várdombi ter­melőszövetkezet elnöke: ezen az őszön sokat dolgoztak, ren­geteget fáradoztak a tagok, elsősorban a traktorosok, a mai szántóvetők. Hasonlókép­pen vélekedik a várongi, a pincehelyi, a tengelici, a szed- resi, a zombai, a majosi közös gazdaság vezetősége is. összességében a mezőgazda- sági üzemek dolgozói csak­ugyan helytálltak és a kong­resszusi verseny lendülete, pá­rosulva a munkára alkalmas napokkal, hetekkel, azt ered­ményezte, hogy a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok többségében a mélyszántást is befejezték. Az idén nem lehe­tett tapasztalni lankadást, ki­fáradást, holott volt néhány hét. amikor a búza vetése a kiszáradt talajokon, valóban emberfeletti erőfeszítéseket igényelt. . A MEDOSZ megyebizottsá­gán elmondják, hogy a 2500 órás évi munkaidőt sem sike­rült az állami gazdaságokban maradéktalanul megvalósítani, mert. a tennivalók sokasága az átállást a rendkívüli időjá­rási viszonyok miatt, nem tet­te lehetővé. Megjött a tél, s az őszi me­zőgazdasági munkák sikeres befejezésének a tudatával vég­zik ezekben a napokban a mezőgazdasági üzemekben az összegezést, az idei termelési tapasztalatok értékelését, az eredmények, a hiányosságok számbavételét. Az összegezés napjai azon­ban távolról sem jelentik a pi­henés napjait, hiszen a mun­kák idényjellege a mezőgazda­ságban is megszűnt, bár a nö­vénytermesztők tennivalója sokkal kevesebb, mint volt he­tekkel ezelőtt. Téli álomról mégsem beszélhetünk. A zár­számadások előkészítése folyik a megye valamennyi termelő- szövetkezetében. Munkálkod­nak a leltározó bizottságok, te­vékenykednek az ellenőrző bi­zottságok. S most jött el a sze­relők szezonja, annak ellenére, hogy gépjavítás egész évben folyik. Ilyenkor adódik azon­ban a legtöbb tennivaló a gép­műhelyekben, minthogy a mezőgazdasági üzemek meg­viselt erő- és munkagépparkja gondos, körültekintő orvoslás­ra szorul. A jószággondozók számára meg egyáltalán nincs holt­szezon, hiszen az állatokat na­ponta etetni, itatni, gondozni kell, ünnepen éppen úgy, mint hétköznap. Az összegezés napjai a jövő évi mezőgazdasági munkákra való felkészülés napjai is. Ha az időjárás engedi, januárban meg kell kezdeni a kalászosok .fej trágyázását, s februárban a korai növények vetését. Ilyen 3 mezőgazdaság: ott a befeje-' zés egyúttal mindig kezdés. Jól sikerült sárközi kiállítás Bezonsban Hazaérkezett Szekszárd küldöttsége Szekszárd város küldöttsége hazaérkezett a több mint egy hétig tartó franciaországi látogatásáról. Az öltagii kül­döttség vezetője, Lencsés László, a városi tanács 'vb. műve­lődési osztályának vezetője tegnapi „villámnyilatkozatában” elmondotta a sajtó képviselőjének, hogy Bezonsban, Szék-' szárd testvérvárosában nagyon szívélyesen, barátian és elv- táfsiasan fogadták valamennyiőjüket. Bezonsban, az elmúlt hét csütörtökjén Lencsés László nyitotta meg a sárközi népművészet termékeit reprezentáló' kiállítást és vásárt. A küldöttség tagjaként ott volt Gróh József, a Sárközi Népművészeti Htsz elnöke, s Fehér Lászió­né, a népművészet mestere és Farkas Lászlóné népművész. A két népművész asszony hímestojásfestési és hímzési be­mutatót tartott, s a Szekszárdról és környékéről készült fil­met is vetítettek a kiállításon, valamint népviseleti bemutató is szerepelt a programban. A vásár „slágerei” a sárközi hímzésű modern blúzok, nadrágkosztümök, ponchók, stó­lák, valamint szőttesek, térítők és függönyök voltak, sokat megvettek belőlük karácsonyi ajándéknak. A szekszárdi küldöttség vezetője a Bezons-i vezetőkkel megállapodást .írt alá a két város közti kölcsönös delegáció­cseréről, a magánüdültetés szorgalmazásáról, valamint két üzem baráti kapcsolatának kialakításáról. A bezonsiak a jö­vő év szeptemberében viszonozzák a látogatást Szekszárdon, a dél-dunántúli népművészeti hét és a szekszárdi szüreti napok idején. A vendégforgalommal kapcsolatosan dr. Ber­csényi Vince, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal veze­tője, aki szintén tagja volt a küldöttségnek, gyűjtött tapasz­talatokat. A TOT elnökségének állásfoglalása a tsz-ek helyzetéről és gazdálkodásuk fejlesztéséről

Next

/
Thumbnails
Contents