Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

A VŐLŰVSÉGI„SVÁJC A cikói faluszélen egy elkeseredett j arcú Krisztus töpreng azon, hogy mi­ért ilyen valószerűtlenül kék színre festett keresztre feszítették. Ez az 1856- beli feszület és a tőle jobbra-balra ál­ló két szent az első, amelyen a falu­ba érkező szeme megakad. Később azonban van más néznivalója is a három kilométernyi hosszúra nyúlt községben, mely egy helyszínen hal­lott büszke megjegyzés szerint: „Szép, akár Svájc!”. Ha másképpen is, de ta­gadhatatlanul szép. A dombok ölén és oldalán húzódó házsorok tiszták, az udvarok rendesek, aszfaltozott gyalog­járda vezet egészen a vasútállomásig. A község közepét most rendezik. Teret alakítanak ki, amely közlekedési cso­mópont lesz. A néhány híja ezernégy­száz lelkes faluból a munkaképes la­kosság háromnegyede naponta eljár, ingázik otthona és munkahelye között. Az új tér lesz a tucatnyi' autóbusz- járat parkoló- és fordulóhelye. Azt indultunk tudakolni, hogy kik és hogyan intézik Cikó közügyéit. A közigazgatás láncszemeinek egymásba kapcsolódó sora ismert. Mi azok tevé­kenységére voltunk kíváncsiak, akiket az állampolgárok a maguk köréből, az utcabeliek, szomszédok, ismerősök so­rából választanak: — a tanácstagokra. Minden rétegből _________ A tanácstagok húszán vannak. Az egyik jelenléti ív sorrendjében a kö­vetkezők: Kiszler Jakab, Biró Bernát, Tóth Vince, Szegedi Miklós. Szeiler Károly, Biró Ambrus, Illés Hilár, Biró János j Köllő Dénesné, Nagy Sándor, Forrai Ambrusné, Koch Ádám, Ambr.us Antal, Forrai András, Keller József, Csiszer József, Kiszler Albert, Bagos József, Illés Géza, Miklós Já- nosné. A tanácstagok negyven százalé­ka munkás, harminc százaléka terme­lőszövetkezeti dolgozó, egyötöde ér­telmiségi, alkalmazott pedig tíz száza­lék. A nők aránya tizenöt százalékos, ami százalékban és abszolút számban kimutatva is alacsony. A tanácstagok átlagos életkora negyvenhárom év. A legidősebb hatvanhárom, a legfiatalabb huszonkilenc éves. Az idei év január 28. óta hat al­kalommal gyűltek össze, vagyis kétha- vonként van tanácsülés. Napirendek — hőseiről A tanácsüléseken, sorrendben, a kö­vetkező napirendi pontok szerepeltek: az 1970. évi költségvetés, az ifjúság helyzete, olajtároló létesítése, az 1969. évi községfejlesztés mérlege, a kutak vizének szennyezettsége, az egészség- ügyi helyzet, a szociális állandó bizott­ság jelentése, a nyári tűzvédelem, az első félévi munka, a falu áruellátása. Mindettől azonban még nem feltét­lenül szükséges meghatódni. Nem is egy más községbeli jegyzőkönyv volt már a kezünkben, melynek oldalai teljesen formális hozzászólalásokat rögzítettek. A másik véglet: a hozzá­szólások feketén-fehéren bizonyítják, hogy valamilyen közérdekű probléma körül nincs minden rendben, aztán az elfogadott határozati javaslat egy vá­ratlan fordulattal bejelenti — nines is semmi hiba. Mennyire aktívak tehát a valóság­ban a cikói tanácstagok? 39 vélemény _______________ A z 1970. évi költségvetés kilenc, az ifjúság helyzete öt, az olajtároló léte­sítése egy, a községfejlesztés és az egészségügy öt-öt, a nyári tűzvédelem egy, az első félévi munka négy, a fa­lu áruellátása kilenc hozzászólalást eredményezett Cseppet sem fejbólintó jellegűeket. A fiatalok problémáit pél­dául újra napirendre kellett tűzni, mert volt aki kifogásolta, hogy a be­számoló egyoldalúan csak a KlSZ-esek- kel, és nem valamennyi fiatallal fog­lalkozik. Az áruellátással kapcsolat­ban leszögezték azt a véleményt, hogy a bonyhádi áfész-áruháznak nemcsak szívóhatása van, hanem el is nyom­ja a környező falvak üzleteit. A ki­szállított kenyér minőségét legradiká­lisabban Illés Hilár tanácstag doku­mentálta, aki egy „mintadarabbal" egyenesen a járási tanács kereskedel­mi osztályához és a sütőüzemhez vo­nult be. — Mindez csodát tett? — kérdez­tük Nagy Sándor tanácstagot. Sajnos nem tett csodát. A kenyér- ellátás mennyiségileg kielégítő ugyan, minősége azonban változatlanul rossz. — Van-e tehát változás? Felesle­ges szócséplés-e a tanácstagok munká­ja, vagy fejlődött, gyarapodott a fa­lu? Építési kedv _______________ C ikó lélekszámú az utolsó két nép­számlálás között csökkent. Ez a me­gyében majdnem minden hasonló mé­retű településre jellemző, tehát nem csodálatos. Egyöntetű azonban a véle­mény, hogy a jelenlegi tanácsi ciklus­ban több történt a faluért, mint az előző összes többiben. Járdásítás, ta­tarozás, a központ folyamatban lévő kialakítása és ami a legfontosabb, megfelelő házhelyek parcellázása. Hu­szonhárom, egyenként háromszázöt­ven—négyszáz négyszögöles telket je­löltek ki a vasútállomás felé terjedő szakaszon. Tizennégy már gazdára ta­lált. Többségükben olyan gazdára, akik az itteni letelepedési szándékkal bizonyítják, hogy ingázó életmódjukat valóban életformává akarják változ­tatni. A boltnál meghalljuk a spon­tán indoklást: — Kétfelől jön a kereset! (Más kérdés, hogy a kétfelől érkező pénz mögött sokszor milyen mérvű, önuzsorázó túlmunka reilik!) — Korábban vagy egyáltalán nem adott házhelyet a tanács. — vé’ekedik Csiszer József — vagy olyan faluré­szen, ahol se őslakosnak, se újonnan érkezettnek nem iutott eszébe énít- kezni. mert nem akarta, hogy elvigye a víz. Tájékosnttság ____________ A tanácsok jogköre bővül. Ottjár­tunk idején az országgyűlés még nem kodifikálta a részleteket, de a várha­tó változásokról a tanácstagok, nem­csak mint rendszeres újságolvasók ér­tesültek, hanem a vb vezetőinek is­métlődő tájékoztatásaiból is. Az ön­igazgatás lehetőségeinek gyarapodá­sáról egyentetűen kedvező a véle­mény. Az eddigi cikói tapasztalatok azt látszanak igazolni, hogy a magát „völgységi Svájcnak” becéző faluban nincs hiány olyan állampolgárokban, akik a lehetőségekkel élni is tudnak. ORDAS IVÁN Karácsonyi ajándék a vásárlónak Az általános fogyasztási és ér«» tékesítő szövetkezetek ebben évben még nagyobb mértékben, s szélesebb körben alkalmazzák; a különféle ár- és egyéb kedvez­ményeket. Nagy részüket tagjai­kon kívül a nem szövetkezeti ta­gokra is kiterjesztik. A hatvani ABC áruház például a 800 forinton felüli vásárlások­nál -'legtéríti a járásban lakók útiköltségét. A gyeirkkabátkáknál és a női papucsoknál 20—30 szá­zalékos kedvezményt ad. Baranya megyében a legtöbb szövetkezet 150 forintos vásárlási utalványt mellékel meghatározott típusú té­vékészülékekhez, s a zsebrádiók árát is 20—30 százalékkal mérsék­li. Sok helyen tájékoztatókat kül­denek ki a kedvező vásárlási le­hetőségekről, amelyhez apróbb ajándéktárgyakat mellékelnek. F«k» kozottabb propagandával felhív­ják a tagok figyelmét a visszaté­rítésre, s különböző értékű vásár­lási utalvánnyal látják el a tag*> ságot. Ezeket a szövetkezetek ál­tal megszabott időn belül, s ér­tékhatáron válthatnak be. A kü­lönféle vásárlási akciókat minde­nütt a helyi adottságok és lehe­tőségek figyelembevételével szer­vezik meg. A szövetkezeti tagokon kívül aa egyéb vásárlókat is érintő enged­ményes árakat vezetnek be az ún. slágercikkeknél. Különböző értékű utalványokat adnak a ve­vőknek, amelyeket a szövetkezet bármely üzletében tetszés szerinti cikkekre válthatnak be. Sok he­lyütt a motorkerékpárhoz bukósi­sak, a televízióhoz olvasólámpa, a varrógéphez vasaló, a lemezját­szóhoz, lemez társul. A tartós fo­gyasztási cikkeket díjmentesen hazaszállítják, s ott üzembe xs helyezik, a hitellevéllel kapcsola­tos teendőket a vásárló helyett elintézik, a ruházati cikkeket alakra, méretre igazítják. Az árkedvezmények, ármérsék­lések és a vásárlási akciók sok­félesége mindenütt a szövetkezeti kereskedelem idei jó felkészült­ségéről tanúskodnak. E redetileg úgy számítottam, hogy egy ne- i héz emberről írok. Egy olyan emuerről, ! aki sokat próbáit, megszenvedett azért, j hogy legyen valaki, olyan nagy természetű, ki­csit talán konok is, meg néha gyűlölködő. Az­tán Felsőnánára kerültem és ott kezdtem be­szélgetni Erős Mátyás tsz-elnökkel. Úgy hozta a sor, hogy egészen ellenkezőjére fordult a do- \ log. Erős Mátyás se nem konok, se nem gyű­lölködő. Szenvedni viszont sokat szenvedett. Azt hiszem sablonos lenne olyanokat írni róla, hogy segítőkész, hogy a falu lelke. Erős Mátyásnak olyan nagy, meleg tenyere van. Hadikfalván született Bukovinában. Édes­apja vasúti munkás volt és hogy harminchat­ban meghalt, anyjára és a testvérekre maradt a nyolc hold föld. Azt dolgozták, legeltették az állatokat, ha meg elfogyott a munka, sódert termeltek ki a Szucsáva vizéből. Negyvenegy­ben kitelepítették az egész falut. A nyolc hold földet ezután már Bácskában művelték. Most egy 3380 holdas tsz gazdája. A tagoknak majd négymillió forintjuk van a postán. Egy-egy sertésgondozó 5500 forintot is megkeres, huszonnyolcmillió forint a közös vagyon a majdnem semmiből. Az öregeknek fejadagot, tüzelőt, ingyen lucernát adnak. Mi­kor kezdték a tsz-t és elszakadt az ist ránc. cso­mót keltett rá kötni. Most már van erőgép, munkagép kombájn. — Mire a legbüszkébb? — Az állattenyésztésre. — Elégedett? — Kéne... Történelem. Mikor negyvennyolcban haza­jött a hadifogságból, lehetett jet- tkezni vas­utasnak, rendőrnek, katonai akr ’ VmtAra. De akkor alkalmi munkát vállalt. Meg is házaso­dott, az asszony bánáti, Lugos mellé való. Az anyós tizenöt holdján kezdtek gazdálkodni, volt két tehén, meg lett egy fogat. Rá egy év^e nagy- kabátot. meg egy öltözet ruhát vett. öt éven keresztül cséplőgép mellé szerződött, nyáron egy szezon alatt tizenöt mázsa búzát is meg­keresett. Ötvenötig öt tsz alakult a faluban. A jól trágyázott földek a közösbe kerültek, az egyéni gazdák meg a partokon, meg a hegyol­dalakon gyenge földet kaptak — kezdhették elölről az egészet. Akkor egy páran elhatároz­ták, hogy alakítanak egy külön tsz-t, de ehhez a tanácsházán tizenkét belépési nyilatkozatot kel­lett felmutatni. Mikor bevitték a papírokat, az igen nagy szó volt. Úgy kellett akkor agitálni az embereket. A tsz az istállóban alakult, az asszonyok, a gyerekek is ott voltak. Nevet is Erős Mátyás adtak neki: Zöld Mező. Volt elnök, könyvelő, meg egy brigád vezető. Erős Mátyás a lovak mellé került kocsisnak. Azon az őszön közösen vetettek, ő meg belépett a pártba. ötvennyolcban úgy alakult, hogy már csak két tsz lett. Hatvanban leváltották az elnököt, ő került a helyébe. Egy csomó elkeseredett em­bert és adósságot vett át. Megmondta a köz­gyűlésen: — „Ha nem sikerül zöldágra verőd­ni, felajánlom a fizetésemet a tagoknak.” Ezzel aztán sikerült megfogni az embereket. Csak a két tsz tagsága valahogy nem jött ki egymással. Még a lakodalomban is külön ültek. Hatvanhét őszén aztán összekötötték a sor« 'k szekerét. Napló. Mikor hadif gságban volt. akkor is vezette a naplót. Azt is. hogy hol jártak, me­lyik faluban, hány kilométert tettek meg. A naplót most is vezeti, bele’- ''’tent, nmi a munkával. meg a csaliddá* mn old néha előveszi és megnézi, hogy müven volt a termés nyolc vagy tíz évvel ezelőtt. — Elnézegetem a régi dolgokat. Iskolák. A kolozsvári nrary abc-ből tanult ' ".li-olvasni. de a nyolcadikat ötvennégyben fe­jezte be. Elvégezte a marxista egyetemet, most meg negyvenhét éves fejjel belekezdett a me­zőgazdasági technikumba. Mire végez, éppen ötven éves lesz. Család. Mikor megnősült is, szegények vol­tak. Megszoktak a munkát. Mindig volt otthon állat. Hatvannyolcig tehén, hízó, bika, vagy nö­vendék. Most tizenkét sertés van, a feleség gondja. Az asszony is a tsz-ben dolgozik: ku­koricát, cukorrépát vállalt, szedte a lepotyo­gott kukoricát a gép után. A gyerekek sorba jöttek egymásután, ötvenegy, ötvenhárom, öt­vennégyben. A legnagyobb katona, a középső most érettségizik, a lány meg technikumba jár. A házat, amiben lakik, kilencvenezerért vette — az építkezés sok időt elvett volna. Minden reggel ötkor kel és teát meg főtt tojást regge­lizik. Délelőtt körbejárja a határt, délben ott­hon ebédel, délután megint körbejár, este meg nézi a tv-t, beleír a naplójába, tanul. Ha elál- mosodik, főz egy kávét. Évente összesen negy­venkét nap szabadsága van. Évek óta csak a vizsgák előtt r^ette ki. Most spórolnak és sze­retnének egy koc«’t venni. Moszkvicsot. — Akkor elmennék és megnézném a szülő­földemet. Kapcsolatok. — Ismerem az embereket és szeretem őket. Pártbizottsági tag, járási tanácstag, községi vb-tag, pártvezetőségi tag. A fiataloknak a múlt évben a Tanácsköztársaságról tartott elő­adást. — Mindennap körbejárom az istállókat, meg a határt. A teheneket névről ismerem, a táb­lákat'Holdról és négyszögölről. Este sokszor vé- gig-v ' dgnézem a fejéseket. Elbeszélgetünk er­ről arról. A beszélgetés alatt kicsit visszafogta magát. Úgy érzem, megfontolt, érzelmekkel tel'tett, ki­csit restellkedő ember. Indulatait mindig visz- szafojtja? Hogyan védekezik, ha támadják? — Megfontolom, hogy mit ígérek és mit be­szélek. Törvényszerűség, hogyha szénen beszé­lek, csak azt várhatom vissza. Az akció reak­ciót vált ki. Jó idegzetem van, azt mondják. Türelmes vagyok. Ha pedig bánata van, beírja a noteszába. D. VARGA MÁRTA /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents