Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

/TOLNA MEGYEI PROLETARIAT EGYESÜLJÉTEK! NÉPÚJSÁG i * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fis A MEGYEI TANÁCS LAPJA j KX, évfolyam, 283. szám ARA: 9« FILLER Csütörtök, 1970. december 3. Megmozdult az egész ország Zárójelentés az árvízkárosultak megsegítésére indított országos akcióról A tavaszi árvíz okozta se­bek begyógyítására indított országos mozgalom eredménye­ként — a tervezett 250 mil­lió forint helyett — 336 millió 500 ezer forint gyűlt össze, s a külföldi adományok össze­ge csaknem 44 millió forint — jelentette be az árvízkárosul­tak megsegítésére alakult or­szágos társadalmi bizottság szerdai záróülésén Rostás Ist­ván, a Magyar Vöröskereszt főtitkára. A Vöröskereszt szék­házában megtartott tanácsko­záson az árvízkárosultak tár­sadalmi segélyezéséről készült zárójelentés elismerően szól a megfeszített építőmunkáról, a lakosság áldozatkészségéről, a különféle társadalmi szer­iek összefogásáról. A meglepetészerűen támadó árvíz a kitelepített lakosság részére rendkívüli ellátást igé­nyelt. Munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók, társadal­munk valamennyi rétege egy emberként állt a természeti ka­tasztrófa sújtotta lakosság mel­lé. A katasztrófa után a ter­mészetbeni adományok ára­data indult el az árvíz súj­totta emberek segítésére. A bajbajutottak részére gyorsse­gélyként összesen 21,5 millió forintot fizettek ki, s ezt az összeget a szakszervezetek több mint 4 700 000 forinttal növelték. A KIOSZ dolgozói például több mint 7 700 000 forintot gyűjtöttek össze, amelyből gyorssegélyként mint­egy félmillió forint értékű ruházati cikket, takarót, fe­hérneműt szállítottak a hely­színre. A vállalatok összeál­lítható faházakat és sátrakat küldtek az ideiglenesen átte­lepített emberek részére. A Szabolcs megyeiek között ösz- szesen mintegy 120 millió fo­rint értékű közszükségleti cik­ket osztottak ki. A Számos-menti árvíz súj­totta lakosság 85 millió forint segélyt kapott elpusztult in­góságai pótlására. A helyi társadalmi bizottságok össze­sen 8223 családnál végeztek pontos helyzetfelmérést. A segélyösszegek megállapításá­nál figyelembe vették az anya­gi kár nagyságát, de mérle­gelték a családok szociális helyzetét is. Ezt követően megindult az árvíz áldozatául esett lakó­házak újjáépítése. Ingatlan se­gélyként Szabolcsban 111, Csongrádban 35 millió forintot fizettek ki, s a szakszerveze­tek ezen kívül 5 200 060 forint ingatlan segélyt juttattak a rá­szorulóknak. A KIOSZ több család házát ingyen helyreál­lította. 37 házat pedig rész­ben társadalmi munkában épí­tett fel. Az építkezéseken rend­kívül nagy segítséget jelentett a rendőrség, a munkásőrség áldozatvállalása. Kiemelkedő volt a KISZ támoga­tása. A fiatalok ere­jükhöz mérten segítették a bajbajutottakat: az árvizes táborokban 7 turnusban több mint 16 000 fiatal dolgozott az építkezéseken, köztük 210 Ma­gyarországon tanuló vietnami fiatal, akik szorgalmukkal mindenütt a legnagyobb elis­merést vívták ki. Ugyanakkor szinte felbecsül­hetetlen annak a munkának az értéke, amelyet dolgozóink a gyárakban, üzemekben — az árvízkárosultak megsegítésére irányuló — nemzeti jövedelem 1 százalékos túlteljesítésére vállaltak. Számokkal nem mérhető az az áldozatkész se- gíteniakarás sem, amely a bajbajutottak ideiglenes ellá­tására, megfelelő egészségügyi viszonyok kialakítására irá­nyult. A mintegy 180 vöröske­resztes egészségügyi szakasz és a szervezet több Száz ak­tivistája vett részt az emberek közvetlen segítésében, ideigle­nes szállások, kórházak, első­segélyhelyek, oltási központok előkészítésében. j Az országos társadalmi bi­zottság eleget tett feladatai­nak, tevékenysége lényegében lezárult. Azonban az árvíz súj­totta lakosság támogatására je­lenleg is folyamatosan ér­keznek a hazai és külföldi adományok. Az úttörők az árvízkárosult iskolákért moz­galomban részt vevő pajtások például eddig 3 200 000 forint­tal növelték a Vöröskereszt árvizes csekkszámláját. (MTI) Tanácskozott az országos ifjúságpolitikai és oktatási tanács Ilku Pál, művelődésügyi mH niszter elnökletével szerdán ülést tartott az országos if júság-* politikai és oktatási tanács. Az ülésen részt vettek a tanácsnak a kormány által kinevezett és felkért tagjai, köztük Lázár György, munkaügyi miniszter, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a tanács társelnökei. Dr. Markója Imrének, az igazságügy-miniszter első he­lyettesének előterjesztése alap­ján megvitatták a készülő if­júsági törvény tervezetét. A tanács felkérte az Igazságügy­minisztériumot, hogy azt a té­mában leginkább érdekelt tár­sadalmi szervezetek bevonásá­val bocsássa további vitára. A társadalmi szervezetek vitáin elhangzó vélemények, észrevé­telek figyelembevételével a tanács ismét napirendre tűzi a törvény tervezetét, A továbbiakban a tanács el­fogadta ügyrendjét és az ifjú­ságpolitikai célok megvalósítá­sát szolgáló anyagi eszközökről tárgyalt. Szükségesnek tartja, hogy a vállalatok és a szövet­kezetek, valamint a helyi ta­nácsok saját erőforrásaikkal vállaljanak tevékenyen részt e célok megvalósításából. Emel­lett az ifjúság művelődésének, sportolásának, üdülésének rész­beni támogatását szolgálja a központi ifjúságpolitikai alap is, amelynek működési sza­bályzatát az ülésen ugyancsak elfogadták, (MTI) Hatásos védekezés elképzelhetetlen szakemberek nélkül Növényvédelmi gépesítési tanácskozás Szekszárdon Megyei növényvédő gépesíté­si tanácskozást rendeztek szer­dán, Somorjai Sándornak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya veze­tőjének. a MAE alelnökének elnökletével, Szekszárdon. A régi megyeháza zsúfolásig megtelt nagytermében Tréfán László, a MÉM Növényvédelmi Szolgálat főmérnöke tartott vitaindító előadást a növény­Megkezdődött a berlini tanácskozás Mint hivatalosa.) bejelentették szerdán 1(1 órakor Berlinben, az NDK fővárosában megkezdődött a Varsó Szerződésbe/ tartozó országok testvérpártjai és kormányai veze­tő személyiségeinek tanácskozása. (Képtávírónkon érkezett,) védelem gépesítésének jelen­legi helyzetéről, gondjairól és távlatairól — 300 korszerű, új növény- védelmi gép gyártásál terve­zik hazánkban a jövő évben. A változatosan használható új géptípusokat NDK—magyar kooperációban fejlesztették kj, s távlatban a Rapid to x Super típusú gépeket váltják majd fel. Az új géptípusok az elő­zőekhez képest jobban alkal­mazhatók lesznek, bőséges vá­lasztékot nyújtanak, s használ­hatóságukat nagymértékben fo_ kozza az egyes munkafolya­matok automatizálása, így a szórószerkezetek hidraulikus úton való üzembehelyezése és becsukása — ismertette egye­bek közt a?, előadó, s azt is közölte: — Sajnos, ezeken a gépeken sincs megoldva a szivattyúk megfelelő üzembiztspaága, de a BMG napirendre tűzte köz­vetítő membrános szivattyúk licenc-vásárlásáí. A megrende­lések szerint 250-et készítenek Debrecenben, a Gramospray elnevezésű alapgépből, 75U kü­lönféle szórószerkezettel. Hat mezőgazdasági helikoptert is beszereztek, ezek üzemeltetése könyebb a merevszárnyú re­pülőgépekénél és permetezésük is hatásosabb. Tolna megye az elsők között volt, ahol repülőgépek vásár­lásának gondolatával foglal­koztak a mezőgazdasági üze­mekben, de egy-két repülőgép elszigetelt üzemeltetése nem lehet gazdaságos. Az egyik megoldás az lehet, hogy az üzemek költségére beszerzett növényvédelmi repülőgépeket, illetve helikoptereket a Repülő­gépes Növényvédő Állomás üzemelteti, s a járható út a társulásos forma, hogy több állami gazdaság vállalkozna ilyenek vásárlására. A légi növényvédelemhez azonban olyan technikai felszerelések, személyi feltételek szüksége­sek, amelyek többszörösen meghaladják a gép árát. Színes diafilmmel bemutat­tak több pj növényvédelmi gépet is. Tréfán László kö­zölte azt is, hogy a jövőben traktorok helyett a gyorsan mozgó, négykerék-meghatású terepjáró gépkocsik használa­tára térnek át a növényvédő állomások Tolna megye növényvédelmi gépellátásáról és fejlesztésének lehetőségeiről Gergely István, a megyei AGROKER osztály­vezető-helyettese tartott elő­adást. A felkért hozzászólók sorában Schwébl Ádám, az AG­ROKER osztályvezetője, Ga- csályi László, a Paksi Állami Gazdaság főmérnöke, Stocker Mihály, a tolnai Aranykalász Tsz agronómusa beszélt tapasz­talatairól, Lehőcz József, a megyei AGROKER vállalat osztályvezetője pedig a jövő évi várható nővén y véd ős zer - ellátást ismertette, egyebek ■ között, A felszólalásokból az is kicsendült, hogy fontos a ki­váló technika és vegyszer, a hatásos védekezés azonban el­képzelhetetlen növényvédelmi szakemberek nélkül, (-só)

Next

/
Thumbnails
Contents