Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

■TOLNA MEGYEI VTLÄG>RöltfÄfiJÁt EGYESfftítTEÍcfl NÉPÚJSÁG g A MAGYAR SZOCIALISTA MOMKASPÁET TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 298. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1970. december 20. Dinamikus, de nem erőltetett fejlődési ütem A népgazdaság 1971. évi terve A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1971. évi népgazdasági tervet. A kormány —*az ez évi munka tapasztalatait és a várható eredményeket értékelve — megállapította, hogy 1970-ben a népgazdaság a tervezett irányoknak megfelelően fejlő­dött. A tervben kitűzött célo­kat jelentős részben sikerült megvalósítani. Meggyorsult, az ipari termelés növekedési üte­me. javult a társadalmi mun­ka hatékonysága,, folytatódott a belső piac egyensúlyának megszilárdítása. Kedvezőtle­nül befolyásolta azonban a fejlődést a szeszélyes időjárás, valamint a jelentős ár- és bel­vízkár. A nemzeti jövedelem kb. 4—5 százalékkal emelkedik, amely növekedésnek közel há­romnegyed részét a termelé­kenység emelkedése alapozta rheg. Az ipari termelés az idén a tavalyihoz viszonyítva mint­egy 7 százalékkal emelkedik. Az átlagosnál gyorsabban fej­lődik a vegyipar (11—12 szá­zalékkal), a gépipar (8—9 szá­zalékkal), valamint a könnyű­ipar (8 százalékkal), míg az építőanyagipar termelése csak kis mértékben nő. Az iparvállalatok nagyobb figyelmet fordítottak a belföl­di ellátásra, ennek eredmé­nyeként nőtt az árukínálat, ja­vult a fogyasztói piac egyen­súlya. A termelés viszonylag ala­csony létszámemelkedés mel­lett növekedett. Az iparban foglalkoztatottak száma az elő­ző évhez képest nem egész egy százalékkal nőtt. Az építőipar a múlt évinél ifb. 7 százalékkal nagyobb tel­jesítményt ért el. Az építő- mari termelés növelésének legfontosabb eszköze tovább­ra is a létszámnövekedés volt, az egy főre jutó termelés csak kis mértékben emelkedett. Az építési kereslet a fejlődés el­lenére meghaladta a kivitele­zői kapacitásokat. A mezőgazdaság termelési eredményei kb. 4—5 százalék­kal alacsonyabbak a tavalyi­nál. A termelés színvonala azonban így is meghaladja az 3 869-et megelőző évek legma­gasabb termelési szintjét. A növénytermelésben a leg­nagyobb gondot az. időjárás okozta. A növénytermelés mennyisége várhatóan mint­egy 11—12 százalékkal kisebb lesz az előző évinél. A ke­nyérgabona-termés — a tar­talékokkal együtt — fedezi a belföldi szükségletet. A kuko­ricatermés a számítottnál ked­vezőbben alakult. . Az állattenyésztés fejleszté­se érdekében tett intézkedé­sek éreztetik hatásukat. Az ál­latállomány az előző évek visszaesése után fejlődésnek indult. Beruházásokra mintegy 87 milliárd forintot fordítottak, ami összehasonlító áron 8—9 százalékkal több az elmúlt évinél. Kismértékű változás jellemzi a beruházások anyagi­műszaki összetételét, mivel va­lamelyest nőtt az importgépek részaránya. A külkereskedelmi áruforga­lom igen erőteljesen növeke­dett. A növekedés meghaladja a tervezettet, ezen belül a be­hozatal gyorsabban emelke­dett, mint a kivitel. A lakosság pénzbevételei — a tervezettet meghaladó mér­tékben — mintegy lé száza­lékkal növekedtek. A mun­kások és alkalmazottak reál­bére 3—3,5 százalékkal ha­ladja meg az 1969. évi szin­tet. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a tervezett 4,5—55 százaléknál gyorsab­ban, kb. 6—6,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztói ár­színvonal növekedése — a tervezettel egyezően — kb. 1,5 százalék lesz. A lakosság fogyasztása összehasonlítható árakon 6,5—7 százalékkal nö­vekszik. A kiskereskedelmi forgalom hozzávetőleg mint­egy 11 százalékkal lesz na­gyobb a tavalyinál, bővült az áruválaszték, az árukínálat. A néppgazdaság 1S71. évi terve a negyedik ötéves terv ben megjelölt gazdaságpoli­tikai célok megvalósítását szolgálja. 1971-ben — a ne­gyedik ötéves terv első évé­ben — a legfontosabb feladat a termelés és a felhasználás hatékonyságának n övelése és a gazdasági egyensu• ■. fenn­tartása. Nemzeti jövedelem A tervben megszabott k">- vetelményekfte . d: amikus, de nem erők •• tt fejlődési u1em mellett hohe* e'v’et ten­ni. Ezért az 1971. évi népgaz­dasági terv a társadalmi ter­melés S és a nemzeti jöve­delem 7 százalékos emelke­dését irányozza elő. A nem­nél némiieg mérsékeltebben emelkedik. A. felhalmozás kb. 82 százaléka az állóeszközök, a többi rész a forgóeszközök és a tartalékok bővítését szol­gálja. Beruházások Beruházásokra 1971-ben kb Só milliárd forintot fordíta­nak. Az állami eszközökből meg­valósuló nagyberuházásokra mintegy 15,5 milliárd forint, használható fel. A folyamat­ban lévő nagyberunázások kö­zül befejeződik — többek kö­zött — a székesfehérvári szé- lesszalag-hengermű, a szent­endrei hete" és vasbeton- csőgyár beruházása, a Péti Nitrogénművek rekonstrukci­ója, az Alkaloida Vegyészeti Gyár bővítése Tiszavasvári- ban, a Tiszai Vegyi Kombi­nát polietiiéngyarának és a Borsodi Vegyi Kombinát PVC II. üzemének építésé, a Du­nai Kőolajipari Vállalat el­ső ütemének beruházása, a dunakeszi és békéscsabai hü- tőházak, a debreceni házépítő kombinát építésé, a borsodi vízellátási rendszer kialakítá­sa, a mátészalkai abnatároló beruházása stb. A beruházási eszközök kon­centrált és hatékony felhasz­nálása érdekében 1971-ben csupán hét új egyedi nagy- beruházás megvalósítása kez­dődik meg. Ezek közül négy ipari inejőcsabai cementgyár, bátaszéki cserépgvár, borsodi húskombinát, a kötöttárugyár­tás fejlesztése), egy építőipari (budanesti IV. számú házgyár), kettő kulturális (a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem tanulmányi épülete és a győ­ri közlekedési és távközlési műszaki főiskola). Fentiek mellett tovább nö­vekszik — várhatóan 9 szá­zalékkal — a vállalati beru­házások összege. Az összes be­ruházások több mint fele vál­lalati döntések alapján valósul meg. Az összes beruházásból — annak növekvő volumene mellett — növekszik az építő­ipar, az építőanyag-ipar, a könnyűipar és a lakásépítés részesedése. ipar Az ipari termelés az ez évi­hez képest kb. 6 százalékkal nő. Ez az emelkedés mind az elmúlt évek, mind pedig a negyedik ötéves tervben szá­mított átlagos növekedési ütemnek felel meg. Az ipar agazatai közül to­vábbra is a vegyipar fejlődik a leggyorsabb ütemben (9 százalékkal). Az átlagost meg­haladó még a villamosenergia­ipar. a gépipar és az építő­anyag-ipar fejlődése. Az iparban foglalkoztatot­tak száma továbbra is mér­sékelten, legfeljebb 1,5 száza­lékkal emelkedik. A termelés növekedésének mintegy há­romnegyed részét az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés emelkedése eredményezi. Az építőipar teljesítménye mintegy 7—8 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén. A fog­lalkoztatott létszám kb. 12 ezer fővel bővül és a termelés nö­vekedésének több mint 50 szá­zaléka a termelékenység emelkedéséből származik. JVTezőgazdassájo: zeti jövedelem növekedéséből mintegy 90 sz/zalék a terme­lékenység errielnedésébfll szár­mazik. A nemzeti jövedelemből a fogyasztásra és felhasználásra fordított rész azonos ütem­ben, de a nemzeti jövedelem­A mezőgazdaság termelési értéke — átlagos időjárást fel­tételezve — kb. U százalékkal lesz magasabb az ideinél. A tervezett színvonal az 1969. évit kb. 2—3 százalékkal ha­ladja meg. Ezen belül a nö­vénytermelés növekedése az ez évihez képest 10—11, az ál­lattenyésztésé kb. 5 százalék. A növénytermelés minden ágában az ideinél jobb termés várható. A yépesíté* további fokozása a növekvő műtrá- gyaellátás, az öntözött terület I bővítése, a vízellátás javítása is elősegíti a tervezeti hoza­mok elérését. Az állattenyésztésben az ez évben megindult kedvező fo­lyamat folytatódik. A szarvas­marha-tenyésztés fejlesztése érdekében a tehénállomány növelése kerül előtérbe, a vá­gómarha-termelés egyelőre nem emelkedik. A vágósertés­éi a vágóbaromfi-termelés 15, illetve 10 százalékkal növek­szik. Az erdőgazdálkodás fakiter­melésének többlettermelése mindenekelőtt a lakosság jobb ellátását szolgálja. Az erdő- telepítés és a fásítás a ko­rábbi évek mértékének meg­felelően tovább folytatódik. Közlekedés A népgazdaság fejlődésével összhangban a közlekedés áru- és személyszállítási fel­adatai nagyobbak lesznek. A közlekedéspolitikai irány­elveknek megfelelően folyta­tódik a közlekedési munka- megosztás korszerűsítése: mind a személy, mind az áruszállításban tovább csök­ken a vasúti és növekszik a közúti közlekedés részará­nya A vasút az áruszállításban ráháruló feladatúknak — a vagonpark fejlesztésének gyor­sítására tett intézkedések ered­ményeként — eleget tud ten­ni. A közlekedésen belül erő- te’jesen nőnek a közúti áru szállítás iránti igények. Az autóközlekedés járműparkjá­nak rekonstrukciója az el­múlt két évben jelentősen meggyorsult. így a műszaki állapot javulása, valamint to­vábbi tehergépkocsi-beszerzé­sek biztosítják a szállítási szükségletek kielégítését. A lakosság személygépkocsi - állománya számottevően bő­vül. Javul a szerviz- és kar­bantartó szolgálat. Fejleszté­sük jelentős állami támoga­tásban részesül. A fővárosi közlekedésben a legjelentő­sebb beruházást a Metró to­vábbi kiépítése jelenti. A hírközlés területén első­sorban a távbeszélő-hálózat fejlesztésére kerül sor Emel­lett folytatódik az U RH-háló­zat építése és megkezdődik a második tv-műsort sugárzó hálózat létesítése K ii l k er e«»ked e lem A külkereskedelmi forga­tom növekedése az idei gyors ütemhez képest mérséklődik. Ezen belül a forgalom szoci­alista viszonylatban az átla­gosnál nagyobb, tőkés vi­szonylatban pedig valamelyest kisebb mértékben emelkedik. A szocialista országok vi­szonylatában a kivitel több mint 11 százalékkal magasabb lesz az ideinél. .Nemzetközi kötelezettségeink teljesítése mellett fontos feladat az ex­port gazdaságosságának hő­iFolytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents