Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
Pályaválasztási felelősök értekezlete Szekszárdon Szakszervezeti választás az állatforgalminál Tegnap délelőtt Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében tartották az iskolák pálya, választási felelőseinek továbbképzését. A tanácskozás előadója dr. Ballér Endre, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztálya nevelésügyi osztályának vezetője volt, aki „A pá-* lyaválasztási tanácsadás pedagógiai kérdései” címmel tartott előadást. — Miután már a nyolcadik osztályosoknak is határozniok kell, hol tanulnak tovább ők, sokkal inkább iskolát, mint pályát választanak. A gimnáziumot végzett fiataloknak az érettségi után körülbelül 10 százaléka tanul tovább, különböző egyetemeken, főiskolákon. Az általános iskolát végzett gyerekeknek mintegy ötven százaléka szakmunkás- képző intézetekben folytatja tanulmányait, a másik ötven százalékon belül viszont jelleg, zetesen Tolna megyei specialitás az, hogy a tanulók tizery- hat százaléka a nyolc osztályt befejezve, nem tanul tovább sehol! — mondotta bevezetésként, majd részletesen szólt az Az építők szakszervezetének megyebizottßäga a napokban egy jelentés alapján vizsgálta a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál folyó szakmunkásképzést. A megye legnagyobb vállalata az elmúlt évek során jelentősen fejlődött, hisz a termelés volumene ma már az évi félmilliárd forintot is meghaladja, ugyanakkor országos méretekben is számottevő új építési eljáráso. kát honosítottak meg. Az új technikához, a növekvő feladatokhoz egyre több jól képzett szakmunkásra van szükség. A szakmunkásképzés központi heA sokéves hagyományokhoz híven a szakszervezet közgazdasági bizottsága ezúttal is a számok mögé nézett. Azt vizsgálták, hogy miért hagyják el vállalatukat, első munkahelyüket a friss szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiatalok? Elsőként azt állapították meg, hogy főleg azok a fiatalok távoztak el, ahol a közvetlen munkahelyi vezető és a tanuló között nem tudott olyan viszony kialakulni, hogy a fiaKözéletünk Tegnap délelőtt ülést tartott a Szekszárdi Járási ’ Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület ülésének napirendjén a járási tanács építési és közlekedési csoportjának munkája szerepelt. A csoport ügyrendi feladatainak ellátásáról dr. Kovács Jánosné számolt be. A következő jelentést Lehőcz János terjesztette a végrehajtó bizottság elé, az 1970. évi polgári védelmi feladatok végrehajtásáról. Az ülés bejelentésekkel ért véget. iskolai pályaválasztási felelősökre háruló, egyre nagyobb feladatokról, utalva az V. nevelésügyi kongresszusnak arra a megállapítására, mely szerint egyre növekszik a nem reális igényeket és lehetőségeket követő, elhibázott pályaválasztások száma. A pedagógus feladata következésképpen az, hogy megismerje a tanítvány egyéniségét, képességeit és ismerje a társadalom, illetve a népgazdaság igényeit egy-egy pálya iránt. A pályaválasztási tanácsadás iskolai módszereinek összefüggéseiről a következőket mondta el dr. Ballér Endre: — Különösen három tényező hat a pályaválasztás előtt álló gyerekekre. Első, az úgynevezett makrokör, vagyis a társadalom. ezen belül a termelőerők fejlettségi szintje, a gazdasági viszonyok. Második a közvetlen környezet — a mik- rokör —, a város, illetve falu, az iskola és a család. A harmadik a tanuló személyisége. A három kö-r egymással való kapcsolata sajnos nem megfelelő, az esetek többségében lyet foglal el á vállalati irányító-szervező koncepcióban. 1982 óta több mint ezer fiatal iskolázott be a vállalatnál különféle szakmák elsajátítására. Az ember azt hihetné ilyen szám hallatán, hogy a vállalatnál megoldódott a. szakmunkás-utánpótlás. Koránt sincs így. Az elmúlt négy évben a végzett szakmunkás-tanulók 50 százaléka köszönt el a vállalattól, ment el más munkahelyre, különféle okok miatt. Érdemes ezt a statisztikai kimutatást figyelmesen tanulmányozni: talembert, munkáját, tevékenységét kellő módon értékeljék. A másik ok, hogy a fiatal szakmunkásokat ■ -könnyen el tudják csábítani* a ktsz-ek, termelőszövetkezetek. A kezdő szakembereknek 8—IC forintos órabért ígérnek, s legtöbb esetben meg is adják, s ez a magas órabér természetszerűen csábítja azt a fiatalt, aki három éven keresztül álig kapott pénzt, és még a környezetével sem volt elégedett. A szakmunkásképzésnek sok jó módszere honosodott meg a Tolna megyei Építőipari Vállalatnál. Ilyenek: a tanulókat beosztják az új technika elsajátításához is. Rájuk bíznak kényes, nagy figyelmet kívánó építési feladatot, és gondoskodnak arról, hogy a,legjobb szakemberek oktassák a fiatalokat a mesterség elsajátítására. Természetszerűen a szakmunkásképzésnek vannak objektív és szubjektív akadályozói is. Krónikussá vált már, hogy nem tudnak minden szakma minden tanulójának szers/-' mot adni. A szerszámokat tanévkezdés előtt 9 hönanpr meg kell rendelni, de ritka n olyan eset, amikor az ellátó vállalat pontosan, a rendelés szerint teljesíti az igénylést. a tanuló és tanára nem ismeri kellőképpen a továbbtanulás, pályaválasztás reális lehetőségeit. Konkrét példával — egy elsőosztályos szerszámkészítő tanuló esetével — illusztrálta az előadó a tanuló egyéniségének fontosságát a sikeres pálya- választásban. Korunkban a tudományostechnikai forradalom idején a választandó szakmánál nem annyira a fiatal képzettsége, mint a képez he tősége a fontos. Az, hogy szakmája állandó továbbfejlődésre késztesse a fiatalt, érdekelje a munkája. A jövőben ugyanis nem egy-egy szakma kiváló értőire, hanem valamilyen szakmacsoport ismerőire van szükség, akiket ezen belül több feladat elvégzésére lehet és kell kiképezni. Az előadás második részében pedagógiai, módszertani kérdésekről beszélt dr. Ballér Endre, majd a jelenlévő pedagógusok a pályaválasztási felelősök speciális gondjait vitatták meg. Závaróan hat a fiatalok oktatásában az a tény is', hogy az elméleti anyaggal azonos időben nem tudnak hasonló gyakorlati feladatot adni. Sőt, egyes szakmákban nem tudnak olyan munkát biztosítani számukra, hogy a szakma egészét megismerhessék, a mesterségbeli tudást bővíthessék a tanterv előírása szerint. Az ács- tanulók például a vállalatnál nem csinálnak léckerítést, kaput, a villanyszerelők pedig nem tudnak kisgépeket, háztartási elektromos eszközöket javítani, mert természetszerűen ennél a vállalatnál ilyen feladat nincsen. « A tanulókat hozzá, kell szoktatni a vállalati élethez, a rendhez, meg kell velük szerettetni a munkát. Olyan körülményeket kell, már a kezdeten is biztosítani, hogy otthonosan érezhessék magukat. Védőruhát, munkaruhát és jó ellátást kell számukra biztosítani. E tekintelben különösebb problémák nincsenek a vállalatnál. A szakmunkásképzéssel kapcsolatos rendeleteket, utasításokat, mint az építők szak- szervezete megállapította, rendre és példásan betartják. Elismeréssel állapították meg azt a tényt is, hogy a vállalat tanulóotthonában jó képességű pedagógusok felügyelete mellett, lehetőség nyílik a fiatalok számára az alaposabb szakmai ismeretek elsajátítására. A Fatelítö Vállalói dombóvári üzemébe női és férfi «Imit átírat I felveszünk. i93) Ezekben a hónapokban alig akad olyan nap, hogy a megye valamelyik területén ne lenne valamilyen szintű szak- szervezeti választás.. A napokban a Tolna megyei Áliat- forgalmi Vállalat munkahelyi bizottságának vezetőség választó közgyűlésén vettünk részt, melyen megjelent Egyed Mihály, az SZMT titkára és Kontos András, áz ÉDOSZ megyebizottságának titkára. Azonnal hozzá kell tenni, hogy az ülés eseménysorozata nem tért el a többi hasonló jellegű választásétól, ezért elsősorban nem is arról szólunk, hanem a közgyűlés atmoszférájáról, ami arról tanúskodott. hogy a választást megelőző előkészítő munka igen alapos volt. Hogy a jelölő bizottság emberközelbe került minden dolgozóval, a dolgozók pedig egymással megértésben. jó munkatársi, elvtársi kapcsolatban élnek, dolgoznak. Hága József, a szakszervezeti bizottság titkárának beszámolója szinte mindenre kiterjedt. -Foglalkozott a dolgozók munkakörülményeivel, a termelés feladataival, a nők helyzetével,, a szocialista brigádmozgalommal —• s mindezt gazdag javaslatokkal kiegészítve, a kritika és az elismerés hangján mondta. A 49 küldöttet részletesen tájékoztatta a bizottság elmúlt két évi munkájáról. Büszkén mondta el, hogy a szakszervezet komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy vállalatuknál az anyagi, megbecsülés terén eltűnt a különbség a nő- és a férfidolgozók között. Ugyanezt nem lehet elmondani Panp Lajosnénak, a számvizsgáló bizottság elnökének beszámolójáról. A szakDombóvárott hosszú ideig nem volt az állomás közelében élelmiszerüzlet, pedig erre igen’ nagy szükség lett volna. A vasúti személyzet „táskázik”, nem egy esetben érkezéskor azonnal indul további szolgálatra. A probléma megoldódott, az állomás közelében lévő korábbi fűsz'ertizlet helyiségé-: bén nyílt élelmiszerbolt. Most, hogy tervbe vették az állomás épületének átépítését, ez a kis élelmiszerüzlet bontásra kerül és kezdődik az Hajnali 2 órakor vártam árut áz áfész-től. A sötétben kissé meghajolva tekerte kerékpárját egy ember. Ráismertem. Marhás Sándor volt, a várdombi tsz alsónánai kerületének vezetője. Kíváncsi voltam, hová tart ilyenkor. Elmondta: A százférőhelyes istállóban nem volt víz tegnap az állatoknak, megnézi nem történt-e baj éjszaka, és a disznókhoz is kimegy. Elválasztották a malacokat és elég koros ember az éjjeliőr, akadhat gondja. Reggel 5-re járt a nap, mire ez megtörtént. Újra megkérdeztem: Hová tovább? A - tojósfHományhoz igyekezett, utána a munkael- osztás.t csinálta. Okos bestéddel meggyőzte az ellenkezőket, hogy tíz személynek kukoricát kell szedni, sürgős. ' A többiek dohányt simítanak. szervezet kibővült hatásköre és megnövekedett önállósága a beszámolótól nem közhelyszerű általánosságokat és feltételes módot követel. A szám- vizsgáló bizottság munkája nem annyiban áll, hogy a beszámolóban csupán a bizottság feladatait kelljen, illetve lehessen ismertetni. A beszámoló után következett a vita. Az egyik hozzászóló elmondta, nem ért egyet az szb-titkárnak azzal a javaslatával, hogy a szocialista brigádok munkáját havonta értékeljék. Javasolta, hogy ez negyedévenként történjen. „Ugyanis ez csupán az adminisztrációt növelné.” Ehhez a kérdéshez többen — brigádvezetők, szocialista brigádtagok, beosztottak és vezetők — kapcsolódtak. Ellenében mindannyian azzal érveltek, hogy a gyakori értékelés hasznosabb. Igen hasznos hozzászólás foglalkozott még a szocialista brigádok munkájának értékelésével. Mégpedig olyan javaslat formájában, hogy ne csupán a gazdasági eredményeket mérjék fel, mint eddig, hanem a brigádmozgalom hármas jelszavára építve az erkölcsieket is. „Mert ezt számokban kimutatni nehéz, de megéri a fáradságot, hiszen jelentősége igen nagy.” A munkaerkölccsel még egy felszólaló foglalkozott, arra hivatkozva: „ha a vállalati terveket nem tudjuk teljesíteni, annak az az oka, hogy kevesen vagyunk. De nem szám szerint, hanem a hozzáállást illetően.” Tehát a szak- szervezetnek ezen a téren még komoly feladatai vannak. —hm— előbbi gond. Az állomás átépítési tervének elkészítésekor kéne ezt figyelembe venni, az állomás épületébe egy élelmiszerbolt kéne, mint' a Nyugati pályaudvaron. Az így épülő üzlethelyiséget bérbe lehetne adni az Utasellátó Vállalatnak — részükről is kifizetődne. . Nemcsak a vasutas dolgozóknak, de az utazóközönségnek és a környék lakóinak is öröm lenne. Időben szólunk... Bódog Mihály Dombóvár Nyolckor az irodában intézett valamit, a műhelyben is tartott rövid megbeszélést, megnézte a gépeket. Tizenegykor a biciklijén karikázva reggelizett. Irány a határ. Délután 4-kor ért vissza a faluba. Este mindent újra végignézett. Csak így nyugodt a lelkiismerete. Van, aki azt állítja, köny- nyen keresi a kenyerét. Én azt mondanám: becsületes, fárasztó idegmunkával. Hegedűs István 197«, december 19. A vizsgázott szakmunkástanulók 50 százaléka elköszönt 1967- ben 113 tanuló végzett, a vállalatnál maradt 27 fő 1968- ban 130 tanuló végzett, a vállalatnál maradt 70 fő 1969- ben 202 tanuló végzett, a vállalatnál maradt 107 fő 1970- ben 120 tanuló végzett, a vállalatnál maradt 62 fő A szerkesztőség postájából időben ssólunk... « Alsónánai masaik
