Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
(Folytatás az I. oldalról j látszik“ — nem egy-két éves probléma, ezzel több évre számolni kell. Ezután arról beszélt, hogy 1968 óta több olyan kedvező gazdasági tendencia alakult ki, amelyek harmonikusabb fejlődést eredményeztek. Ezek pénzügyi konzekvenciái más oldalról költségvetési problémákat is okoztak. A III. ötéves tervben az előző tervidőszak átlagát meghaladó ütemben nőttek a társadalmi közös fogyasztás költségvetési tervei, gyorsabban javult a lakosság egészségügyi, szociális és kulturális ellátása. Vályi Péter ezután kiemelte: a költségvetés egyensúlyát néhány év alatt fokozatosan meg kell teremteni. Ezt segíti elő a szabályozó- rendszer január elsején életbelépő módosításait. A szabályozók módositása következtében némileg változnak a jövedelemképződés arányai, a jövedelmek elosztása, a vállalati érdekeltségi alapok nagysága és megoszlása.- A vállalati alapképzés szabályai módosulnak. A fejlesztési alap nyereségből való növelésének lehetősége a gazdálkodó szerveknél az első évben, egyszeri alkalommal mérséklődik. A további években a fejlesztési alap ismét erőteljesen nőhet, mivel jórészt a nyereség alakulásától függ. Kisebb mértékben változik a fejlesztési alapok elhelyezkedése a különböző ágazatokhoz tartozó vállalatok között, elsősorban a eszköz- igényesebb területek javára Mindez a jövőbeni fejlesztési lehetőségek szempontjából népgazdasági érdek. Az állami vállalatok, a kisipari és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek együtt, közel 160 milliárd forintot, az előző évinél 12 százalékkal többet fizetnek be a költségvetésbe. A növekedés gyorsabb a termelés és a forgalom bővülésének üteménél. Innen származik a költségvetés összbevételeinek több mint 80 százaléka. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetései 23 százalékkal haladják meg az előző évit. Ez. összhangban van a fellendülő termelés folytán a közös gazdaságok jövedelmeinek növekedésével, a kenyér- gabona adókedvezményének megszüntetésével, a városi- községi hozzájárulás bevezetésével, az ipari és a szolgáltató tevékenység bővülésével. A lakosság adó- és más befizetései a pénzbevételek emelkedésével arányosan nőnek. Szükségesnek tartjuk, hogy az adóügyi szervek pontosabban állapítsák meg a magánkisiparosok, kiskereskedők és a szabad foglalkozásúak adóköteles jövedelmét, és következetesebben adóztassák a nagyobb személyi jövedelem mel rendelkezőket. Az állami bevételeken belül nem jelentős ugyan a lakossági adóbefizetés, viszont fontos társadalmi kérdés, hogy a személyi jövedelmek a végzett munkával, annak társadalmi hasznosságával összhangban legyenek. A kiugróan magas jövedelmeket ugyanis — ha kiemelkedően jó munka nélkül keletkeztek — a mi társadalmunk nem ismeri ei. Azonban az adópolitika csak egyik eszköze a személyi jövedelmek befolyásolásának és alapvető törekvéseinket változatlanul a jövedekempofctikSi útján valósítjuk meg. rv,. Az állami költségvetés Wk adásainak több jopmj$í eggfcath63,5 ma«»« ferfott a ffirt sadalom körös fogyásé#*-- Bz az összeg 7,4 százalékkal magasabb, mint az előző évi és hozzájárul népünk anyagi jólétének és életkörülményeinek javításához. A társadalmi közös fogyasztás 32 százaléka olyan pénz- beni juttatás, amellyel főként, az öregekről és a több gyermekes családokról való gondoskodás valósul meg. A kiadások többi részét az állam egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális ellátás formájában nyújtja a lakosságnak. Vályi Péter ezután emlékeztetett a Központi Bizottságnak a nők és az ifjúság helyzetéről hozott határozatára. Elmondotté, hogy az elmúlt évben több nagy jelentőségű intézkedés történt. Bevezettük a gyermek- gondozási segélyt, amit 1971- ben 160 ezer anya vesz igénybe. Tovább bővítjük a bölcsődei és óvodai hálózatot. A központi intézkedéseken túlmenően a nők élet- és munkakörülményeinek javítását a vállalatok is elősegíthetik, — mondotta a miniszter, majd arról beszélt, hogy az állami költségvetés 1971-ben 10 millió forintot biztosít a határozat, alapján létesített ifjúságpolitikai alap számára. Javasoljuk — folytatta — a tanácsoknál;, a vállalatoknak, a szövetkezeteknek': lehetőségeik szerint támogassák ezeket a célokat. Az általános műveltség további növelésében meghatározó szerepe van a közoktatásnak. Az also és a középfokú oktatási hálózat fejlesztésére a költségveié* 1971-ben 13» millió forinttal többet irányoz elő, mint az előző évben. A tanácsok többletbevételeikből 1970-ben közel 90 millió forinttal növelték oktatási intézményeik költségvetését. Remélhetőleg 1971-ben is segíteni fogják a gyorsabb fejlődést. Tudományos kutatásra nyolc százalékkal többet irányoz elő a költségvetés, mint aa előző évben. _— Az 1971. évi állami költségvetés új vonása a tanácsok részére átengedett bevételek körének bővítése és az állami Támogatás öt évre történő meghatározása, ami összhangban van a szocialista államrendszer fejlesztésére irányuló szándékain kkal — folytatta a miniszter. 1971-től a tanácsok bevételét képezi valamennyi vállalat il- letményaclója. és a vállalatok eszközlekötési járulékának meghatározott hányada is. Új bevételi forrás a városi és községi hozzájárulás, amely a leggyorsabban növekvő bevételi elem lesz. A tanácsi költség- vetési rendszer lehetővé teszj. hogy a tanácsi pénzalapok: a költségvetés és a fejlesztési alap arányosan alakuljon a terület egész gazdaságának fejlődésével, s egyben segítse az ellátási színvonalban mutarkó. ró területi aránytalanságok fokozatos mérséklését. A gazdasági fejlettségben és a tanácsok feladatainak pénzügyi szükségletében megyénként számottevő eltérések van. nafc. Ezért továbbra & nagy a Je. lentősége az állami hozzájárulás kiegyenlítő szerepének, annak dacára, hogy az állami támogatás részaránya az átengedett és saját bevételek erős növelése miatt — a 3. ötéves terv átlagával szemben — 32 százalékról 12 százalékra csökken. A megyei tanácsokra hárul az a téladat, hogy hasonló módon szabályozzák a városok és községek gazdálkodását, (JKa*a Sitt* így Mp , -IMppBpl •' - <*>5+*SSvéSÉttíBi &t évre S2Ú- £ tjänsadalmi-gazdaságpolitikai sélkáSűzéseket már ez év szeptemberében Ismertettük, gazdasági fejlődés alapvető Wa társadalmi munka hatékonyságának nagyarányú növelését. Folyamatosan nyilvánosságra hoztuk a január elsejétől érvényes szabályozókat is. A ténylegesen elérhető gyakorta, ti eredmények most már főként azon múlnak, hogyan dolgozunk, miképpen használjuk ki a lehetőségeket. \ bérszínvonal növelése alapjában csak a termelékenység emelésével, a jövedelmezőség i javításával valósítható meg. Befejezésül a miniszter kiemelte: gazdasági céljaink megvalósulása és a népgazdaság pénzügyi helyzete főként: attól függ, hogy már a negyedik ötéves terv első évében mennyire tudjuk növelni a munka eredményességét. Ehhez az szükséges, hogy a gazdasági tevékenységben az eddiginél előrelátóbb, a társadalom érdekeit minden döntésben mérlegelő szemlélet érvényesüljön. Az 1971. évi költségvetés hiánnyal számol, mert. a. jogos és elismerhető igények minél jobb kielégítésére törekszik. A tervezett nagyságú hiány azonban nem szükségszerű, kisebb lehet, ha a társadalmi-gazdasági hatékonyság fokozásában jelentős előrehaladást érünk el. Csökkenthetjük a deficitet, ha ésszerű takarékosság valósul meg mindenütt. Legyünk szigorúak a pazarlókkal szemben, és máris újabb lehetőségek nyílnak az indokolt igények kielégítésére, — mondotta Vályi Péter, majd így fejezte be beszédét. Az 1971. év nehéz és felelősségteljes lesz számunkra, de céljaink lelkesítőek. A teljesítésükhöz szükséges feltételeket mi mindannyian teremtjük meg. Magasabb színvonalon kell folytatnunk a gazdasági epítomunkát, amely a szocialista társadalom teljes felépítését szolgálja. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után Egri Gyula, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, a terv- és költségvetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Mint mondotta, a bizottsági vitákban kiemelték: népgazdaságunk egészséges alapokon* kiegyensúlyozottan fejlődik. Ahhoz, hogy a fejlődés meggyorsulhasson, következetesen tovább kell lépnünk azon az úton, amelyen a gazdaságirányítás reformjának bevezetésével elindultunk. Legfőbb feladat a termelőkapacitások jobb kihasználása, a termelés ésszerűbb és jobb megszervezése. — Teljesen jogos az az igény — mondotta a törvényjavaslat előadója —. hogy mind állami, mind vállalati szinten átgondoltabban és előrelátóbban kell beruházni. A jövő évi költség- vetés arra törekszik, hogy pénzügyi eszközökkel szabályozza a beruházási piacon a keresletet, kínálatot. A vitában Csépányi Sándor, Borsod megyei képviselő volt az első felszólaló, majd Sárvári István, Vas megyei, Ino- kai János budapesti, Németh István Baranya, Varga Sándor Hajdú-Bihar megyei képviselő szólalt fel. Ebédszünet után Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnök- helyettese emelkedett szólásra, érdeke Társadalmunk elemi a gazdaság hatékonyságának javítása Tímár Mátyás bevezetőben arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben a nemzeti jövedelem növekedése mintegy 40 százalék. A költségvetéssel kapcsolatban kiemelte: — A költségvetés tételei arról tanúskodnak, hogy az ország gazdasága töretlen vonalban fejlődik tovább. E fejlődést jól jellemzik a közületi kiadások. Ezeken belül a szociális-egészségügyi és kulturális előirányzatok együtt, 46,2 milliárd. forintot tesznek lei és nz ez évi, várható teljesítést mintegy 6 százalékkal haladják meg. Tovább növekednek a fejlődés fontos hordozói, a költségvetés beruházási kiadásai is, mintegy 11 százalékkal. A törvénytervezet részletesen felsorolja ezeket a tételeket. Nőnek a költségvetés bevételi forrásai is. Állami vállalataink adják a költségvetés bevételeinek legjelentősebb részét, 83 százalékát — mondotta a szónok, majd arról beszélt, hogy a munka termelékenységének növekedése céljából módosítottuk a bér- és létszámgazdálkodással, valamint a nyereségrészesedéssel kapcsolatos szabályozókat. A jelek arra mutatnak, hogy ezek helyes irányban hat, nak. Kiemelte, hogy a gazdaság hatékonyságának növelése tehén nagy lehetőség a tudományos kutatások eredményeinek a gyakorlatban való, jobb alkalmazása. Nagy lehetőségeket rejt magában a vállalati dolgozók széles körű továbbképzésének megszervezése, de a szakmai képzés mellett több gondot kell fordítani az általános gazdasági, politikai és kulturális ismeretek bővítésére is. Kiemelte, társadalmunk elemi érdeke, célkitűzéseink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a gazdaság hatékonyságának Javítása. Vállalataink egy része jelentős támogatásban részesül az állami költségvetésből. Kívánatos — és erre irányul szabályozási rendszerünk — hogy a támogatások összegét fokozatosan csökkentsük, és e tételt más, nagyobb hatékonyságú gazdasági, szociális és kulturális célok megvalósítására fordítsuk. A bérezéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a mainál jobban kell biztosítani megfelelő differenciáltságát. A felelősséggel végzett, jó munkát jól kell megfizetni, rossz munkát nem szabad megtűrni. E tó* ren vállalataink gyakorlata — mondotta Tímár Mátyás — sok kívánnivalót hagy maga után. Bérrendszerünk nagyjában- egészében megfelelő kereteket biztosít az igazságos bérezéshez. Foglalkozott a családi pótlék és a nyugdíj kérdésével, majd az alacsonyabb jövedelmű kategóriákról beszélt. Tímár Mátyás ezután így folytatta: — A lakosság jövedelmei között második helyen a termelőszövetkezeti tagok közösből származó pénzbeni mun - kadíja szerepel, ami 1971-ben körülbelül 15 milliárd forint. A mezőgazdasági termelés fejlődésével együtt a parasztság jövedelmi színvonala országos átlagban elérte a munkásokét. Beszélt a lakossági áruellátásról, majd a szolgáltatásokról szólt. Hangsúlyozta: gyorsan fejlődni, gyorsabban gyarapodni lehet és keli is. Ehhez azonban az szükséges — és ennek minden emberben tudatossá kell válnia —, hogy az egyéni és a közös munka jobb, szervezettebb. céltudatosabb legyen. Az 1971-e.s év negyedik öt éves tervünk induló éve. Indulási pozíciónk jónak mondható. Ezt summázta a X. párt- kongresszus nemrég lezajlott tanácskozása is. Problémánk, gondunk, tartalékunk, lehetőségünk van bőven. Rajtunk áll, hogy ezekből mit és milyen gyorsan oldunk meg, illetve használunk ki; hogy milyen ütemben tudjuk fejleszteni gazdaságunkat, népünk életszínvonalát. Ezután Tűz Ferenc Komárom, Simon István költő. Veszprém, Böhm József Somogy, dr. Nezvál Ferenc Zala megyei, Kelemen Sándor Bács-Kiskun, Pálvi Sándor Veszprém, Juhász István Borsod megyei képviselő szólalt fel, maid Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke emelkedett szólásra. Kiemelte: a. gazdasági növekedés legfőbb forrása csak a termelékenység emelése lehet. Foglalkozott az 1970. január 1-i népszámlálás adataival, s elmondta, hogy az utolsó tíz évben 240 000-rel nőtt az aktív keresők száma, ugyanakkor majdnem l millióval a nyugdíjasoké. járadékosoké. A lakosság jöveclelemviszo- AYaival kapcsolatban elmondta, hogy az összlakosság reál- jövedelme' személyenként s harmadik ötéves terv időszakában évi átlagban körülbelül 5,5 százalékkal emelkedett, s nagyobb mértékű volt, mint az előző ötéves időszakban, A fogyasztás növekedése is gyorsabb volt, mint a megelőző öt évben. Mivel a lakosság fogyasztása mérsékeltebben nőtt, mint, a jövedelmek, fokozódtak a lakosság pétiz- tartalékai s n takarékbetét- állomány ez év novemberében meghaladta a 40 milliárd forintot, ami kétszerese annak, amennyi a harmadik ötéves terv indulásakor volt. Ezután a statisztikák alapján elemezte a fogyasztói árak alakulását. A következő felszólaló Molnár József, Komárom megyei képviselő volt, majd Vályi Péter pénzügyminiszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Hangsúlyozta: általános egyetértés nyilvánult meg n. költségvetésben kifejezésre jutó gazdaságpolitikai célokkal. Kitért néhány kérdésre, s a termelőszövetkezetek helyzetével kapcsolatban hangoztatta: a jövő év gazdálkodásának különleges vonása, hogy pótolnunk kell a mezőgazdaságot ért idei súlyos károkat. Foglalkozott a műtrágyatermelés és -ellátás kérdésével, majd az oktatási hálózat fejlesztését érintő kérdésekről szólt. Befejezésül hangsúlyozta: az ország a gazdasági fejlődés új, felfelé ívelő szakaszában van. Ma már olyan tartalékokkal rendelkezünk, amelyek biztonságosabbá teszik az előrehaladást. Ezután határozathozatal következett. A terv- és költségvetési bizottság által beterjesztett — a költségvetés lényegét nem érintő — módosító indítványt az országgyűlés egyhangúlag " elfogadta. Az 1971. évi költségvetésről szóló és a. tanácsok 1971—75. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megfelelő módosítással — részleteiben ugyancsak ' egyhangúlag fogadta el -az országgyűlés. Ezután dr. Bélák Sándor. Veszprém megyei képviselő interpellált a közúti közlekedés biztonságosabbá tételével kapcsolatban. amelyre Benkel András belügyminiszter válaszolt. Ezzel az országgyűlés idei, utolsó ülésszaka befejezte munkáját, Tímár Mátra*!
