Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-18 / 296. szám

Hányféle erkölcs van? Üzem avatás előtt A nyergesújfalui Magyar Viscosa Gyár új úanamid- selyem-üzémében megkezdték a gépegységenként! hideg­próbákat. A tervek szerint még az idén sor kerül az új lé­tesítmény üzembe helyezésére. A Magyar Viscosa danuion- sclyemszál-termelése évi ezer tonnáról háromezer tonnára emelkedik. A feldolgozórészlegben már az idén megkezdték '•> lánchurkolt danulonselyem gyái-tását. Ebből készült a „n.vl- print” néven forgalomba került ruhaanyag, mely igen ke­resett az üzletekben. Az idén 129 tonna, jövőre már 150 tonna lánchurkolt anyag készül á gyárban. Képünkön : üzem­ben a lánchurkoló gépek a danamidselyem-üzem textilcsar­nokában. ________jOL-ir-i ír ——.1 -...................■ i-j ■»■»■»«■»?, V ÁLASZOL az illetékes ••• Az alábbiakban segítségére kívánunk lenni azoknak a fia­taloknak, akik a címben foglalt kérdést és az erkölcs fogalma kapcsán megannyi más kérdést tettek már föl. Ügy akarunk se­gíteni, hogy figyelmükbe ajánlunk egy közelmúltban megjelent könyvet, Lick József Erkölcs: kényszer, vagy döntés című munkáját. Az erkölcs — mint ezt ta­pasztalhattátok —, olyan té_ ma, amelyhez mindenki „ért”, s amelyről valamilyen véle­ményt mindenki kialakít ma­gában. És ez. természetes. A művészet, a tudomány, a gaz­daság, a politika, vagy egy- egy szakma kérdéseihez hozzá­szólni — speciális ismereteket, felkészültséget követel az em­bertől. Az erkölccsel más a helyzet. Az emberek minden­napi életükben naponta foglal, nak állást erkölcsi kérdések­ben, ítélnek meg emberi maga­tartásokat és tetteket, minősí­tik őket jónak, helyesnek, vagy rossznak, elítélendőnek. Az er­kölcsi ítéletek szavad — igaz­ságos-igazságtalan; helyes­December 12-én a cipőgyári K.I3Z-fiatalok ünnepi taggyű­lést tartottak, a vállalat kul- túrotthonában. A szabad szombaton meg­tartott nagy ifjúsági találkozón a KISZ-tagok több százan je­lentek meg ünneplőben és fel­készülve arra, hogy problémá­jukról, eredményeikről SL.Ptór, num előtt beszámoljanák. "Ta­más Ádám, az üzemi KISZ- pizottság titkára mélyrehatóan elemezte a végzett gazdasági, politikai, társadalmi munkát. Tudott dolog, hogy a Bony­hádi Cipőgyár közel kétezres létszámú üzem. Jelenleg a vál­lalatnál mintegy 800 fiatal dol­gozik, ebből 520-an tagjai az ifjúsági szervezetnek. Hogy ez spk-e, vagy kevés, nem a szá­mok döntik el, hanem a kö­zös ' munkára való készség, a politikai nézetazonosság, az egység. A fiatalok — amint ezt a beszámoló tükrözte —, .mind a termelésben, mind a KISZ-munkában elért eredmé­nyeikkel nagy elismerést ér­demelnek. Külön érdemel el­ismerést a cipőgyári ifjúkom­munisták társadalmi tevékeny, sége. Fiatalok kezdeményezték a kommunista vasárnapok meg­helytélén; becsületes-becstelen; szókimondó-hazug; önzetlen­önző; nyüt, egyenes, önfeláldo. zó, képmutató, törtető, anya­gias. hazug, karrierista, stb., stb. —, elválaszthatatlanok mindennapi életünktől, szerves tartozékai az emberek közötti kapcsolatoknak. Minden emberben él egy kép a követendő magatartás- ról, arról az életvitelről, ame­lyet kívánatosnak, jónak tart a maga számára, s amelynek szemszögéből a mások tetteiről, jelleméről, eszményeiről is vé­leményt alkot. Ez nagymérték, 'ben szabja meg a többi em­berhez való viszonyát, kapcso­latainak jellegét, lehetővé te­szi saját magatartásának felül- bírálatát, értékelését és esetleges korrigálását. Ennyiben tehát valóban tekinthető minden em. bér az erkölcs specialistájá­nak. Ez azonban csak annyiban igaz, hogy a társadalmi tevé­kenységben, az emberekhez való gyakorlati viszonyban mindenki rendelkezik valami­lyen, többé-kevésbé határo­rendezését, az árvízkárosultak megsegítését, a vietnami mű­szakot. A nagy aktivitás természete­sen nem nélkülözi az elisme­rést, a támogatást sem, az üzem vezetői részéről. A nagy­gyűlésen hangzott el az a be­jelentés, hogy december1 19-én adják át a KISZ-klubot, amiről sokan azt állítják, hogy ilyen, minden igényi .kielégítő,.KJS2A Klub nincs még egy a megyé­ben. Igaz, 100 ezer forint sem kis pénz! Az ünnepi KISZ-gyűlésen megjelent Daradics Ferenc elvtárs, a bonyhádi járási pártbizottság első titkára is, aki. mint küldött és mint el­nökségi tag, részt vett pár­tunk X. kongresszusán. Igen értékes élménybeszámolót tar­tott a kongresszus munkájáról, a külföldi küldöttekkel folyta­tott beszélgetéseiről, példának állítva ezeket az elvtársakat a. mi fiataljaink elé. A fiatalok igen nagy tetszéssel fogadták az élménydús beszámolót. zott értékrenddel és ennek birtokában cselekszik és ítél meg másokat is. Ha azonban ennél tovább megyünk, s olyan kérdésekre próbálunk vála­szolni, hogy mi is az erkölcs, mint társadalmi jelenség, vagy ; honnan származik az erkölcs; mi az erkölcsös magatartás tartalma és ismérve; hányféle erkölcs van; melyek az er­kölcsös cselekvés feltételei — és így tovább —, azonnal ki­derül, hogy e kérdésekre ko­rántsem olyan, könnyű és egy­szerű válaszolni, mert a min­dennapi élet gyakorlati er­kölcse nem elégséges a válasz­hoz. Az erkölcs az ember sajátos vonása, az emberek közötti társadalmi viszonyok egyik ol­dala, amelynek mibenlétét vizsgálni a tudomány feladata. E feladat megoldására évezre­dek óta számos kísérlet tör­tént, s az erkölcsi kérdések el­méleti feltárására alakult ki a filozófiai tudományok egyik ága, az etika. Az etika nem hivatott arra, hogy ilyen, vagy olyan erköl­csi magatartást „oltson” az emberekbe. Az erkölcsi neve­lés rendkívül bonyolult és összetett jelenség, amely tá- gabb értelemben nemcsak, azt- a tudatos pedagógiai-nevelő te. vékenységet jelenti, amelyet a .társadalom erre. hivatott in- "íézínSriyei végeznek, hanem magában foglalja mindazoknak a viszonyoknak és közösségek­nek a hatását, amelyek között és amelyekben az ember él. De... az etika azzal, hogy fel­tárja az erkölcsnek, mint tár­sadalmi jelenségnek a törvény- szerűségeit, hozzájárul a pozi­tív erkölcsi magatartás kiala­kítását előnyösen- befolyásoló tudás növeléséhez. Lick József könyve a marxis­ta etika alapján az erkölcsnek, mint társadalmi jelenségnek alapvető kérdéseivel foglalko­zik, s mint ilyen, a tudáshoz segít hozzá, ami Öhmagában véve semmiképpen sem elég­séges, de mindenképpen fel­tétele az erkölcsös magatartás­nak, a mindenkor tudatos cse­lekvésnek. Terefere... (Foto; Gottvald K.) A Tolna megyei Népújság 1970. november 21-i számában, az utolsó oldalon foglalkozik a Szekszárd, Mérey utca feletti lakótelep közvilágításával. Mint azt a cikk megjelenése előtt telt .ionon történt beszél­getés során is közöltük, a té­ma nem érinti közvetlenül az Áramszolgáltató tevékenységét. Azonban közvilágításról lévén szó, szükségesnek tartjuk a megfelelő tájékoztatást. A Mérey u. feletti lakótelep villamosenergia ellátásának kiépítése, beleértve a közvilá­gítási hálózatot is, több évre ütemezett munka. Az éven­ként kiépülő hálózatszaka­szok természetesen illeszked­nek a komplett végleges ener­giaellátási rendszerhez. Az előkészítés során, még, 1969. április 30-án történt egy ha­tósági bejárás. A bejáráson természetesen részt vett az I. foki! építési hatóság képvise­lője is, különös tekintettel azon körülményre, hogy a la­kótelepeken a korábbiakban is kedvezőtlen tapasztalataink voltait a kijelölést Illetően. A jegyzőkönyvben kértük kivite­lezés során az X. fokú építési hatóság közreműködését a ki­tűzésnél. Ez meg is történt. Időközben meglepetéssel ta­pasztaltuk, hogy a lefektetett kábeleket helyenként a talaj- munkák során megbontották, megsértették, sőt még épüle­teket is helyeztek rájuk. A kö­zelmúltban derült ki azon kö­rülmény, hogy a kábelhálózat szakaszonként azonos nyomvo­nalon halad a vízvezetékkel is. Természetes, hogy ilyen ál­lapotban a hálózatot üzembe helyezni nem lehetett. Kezdeményezésünkre 1970. május 6-án egyeztető eljárás­ra került sor az I. fokú épí­tési hatóság és a Tolna megyei Beruházási Vállalat részvéte­lével, As eljárás során nyer­tek rögzítést a különböző sza­bálytalanságok miatt szük­séges nyomvonal-korrekciók, Az I. fokú építési hatóság és a Tolna megyei Beruházási V általat megbízást adott ezen munkálatokra a Tin. Tanácsi Építő- és Szerelőipari Válla­latnak. A munkálatok meg­kezdődtek, és kivitelezésük fo­lyamatban van. Ezen munká­latokra a megrendelő és meg­bízó az építési hatóság, vala­mint a Tolna megyei Beruhá­zási Vállalat, míg a kivitele­ző az említeti Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipart Vállalat. Bél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzemigazgatósága. Szekszárd. * Mint ex <u tevéiből kidéiül, OS il* lété kés nem illetékes, de válaszolt« Ezt köszönjük. Ari azonban megje­gyeznénk, hogy fölöttébb sajnálatos dolog, ha nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal, és az egyébként is sza­kaszosan épülő energiaellátás: rend­szerre ráépítenek <a változatosság ked­véért vagy épületeket, vcgy vízvezeték - hálózatot, és amíg a hibák (ejek egyszerűen csők hibák?!) javítása ’fo­lyik, nincs p!. közvilágítás, eiőáil at a fura helyzet, hogy a közvilágítás hiányáért nem a DÉDÁSZ g felelős, hanem az építőipar! Egyébként cikkünkre — néhány nap elteltével — kigyúlt a fény a Mérey uica feletti lakótelepen, már most csak az a kérdés., hogy véglegesen-e, avagy a szükségen korrekció is sza­kaszosan történik? Ez esetben ugyanis csak akkor várható a lakótelep köz­világításának zavartalan biztosítása, ho végképp felépül a lakótelep. örülnénk, ha a kivitelező is el­mondaná a megnyugtató válasz Őt íl** léte, egyedül őt megillető részét, hiszen, ha igaz, rövid időn belül újabb lakótömb átadására kerül sor c szekszárdi Rózsadombon. tm 1970. december 18, Horváth József Bonyhádi Cipőgyár MIT és HOGYAN? Sok nehézséget, problémát okoz glapszervezeti, üzemi, falusi KISZ-vezetőknek egy-egy névadó, KlSZ-esküvö, KISZ-fogadalomtétel rendezése. Mit és hogyan? Rácz Zoltán: Családi és társadalmi ünnepek című ké­zikönyve, ami a Kossuth Könyvkiadó gondozásában most jelent meg harmadízben, ezen a gondon segít. A könyv át­tekintést ad az ünnepek keletkezéséről, mai tartalmáról, részletesen foglalkozik szervezési feladatokkal, hasznos ta­nácsokat ad a különböző beszédek összeállításához. Kü­lön fejezetek adnak tájékoztatást az egyre gyakoribbá váló családi és társadalmi ünnepekről. Idézzünk a fejezetcímekből: A . névadó ünnepségről ünnepélyes házasságkötés: A polgári temetés, az Ifjúkor ünnepei; Az idős kor ünnepei. Tájékoztatásképp megemlí tünk egy-két címszót az Ifjúkor ünnepei fejezetből: Az első személyi igazolványok átadási ünnepsége; alapszerve­zeti KISZ-tag avatás; szakmunkásavatás; a tényleges kato­nai szolgálatra bevonulok búcsúztatása... Forgatókönyvminták, verses és zenei műsortanácsadók egészítik ki az egyes fejezete két. Ezek alapjan méltán mondhatjuk, nem hiányozhat ez a könyv egyetlen alapszer­vezet, ifjúsági klub, KISZ-bizottság könyvtárából sem. Reméljük, a KISZ-vezetők felfigyelnek a könyvre, ami megkönnyítheti munkájukat, a. családi és társadalmi ünne­pek megrendezésében. Tassy Elvira KISZ MR kultúr felelőse Ünnepi KISZ-taggyűié§ a Bonyhádi Cipőgyárban

Next

/
Thumbnails
Contents