Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-18 / 296. szám
Járásról — járásra A mezőgazdaságban nem hoz minden ér rekordot Amint az eddigiekből kitűnt, a járási pártbizottságok egyugyanazon elvek szerint értékelik a termelőszövetkezetek idei helyzetét, gazdasági eredményeit. De mint ahogyan két, szomszédos szövetkezetben is vannak eltérések, egy-egy járásban is hasonló a helyzet; nem csupán a területi, a földrajzi adottságokban — még az évi csapadékmegoszlás is eltér a megye öt járása között —, hanem a szövetkezetekben dolgozó emberek mentalitása között is. így érthető, és természetes, hogy ugyanazon elvek szerint, de más, más alapállásból kell vizsgálni, értékelni a járások termelőszövetkezeteinek helyzetét. Hanoi Józseffel, a szekszárdi járási pártbizottság titkárával és Majzik Lászlóval, a pártbizottság gazdaságpolitikai előadójával együttesen elemezzük a szekszárdi járás termelőszövetkezeteinek helyzetét, az év tapasztalatait, a zárszámadások várható kilátásait. Tv 1971 •— A járási pártbizottság november 12-én tárgyalt a zárszámadások várható eredményeiről, azok politikai előkészítéséről — módja Hanoi elvtárs —, de a járás pártvezetése egész évben fő kérdésként kezelte, és .ennek megfelelően kísérte figyelemmel; hogyan hajtják végre a termelő- szövetkezetek gazdasági és politikai feladataikat. A járási pártbizottság az év elején az alábbiakban határozta meg a termelőszövetkezeti pártszervezetek feladatát: munkájuk a gazdasági életben a politikai eszközökkel történő irányításban, az elemző munkában, az erők összefogásában, a feladatokra való mozgósításban és azok végrehajtásának ellenőrzésében nyilvánuljon meg. — A pártszervezetek ennek megfelelően állandó támogatást adtak a szövetkezetek vezetőségének, év közben taggyűléseken, brigádértekezleteken gyakran tárgyalták a gazdálkodás helyzetét, nyíltan, őszintén beszéltek a tapasztalt hibákról, és számos javaslatot tettek, miként lehetne eredményesebb gazdálkodást folytatni. A kiesésekkel — a körülmények ismeretében — már az év elején számolni kellett. A bátai szövetkezet pártszervezete például tizenkét pontból álló javaslatot fogalmazott meg, miként lehet pótolni a már előre látott kieséseket. — Hanoi elvtárs, a járásban milyen okokból következtettek az év elején a várható kiesésekre? — Az idei év megítéléséhez feltétlenül vissza kellett térni a múlt évi helyzetre. A tavalyi év rekordot hozott a terméseredményekben, a jövedelem alakulásában is. Ezekben közrejátszott a nagyüzemi gazdálkodás fölénye, a vezetők és a tagság' munkája, és a kedvező időjárás. De — már előre- vetítődtek az idei gondok is. Hogy miből? Közel nyolcszáz hold kukorica törése a tavaszra maradt, és szántatlan maradt közel tízezer hold föld. A nagy termés miatt elhúzódott az ősziek betakarítása, még a legjobb szervezettség mellett sem jutott mindenhova gép, a gazdaságok nem tudtak szállítani, szántani, vetni egyszerre. Mindehhez járult még a csapadéktalan ősz — így az őszi vetések agrotechnikája nem felelt meg a követelményeknek. —r A nehézségek folytatódtak a késői kitavaszodással. Hatezer holdat elöntött a belvíz 2200 hold őszi vetés kipusztult. A munkákat ismét csak a minőség rovására lehetett végezni. A gabonák nem kaptak mindenütt fejtrágyát, elmaradt a vegyszerezés. — Ezek szerint csak a természeti tényezők hatottak kedvezőtlenül? — Nem. Néhány helyen közrejátszott a felületesség, a felelőtlenség is. Ezek miatt a kenyérgabona-betakarítás meglepően gyenge eredményeket hozott; az 1909. évi 16,4 helyett az idén csak 12,3 mázsás átlagot. A kiesés és ezzel együtt a jövedelemkiesésnek is — oka volt az is, hogy több gazdaságban — indokoltan és indokolatlanul — elhúzódott az aratás. A 12,3 mázsás búzatermés következménye: terméskiesésének értéke 32 millió forint. — Mit tettel a veszteségek csökkentéséért! — A tsz-ek vezetősége, tagsága időben felismerte a bajokat. Mint a bátai tsz esetében már említettem, más bevételi forrásokból igyekeztek pótolni a hiányt. Főleg az állattenyésztésből, gyorsított hizlalással, a Hizlalásra tervezett üszők vemhesítésével, és értékesítésével, a tenyészállatnevelés fokozásával, a melléküzemágak fejlesztésével, és a költséggazdálkodással. Olyan törekvések is voltak, hogy a növénytermelés kiesését maga a növénytermelés pótolja; a kipusztult gabona helyett takarmánynövények, kukorica termelésével. Ezek a törekvések hoztak eredményt, de a veszteségeket nem tudták teljesen pótolni. — Ezek utón ml várható? Hogyan ólakul a szövetkezetek jövedelme? — Jelenlegi ismereteink szerint a járásban a felosztható eredmény a tervezett körül alakul, de természetszerűen kevesebb lesz, mint a múlt évben. A veszteségek a személyi jövedelmeket átlagosan 3—4 százalékkal csökkentik. A jövedelem elosztása az előző években 72:28 százaléknak megfelelően alakult. Ezt jó aránynak tartjuk, és azt tanácsoljuk, hogy a szövetkezetek ezt tartsák a jövőben is. Néhány szövetkezetben a tervezett gazdálkodási eredmény jóval az átlag alatt marad — de ebben a vezetésnek is szerepe volt. Meg kell jegyeznem, a pártbizottság nem tartja helyesnek - a gazdasági hely- . zet isinereléoen — azt a néhány helyen jelentkező szemléletet, hogy a személyes jövedelem szintjét minden áron a múlt évi szinten akarják tartani, mert ez a következő évek rovására . megy. Nincs semmi biztosíték arra, hogy jövőre nem ismétlődik hasonló, kedvezőtlen esztendő. — Ai ismert gondok eüenére — ami a szövetkezeti parasztság politikai érettségét is bizonyítja — bizakodó a hangulat. Hogy e.r miben nyilvánul meg? — Abban, ahogyan a jövő évet igyekeztek megalapozni. A tavalyinál nagyobb területen vetettek kenyérgabonát — pedig a száraz ősz miatt az idén is nehéz volt a talajelő- készítés, sehol nincs szedet len kukorica, és lényeeében befejeződött a mélyszántás. Tehát * r.em kell ..adóssággal ’ kezdeni a tapaszt. — Mindezektől függetlenül a zárszámadási közgyűléseken nem árt levonni a tanulságokat. Mégpedig azt, hogy az idei nehézségeket azért lehetett könnyebben elviselni, mert az előző évek gazdasági fejlődése biztonságos alapot teremtett. öt-hat-nyolc évvel ezelőtt sokkal nehezebben viseltek- volna el a szövetkezeti gazdák ilyen kedvezőtlen évet. Hurráhangulatra nincs szükség, elkeseredettségre nincs ok. Az idei évet úgy kell értékelni, mint egyet a sok közül, amely már mögöttünk, vagy njég előttünk van. A zárszámadások csak akkor adnak reális képet a termelőszövetkezetek gazdálkodásáról, a jövedelmek alakulásáról, ha egyúttal számba veszik az elmúlt öt évben elért fejlődést. Ez kétségbe- vonhatatlanul pozitív. — A mezőgazdaság ma még az a termelési ág, amelynek az eredményekért nagyon meg kell küzdeni a természeti tényezőkkel is. Józanul, reálisan megítélni a mezőgazdaság helyzetét: ilyen értékelés hangzott el a járási, a megyei pártértekezleten és a X. kongresz- szuson is. BI. A pártvezetőség megválasztása után jó politikai légkörben fogtak hozzá a Paksi Konzervgyárban a szakszervezetek idei legjelentősebb feladatának megoldásához. A SZOT határozata értelmében az üzemi, vállalati szakszervezeti bizottságokat újjáválasztják. Pakson a választási munka derekánál tartanak. A konzervgyárban hagyományai vannak az eredményes, hatásos szakszervezeti munkának. A felszabadulás utáni első években itt már olyan szakszervezeti élet folyt, amely híressé tette a gyárat. A szakszervezet eredményesen munkálkodott kettős feladatának teljesítésén. Az volt a cél, hogy jól képzett társadalmi munkások, szakszervezeti tisztségviselők segítsék a dolgozókat ügyesbajos dolgaikban eligazodni, mozgósítsák az embereket a termelési feladatok végrehajtására. Sajáton helyset van a Paksi Konzervgyárban, mert meglehetősen nagy mozgólétszámmal dolgozott a korábbi években és jelentősen a korszerűsítés után sem sikerült ezt csökkenteni. De a korszerűsített üzemhez, énnek szervezéséhez kellett igazítani a szakszervezeti munkát is. A műhelybizottságok képezik azt az új szakszervezeti szervezési formát, amely eddig nem volt. A gyárban három műhelybizottságot szerveztek s választottak. A feldolgozóüzemrészben, amely a legnagyobb létszámot foglal - koziatja, nagy gonddal készültek. A műhelybizottság választását á bizalmiak: választása, beszámoltatása előzte meg. Ebben a műhelyrészben is, pontosabban termelési egységben a bizalmiakat A. Magyar Televízió elnök- helyettese. Pécsi Ferenc tartott tájékoztatót tegnap Budapesten a sajtó képviselőinek, a Magyar Televízió 1971. első negyedévi műsortervéről. Ezt megelőzően pár szóval ismertette a . legközelebbi aktualitást, a szilveszteri műsort. Ennek keretében Szepesi György és Vitray Tamás, mint a Rádió, illetve a Televízió „csapatainak” kapitányai, játékvezető és kabarészereplő minő. ségben lépnek majd fel. A négyórás egyenes adást a Rádió 6-os és a Tv 1-es stúdiójából közvetítik. A szilveszteri műsor azonban másnap reggel fél négyig tart, különböző más, bel- és külföldi, összeállításokkal. A jövő év első negyedévére tervezett műsor jelentőségét az is hangsúlyozza, hogy a Televízió előfizetőinek száma egyre inkább nő. Novemberben egy és háromnegyed millió volt. Az eddig is ismert műsorok mellett új számként jelentkezik a „Nyitott boríték”, melyet Molnár Margit szerkeszt, a hozzá érkező levelek alapján. Ez képes belpolitikai glossza lesz. Jó estét, Magyar- ország! mottóval márciustól az ország különböző városaiból körkapcsolásos műsorral jelentkezik a Televízió. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a mezőgazdasági adások. A kérték fel először arra, hogy adjanak számot mennyiben teljesítették önként vállalt feladataikat, mennyivel többet adtak, mint a bélyeg- elszámolás, és hogyan segítették az üzem termelési feladatának megoldását. A mííhelyhisottnág m eg vá I uns tanára jó légkörben került sor, hisz a bizalmiak valamennyien a termelés, a munkaverseny jó állásáról adhattak számot, ugyanakkor a dolgozók szervezettsége is, szakszervezeti élete a kívánalmaknak megfelelően alakult. Csak a teljesség kedvéért mondjuk el, hogy két embert nem választottak meg továbbra is bizalminak. Az ő munkájukkal nem voltak elégedettek a dolgozók. A műhelybizottsági tagok jelölése során arra volt tekintettel a bizottság, hogy megfelelő partnert tudjanak állítani a feldolgozóüzem gazdasági vezetője mellé. Bot Erzsébet konzervtechnikust választották a műhelybizottság titkárává. A bizottság tagjai is mind olyan emberek, akik értik a mesterségüket, szakmai kérdésekben kellő vitapartnerek a gazdasági egység vezetőjével, tehát kellő súllyal tudnak dönteni, javasolni termelési kérdésekben is. A készáruraktárban is szerveztek egy műhely bizottságot. Itt 220 személy dolgozik. Az egyik művezetőt választották meg titkárnak. A karbantartók speciális helyzete miatt kellett itt műhelybizottságot szervezni: az volt a cél, hogy a speciális területen jól eligazodó műhelvbizot.tsági tagokat válasszanak meg. A műhely bízott ságok választása a héten befejeződött. Falurovat új műsora az „Utazás útlevél nélkül”, amely agrár-közgazdászok bevonásé» val a legkorszerűbb eljárásokról tájékoztatja a hézőket. A művészeti műsorok közül legkiemelkedőbbnek az Emlékezés Bartók Bélára című film ígérkezik. Galsworthy regényé, bői 25 részes folytatást vett át a Televízió a BBC-től. A For- sayte Sagából 26 órás tv-változat készült. A szovjet filmgyártás legkiemelkedőbb nyolc alkotása, köztük a Szállnak a darvak, az Iván gyermekkora is műsorra kerül. Nincs helyünk a drámai és egyéb műfajok közé sorolható valamenynyi alkotást megemlíteni. Érdekesnek kínálkozik a Végh Miklós szerkesztésében sorra kerülő új vállalkozás, a Váczi Mihály szavalóverseny. Ezzel a Televízió az amatőr versmondóknak biztosít fórumot. Az ismeretterjesztő műsorok közül említsük még az olasz televíziótól átvett, India elnevezése címűt. A tájékoztató után Pécsi Ferenc válaszolt az újságírók kérdéseire, így lapunk munka-* társának kérdésére elmondót-: ta, hogy a Televízió vezetősége a műsorok oldottabbá tételével igyekszik elérni a túlzott „televíziócentrikusság” megszüntetését, mert természetesen elsősorban jó műsorokat óhajt szerkeszteni. A munka még ezzel nem ért véget, miután január közepén kerül sor a Paksi Konzervgyár szakszervezeti tanácsának megválasztására. A műhelyek 160 küldötte fog majd 41 tagú szakszervezeti tanácsot választani. Ez a tanács tagjai közül további 12 személyt szakszervezeti bizottsági tagnak fog megválasztani. Most erre készülnek a konzervgyárban. Azt szeretnék^ elérni a konzervgyárban, hogy a szakszer-* vezeti tanácsnak olyan tagjai legyenek, akik eredményesen tudnak közreműködni abban, hogy segítsék a vállalat gazdasági eredményeinek növelését. Mert végeredményben a szakszervezeti munkának az a célja a továbbiakban is, a megnövekedett önállóság ellenére, hogy elsősorban termelési feladataikat oldják meg sikeresen. S azután a dolgozókat közelebbről érintő kérdéseket. Még keveset beszélnek az új kollektiv szerzősíén megkötéséről, hisz a szakszervezeti választás a társadalmi munkásokat elfoglalja, de már az új, hosz- szú időre szóló kollektív szerződés elkészítésének programja is készen áll. Megfelelő szakbizottságot hoznak létre, amely a nyers kollektív szerződést kidolgozza, aztán eljuttatnak minden munkáshoz egy kérdőívet, s a kérdőíven adott válaszok alapján módosítják, illetve kiegészítik a szakbizottság által készített nyers kollektív szerződést A Paksi Konzervgyárban a szakszervezeti élet pezsdül, megélénkült. Választásra készülnek. Jó a hangulat, jó a O. I. Szakszervezeti élet A választás mindenki ügye t
