Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

TOLNA MEGY VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG y A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 29i. szám ARA: 80 FILLER Szerda, 1970. december 16. NAPIRENDEN: a közös községi tanácsok és az üzemorvosi hálózat helyzete •* ___ Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtti ülésén a Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága ülésének má­sodik napirendi pontjaként foglalkozott a közös községi ta­nácsok kialakításának tapasz­talataival. Az elemzéshez szük­séges jelentést dr. Polgár Fe­renc, a vb. titkára terjesztette elő. Mint tudjuk, az MSZMP Központi Bizottsága és a kor­mány ez év áprilisában együt­tes ülésen állapította meg, hogy a szocialista építés napirenden lévő feladatainak ellátása szük­ségessé teszi a tanácsok mun­kájának továbbfejlesztését. A tanácsok munkája iránt ma már nagyobbak a követelmé­nyek, mint korábban voltak. Megyénkben már az elmúlt évek során is számos olyan in­tézkedés született, ami a közös községi tanácsok kialakításá­nak munkáját, mintegy elő­készítette. 1966-ban került sor első ízben közös községi taná­csok szervezésére, így a ké­sőbbi munka során mindenütt értékesíthetőek voltak a ko­rábban szerzett tapasztalatok. Megyénk korábbi 107 tanácsá­val szemben jelenleg 63 községi tanács működik, ezek közül 23 közös községi tanács. A ta­nácsi szerveknek ebben az új megoszlásban olyan munka­módszerek kialakítására kell törekednlök, hogy a lakosság ügyeinek intézését — mindkét kategóriában — szakszerűen, gördülékenyen intézzék. A közös községi tanácsok ki­alakítása — mint ezt a vb. megállapította —, megyénkben nemcsak az anyagi erőfor­rások, a szellemi erők egyesítését is megvalósí­totta. Az, egységes szakigazgatási szervezet létrejöttével különö­sen a székhelyközségekben ja­vult az ügyintézés, mivel a közös tanácsok szerve­zése lehetővé tette a szak­mai megerősítést. Megállapította- a végrehajtó bizottság azt is, hogy a közös tanácsú községek lakosságának alapellátása sok helyen javult, kielégítő az áruellátás, az alap­vető élelmiszerek minden köz­ségben beszerezhetőek. Ha ki­fogás merül föl, az elsősor- . ban az italboltok, kisvendég­lők, presszók nem kielégítő színvonalát érinti. Az átgon­dolt fejlesztési tevékenység azonban képes változtatni a kifogásolt helyzeten. A végrehajtó bizottság, el- ■ fogadva a közös községi ta­nácsok tevékenységéről előter­jesztett beszámolót, többek között leszögezte, hogy a közös községi tanácsok szervezése után e tanácsok tevékenysége hatékonyabbá vált, az államigazgatási munka színvonala pedig általában tovább javult. Harmadik napirendi pont­ként került sor a megye üzem­orvosi ellátásának mérlegelé­sére, az üzemorvosi hálózat és az üzemegészségügy fejleszté­sének megvitatására. Megyénkben ez idő szerint mindössze Tolnán működik fő­foglalkozású üzemorvos, táp­pénzbe vételi joggal, a textil­gyár és a selyemfonó üzem­orvosaként. A részfoglalkozású üzemorvosok tevékenysége — az üzemekben töltött napi 1—2 órás munka mellett, a kívánal­mak mögött marad. Gyakorla­tilag ezeknek az orvosoknak nincs idejük a receptíráson kívül . egyébre, holott üzem­egészségügyi feladataik meg­növekedtek. Bár a felszabadu­lás után az - egészségügy szo­cialista alapelveinek megfele­lően, a gyógyító-megelőző szol­gálat ágazataként alakult ki az üzemorvosi szolgálat, ma a ré­gen megszabott — bizonyos mértékben idejét múlt — nor­matívák miatt nem tud az el­várásoknak megfelelően fej­lődni, holott az ágazat feladatainak nagysága mind az iparban, mind a mezőgazdaságban igen komoly. A végrehajtó bizottság ennek megfelelően hagyta jóvá az üzemorvosi hálózat, fejlesztési tervét, amely 1975-ig bezáróan biztosítja minden arra jogo­sult üzem üzemorvosi ellátott­ságát. Az olasz miniszterelnök« helyettes látogatásai Dr. Tiniár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese kedden hivatalosan fogadta a kormány meghívására ha­zánkban tartózkodó Francesco de Martinét, az Olasz Köz­társaság miniszterelnök-he­lyettesét. Az eszmecsere résztvevői tájékoztatást adtak a két or­szág politikai és gazdasági helyzetéről. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai az utóbbi években kedvezően alakultak. A megbeszélésen szereplő gazdasági kérdések között szó­ba került az ipari kooperáció, továbbá néhány infrastruktu­rális kérdés. Eszmecserét foly­tattak az európai biztonsági értekezlet előkészítéséről is. A tárgyalások szívélyes légkör­ben folytak. Francesco de Martinót, az Olasz Köztársaság miniszter­elnök-helyettesét kedden hiva­talában fogadta Péter János külügyminiszter. A találkozón az időszerű nemzetközi kér­désekről, a NATO legutóbbi brüsszeli ülésével összefüggés­ben az európai biztonság problémáiról, a délkelet-ázsiai és a közel-keleti helyzetről cserélték ki nézeteiket. Meg­beszélést folytattak a két or­szágot érintő kérdésekről is. (MTI). A kereskedelem 30 milliárd forináos készlettel kezdheti az évet Tanácskozás a kereskedelem feladatairól A Belkereskedelmi Minisz­térium kedd" . i-rkézieteken összegezte a harmadik ötéves terv eredményeit, a kereske­delem jövő évi feladatait, fej­lődésének időszerű kérdéseit, a vállalatokkal, szövetkezetek­kel szemben támasztott ke­reskedelempolitikai követel­Leszállt a Menusz—7 A Vénusz—7 szovjet auto­matikus űrállomás 120 napos repülés után kedden leszállt a Vénusz bolygóra. A start pillanatától — au­gusztus 17-től — az állomás körülbelül 320 millió kilomé­ter távolságot tett meg. 124 al. kálómmal létesítettek vele' rá­diókapcsolatot, ezek során nagymenyiségű telemetrikus információhoz jutottak. December 12-én, a Vénusz­tól 1 300 000 kilométer távol­ságra megkezdődtek a befejező szakasz — a bolygó légkörébe való belépés — előkészülete.!. Földi parancsra az űrállomás leszálló részének áramszolgál­tatását biztosító kémiai forrá­sokat feltöltésre a napelemhez kapcsolták, a hőmérsékletet a leszálló részben mínusz 8 C fokra csökkentették. A bolygó légkörébe való be­lépéskor, december 15-én, ma­gyar idő szerint 6,02 órakor, az űrállomás leszálló része külön, vált az orbitális törzstől. Aero- dinamikus fékezés következté­ben a leszálló rész sebessége másodpercenként 250 méterre csökkent, majd működésbe lé­pett az ejtőernyőrendszer, ki­nyúltak az antennák és meg­kezdődött az információk to­vábbítása. A leszálló rész jelzéseit 35 percig vették. A Vénusz—7 ál­tal végzett mérések eredmé­nyeinek feldolgozása és tanul­mányozása folyik. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Nyi- kolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi 'minisztert, aki a magyar—szovjet hosszú lejáratú és az 1971. évi árucsere- forgalmi megállapodás aláírására érkezett hazánkba. A meg­beszélésen részt veit Fock Jenő. a kormány elnöke és dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, valamint F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Képünkön: (balról- jobbrá) Tyitov, Patolicsev, a tolmácsnő, Kádár János és Fock Jenő. ményeket és a közgazdasági szabályozás új vonásait. Az ÉDOSZ-székházban Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Szombathelyen, Miskolcon, Békéscsabán és Kaposvárott pedig helyettesei ismertették a kereskedelem te­endőit. A harmadik ötéves terv ke­reskedelempolitikai célki tű­zései lényegében megvalósul­tak. A gazdasági mechaniz­mus bevezetése óta meg­gyorsult a kereslet és a for­galom fejlődése, a kereskede­lem évente 1!)—13 százalékkal növelte forgalmát. A lakosság áruellátása az utóbbi öt esz­tendőben — bár néni mindig egyenletesen — örvendetesen fejlődön, s tovább javult az idén is. A kereskedelmi vál­lalatok, szövetkezetek többsé­gét elismerés illeti a lakosság jobb ellátása érdekében vég­zett tevékenységéért. A reáljövedelmek és a reál­bérek alakulása szerint a következő öt esztendőben 40 százalékkal emelkedik a kis­kereskedelmi forgalom. Az 1971. évi terv ennél gyorsabb ütemű fejlődést, 10 százalékos forgalomnövekedést ír elő. Ehhez a feltételek sok te­kintetben kedvezőbbek, mint ez év elején voltak. A ke­reskedelem mintegy 30 mil­liárd forintos készlettel kezd­heti az évet, pozitívabb az ipar szállítókészsége, s az im­port 15—16 százalékkal nő. Az iparcikkforgalom gyor­sabban növekszik az élelmi­szerek értékesítésénél, átala­kul a kereslet struktúrája. A hazai termelés és az import lehetővé teszi, hogy az ötéves tervidőszak végére 100 család közül 70 rendelkezzék elektro­mos hűtőszekrénnyel — szem­ben a mostani 32-vel — s ha­sonló szintű ellátottsággal szá­molnak televízióból, porszívó­ból és mosógépből. A magán- tulajdonban lévő személygép­kocsik száma 1975-re meg­közelíti a félmilliót. A bútor­forgalom mintegy 65 százalék­kal lesz több, erőteljesen csökkennek a városi és falusi lakosság fogyasztásának ösz- szetételében meglévő különb­ségek. A beszámoló felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az egyes demográfiai, társadalmi vál­tozások számottevően befolyá­solják majd a lakosság ke­resletét. A ma még 15—20 éves fiatalok keresővé vál­nak, egy részük családot ala­pít, megváltoznak igényeik. Mintegy 16—47 százalékkal több nyugdíjas lesz, akik jö­vedelmüket alapvetően élel­miszerekre és a hagyományos ruházati cikkekre költik. Kü­lönös gondot kell fordítani a csaknem 3 millió munkaké­pes nő „második műszakjának” megkönnyítésére, számolni kell a több szabad idő okozta ke­resletnövekedéssel. A beszámoló részletesen foglalkozott a közgazdasági szabályozók változásával. A beszámoló a tanácsok megnövekedett szerepével is foglalkozott. A minisztérium jövőre tovább erősíti ágazati irányító tevékenységét. A ta­nácsoktól azt várja, hogy a maguk eszközeivel segítsék a vá'lalatok és szövetkezetek felkészülését a következő öt esztendő feladataira. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents