Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-15 / 293. szám

frOLWÄ MEGYEI VH AÜ P'RtítET'ÁRTAJ EGYESÖLÍETEKf IVE PU J SÄG ft A MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA | S|. évfolyam, 293. szám ARA: M FILLÉR Kedd, 1979. december 15. Aláírták a magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapodást Nyikolaj Patolicsevnek, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének vezetésével hét- f5n szovjet külkereskedelmi delegáció érkezett Budapestre. Nyikolaj Patolicsev látogatá­sának célja, hogy aláírja a magyar—szovjet hosszú lejára­tú, valamint az 1971. évre szóló árucsere-forgalmi és fi­zetési megállapodást. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Tobdai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint <a külkereskedelmi Miniszté­rium több más vezető képvi­selője fogadta. Ott volt F. J. Tyitov, a ázovjetunió magyar- országi nagykövete. Hétfőn délután a Parlament clelegóciós termében ünnepé­lyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió következő öt évre szóló bosszú lejáratú árucsere-forgal­mi és fizetési megállapodását, valamint az 1971. évi forgal­mat szabályozó jegyzőköny­vet; Az okmányokat magyar részről dr. Bíró József, szovjet részről Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter lat­tá el kézjegyével. Az aláírásnál jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Vályi Péter pénzügy­miniszter, Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter el­ső helyettese, Karádi Gyula, az Országos Tervhivatal elnö­kének első helyettes, Bajti Ja­nos külügyminiszter-helyettes, továbbá gazdasági életünk több vezető képviselője. Je­len volt F. J. Tyitov, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. Az aláíráskor kiadott hiva­talos közlemény megállapít­ja: a tárgyaló felek figyelem­be vették a KGST 23. és 24. ülésszakán hozott határozato­kat, valamint a két ország népgazdasági tervei összehan­golásának eredményeit. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg, hogy az új, hosszú lejáratú kereske­delmi egyezmény fontos lé­pést jelent a két testvéri or­szág kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainak további erősí­tésében, elmélyítésében. Az új ötéves tervidőszak­ban a két ország kölcsönös áruszállításainak értéke mint­egy 9,3 milliárd rubel lesz, s ez az összeg a most záruló ötéves tervidőszak forgalmá­hoz viszonyítva több mint 60 százalékos emelkedést jelent. A Szovjetunió és Magyar- ország kölcsönösen tovább nö­veli a gépipari termékek szál­lítását. A Szovjetunió például lényegesen több személy- és teherautót, valamint traktort bocsát a magyar felhaszná­lók, illetve vásárlók rendel­kezésére. A Magyarországra irányuló szovjet kivitel főbb tételeit alkotják továbbra is a nyersanyagok, a fűtőanyagok és a fémek. A Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek körülbelül 50 százalékát a gépipari termékek alkotják; a magyar vállalatok élelmiszer- ipari. vegyipari, világítástech­nikai berendezéseket, kábele­ket, autóbuszokat, hajókat, hírközlési berendezéseket, mű­szereket szállítanak a Szov­jetunióba. Az új ötéves időszakban az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiségű műszaki fogyasz­tási cilck, köztük óra, moped, elektromos háztartási gép, rá­diókészülék érkezik a Szov­jetunióból. A Szovjetunióba irányuló magyar kivitelben pedig jelentős helyet kapnak a fogyasztási cikkek, így pél­dául a konfekcióipar készít­ményei, a kötöttáruk, a láb­belik, a gyümölcs- és zöldség­félék, gyümölcskonzervek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta Nyi­kolaj Patolicsevet, a Szovjet­unió külkereskedelmi minisz­terét, aki a magyar—szovjet hosszú lejáratú és az 1971. évi árucsere-forgalmi megállapo­dás aláírására érkezett ha­zánkba. A szívélyes, baráti légkörben folytatott megbe­szélésen részt vett Fock Je­nő, a Minisztertanács elnöke és dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Szekszárdi küldöttség . uta­zott hétfőn Franciaországba, élén Lencsés Lászlóval, a vá­rosi tanács vb. művelődési osztályának vezetőjével. A küldöttség Szekszárd testvér- városának: Bezons-nak, Pá­rizs egyik külvárosának ve­zetőivel folytat megbeszélése­ket a kulturális, idegenforgal­mi kapcsolatok, cserelátogatá­sok további kiszélesítéséről. Sok francia nyelvű, színes prospektust vittek magukkal az 1971. évi vadászati világ­kiállítás, valamint a jövőszep­ŰjaWi taposok! a holdjárművel Mint a szovjet kozmikus táv. közlési központban közölték* szombaton, moszkvai idő sze­rint 18 órától 22 óra 27 per­cig újabb rádió- és televízió­kapcsolatot létesítettek a Lu­nohod—1 holdjáró készülék­kel. Ez alatt a holdkocsi, foly­tatva útját déli irányban a3 Esők tengere térségében, to­vábbi 253 méter távolságoí tett meg. Az útvonal különbö­ző szakaszain a jármű több manővert végzett, időnként felgyorsítva, majd lelassítva, amikor megállt, telefotometri- kus úton képeket juttatott a Földre a Hold felszínéről. A Lunohod—1-et a fölcB irányítók betájolták, hogy napfényelemei a Nap felé for­duljanak és így lehetővé vál* jék a holdjárművön lévő ak­kumulátorok feltöltése. Telemetrikus úton szerzett adatok szerint a Lunohod—1 valamennyi berendezése kifo. gástalanul működik. A hold- jármű sikeresen folytatja út­ját. temberben Szekszárdon le­zajló dunántúli népművészeti hét és a szekszárdi szüreti na­pok ismertetésére, s levetíte­nek Szekszárdrál és környé­kéről szóló mozgófilmet is. Ezenkívül sárközi népvisele­ti bemutatót, valamint a Hungexpo Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével, a decsi htsz termékeiből, a sárközi népművészet remekeit bemutató kiállítást is rendez­nek, karácsonyi vásárral egy­bekötve, egy hétig Bezons- ban. (—só) Hazánkba érkezett Francesco de Martino Sárközi kiállítás nyílik Bezons-ban Szekszárdi küldöttség utazott Fraaeiaorsxágba olasz miniszterei nők-helyettes Takarékszövetkezetek 172 millió helyett 215 millió A magyar kormány vendé­geként héttőn Buda[ú*stre ér­kezett Francesco de Martino, az Olasz Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese. A ven­déget a Ferihegyi repülőtéren dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Marjai Jó­zsef külügyminiszter-helyet­tes, dr. Szálai Béla kiilkeres­Féter János külügyminisz­ter vasárnap délelőtt Eisens- tadtban, a tartományi kor­mány székházában találkozott osztrák kollegájával, dr. Ru­dolf Kirphschläger-rel. A két külügyminiszter a nem hiva­talos találkozó során eszme­cserét folytatott a két orszá­got érdeklő nemzetközi kér­désekről. s ezen belül az euró­pai biztonsági konferenciáról, valamint a két ország kap­csolatairól. ■ Theodor Kery tartományi főnök ezt követően a vendé­gek tiszteletére ebédet adott a Schwechater Hof-ban. Az ebéden részt vett a tartomá­nyi kormány több tagja és kedelmi miniszterhelyettes, dr. Bényi József, hazánk ró­mai nagykövete és L. Barat- tleri di San Pietro, Olaszor­szág budapesti nagykövete fogadta. Francesco de Martino ma­gyarországi látogatása során tárgyalásokat folytat vezető magyar államférfiakkal. (MTI) Eisenstadt polgármestere is. Délután a két külügyminisz­ter — a városban tett rövid séta után — folytatta az esz­mecserét, majd a társaságuk­ban lévő személyiségek kísé­retében Sopronba látogattak, ahol Lombos Ferenc, a Győr —Sopron megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke és dr. Erdély Sándor, a Sop­roni Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottságának elnöke fo­gadta a vendégeket, akik megtekintették a város neve­zetességeit, műemlékeit. A szívélyes hangulatban le­zajlott, találkozó a Fenyves- szállóban rendezett vacsorával ért véget. (MTI). Tolna megye paraszthankjaL ban — takarékszövetkezeteiben — jelentősen nőtt ez érben is a forgalom. A tagok száma 38 000-ről 41 000 fölé emelke­dőt t, ami igen kedvező adat, hiszen e pénzintézet iránti bi­zalom tükrözője. Nemcsak az alapítók törzsgárdáj,a tart ki e szövetkezeti forma mellett, ha­nem állandóan újaik és újak lépnek tagjai sorába. Műkö­dési körzetükben már csaknem annyi a tagok száma, mint amennyi a családoké. Ez évben hozzávetőlegesen minden har­madik tag nemcsak takarék- szövetkezetben helyezte el meg­takarított pénzét, hanem köl­csönt is veti fel onnan. Állandóan szaporodik az a betétállomány is, amelyet a ta­karékszövetkezetek gondoznak. i960, háromnegyedévének vé­gén 172 millió forint volt a ta­karékszövetkezetek betétállo­mánya, ez év hasonló idősza­kában pedig elérte a 215 mil­liót. Az idén minden eddiginél szemlél tetőbben domborodott ki, bogy a takarékszövetkeze­tek mennyire a tagság érde­keit szolgálják. Addig, amíg legtöbb más szövetkezet eseté­ben a nyereség erőteljes növe­kedéséről számolhatunk be, a Tolna.megyei takarékszövetke­zetekről azt kell mondanunk, hogy csökkent a nyereségük, a múlt év megfelelő időszakához képest. Annak ellenére, hogy az ügyforgalmuk növekszik. Ez azért következett be, mert az idén fokozottabban előtérbe kerültek a tagsági érdekek. Még a nyereség rovására is a tagsági érdekeket tartják el­sődlegesen szem előtt. Igaz, mint intézmények, a takarék- szövetkezetek kizárólag abból a pénzből élnek, amit az ügyfor­galmukból kigazdálkodnak. Sem az alkalmazotti fizetések­re, választott vezetői tisztelet­díjakra, sem pedig az irodák- fenntartására nem kapnak se­honnan sem pénzt. A tagság érdekében mégis inkább bizo­nyos nyereségről mondtak le. Államilag előírt részükre a fel­számítható kamat maximuma, de az esetek nagy részében .nem számítják fel a maximu­mot,. hanem ennél jóval ke­vesebbet. A becslések szerint csak mintegy kétharmadát. Aki ugyanis bármilyen hitelt ves2 fel valamelyik takarékszövet­kezetben, az egyben tag is ott, tehát kizárólag a tagságot súj­tanák a magasabb kamattal. Ebből a „házon belüli” in­tézkedésből következik, hogy a kölcsönállomány összetétele fo­kozatosan eltolódik az alacso­nyabb kamatteherrel járó köl­csönfajták irányába. Az e ka­tegóriába sorolandó kölcsön­összeg ez évben mintegy 10 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly. Több takarékszövetkezet csök­kentette a kezelési költségeket is. Mindez érthetően bevétel- kieséssel jár. Ez a kiesés azon-, ban nem olyan nagy, hogy ve­szélyeztetné a takarékszövet­kezetek működését, holnapját. Egyes helyeken a legszűkeb­ben értelmezett „létfenntartá­si” költségek mellett még il­lesztésre. — központi és fiók­irodák — építésére is jut pénz. így végeredményben arról van szó. hogy szinkronba hozták a tagsági és össz-szövetkezeti ér­dekeket a tagság anyagi érde­keinek fokozottabb előtérbe ke. rülése alapján. B. F. Péter János és Kirchschläger találkozója /

Next

/
Thumbnails
Contents