Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-13 / 292. szám

.Egészség Pedagógia A hideg ártalmai A megszólítás, a tegezés és a köszönés A tél ártalmai között a legismertebbek — ugyanakkor a legkönnyebben összekever­hetek — a megfagyás és a fagydaganat. Sokan a kettőt egy kalap alá veszik, pedig nem azonosak. Mások azt mondják, hogy a fagydaga­nat egy korábban elszenve­dett felületes fagyás követ­kezménye és kialakulásához a szervezet hajlamossága szük­séges. Mi a különbség a kettő kö­zött? Először lássuk mi a hason­lóság?... Mert ebből kell ki­Hétfő: Lencseleves, mákos metélt, alma. Kedd: Karalábéleves, finom- főzelék, sertéssült, alma. Szerda: Lebbencsleves, mar­hapörkölt, savanyúság, mézes kocka. Csütörtök: Rizsleves, sertés­sült, petrezselymes burgonya. befőtt. Péntek: Zellerkrémleves, kelkáposztafőzelék, vagdalt hús, alma. Szombat: Paradicsomleves, rizibizi, alma. Vasárnap: Ebéd: Becsinált leves, párizsi szelet, pirított burgonya, saláta, mézes po­gácsa. Vacsora: Hideg sült, befőtt. MÉZES POGÁCSA 65 deka lisztben morzsol­junk el 10 deka zsírt és 5 deka vajat. Tegyünk hozzá 2 egész tojást, 20 deka porcukrot, 3 evőkanál mézet felolvasztva, egy fél kávéskanál szódabi­karbónát, 3 szem finomra tört szegfűszeget, egy késhegynyi fahéjat és egy fél citrom le­reszelt héját. Mindezt jól dol­gozzuk ki simára. 2—3 óráig letakarva pihentessük, majd ujjnyi vastagra nyújtva, vág­juk ki pogácsaszaggatóval, kenjük meg felvert tojással és gyors tűznél süssük ki. Vigyázat! Könnyen megég. indulni! Mind a kettőnél az ereket bántja a hideg. Gör­csösen összehúzódnak, úgy, hogy a vér folyamatos áram­lása lassúvá, akadályozottá válik. Tudjuk, hogy a szer­vezetben keletkező meleget a vér viszi széjjel a testben. A meleg vérrel úgy fűti magát az ember, ahogyan a köz­ponti fűtés forróvize melegíti a lakást. Azzal, hogy a kör­nyezet hidege a vér kerin­gését akadályozza, csökken a test melegítő hatása, tehát az ártalom önmagát súlyos­bítja, ugyanakkor a szerve­zet károsodását növeli. Ha tehát hidegben a test vér­ellátása zavart szenved: ez — természetesen — mindkét kór­formát előidézheti. Megfagyáskor a sejtek fo­lyékony állománya megfagy. Ha ez csak a bőrre terjed és az elfehéredik, majd vörös lesz és hámlik elsőfokú fa­gyosról beszélünk. A • másod­fokú fagyás, már hólyag­képződéssel, esetleg kisebese- déssel jár. A harmadfokú fagyás igen nagy hideg tar­tós hatásának következménye és szerveket pusztíthat, vagy fagyhalált is okozhat. Még szerencse, hogy átlagos élet­viszonyok, rendes fűtés és kel­lő ruházkodás mellett a meg­fagyás igen ritka. A fagydaganat már fagy­pont körüli hőmérsékleten is elég gyakori. Ennél a vérke­ringés akadályozottsága a bőr alatti kötőszövetben vi- zenyőt — folyadékfelszapo­rodást — okoz és a károso­dott testrészt — főleg a láb­ujjakat, bokát, sarkat, fület, orrot — megduzzasztja, meg- vörösíti és kínosan viszkető- vé teszi. A fagydaganat leg­kellemetlenebb tulajdonsága az, hogy igen gyakran ki­újul és ha a hőmérséklet fagypont tájára süllyed újra és újra jelentkezik és min­den évben megkínozza a be­teget. Mi a tennivaló fagyártalom esetén? Azt már mindenki tudja, hogy a fagyott vég­tagot hóval kell dörzsölni és csak lassan fokozatosan sza­bad feimelegíteni. Az is köz­tudomású, hogy az alkohol nem véd a hideg ártalma el­len. Sőt az erős alkoholhatás súlyosbítja a veszedelmet, mert csökkenti az érzékeny7 séget. A fagydaganai kelle­metlenségeit enyhítik a kü­lönféle fagykenőcsök és fagy­balzsamok, illetve a váltoga­tott hideg-meleg fürdők, ame­lyek az ereket tágítják, szű­kítik, tehát valósággal tor­náztatják. A legkomolyabb fagyártalommegelőző mód­szer azonban a helyes öltöz­ködés. A ruha legyen több­rétegű, kellően bő, hogy a vérkeringést sehol ne akadá­lyozza, kívül sűrű szövésű, hogy át ne nedvesediék, és minél több levegőt tartson a test közelében. A helyes öltözködés a fagyártalom megelőzésén túl a megfázás, vagy meghűlés ellen is védi az embert. Meg­hűlés alatt a testnek azt az általános, vagy helyi hőcsök­kenését értjük, ami alkal­massá teszi bizonyos kóroko­zók behatolása megtelepedé­sére és különféle hurutos be­tegségek kialakulására. Meg­hűlést már a megszokott hő­mérséklet pár fokos csökke­nése is okozhat, ha felkészü­letlenül, vagy különösen fel- hevült, kimerült állapotban éri a testet... A tél veszedelmei közétar­toznak a szél, a csapadék — a hó, eső és havas eső — ár­talmai is. A modern teli ruha felső rétege vízhatlan. Ez a vízhatlan réteg a nyakon, a csuklón, és bokáknál tökéle­tesen záró, biztonságos le­gyen, olyan hogy sem az esőt, sem a havat ne engedje át. A puha harisnya, kesztyű és sál telirakódhat hóval. Ezeket a vízhatlan felső ré­teg alá kell felvenni. Nagy hidegben, erős szélben hasz­náljanak fülvédőt, vagy le­húzható sapkát és az arc sza­badon maradó részeit vala­milyen zsíros kenőccsel — ha csak lehet valamilyen sport­krémmel — kenjék be, mert a zsiradék a hideget, a sze­let és a havas esőt is ellen­súlyozza. Végül a hóról visszaverődő napsugár ellen alkalmazzák a napvédő füstszínű szemüve­get, amit nyáron indokolat­lanul túlbecsül a divat, de aminek viseléséről a téli ha­vas napokon megfeledkezik az ember. Pedig a tél elleni fegyvertárnak ez is egyik igen hasznos tagja, ha célszerűen alkalmazzák. Dr. Buga László Nem kevés gondot okozott az elmúlt évtizedek során. A régi, alázkodó, hajbókoló megszólí­tások a felszabadulás után a történelem lomtárába kerültek. Helyükbe azonban a tapogató­zás és bizonytalanság lépett. (Emlékezünk még olyan mu­latságos esetekre is, amikor a kisdiák „tanár pajtásnak” szó­lította az osztályfőnököt). Az­után egy rosszul értelmezett áldemokrátizmussal mindenkit „kartárs”, s a megtisztelő „elv. társ” megszólítással illettünk. Ma már lényegükhöz, rangjuk­hoz méltóbban használjuk e kifejezéseket, de a megszólí­tásban mutatkozó bizonytalan­kodás még most sem múlt. el egyértelműen. Sokan ma is viszolyognak az „uram”, vagy „asszonyom” megszólítástól, holott igen al­kalmas (sem lebecsülő, sem nem bizalmaskodó) formula annak megszólítására, aki nem személyes barátunk, kollégánk, vagy ismerősünk. Az iskolás és környezete nyugodtan említ­heti úgy az oktató nevét, hogy hozzá teszi: „tanár úr”. Az orvosnak, ügyvédnek gátlás nélkül mondhatjuk: „doktor úr”, — senki sem fogja félre­érteni. Ami a tegezést illeti: tart­sunk meg bátran néhány régi, de jól bevált aranyszabályt. Vagyis: a tegezést mindig az idősebb kezdeményezi, vagy munkahelyen a magasabb be­osztásban lévő. Az ilyen, való­jában megtisztelő kezdeménye­zést illik szívesen fogadni. Ki­vételt képez a női tegeződés. Nagyobb korkülönbség esetén sem bántó, sőt ellenkezőleg, ha a fiatalabb kezdeményezi a te- geződést, s ezzel a maga ré­széről tapintatosan mintegy el­törli a fennálló különbséget. Az idősebbek általában mindig örülnek az ilyen kezdeménye­zésnek. A kulturált érintkezési és köszönési formák betartása kö­telező a rokonság, az ismeret­ség minden fokán, sőt idege­nekkel szemben is. Aki belép egy helyiségbe, mindig az kö­szön előre az ottlévöknek. Tár­saságban: ha csak pár ember van jelen, mindenkihez oda­lép kézfogásra, kivétel nélkül, a legtávolabb állókhoz is. Ha népes a társaság, elegendő megállni egy pilanatra az ajtó. ban és meghajlással (nők fej­biccentéssel), hallhatóan „jó napot, „jó estét”, vagy „szer­vusztok” köszöntéssel köszön­het egyszerre mindenkinek. Ut­cán a férfi köszön élőre a nő­nek, a fiatalabb az idősebbnek, éspedig a férfi leemelt kalap­pal és hallható szóval, a nő udvariasan fejbóiintással és szóval is. Ha a köszöntött tár­saságában kísérő vari, ismeret­lenül is illik külön fejtoolin- tással, s a semleges hangzású „üdvözletem”, helyett a kedves ,jó napot”, ,jó estét” köszön­téssel köszönteni bemutatkozás esetén pedig az elbúcsúzásnáJ szintén ezekkel, vagy az ud­varias „viszontlátásra”; kö­szönhetünk. Egyesek előtt úgy tűnhet, hogy mindez ósdi finomkodás, üres formaság. Ez azonban ko­moly tévedés. A forma (a kö­szönésforma is) csak külső megnyilatkozása a tartalom­nak — üdvözlés esetén annak a humánus tartalomnak, hogy szeretnénk kellemessé tenni egymás számára az életet, nem akarunk senkit oktalanul meg­bántani Divat Nadrág... nadrág... nadrág... A különböző testalkatú nők részére egyaránt a legdivato­sabb ruhadarab minden al­kalomra ebben a szezonban. A nadrághoz olyan sokféle felsőrész, illetve kiegészítő kínálkozik, hogy egyugyan­azon nadrágot sportos és ele­gáns öltözékként is lehet vi­selni. Természetesen jobb az, ha a különböző alkalmakat szolgáló nadrágok anyagát rendeltetésszerűen választjuk ki, de ez mindig a pénztár­cánktól függ. Viszont a kis­pénzűek egy ügyesen megvá­lasztott jó szövetnadrággal akár az egész téli iu határuk jellegét is kialakíthatják. Pél­dául egy kamgarn szövésű nehezebb, jó tartású szövet­ből készült nadrágnak lehet saját anyagából való kabát­ja. A nadrágot a kabát alatt különböző sportos, vagy ele­gáns felsőrészekkel a célnak és az alkalomnak megfelelően variálhatjuk. A nádi ágoknak többféle stílusa, illetve vari­ációja divatos manapság: a hosszú nadrág, — amelynek szabásmintáját is mellékeljük, — csípőben és majdnem a térdig szűk, testhez simuló és lefelé bővülő, kb. 28 cm az alsó bősége. Az őszi-téli divatbemutató­kon a legújabb típusú nadrá­gok közül kiemeljük a ferde szálirányban szabott nadrág- szoknyát, amely csípőig szűk és a térd alatt 5—19 cm-rel végződik, de már elég nagy bőséggel, úgy, hogy tulajdon­képpen csak a lépésnél lát­szik, hogy nadrág és nem szoknya, amit viselünk. Di­vatos még a kissé buggyosy. nadrág, amelyet a ' hosszú csizmába, vagy magas szárú fűzős cipőbe betűrnek és egy harmadik típus, amely térd alá ér, de végig egyenes, szűk vonalú. A nadrágkosztüm télire igen praktikus, kabátja meleg bé­léssel, mű-, vagy valódi szőr­mével díszítve. Nagyon jól felhasználható nadrághoz a mini kabát is, és még diva­tosak is lehetünk benne. Az orosz ingekre emlékeztető tunika, a lumberjack, a puló­ver, az ingblúz és még sok minden más lehet a nadrág kiegészítője. NÁDOR VERA 1- es rajzunkon térd alatt 10 cm­rel végződő, divatos vonalú szok­nyanadrágot mutatunk be, amely ferde szálirányú szövetből sza­bott. Különösen csinos kockás anyagból, rátett zsebekkel és de­rékba befűzött övvel. 2— 3—4-es nadrágunk tulajdon­képpen azonos szabású, csak anyaguk és diszítésilk változik A 2-es saját színében mintázott jerseyből készült, sZélcs bőrövvel, amelyen pici táska lóg és réz­szegek díszítik. A 3-as nadrág sa­ját anyagból készült övrésszel, ferdén fcpjáfjűtt zge&bel toéssiül és ti küldő oldalán a nadrág szárát gombolópánt díszíti. 4-es rajzunkon a nadrág kamgarn- szerüen szövött anyagból készült, rátett zsebekkel, saját anyagból •zigépelt övvel. 5-ös rajzunkon kis, divatos lumberjackot muta­tunk be c szoknyanadrághoz, ".mely pántdíszítéssel és fényes fémgömb okkal divatos. 6-os rajzunkon mintás jersey nadrág látható, hozzá oroszosán szabott, asszimmetrikusan gom­bolt tunika, derékban széles, ssatm bőröméi., 7-es rajzunkon bemutatjuk a divatos nadrágkosztümöt tweed­szövetből. A kabát ngssza a térd fölött végződik, hárotn nagy rátett zseb, szőrme, vagy szőrmc-imita- ciójú gallér, sapka és kézelő dí­szíti. 8-as rajzunkon a nadrághoz vastag, gyapjú hatású, garbó­nyakú pulór>ert mutatunk be, amelyet ha divatosan akarunk hordani, akkor a derekára fém.-, mel díszített bőrövet rakunk. Fel­hívjuk a figyelmet a nyakláncra is, amely bőr és gyöngy tornádóiból való*

Next

/
Thumbnails
Contents