Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

Szezon után mp<T nem volt ilyen OUlla lllCg téglagyártási év mint az idén. Ezt az évet nem lehetett jól befejezni. A tégla­gyártási szezon azonban véget ért. Az építőipar korszerűsödése ellenére is még hosszú éveken át szükség lesz téglára. A gyá­rak fejlesztése, korszerűsítése ennek szellemében történt az elmúlt években, s bár a tégla­ipar fejlesztése még elmaradt a kívánalmaktól, a mostani igényektől, az e téren elért eredményeket nem lehet vitat­ni. Tolna megyében évtizeddel ezelőtt is még szinte megha­tározó iparág volt, ma jelen­tőségét kezdi veszíteni. Több oka van. Egyrészt az építő­anyag-szükséglet a blokkok, nagyobb falazóanyagok felé to­lódik, másrészt a hagyományos tömör tégla termelése drága, hozzá nyersanyagot szerezni nehéz. Téglát gyártani szinte mindenütt lehet — tartja a régi mondás, de nem mindegy, hogy a tégla minősége milyen. A löszbabás, mészrögös tégla falazásra nem alkalmas — hat éve több tízezret semmisítet­tek meg a csatári gyárban. Az összeégett, „nyomorodott” tég­la ugyancsak nem való fala­zásra, esetleg a házak alapjá­ba... De a jó tégla iránt a ke­reslet még mindig jelentős. Mert a lakosság egyre többet épít. S nemcsak új házat, ha­nem felújítják a régit is. S ezekhez még sok kisméretű tömör téglára lesz szükség. pacitással a présekkel. S a ta­vasz folyamán annyi esős nap volt, mint más szezon egész idején. A nyál- sem volt jobb. Két gyárban is — Palánkon, meg Kölesden, csaknem egy­millió téglát, az egész évi ter­melés több mint tíz százalékát — tette tönkre az idő. Hiába volt az emberek erőfeszítése. Amikor az idő lehetővé tet­te, szombaton is dolgoztak. Idén nem tartottak szabad szombatokat. Sőt, mindegyik Tolna megyei gyárban hat va­sárnapi műszakot is rendeztek az árvízi újjáépítéshez szük­séges tégla előteremtésére. Az ősz kedvezett a tégla­gyártásra. De az év közben ke­letkezett lemaradást nem le­hetett pótolni. A prések telje­sítményét növelni csak hat— nyolc százalékig lehet, a to­vábbi túlfeszítés már azzal a veszéllyel jár, hogy. a gép szétesik, eltörik. Így a munka­idő teljes kihasználása volt a célja a gyári dolgozók egész évben tartott kongresszusi ver­senyének is. E verseny ered­ménye, a dolgozók nagy aka­rása végül is sikeresnek mond­ható. A szezon vége előtt úgy számították, hogy az éves programnak csak mintegy het­ven százalékát lehet a Tolna megyei üzemek összességében megvalósítani, a teljesítmény a nyolcvan százalékot megha­ladja. S ez mindennél többet mond. Ebből a tényből elkép­zelhető, hogy a Tolna megyei téglagyárakban a vezetők, a munkások milyen erőfeszítése­ket tettek, hogy a súlyos, ter­melést akadályozó tényezők el­lenére is a lehető legjobban zárják a téglagyártási szezont. Ezért is történt a gyárak sza­kosítása olyan mértékben, hogy az adott területen szükséges téglát biztosítani tudják. Kor­szerűsítették a tamási gyárat, felújították a mázai Kelleres üzemet, megnyílt az út Palán­kon, sőt, Csatáron is, hogy korszerűbb módon termelje­nek. A téglagyártás azonban az igényeket nem tudta idén sem kielégíteni. A bosszú tél különösen éreztette hatását. Hiába javították ki a gépeket, a kései tavaszodás miatt nem lehetett a termelést megkezdeni. Csak április kö­zepe táján indultak teljes ka­Leállítanák két, csak a kemencék üzemel­nek. Ezek is a szokásosnál előbb kihűlnek majd, mert nincs mit égetni... De készül­nek már a jövő évi munkára. Megkezdték a gyárakban a ta­karítást — több hetet vesz igénybe, amíg a sok elemi kárt eltüntetik. Hozzáfognak új szárítófészerek építéséhez is — nagyóbb biztonsággal tudnak majd jövőre dolgozni. Szezon után, minimális nyereség el­érése után, reménykedve ké­szülnek egy jobb évre a Tol­na megyei téglagyárakban. — pj — A szerkesztőség postájából A NAGYKÓNYI KISZ-FIATALOK a véradásért A Nagykónyiban december 15-én megrendezésre kerülő véradónap megszervezésében nagy részt vállaltak a tsz KlSZ-szervezetének tagjai. Aktívaülésen vitatták meg a feladatot. Felosztották az ut­cákat a fiatalok egymás kö­zött, hogy személyes, meg­győző munkával segítsék elő a minél eredményesebb vér­adónapot. Molnár János elv­társ, a termelőszövetkezet el­nöke nagy elismeréssel szólt a KISZ-fiatalok tevékenységé­ről. Mint mondotta, nemcsak a véradás szervezésénél, ha­nem a különböző gazdasági feladatoknál is mindenkor le­het számítani a KlSZ-szerve- zet tagjaira. Szép számmal vannak KISZ-fiatalok a szo­cialista brigádokban. Munká­juk elismerést érdemel. Az év utolsó véradására Re- göly községben december 21- én kerül sor, a művelődési otthonban. A helyi tömegszer­vezetek összefogásával. Dávid Gyufa vb-elnök irányításával a jó szervezés eredményeként eddig több mint 100-an je­lentkeztek a véradásra. Eb­ben a községben is jelentős az a támogatás, melyet a szer­vezésben a helyi KlSZ-szer- vezet tagjai nyújtottak. SZÜLÖK AKADÉMJÁJA TAMÁSIBAN A Hazafias Népfront és a községi nőbizottság szervezé­sében novemberben 6 előadás- sorozatból álló „szülők akadé­miája” tanfolyamot indítottak. December 16-án délután 15 órai kezdettel a járási műve­lődési otthonban sor kerül a második előadás megtartásá­ra. Ez alkalommal Szenczy László megyei művelődési osztályvezető-helyettes tart előadást, „Milyen legyen a családi közösség és mint ilyen, hogyan segítse a gyer­mekek közösségi tulajdonsá­gainak kialakítását?” címmel Már az első előadás során is a nagyszámú hallgatóság szín­vonalas előadást hallhatott Szenczy Lászlótól. { /, Délczeg József Tamási ' Nagy gyakorlattal rendelkező géplakatosokat, mezőgazdasági gépszerelőket, villanyszerelőket, építőipari könnyíígépkezeiökei, építőipari nehéz­gépkezelőket, kazánfűtőket, villamostetyi-kezeiőb eiektroieclmikusokat, hegesztődéi fiidröiiiika- szerelőket felveszi nk. Jelentkezés a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat gépészeti osztályán Szekszárd. Tarcsay Vilmos u. (HR) Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz mélyépítő- technikust, művezetőt, építésvezetőt, tehergépkocsi- vezetőket, vas­betonszerelő­ket, előregyár­tó üzembe női és férfi mun­kásokat. Jelentkezés: Szekszárd, Keselyűsi út 6. munka­ügyi osztályon. (145) Ötvenmillió nyereség Tolna megye fogyasztási szö­vetkezeteinek gazdálkodása ez évben tovább javult. Az idei első háromnegyed év eredmé­nyei sokkal jobbak, mint a múlt év hasonló időszakában voltak, s azok azóta is tovább nőttek. A legutóbbi mérleg szerint mintegy 50 millió nye­reség mutatkozik. A múlt év azonos időszakának eredménye 37 millió forint volt.' Közel másfél milliárdos forgalmat bonyolítottak le, ami 14,2 szá­zalékos növekedést jelent a bázisidőszakhoz viszonyítva. A megye fogyasztási szövet­kezeteinek eredményjavulása országosan is jó. A fogyasztá­si szövetkezetek nyeresége or­szágos átlagban 27,4 százalék­kal nőtt a bázisidőszakhoz vi­szonyítva, Tolna megyében pe­dig 33,6 százalékkal. Kedve­zően alakultak az egyéb mu­tatók is. Mint ismeretes, a fogyasz­tási szövetkezetek sokoldalú tevékenységet folytatnak. Né­melyik szövetkezet esetében felsorolni is sok mindazt, amivel foglalkozik. A tagság a lakosság érdeke kívánja ezt így. A „mezőnyből’ azonban mindenütt kiemelkedik a kis­kereskedelem: ez a fő tevé­kenységi kör. Jellemző, hogy Tolna megyében ez az ágazat adta a nyereségnek több mint felét, majdnem 29 millió fo­rintot. A volument illetően a vendéglátóipar következik a kiskereskedelem után. Ez 9,7 millió forint nyereséget ho­zott. A harmadik helyen az iparszolgáltatás, a negyediken pedig a zöldség- és gyümölcs­felvásárlás áll. • Figyelemre méltó, hogy a vendéglátás részesedése a nye­reségből csökkenő tendenciájú. Tavaly a nyereségnek még több mint 22 százalékát adta, az idén pedig nem egészen 20 százalékát. A bolti kiskereske­delem részesedési aránya is csökkent, ugyanakkor nőtt a felvásárlásé és az iparszolgál­tatásé. Ez azzal magyarázha­tó, hogy a fogyasztási szövet­kezetek munkájában mindin­kább előtérbe kerül az eddig kielégítetlen vagy csak rész­ben kielégített szolgáltatási jellegű igényekkel való beha­tó foglalkozás. Nem véletlen, hogy ennek az ágazatnak a részesedése megduplázódott. Amint az összehasonlító táblázatok mutatják, ez évben tovább erősödtek a nagyobb szövetkezetek pozíciói. Tavaly e szövetkezetek adták a me­gye össznyereségének 70 szá­zalékát, ez évben pedig már 72,7 százalékát. Mindössze 3 szövetkezet nem ért el akkora nyereséget, mint a múlt év megfelelő idő­szakában. A nyereség tömege a legnagyobb mértékben nagy­dorogi, gyönki, bonyhádi, pin­cehelyi, paksi és dunaföldvári áfész-nál nőtt. B. Könyv az MSZMP X. kongresszusáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa című könyv, amely most jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál tar­talmazza: a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának előzetes jelentését a X. kongresszus küldötteinek, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának beszámolóját, a Központi El­lenőrző Bizottság jelentését, Kádár János elvtárs vitazáró beszédét, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt X. kongresszu­sának határozatát a párt mun­kájáról és a további felada­tokról, a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti sza­bályzatát, valamint a párt új központi vezető szervei tag-, jakiak névsorát. BÁDOGOS ÉS MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT KERES FELVÉTELRE az Alsópéli Állami Gaz­daság. Jelentkezés a gaz­daság központjában. (138) A VOLÁN 11. sz. Vállalat azonnali felvételre keres, auíószerel okét, karosszéria­lak ato§okat9 gép- jár mii-villamossá­gi műszerészeket, segédmunkáso­kat, kalauzokat, valamint gépjárműalkatrész-ismeretekkel rendelkező raktá­rosokat. Jelentkezni lehet a vállalati munkaerő-gazdálkodási cso­portnál Szekszárd, Tarcsay Vilmos út. 21. sz. alatt. (H4)

Next

/
Thumbnails
Contents