Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-12 / 265. szám
Gyümölcstárolás—gáztérben A teljesen kifejlődött gyümölcsben az építő jellegű anyagcsere-folyamatok helyett fokozatosan túlsúlyba kerülnek a lebontó folyamatok. Ennek legbiztosabb jele, hogy fokozódik a gyümölcs légzése. A fokozott légzés ugyancsak a felszabaduló széndioxid mennyiségének mérésével mutatható ki, de az eredménye, a gyümölcs be- érése szabad szemmel is megfigyelhető. A beérett gyümölcsöt rövid időn belül el kell fogyasztani, mert különben megromlik. Tárolásra .tehát még a bomlási folyamatok, a légzés felgyorsulása előtt le kell szüretelni a gyümölcsöt, és tárolóba kell vinni, hogy csak a tárolás alatt következzék be lassan a légzéssel égyüttjáró érés. A megfelelő időben tárolóba került gyümölcs viszont annál hosszabb ideig tárolható, minél jobban sikerül lelassítani a légzését. A széndioxid légzésgátló hatása közismert. Megfigyelték, hogy ha a tárolt gyümölcsöt körülvevő légtér természetes 0,03 százalékos széndioxidtartalmát 5—8 százalékra növelik, és ugyanakkor olyan hűtést is alkalmaznak, hogy 4 C“ körül legyen a léghőmérséklet, nagymértékben lelassul a gyümölcs légzése. Hasonló légzésgátló hatású a nitrogéngáz is, de közel nyolcvan százalékos telítettségben kell jelen lennie. Ezeken kívül különböző gázkaverékek- k^l is lassítható a gyümölcs- légzés. Légmentesen zári raktárak Ezért szinte forradalmasította a gyümölcstárolást és egyre nagyobb jelentőségű lett az irányított légtérben való tárolás, a gáztárolás. A gyümölcs légzését a tárolás alatt a tároló légterében lévő széndioxid vagy a légtér egyéb gázösszetevőjének növelésével és az oxigéntartalom csökkentésével gátolják. Ez hűtéssel kiegészítve jelentősen meghosszabbítja a tárolás idejét, és csökkenti a veszteséget, a hagyományos tárolási eljárásokénál. Ehhez azonban különleges gáztárolók kellenek, amelyek légmentesen zárhatók, és a tárolás ideje alatt emberek riem járhatnak ki-be a tároló- termekbe. A gáztárolóknál a szükséges széndioxidszintet eleinte mesterségesen, nyomásálló palackokba préselt szénsavgáz adagolásával érték el, de korszerűbb, ha a gyümölcs légzése során felszabaduló széndioxidot hasznosítják erre a célra. A frissen tárolókba került gyümölcs kezdetben rohamosan lélegzik (gyors a lebontási, vagyis az érési folyamata), tehát sok széndioxid szabadul fel, és ennek következtében egyre lassúbb lesz az. érési folyamat. Amikör a széndioxid-tartalom eléri a tárolt gyümölcs jellegétől függően az 5—8 százalékot, működésbe lép egy légszűrő berendezés, amely a kívánt szint feletti széndioxidot lúggal, vagy egyéb anyaggal leköti. Ez azért szükséges, mert a légzés, ha a magas széndioxid-tartalom miatt már csak lassan is, de állandóan tovább tart, tehát a széndioxid is egyre szaporodna, ami a tárolt gyümölcsben már kellemetlen változásokat, elsősorban ízromlást idézne elő. Tárolás műanyagban • Gáztárolás valósul meg a műanyagokban való tárolás különböző módjainál is. A gyümölcsöt a részben gázáteresztő vékony polietilén, vagy más hasonló gázáteresz- tő-képességű műanyagfóliákba csomagolják. Ezekben a gyümölcs a légzése során felhasználja az oxigén egy részét, és ugyanakkor széndioxidot termel, ami lelassítja a további légzést. A műanyagfóliák a párologtatást is’ gátolják, tehát a gyümölcs víz- vesztesége sem lesz jelentős. A rothadási veszély is leküzdhető a gyümölcs tárolás előtti fertőtlenítő lemosásával, amit szikkasztás és a kívánatos alacsony — 0—plusz 4 fokra való — lehűtés követ. A gyümölcs így a költséges gáztárolók helyett egyszerűbb tárolóépületekben ' is eredményesen tárolható, ha nem is tartható el olyan hosszú ideig, mint a gáztárolókban. A műanyagfóliás tárolócsomagolás a ' tapasztalatok szerint nem lehet légmentes, hanem lehetővé kell tennie a szabad légtérrel való kielégítő légcserét. Éppen ez hiányzott a műanyagfóliában való tárolás kezdeti módszereinél, amikor még viszonylag vastag falú műanyag tasakokat vagy zsákokat használtak fel, és ezeket légmentesen'le is zárták hegesztéssel, miután megtöltötték gyümölccsel. így hiába próbálták tárolni különböző körülmények között, még tavak, víztárolók, folyók vizébe, a fagyhatár alá lesiily- lyesztve is, mert a légmentes zárás miatt túl sok légzési termék, többek között széndioxid halmozódott fel, ami káros elváltozást okozott a gyümölcsön. Alma, körte — májusban Tárolásához a 0,03—0,05 mm vastagságú műanyagfóliák használhatók fel, legegyszerűbben úgy, hogy a tároló- edényeket (rekeszeket, ládákat) kibélelik fóliával, majd berakják a gyümölcsöt és a gyümölcsök felett összehajtják a fólát. Még biztosabb a zavartalan légcsere, ha a fóliaburkolaton ablakszerű nyílást vágnak ki és -erre szilikongumi darabot ragasztanak. Ennek az anyagnak ugyanis olyan a gázáteresztő képessége, hogy megközelítőleg 5 százaiéit széndioxid, 2 százalék oxigén és 79 százalék nitrogén szintet tart, és ha például emelkedik a gyümölcs légzése miatt a széndioxid menv- nyisége, az kiáramlik rajta, nem. halmozódik fel a fóliaburkolat alatt.- Újabban már nálunk is gyártanak szilikpn- gumi-ablakos tároló műanyagpalástokat. amelyek alatt, a méretüktől függően 500—1400 kg, rekeszekben lévő gyümölcs tárolható. Az így tárolt téli alma és körte még májusban is kemény és a raktári betegségek is kevésbé károsít iák. KOMISSZÁR LAJOS Régi kéziratok k űzött Több mint hárommillió kötet könyv található a Ka- zah Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája központi tudományos könyvtárában. A könyvtár ötévenként több mint egymillió új kiadvánnyal gazdagodik. Az állandó olvasók száma meghaladja a 16 ezret. A ritka könyvek és kéziratok tára több mint hatvanezer kötettel rendelkezik. A ritkaságok sorában talál- ................._ h ató többek között A. N. Radiscsev „Utazás Peterburgbol M aba című könyve Puskin Abaj Kunanbajev által lefordított „Jevgenyij Any'.fia nek k z irat a, valamin! sok más értékes könyv és kézirat. Képünkön: munka a régi in./.•■ • -k egyikén« _. Arcátlanok Tárgyalóterem. dét mondja. A hallgatóság soraiban ott ülnek -azok, akiknek . egyik hozzátartozója majdnem meghalt, mert a vádlott egy borgőzös kocsmai estén megbicskázta. A vádhatóság képviselője hosszú Szabadságvesztés-büntetés kiszabását indítványozza. A tanácsvezető bíró kihirdeti: „Szünetet tartunk. Tanácskozik a bíróság.” A hallgatóság egyik tagja a terem ajtajában az ügyészhez furakodik. „Jól beszélt.! — így az ember. — Be kell csukni az ilyet...” Ha csak ennyi történt volna, kár lenne a papírért. Még az is történt, hogy a helyeslő minden áron egy százast akart az ügyész markába nyomni. Másik tárgyalóterem, döntőbizottsági. Az elnök megkérdi a munkáltatót, kíván-e még előadni valamit. Nem. A dolgozót js megkérdi. Igenlő válasz. Amit az ügyfél átad, leragasztott boríték. Az elnök felnyitja a borítékot. Benne három százas. Újságírók, riporton egy malomban. Kész a szöveg, a fotó. Indulás. Valami nem tetszik a gépkocsivezetőnek. Megáll, felnyitja az autó hátsó részét. A szerszámok mellett egy zsákocska nullás liszt. Élelmiszerüzlet. tiszt. A boltos egy másfél kilós tételt egykilósnak számol. „Tiszteletből”, — sunyi mosni*! ennyi a „gavalléria” magyarázata. Az ügyész, a döntőbizottsági elnök, az újságíró, a rendőrtiszt vérmérsékletének megfelelő hangnemben utasította vissza... Mit is? Borravalót? Vesztegetésre szánt pénzt? Baksist? Sajnos, oly gazdag nyelvünkben nincs szó az ilyenfajta,' ilyen célra szánt pénznek, amelyet önérzetes ember legszívesebben ott nyílt színen a képébe vágna a másiknak. az arcátlan adományozónak. Tulajdonképpen mire gondolnak ezek? Arra-e, hogy ebül áll az ügyük, s hogy az igazság mérlegébe hasznos lesz dobni valamit? Vagy arra, hogy igazuk van ugyan, de hátha „kent” a másik, s ezt ellensúlyozni kell? Avagy arra, hogy egyszer kisülhet róluk valami disznóság. s ekkor majd jóindulatot tanúsít irántuk a rendőr, az újságíró? A I örvény hogy a vesztegetőket becsukják. Ez ismert tény, efféle esetekről beszámolt már néhányszor a sajtó. A most elmondott epizódok egyikéből sem lett bűnügy, mélységesen megbántott hőseik elegendőnek tartották az alapos kioktatást. Nem egyedül az aggasztó, hogy néhány ember egészen szemérmetlen módon nyilvánította ki, hogy megveszteget- hetőnek tartja a másikat. Legalább ilyen aggasztó, hogy — ha nem is az említett foglalkozásúak —, de valahol valakik ugyanezektől a „bőkezűektől” törvénytelenül elfogadtak már pénzt, vagy bort, vagy lisztet, vágy mit tudom én mi mást, amit elfogadni tilos. Es az sem lehetetlen, hogy az „ajándékozók” itt-ott bizalmasan megsúgták, menynyibe került a kedvező elintézés. Az ilyesmi, persze, ritkán marad teljes titokban. A szennyes eset híre terjed, mint a rák, s bemocskolja azokat is, akik más pénzhez, mint amiért megdolgozlak, sosem nyúltak. így alakul ki jóhiszemű emberekben gazdasági és közéletünkről hamis kép. Az arcátlanul viselkedőket tisztességes társaság kizárja soraiból. A címben említett, sokkal veszélyesebb arcátlanoktól a társadalomnak szükséges elhatárolnia magát; — ha másként nem megy: börtönráccsal. — b. z._ — Van, még sincs Kedden reggel nem tudtak időben munkába állni a hátai termelőszövetkezet traktorosai — üzemanyaghiány miatt. Nem is először fordult már elő, hogy a gépek rövi- debb-hosszabb ideig tétlenségre kárhoztatva álltak, hasonló ok miatt. A szövetkezet elnöke panaszkodik: hasonló gondok vannak a fűtőolaj-ellátással is a baromfitelepen, a tehenészetben. Az. üzemanyaghiányra más mezőgazdasági üzemekben is panaszkodnak. Aligha kell bővebben résztelezni, hogy mit jelent most a mezőgazdaságban a gépek csák egy-két órás kiesése is, amikor már amúgy is megkésett az őszi vetés, de késik a betakarítás, az őszi szántás is. Üzemanyaghiány van, akkor, amikor egyáltalán nem lehet beszélni gázolaj-, fűtőolaj-hiányról. A nehézségeket az okozza, hogy az ÁFDR nem tud eleget tenni a szállítási feladatoknak — egyszerűen nem képes ellátni a mezőgazdaság, és a fogyasztók igényeit, mert kevés a szállításhoz a tankgépkocsija, Hogy miért kevés, azt most kár és felesleges lenne vitatni. Az egyetlen célravezető megoldás az üzemanyag- hiány csökkentésére az lenne — amelyre a közelmúltban egy felhívás is utalt — ha szervezettebben, jobban kihasználnák az üzemek, vállalatok üzemanyag-szállító gépkocsijait. Olyasformán vagyunk az üzemanyaggal, hogy van, de még sincs, illetve, I ' akadozik az ellátás. Esetleg, ahol megfelelő mennyiségben van hordó — ha körülményesebb, nehézkesebb is a töltés, az ürítés — azokat ív szállításra használnák fel a mezőgazdasági üzemek. Avagy, több. üzem is összefoghatna a közös gond enyhítésére. BJ. Népújság 5 1970, november lg*
