Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

Gyümölcstárolás—gáztérben A teljesen kifejlődött gyü­mölcsben az építő jellegű anyagcsere-folyamatok he­lyett fokozatosan túlsúlyba kerülnek a lebontó folyama­tok. Ennek legbiztosabb jele, hogy fokozódik a gyümölcs légzése. A fokozott légzés ugyancsak a felszabaduló széndioxid mennyiségének mérésével mutatható ki, de az eredménye, a gyümölcs be- érése szabad szemmel is meg­figyelhető. A beérett gyümöl­csöt rövid időn belül el kell fogyasztani, mert különben megromlik. Tárolásra .tehát még a bomlási folyamatok, a légzés felgyorsulása előtt le kell szüretelni a gyümölcsöt, és tárolóba kell vinni, hogy csak a tárolás alatt követ­kezzék be lassan a légzéssel égyüttjáró érés. A megfelelő időben tárolóba került gyü­mölcs viszont annál hosszabb ideig tárolható, minél jobban sikerül lelassítani a légzését. A széndioxid légzésgátló ha­tása közismert. Megfigyelték, hogy ha a tárolt gyümölcsöt körülvevő légtér természetes 0,03 százalékos széndioxid­tartalmát 5—8 százalékra nö­velik, és ugyanakkor olyan hűtést is alkalmaznak, hogy 4 C“ körül legyen a léghőmér­séklet, nagymértékben le­lassul a gyümölcs légzése. Ha­sonló légzésgátló hatású a nitrogéngáz is, de közel nyolc­van százalékos telítettségben kell jelen lennie. Ezeken kí­vül különböző gázkaverékek- k^l is lassítható a gyümölcs- légzés. Légmentesen zári raktárak Ezért szinte forradalmasí­totta a gyümölcstárolást és egyre nagyobb jelentőségű lett az irányított légtérben való tárolás, a gáztárolás. A gyü­mölcs légzését a tárolás alatt a tároló légterében lévő szén­dioxid vagy a légtér egyéb gázösszetevőjének növelésével és az oxigéntartalom csökken­tésével gátolják. Ez hűtéssel kiegészítve jelentősen meg­hosszabbítja a tárolás idejét, és csökkenti a veszteséget, a hagyományos tárolási eljárá­sokénál. Ehhez azonban különleges gáztárolók kellenek, amelyek légmentesen zárhatók, és a tárolás ideje alatt emberek riem járhatnak ki-be a tároló- termekbe. A gáztárolóknál a szükséges széndioxidszintet eleinte mesterségesen, nyo­másálló palackokba préselt szénsavgáz adagolásával ér­ték el, de korszerűbb, ha a gyümölcs légzése során fel­szabaduló széndioxidot hasz­nosítják erre a célra. A fris­sen tárolókba került gyümölcs kezdetben rohamosan lélegzik (gyors a lebontási, vagyis az érési folyamata), tehát sok széndioxid szabadul fel, és en­nek következtében egyre las­súbb lesz az. érési folyamat. Amikör a széndioxid-tarta­lom eléri a tárolt gyümölcs jellegétől függően az 5—8 szá­zalékot, működésbe lép egy légszűrő berendezés, amely a kívánt szint feletti széndioxi­dot lúggal, vagy egyéb anyag­gal leköti. Ez azért szüksé­ges, mert a légzés, ha a ma­gas széndioxid-tartalom mi­att már csak lassan is, de ál­landóan tovább tart, tehát a széndioxid is egyre szapo­rodna, ami a tárolt gyümölcs­ben már kellemetlen válto­zásokat, elsősorban ízromlást idézne elő. Tárolás műanyagban • Gáztárolás valósul meg a műanyagokban való tárolás különböző módjainál is. A gyümölcsöt a részben gázát­eresztő vékony polietilén, vagy más hasonló gázáteresz- tő-képességű műanyagfóliák­ba csomagolják. Ezekben a gyümölcs a légzése során fel­használja az oxigén egy ré­szét, és ugyanakkor széndioxi­dot termel, ami lelassítja a további légzést. A műanyag­fóliák a párologtatást is’ gátol­ják, tehát a gyümölcs víz- vesztesége sem lesz jelentős. A rothadási veszély is leküzd­hető a gyümölcs tárolás előt­ti fertőtlenítő lemosásával, amit szikkasztás és a kívána­tos alacsony — 0—plusz 4 fok­ra való — lehűtés követ. A gyümölcs így a költséges gáz­tárolók helyett egyszerűbb tá­rolóépületekben ' is eredmé­nyesen tárolható, ha nem is tartható el olyan hosszú ide­ig, mint a gáztárolókban. A műanyagfóliás tároló­csomagolás a ' tapasztalatok szerint nem lehet légmentes, hanem lehetővé kell tennie a szabad légtérrel való kielégítő légcserét. Éppen ez hiányzott a műanyagfóliában való táro­lás kezdeti módszereinél, ami­kor még viszonylag vastag falú műanyag tasakokat vagy zsákokat használtak fel, és ezeket légmentesen'le is zár­ták hegesztéssel, miután meg­töltötték gyümölccsel. így hiá­ba próbálták tárolni különbö­ző körülmények között, még tavak, víztárolók, folyók vi­zébe, a fagyhatár alá lesiily- lyesztve is, mert a légmentes zárás miatt túl sok légzési termék, többek között szén­dioxid halmozódott fel, ami káros elváltozást okozott a gyümölcsön. Alma, körte — májusban Tárolásához a 0,03—0,05 mm vastagságú műanyagfóliák használhatók fel, legegysze­rűbben úgy, hogy a tároló- edényeket (rekeszeket, ládá­kat) kibélelik fóliával, majd berakják a gyümölcsöt és a gyümölcsök felett összehajt­ják a fólát. Még biztosabb a zavartalan légcsere, ha a fó­liaburkolaton ablakszerű nyí­lást vágnak ki és -erre szili­kongumi darabot ragasztanak. Ennek az anyagnak ugyanis olyan a gázáteresztő képessé­ge, hogy megközelítőleg 5 szá­zaiéit széndioxid, 2 százalék oxigén és 79 százalék nitro­gén szintet tart, és ha példá­ul emelkedik a gyümölcs lég­zése miatt a széndioxid menv- nyisége, az kiáramlik rajta, nem. halmozódik fel a fólia­burkolat alatt.- Újabban már nálunk is gyártanak szilikpn- gumi-ablakos tároló mű­anyagpalástokat. amelyek alatt, a méretüktől függően 500—1400 kg, rekeszekben lé­vő gyümölcs tárolható. Az így tárolt téli alma és körte még májusban is kemény és a raktári betegségek is kevés­bé károsít iák. KOMISSZÁR LAJOS Régi kéziratok k űzött Több mint hárommillió kötet könyv található a Ka- zah Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája központi tudo­mányos könyv­tárában. A könyvtár öt­évenként több mint egy­millió új ki­advánnyal gazdagodik. Az állandó olva­sók száma meghaladja a 16 ezret. A ritka köny­vek és kézira­tok tára több mint hatvan­ezer kötettel rendelkezik. A ritkaságok sorában talál- ................._ h ató többek között A. N. Radiscsev „Utazás Peterburgbol M aba című könyve Puskin Abaj Kunanbajev által lefordított „Jevgenyij Any'.fia nek k z irat a, valamin! sok más értékes könyv és kézirat. Képünkön: munka a régi in./.•■ • -k egyikén« _. Arcátlanok Tárgyalóterem. dét mondja. A hallgatóság so­raiban ott ülnek -azok, akik­nek . egyik hozzátartozója majdnem meghalt, mert a vádlott egy borgőzös kocsmai estén megbicskázta. A vád­hatóság képviselője hosszú Szabadságvesztés-büntetés ki­szabását indítványozza. A ta­nácsvezető bíró kihirdeti: „Szünetet tartunk. Tanácsko­zik a bíróság.” A hallgatóság egyik tagja a terem ajtajában az ügyészhez furakodik. „Jól beszélt.! — így az ember. — Be kell csukni az ilyet...” Ha csak ennyi történt volna, kár lenne a papírért. Még az is történt, hogy a helyeslő min­den áron egy százast akart az ügyész markába nyomni. Másik tárgyalóterem, döntő­bizottsági. Az elnök megkérdi a munkáltatót, kíván-e még előadni valamit. Nem. A dol­gozót js megkérdi. Igenlő vá­lasz. Amit az ügyfél átad, le­ragasztott boríték. Az elnök felnyitja a borítékot. Benne három százas. Újságírók, riporton egy ma­lomban. Kész a szöveg, a fotó. Indulás. Valami nem tetszik a gépkocsivezetőnek. Megáll, felnyitja az autó hátsó részét. A szerszámok mellett egy zsá­kocska nullás liszt. Élelmiszerüzlet. tiszt. A boltos egy másfél ki­lós tételt egykilósnak számol. „Tiszteletből”, — sunyi mo­sni*! ennyi a „gavalléria” magyarázata. Az ügyész, a döntőbizottsági elnök, az újságíró, a rendőr­tiszt vérmérsékletének megfe­lelő hangnemben utasította vissza... Mit is? Borravalót? Vesztegetésre szánt pénzt? Baksist? Sajnos, oly gazdag nyelvünkben nincs szó az ilyenfajta,' ilyen célra szánt pénznek, amelyet önérzetes ember legszívesebben ott nyílt színen a képébe vágna a má­siknak. az arcátlan adomá­nyozónak. Tulajdonképpen mire gon­dolnak ezek? Arra-e, hogy ebül áll az ügyük, s hogy az igazság mérlegébe hasznos lesz dobni valamit? Vagy ar­ra, hogy igazuk van ugyan, de hátha „kent” a másik, s ezt ellensúlyozni kell? Avagy arra, hogy egyszer kisülhet róluk valami disznóság. s ek­kor majd jóindulatot tanúsít irántuk a rendőr, az újságíró? A I örvény hogy a vesztegetőket becsuk­ják. Ez ismert tény, efféle esetekről beszámolt már né­hányszor a sajtó. A most el­mondott epizódok egyikéből sem lett bűnügy, mélységesen megbántott hőseik elegendő­nek tartották az alapos kiok­tatást. Nem egyedül az aggasztó, hogy néhány ember egészen szemérmetlen módon nyilvá­nította ki, hogy megveszteget- hetőnek tartja a másikat. Legalább ilyen aggasztó, hogy — ha nem is az említett fog­lalkozásúak —, de valahol va­lakik ugyanezektől a „bőke­zűektől” törvénytelenül elfo­gadtak már pénzt, vagy bort, vagy lisztet, vágy mit tudom én mi mást, amit elfogadni tilos. Es az sem lehetetlen, hogy az „ajándékozók” itt-ott bizalmasan megsúgták, meny­nyibe került a kedvező elin­tézés. Az ilyesmi, persze, rit­kán marad teljes titokban. A szennyes eset híre terjed, mint a rák, s bemocskolja azokat is, akik más pénzhez, mint amiért megdolgozlak, sosem nyúltak. így alakul ki jóhiszemű emberekben gazda­sági és közéletünkről hamis kép. Az arcátlanul viselkedőket tisztességes társaság kizárja soraiból. A címben említett, sokkal veszélyesebb arcátla­noktól a társadalomnak szük­séges elhatárolnia magát; — ha másként nem megy: bör­tönráccsal. — b. z._ — Van, még sincs Kedden reggel nem tudtak időben munkába állni a há­tai termelőszövetkezet trakto­rosai — üzemanyaghiány miatt. Nem is először fordult már elő, hogy a gépek rövi- debb-hosszabb ideig tétlen­ségre kárhoztatva álltak, ha­sonló ok miatt. A szövetkezet elnöke pa­naszkodik: hasonló gondok vannak a fűtőolaj-ellátással is a baromfitelepen, a tehe­nészetben. Az. üzemanyaghiányra más mezőgazdasági üzemekben is panaszkodnak. Aligha kell bő­vebben résztelezni, hogy mit jelent most a mezőgazdaságban a gépek csák egy-két órás kiesése is, amikor már amúgy is megkésett az őszi vetés, de késik a betakarítás, az őszi szántás is. Üzemanyaghiány van, ak­kor, amikor egyáltalán nem lehet beszélni gázolaj-, fűtő­olaj-hiányról. A nehézségeket az okozza, hogy az ÁFDR nem tud eleget tenni a szál­lítási feladatoknak — egy­szerűen nem képes ellátni a mezőgazdaság, és a fogyasz­tók igényeit, mert kevés a szállításhoz a tankgépkocsija, Hogy miért kevés, azt most kár és felesleges lenne vitat­ni. Az egyetlen célravezető megoldás az üzemanyag- hiány csökkentésére az len­ne — amelyre a közelmúlt­ban egy felhívás is utalt — ha szervezettebben, jobban kihasználnák az üzemek, vál­lalatok üzemanyag-szállító gépkocsijait. Olyasformán va­gyunk az üzemanyaggal, hogy van, de még sincs, illetve, I ' akadozik az ellátás. Esetleg, ahol megfelelő mennyiségben van hordó — ha körülménye­sebb, nehézkesebb is a töltés, az ürítés — azokat ív szállí­tásra használnák fel a me­zőgazdasági üzemek. Avagy, több. üzem is összefoghatna a közös gond enyhítésére. BJ. Népújság 5 1970, november lg*

Next

/
Thumbnails
Contents