Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
Márciusban csökkenni fog a születések száma. Ezt nem én mondom, hanem egy stuttgarti statisztikus közölte velem a tényt. Ez a statisztikus kiszámította, hogy márciusban lényegesen kevesebb gyerek születik Nyugat-Németországban, mint a korábbi évek március hónapjaiban. így magyarázta nekem a dolgot: — Nézze, Johannes, nem volt nehéz dolgom. Csak meg kellett néznem a televízió júniusi műsorát. Júniusban ugyanis a férfiak milliói ültek a televíziókészülékek előtt, nézték a labdarúgó-világbajnokság eseményeit. . . Az összefüggést a televízió és a kevesebb gyerek- születés között megtalálni már részemről is gyerekjáték volt. Sőt! En még tovább is fejlesztettem az elméletet. Kitaláltam, hogy nálunk is júniusban közvetítették a labdarúgó-vU égbajnokság eseményeit, nálunk is sok férj ült a. tévékészülékek előtt, tehát, nálunk is kevesebb gyerek fog születni márciusban. De ezzel még nincs vége a következtetésnek En azt is kikövetkeztettem a dologból: a televízió néha többet ér, mint a fogamzásgátló szerek, Persze ahhoz, hogy többet érjen ezeknél a szereknél, az szükséges, hogy ne magyar csapatok szerepeljenek a képernyőn, mert a magyar csapatok ma már annyira erőtlenek, hogy a szü- letésszabályozásban is jelentéktelen a szerepük. Mint láthatja a szerkesztő úr, nem értelmetlen dolog a televízió. De nem értelmetlen dolog az a rendelkezés sem. amely kötelezővé teszi u kiskorúak házasság előtti orvosi vizsgálatát. Ezentúl az orvosi bizottság kiállítja majd a bizonyítványt a kiskorú házasulandókról. Ez a bizonyítvány ország-világ előtt bizonyítja majd, hogy az illető kiskorúak rendelkeznek-e a házassághoz szükséges testi és értelmi fejlettséggel. Ha szükséges, a kiskorúak részére előírhatják az ideg-, valamint elmegyógyászati orvosi szakvizsgálatot is, persze csak akkor, ha értelmi fejlettségük láthatóan nem kielégítő. A felnőttek esetében orvosi vizsgálat a jövőben sem lesz. A felnőttek esetében a házasság során ugyanis mindaz kiderül, ami a kiskorúak esetében az orvosi bizottság előtt tudódik ki. Ha a férj megveri az asz- szonyt, akkor testileg alkalmas a házasságra, ha a feleség kibírja a verést, akkor ő is alkalmas testileg a házasságra. Az értelmi fejlettség is kiderül. Nem az orvosi rendelőintézetben, hanem a bíróságon. A válóperes bíró előtt fény derül mindenre: értelmileg elég fejlettek voltak-e a házastársak, amikor úgy határoztak, hogy összeházasodnak. Az elmebajosság is itt derül ki. Ugyanis itt mondja ki vagy az egyik, vagy a másik fél: „Tisztelt bíróság, akkor nem tudtam, mit cselekszem, nem is tudom, hová tettem az eszem.. Mint látható, nálunk törődnek a felnőttek a kiskorúakkal. A felnőttek magukkal nem törődnek. Róluk ugyanis minden kiderül törődés nélkül is. Minthogy kiderült az is, hogy két Tolna megyei vadásztársaságban a vadászok egy része nem ért ahhoz sem, amit szórakozásnak választott. Arra jó néhány példát tudna mondani mindenki, hány olyan embert ismer, aki nem ért ahhoz, amit hivatásként választott, de arra keveset, hogy valaki nem ért ahhoz, amit szórakozásként űz. Most kiderült, hogy vannak ilyenek is. Az egyik vadász otthon, véletlenül meglőtte a feleségét, a másik pedig azt gondolta: Magyarországon már olyan magas az életszínvonal, hogy a vaddisznók is kerékpíron járnak. Nem habozott. Lőtt! És a lövés után csodálkozott, hogyan változhatott át a kerékpáros vaddisznó, kerékpározó emberré. Most mindkét vadásztársaság újra vizsgázik. Ha sikerűi a vizsga, akkor nem vonják meg tőlük az engedélyt, mint Angliában Mr. A. George Worthington leedsi vadásztól. Igaz, hogy ő nem emberre lőtt vaddisznó helyett, hanem alacsonyan szálló katonai re- pülőgépra vadkacsa helyett. Az ő esete reménytelen. Ű nem vizsgázhat újra. Mondanom sem kell, hogy én egyetértek az újravizsgáztatással. Sőt, ha rajtam múlna; akkor ki is terjeszteném ezt az újravizsgáztatási módszert. Kiterjeszteném például azokra, akikről tudva-tudja mindenki, hogy nem értenek a szakmájukhoz. Sajnos, őket egyelőre nem vizsgáztatják újra. Lehet, hogy rájuk is sor kerül majd egyszer. Hogy mikor? Az véleményem szerint függ a vadászok újravizsgáztatásának a sikerétől is. Ha a vadászok esetében bebizonyosodik: érdemes újravizsgáztatni, akkor tőlük is bevonják az engedélyt, mint azoktól a vadászoktól, akik nem értenek a vadgazdálkodáshoz, a fegyver kezeléséhez. De előbb tapasztalatot kell gyűjteni arról: kell-e értenie mindenkinek ahhoz, amit csinál. A tapasztalatról jut eszembe. Az ember élete nem más, mint egy nagy tapasztalatgyűjtés. Az ember aztán a tapasztalatainak egy részét jó pénzért eladja, más részét pedig a maga érdekében felhasználja. Niels Juhi 81 éves basmaki lakos is sok tapasztalatot gyűjtött életében. Egyik tapasztalata a telefonhoz kapcsolódik. Hem bízik a telefonban. Életében összesen háromszor akart ugyan telefonálni, de ez is elég volt neki ahhoz, hogy többé ne kísérletezzen, ö most is a puskának a hive. Ha beteg, előveszi a puskát, kettőt a levegőbe durrant és a. távoli szomszédok tudják, hívni kell az orvost. Voltak jó emberek, akik megszánták az öreget és bevezették hozzá a telefont. De az öreg nem használja, ragaszkodik a puskához, ö azt tartja: a puska és a telefon nem összeegyeztethető. Ha az embernek van telefonja is, meg puskája is, akkor bizony hamar előfordul, hogy a puskával nem a levegőbe lő az ember, hanem a telefonba. Nagy tapasztalat. Általános tapasztalat, Magyarországon is érvényes, ahol bizonyára e tapasztalatra való tekintettel, választani kell a puska és a telefon között. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: Vitéz Johannes Hári. SZŰKSZAVÚ VÁLASZ A rendőrség razziát tart Marseille egyik rossz hírű ivójában. Igazoltatják a leggyanú- sabb alakokat. A pulthoz támaszkodva, megvető arckifejezéssel áll egy vendég. A kérdéses vendég csíkos öltönyt visel. ujján gyémántköves arany, gyűrű. — Foglalkozása? — kérdezi a rendőr. — Hát.. mondjuk, hogy jó módú ember. — Szeretném tudni — er's- ködik a rendőr —. miből él? — Hát, általában egy jó szelet sült hús és egy tányér sr.- láta — ez minden, amire szükségem van.. . A NAIV VENDÉG Egy cremonai vendéglőbe betérő vendég szólítja e pincért; — Kérek egy szelet borjúsültet. — Sajnálom, uram, már elfogyott. — Akkor egy szelet marhahúst. — Uram! — mondja egy kis mosollyal a pincér —. ba lenne marhahús, gondolja, hogy nem szolgáltam volna fel a borjúsültet? CSAK UDVARIASAN Vége az özönvíznek. Noé lehorgonyozza bárkáját az egyik hegy tetején és kinyitja az ajtót, hogy az állatok kimehessenek. A küszöbön az elefánt megáll egy pillanatra, visszafordul és ud.variasan rászól a mögötte álló légyre; — Csak lassan, lassan, kérem ! Csak egymás utón! A SORS ÚTJAI Egy kisgyerek megállít egy pátert az utcán. — Uram, legyen szíves megmondani, hány óra van? — Ne hívj engem uramnak, kisfiam, mondd azt, hogy atyám. — Hogy fog örülni a mama! — kiált fel a gyéréit. — Már évek óta kutat utánad! • Alfred Hichcock Dél-Francia- orszáigban az egyik helyi lap moziműsorában egyik híres filmjének címe mellett a következő figyelmeztetést olvasta: „Figyelem! A film igen hosszú, és az elején kezdjük". * A tanító: Pistike, tedd parancsoló módba azt a mondatot, hogy „A ló kocsit húz az úton”. Pistike (habozás nélkül); Gyi, paci! Fő A NYUGALOM Tűz üt ki egy hatalmas bérházban Mindenki a lépcsők felé rohan, vannak, akik vadul átgázolnak másokon. Az utcán összetalálkozik két szomszéd. — Ilyen esetekben mindig meg kell őriznünk komolyságunkat. Nézzen rám, teljes nyugalommal sétáltam le a lépcsőn, egyáltalán nem siettem. — Valóban? Elárulná akkor, hogy miért nem húzott nadrágot? POLITIKA Egy híres francia politikustól származik az alábbi meghatározás: — A politikában tudósnak mondhatjuk azt az embert, alti zavarba ejtő kérdésekre úgy válaszol, hogy nem komprom' - tálja magát. Ügyesnek ped;g azt nevezzük, alti megakadályozza e kérdések feltevését. — Annyi minden zajlik a világban, de téged vsak az ér úekel, ami a szomszéd lakásban történik. Szöveg nélkül 2070-ben: — Azt hiszi, fából vagyok? Meglepő rendszámtábla. «I * Szöveg nélkül
