Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
/I FADD Dombori és Farid Nagy vikendtelep van kialakulóban a Duna faddi holtága mellett. Azt a részt, ahol kijelölték a vikendtelep helyét, Domborinak nevezik, létezik ugyanis ilyen nevű település: hosszú utcája van, pár évvel ezelőtt rr. ég hajóállomása is volt, közigazgatásilag azonban Faddhoz, tartozik. Következésképpen a vikendtelep is Fadd része. Annak minden műszaki, szervezési ügye a faddi tanácson keresztül intéződik. A köz- tudatban azonban elég nagy az összevisszaság a hovatar- zást. illetően. A hivatalos leveleken rendszerint így szerepel: „Fadd-Dombori Vikendtelep”. Ebben benne foglaltatik, hogy végeredményben mindkét helység birtokosa a víkendtelepnek, és e demokratikus megjelölés szerint egyik sem sértődhet meg. A közbeszédben azonban csak az egyik' helységnévhez kapcsolva említik a nevét: faddi vikendtelep és dombori vikendtelep. A faddit kevesebben, a domborit többen használják. Szekszárdon például még csak ilyen variációkat hallottam: „Kimegyek Dom- boriba” — s ez egyértelműen a víkendtelepet jelenti, a másik pedig „dombori ví- kendházat” akar eladni vagy építeni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a faddiak nem túlságosan tapsoltak annak idején a vikendtelep tervé1 nek. Azt mondták,. hogy ez nekik nem; hiányzik,, hiszen 'á; falunak különben íis megvan 'a .maga strandja. Különösen ' az netn tetszett,' amikor kiderült. hogy - a"'falú részére bizonyos .feladatokat jelent' majd a vikendtelep, kiépífése, 'fejlesztése. ' feflíítartasa,. ellátása. Ä légkör azonbán'1 megváltozott ázzál. - E^rhuza'mpkanV ahogyan kialakult'/ és ’ -• közkedveltté vált a vikendtelep/ i A fáddiak . ma ,már 5 büszkék • rá, és egyesek éppeh . azt 'i)ém : veszik jónéveh,a Hogy 'többen ; nevezik domborinak és kevesebben faddinajt.* Patacli Idős Gubatováccs Ferenc nyugdíjas felkeresett a szerkesztőségben, és- készséggel felajánlotta a falu múltjáról összegyűjtött adatokat „A mi falunk: Fadd” összeállításhoz. Ebből idézünk néhányat: „Ezt a vidéket az Árpádtörzs szállta meg a honfoglalás idején. Faddot az Árpádok idején Patadi helynévvel említették. A tihanyi,_ majd a veszprémi apátság tulajdonába került. Egy 1211-es adat szerint 5 halász, 6 földművelő és 5 szőlőművelő család lakta Faddot. A falut; birtokló nemesek sorában volt Béri Balogh Ádám is, a Rákóczi-sza- badságharc legendás hírű tábornoka.*' ......... • ,'t: A számok tükrében Fadd lakossága jelenleg 4700—4800 között ingadozik. Az év végi, mérleg legtöbbször csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt évtizedben a következőképpen alakult a lakosság száma : 1960 5248 1961 '5145 1962 4989 1967! 4923 1 1964' 4839 1965 4824 1966 4772 1967 4742 1968 1969 4745 4736 Faddnak legtöbb lakosa a századforduló táján volt, akkoriban meghaladta az 5500-at. A lakosság száma 1930-ig mintegy nyolcszázzal csökkent, majd egy ideig ismét növekedett. A népmozgás erősen csökken: megcsappant mind az elvándorlók, mind a bevándorlók száma. A bevándorlóké 1960- tól 1969-ig 381-ről 309-re. az elvándorlóké pedig 503-ról 297- re csökkent A születési és halálozási mutatók a következőképpen alaMiből él a falu? lsultak a hatvanas években; Év születés halálozás 1960 70 51 1961 69 68 1962 58 78 1963 52 59 1964 54 59 1965 60 64 1966 54 56 1967 73 64 1968 74 55 A felsorolt kilenc évből Ö1Tóth János, a községi tanács vb-elnöke felmérte a falu munkaerőhelyzetét. összesen 2030 keresőképes- felnőttet talált. A túlnyomó többség — 1300 — férfi. A faluból 464 fő jár el dolgozni, többségük Tolnára és SzekSzárdra. A felnőttek zömé a tsz-ben találta meg a munka-, illetve megélhetési lehetőségét: a tsz-ta- gók száma meghaladja a ki- lencszázat. A Paksi Konzervgyár faddi telepe a munkaerőstatisztika készítésekor 180 főt foglalkoztatott, a dohánybeváltó üzem 90-et, a ktsz-ek mintegy 80-at, az áfész: pedig 68-at. A többi egyéb szerveknél dolgozott, illetve mintegy 100 fő- nem állt munkaviszony- barf.' Ez1 ja' mintegy 100 fő cs'ájk ‘ ,Aidőszakosan dolgozik. A község két üzemében, a paprikaüzemben és a dohánybeváltónál, meglehetősen nagy az idényjellegű munkaerő-igény. A tsz-tagok mindegyikének egész évi foglalkoztatását még nem sikerült megoldani a különféle erőfeszítések ellenére sem. Ezzel kapcsolatban bizonyos intézkedések jelenleg is folyamatban vannak. A falu jellegzetes mezőgazdasági kultúrája a paprika és a dohány: a környék talaj- adottságai mindkét növény részére kedvezőek. A paprika termesztése a háztáji kertekben is annyira elterjedt, hogy szinte alig található olyan család Faddon, amelyik ne termesztene a saját szükségletén felül is paprikát. A háztáji paprikátermesztés az egyik legfontosabb jövedelemkiegészítő forrás. Meglehetősen magas a paprikafogyasztási átlag is ebben a községben. Erről ugyan nem készült még pontos kimutatás, de számos jelből erre lehet következtetni. Más vidékek háziasszonyai- például egy hétig főznek azzal a paprika- mennyiséggel. amit a faddiak egyszerre beletesznek a halászlébe : . .. ben többen haltak meg Faddon, mint amennyien születte;:. A kevés születéssel párhuzamban érdemes megemlíteni, hogy Fadd gazdasági adottságai rendkívül kedvezőek. Jó a földje, jó a termelőszövetkezete, jók a közlekedési viszonyai, munkaalkalom is bővebben akad, mint a legtöbb Tolna megyei községben és közvetlen környékén. Mindebből következik, hogy Faddot egyértelműen a jó módú községek közé lehet sorolni. Csökken az iskolás gyermekek száma is. 1965-ben meg 844 tanuló járt Faddon általános iskolába, 1966-ban már csak 760, majd 752-re, 706-ra, tavaly pedig 644-re csökken* a létszámuk. A lakásállomány általában nő: 1959 1474 1960 1485 1961 1490 1962 1493 1963 1497 1964 1503 1965 1497 1966 1499 1967 1506 1968 1515 1969 1527 Az évenként épülő új házak száma 7—20 között ingadozik. Ember, ne bántsd!’" A faddi művelődési ház „Aranyos, írjon a férjem ügyében” Rendesen öltözött cigányasszony ép a titkárnő, Tóth Anna szó- bájába. — Aranyos titkárnő, csak any- lyii szeretnék, hogy írjon ismét férjem ügyében. A múltkorinak s lett hatása. Eddig megküldték endesen a fizetését postán, de nőst áthelyezték az uramat, az ij helyen pedig még nem isméik, és a f izetés nem érkezik ha- a a családhoz, hanem, a kocsmában marad. Az asszony, Ignácz Józsefné, Ipanaszolja, hogy két gy érméink van, ő otthon körül dclgo- ik, esetenként alkalmi munkát 'égez, és nagy gond, amikor elmarad a családfő fizetése, hi- zen nincs más biztos támaszuk. A titkárnő is elmondja mind- ízt, amit „hivatalból” tud e csa- ádról. Végül kibontakozik egy ajátos kép. A felfelé törekvő, az si sorból kilábolni akaró, de úlyos belső pondokkal terhelt ngónycsalád képe. Ignáczékat úgy tartják nyilván, mint akik Faddon az elsők közt próbálták felküzdeni magukat a tisztességesen élő emberek színvonalára. Már korábban megtörtént a legfontosabb lépés y beláttak, hogy mindennek a munka, a becsületes kereset a feltétele, és a csaiádfő eljutott- a rendszeres munkáig. Ma már mini' tisztességes munkásembert ismerik. Elhagyták a putrit, rendes házat vettek, s a vételárat részletenként fizetik. Pontosabban i'onják a férj keresetéből, mert különben nem fogyna rendszere-” sen az adósság. Ä férj ugyanis ■ gyenge jellemű, nincs akaratereje, s ez q tulajdonsága mindeddig nem táltozott meg a felfelé törekvés közepette sem. Ha. fröccsöt lát, megszűnik számára minden: feleség, gyermek, munkahely, ígéret. Amikor kijózanodik, mindent megbán, és fogadkozik, hogy többet ilyen nem for.dyi. elő. Könnyezve, zokogva Ígérte már a tanácsi vezetőknek is.' amikor behívatták, hogy máskor a kocsma helyett a családjára gondol. És maradt minden a régiben. Az előző munkahelyén hallgattak a tanács kérésére, Ignácz .József fizetését egyszerűen elküldték postán a feleségének. A tanács az' újabb munkahelyet is 'megkeresi hasonló kéréssel. .És isméét beszélnek majd. Ignácz Józseffel. Mindent elkövetnek annak érdekében, ■ hogy segítsék e jobb sorsra ■ érdeitiés családot eljutni oda, ahová elindult. Népújság 6 1970. november 1. Tolnáról Fadd felé haladva feltűnik egy betonépítmény. Az obeiiszk magasba ívelő alakja, szürkés színe messziről magára vonja a figyelmet. Csúcsa a fák koronája fölé ér, környezete nem temető, kápolna sincs errefelé, hanem mezőgazdasági kuítúrterület: kukoricaföld, gyümölcsös, odébb pedig a Duna holt ágának vize kéklik. A távolból is észrevehető, hogy ez valami emlékmű. Észre is veszi minden utas, s megkérdi: — Miféle emlékmű ez? Legtöbben így felelnek' — Nem tudom Csak nagyon kevesen, a kör. nyék jó ismerősei tudnak valamit róla. Körülbelül ennyit: — A Bartal-gyereknek állították. Karambolozott. Érdekes, hogy még az idősebbek sem tudnak róla pontosabb részleteket, s ahány faddit megkérdeztem, annyiféleképpen mondták el az emlékmű történetét. — Eszeveszetten motorozott mindig, egyszer aztán ráfizetett — mondta Bitter János nyugdíjas, s eddig megegyezett valamennyi információ, de azt már eltérően tudták, hogy az áldozatot is oda temették-e, ahol az emlékmű áll. Többen állították, hogy igen. Baka István nyugdíjas kőműves (Szekszárd, Széchenyi utcai lakos), aki maga is az emlékmű építői közt volt, határozott tan állítja, hogy csak a ka-’ rambol közben kissé megsérült motorkerékpár került az emlékműbe. Az egyik faddi földbirtokos fia, Bartal György emlékére készült ez az emlékmű. Bartal György Kölesd és Tengelic közt karambolozott és halt, meg. A baleset színhelyére egy kisebb méretű emlékművet állíttattak a földbirtokos szülők. Nem áll rendelkezésünkre rendőrségi jelentés a baleset pontos körülményeiről, okairól. Mint említettem, eltérnek a visszaemlékezések is, egy dolgot azonban biztosra lehet venni: a felelőtlen gyorshajtás áldozata lett a Bartal-gverek. A szülők a következő szőve-* get vésették a betonba: „György a napsugár — Jött: 1913 IX. 3. Elment: 1936. VIII. 16. Áldott emlékének hűséggel, hálával, szeretettel. 1939. Ember, ne bántsd”. Nem kétséges, ez az emlékmű családi kegyeletként készült, de ez a vonatkozás mind. inkább elhomályosul. Már most is kevesen és keveset tudnak a pontos körülményekről és a családról, az idősebb generáció kihalásával pedig egyre inkább elvont névvé zsugorodik majd össze a Bartal György. Ezzel párhuzamosan azonban mindinkább kiteljesedik egy másik jelleg: közlekedési mementóvá válik az emlékmű. BODA FERENC
