Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

irymvwyrtTTfTTTTTTTTTmTTmmfTmTmTTTTTTfTfyt TTTTTVVTTTTTTTTTYTTYTTTTTTTYTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTV*

►

►

►

►

►

(•

9

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

>

A

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

►

r>

►

►

►

►

►

M

►

►

►

►

(*

►

►

►

f

►

►

►

►

s>

►

*>

*

►

fr

►

►

*

►

►

*•

►

►

►

/ Dobosy Imre:

Újra Sehet kezdeni

16.

Csendes a front. Mintha nem is lenne. Régirégi őszi esték hangulata támad fel bennem, bricskák, szekerek nyekeregnek a szőlőhegyi úton, a présházak nyitott ajtaján át fényudvart vájnak a sötétbe a lámpák, mámoros nevetések hallatszanak, nagy, bőtorkú, értelmetlen nevetések, a tűzben serceg a szalonna. Még el sem múlt, már csak a vonzóra emlékszem belőle. Veszteség-pszichózis. Amit elvesznek tőlem, mindenestől sajnálom. De minek is gondolnék másra? Ha törleszkedéssel és szerencsével is, de itt lett belőlem valaki: városunk elitje befogadott, ha éppen addigra is, mire vége az egésznek. Deső belebámul a sötétbe.

— Próbálom elképzelni — mondja halkan — a városra zúduló apokalipszist. Lövedékek tüzes röppályáját, szertefröccsenő háztetőket, felszökő lángokat, rémült futkosást. De nem megy. Ezerszer láttam ilyesmit, magam is támadtam, védtem ropogó falakat, vagy menekültem közülük, mégse bírom felidézni a pusztulás képeit. Lehet, mert nagyon szeretném, ha Gáld megmaradna. Vagy talán itt valóban nem is kerül sor erősebb ütközetre. . . Anyám valamit akart mondani. Kétségbeesetten, iszonyúan akart, dehát tudod... Igen, én Groedke századostól mást is hallottam. A bárónak nem mondtam, úgyse lett volna értelme, elmegy innen. Meg aztán ő másunnan, másképp lát mindent, hátrafelé is, előre is.

Fényszóró kékes sugárkévéje lobbant fel a pesti oldalon, kapaszkodik feljebb, feljebb, egy pillanatra megmerül benne a kivilágítatlan Vár tömbje. Alcár egy óriási koporsó. Még egv fényszóró, még egy, idegesen keresgélnek a lomhán vonuló felhők alatt, néhány légelhárító gránát robbanása szikrázik, de a hang sokára ér ide.

— Látod? A Vár.

— Láttam.

— Igen... Groedkével, tudod, a sepetovkai fronton ismerkedtem meg. Bofors-ütegparancs- nok volt ott, kitűnő tüzértiszt. Legutóbb, amikor találkoztunk, a vállamat veregette, talán megint szomszédok leszünk, nagyszerű, őt is a dunai védővonalra vezényelték, a magyarokat is oda • gyűjtik, lieber Kálmán, mégis jobb ismerősök között. Érted ezt?

— Mit értsek?

— Dunai védővonal... hát még ez is? A németek pusztulásra ítélték a fővárost. Ha a Duna a front, ez azt jelenti. A mi hadvezetésünk, ebben biztos vagyok, készségesen segédkezik. Az elítélt ezúttal a hóhér segédje, utolsó ténykedésével tulajdon nyakára illeszti a kötelet. Harmadéves koromban jártam a Várban, a tanszék szervezte a kirándulást. A királyi palota termeinek illedelmes körülcsoszogása után híg sört ittunk a Baltában, sóskiflit ettünk, laposan áradozva a látott történelmi pompáról. Történelmi hazugság, morogta bosszúsan Szelgyényi professzor, a tanszék vezetője, barokk kripta, Mátyás remek palotájának tetemei felett, de ha maguknak tetszik, hogy a Habsburgok milyen cifra sírkövet hengerítettek a magyar múltra, legalább ne előttem lelkendezzenek. Milyen messze vannak a Habsburgok! — milyen közel a dunai védővonal. Nem kell sokáig várni, a jelenre is sírkő hengerül. A rommező alatt aztán olyan mindegy lesz, melyik palota volt felül, melyik alul.

A présház előtt még ott áll Bartal kocsija, a lovak ropogva rágják a zablát. Nem lesz ez jó, a nagyorrú ennyit sündörög körülöttünk, még ránk csődit valakit.

— Te Géza, szólj apádnak...

— Nem is értem, elment az esze!

Az öreg fejét leejtve szundikál, arcára árnyékot vet a lámpaernyő, csak lilás, bunkó orra lóg bele a fénybe, mint egy nagyra nőtt padlizsán a napon. Még valaki ül a sarokban. El- rongyolt katonaköpeny van rajta, tátogó bakancs, szőrös és aszalódott képe akár a kecskéé, az ördögbe is, hiszen ez Fésűs Járó Ferenc. Feltápászkodik, de nem szól hozzánk semmit, az öreg Bartalt lökd ősi a széken, keljen már fel. A szomszéd szobából Sorki bámul be álmosan, hosszú szárú gatyában, hersegve vakarja a fenekét, morog valamit, és becsukja az ajtót. Elképedve nézzük egymást. Deső is felismerte Fésűs Járót, látom a szemén, csak Géza lel a hángjára, indulatosan ront neki apjának.

— Ezt hogy gondolod? Erről nem volt szó! Megmondtam neked, rajtunk kívül... a fene egye meg, miért nem fuvaroztad ki mindjárt az egész várost?

Bartal a szemét dörgöli.

— Há, há, na végre. Olyan soká jöttetek, elbólintottam. Pedig mindig menni kellett volna, anyátok nem tudja, hol kódorgók, ilyen marha időben...

— Arra felelj, amit kérdeztem.

— Na, igen. Igaz is... — Bartal felállt, zsákforma testét nyújtoztatja, vállát-térdét ropogtatva, de közben tanácstalanul pislog. — Üljetek már le. Rossz nézni, hogy csak álltok, álltok. ..

— Nem ülök le.

— Jobb lenne. Ha állsz, mindjárt ideges vagy, fiam. ügy is elég a bajunk, ne idegeskedj még te is, valami kurva gránát a birkák közé csapott, ingyen dobálom széjjel a birkahúst, oda a drága szép cigája nyájam, az egész Horváth- köz az én húsommal csapja el a hasát...

— Tehát?

Fésűs Járó megnéz bennünket egyenként, ösz- szerántja magán a rongyos köpenyt.

— Ne fáradjon, Bartal bátyám. Ha magának könyörögnie kell, mit kéne csinálni nekem.

Megy kifelé. Bartal azonban visszahúzta.

— Itt maradsz.

Lenyomja Fésűs Járót a székre, recseg a szék. Vadparaszt az öreg, ha dühre lobban, cselédei citeráznak előtte, mint a rezgőnyárfa. Hát most eldől benne a borjú, öblösen ordít, zeng a présház.

— Nem érted az egészet, doktor úr? Nem tudod, kik állnak az öregvárosban?

— Ne ordíts!

— Én ordíthatok! Én nem bujkálok!

— Ha ez a baj, én...

— Fogd be a pofád! Rád aggatnék mindent, mint a karácsonyfára, te meg... te kiművelt állat! Az anyád úristenit, kin akarok én segíteni? Magamon? Eleget éltem, ha most meg- döglök, azt se bánom... de ehhez én jobban értek, hiába jártál annyi iskolát, doktor úr, tizenkilencben miért a főszolgabírót dugtam el a szénapajtában? — most meg miért ezt a nyomorultat? Hát én szabom meg, milyen idők jöj- jenen? A hétszentségit, de annyi eszem már legyen, magam ellen, a családom ellen nem vétek!

— Ilyen áron én. 1;

— Milyen áron?

(Folytatjuk)

kAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAa.

Mai rejtvényünkben a magyar irodalom egyik kiemelkedő egyéniségére, a hazai kritikai realista regényirodalom úttörőjére emlékezünk, aki 1837-ben születette Regényeiben éles kritikával ábrázolja a kiegyezéskori Magyarország közéleti és társadalmi visszásságait. Emlékét nemcsak Györkönyben őrzik. Gyönkön gimnáziumot neveztek el róla.

G

ö

11

12.

•14

r

ú©

ie>

20

2'S

m

fl

26

2r7

2B

ü

río

cy:

lm

33

/b<ö

5B■41

■12ü

oZ

SG

H

SS

s©

60

62>

Gfri

GG

Gö

VO

L

m

M

Vízszintes: 1. A vízsz. 25. 1882- ben megjelent kétkötetes regénye. 13. Jugoszláv város. 14. Léte. 15. Övás. 16. Talán parancsolod? 18. Após. 19. Nemesgáz. 20. Sír. 21. Holland és spanyol gépkocsik jelzése. 23. ... King Cole. 24.

Foszí#r és yttrium. 25. Rejtvényünkben róla. emlékezünk. 30. Színilázi előfüggöny. 32. Légző- aapervi betegségben szenved. 34. ütőkártyái. 35. Ki a Tisza vizét... (népdal). 37. Fedél. 38. AngOi. férfinév. 40. Női becenév. 42. Nem, ne angolul. 43. Német személyes névmás. 4 4. Névutó. 46. Szén, oxigén, jód. 48. KÉ. 49. Árusításra kerülő ingatlan. 53. Az idő múlásával szépülnek. 55. Szovjet marsall. 57. Német folyó. 58. Jegyzettömb idegen szóval. 60. Részére. 61. Deli... (Szigeti veszedelem). 63. Lopva figyel. 65. Odébbnyom. 66. Kedvére van. 69. MTK! 71. A Bach-korszak társadalmi visszásságait irta meg ebben a regéxiyében.

Függőleges: 1. Ez a regénye a kor úrhatnám, ymrasztjainak hivatalnokokkal kötött házasságairól szól. 2. Olasz város. 3. Értéke. 4. Mártírhalált halt költőnk volt. 5. Asszonyjelző. 6. ...világát. 7. Lapos tésztasütő edény. 8. Görög betű. 9. Tagatiószó. 10. Valamely tudományban jártas 11. Veszprém folyója. 12. Állj!

17. Becézett női név. 19. ...János neves színészünk. 22. Táplálkozni. 23. Az USA űrhajózási hivatala. 25. Szovjet szakszervezetek lapja. 26. Peer Gynt anyja. 27. Tág. 28. Hazárdjáték. ?S. Önéletrajzi regénye. 31. Német határfolyó. 33. Rossz kívánság. 24. &91I grófi család hanyatlását írta meg ebben a művében.. 36. Vezérkar. 39. Forma. 41. Gyakori magyar családnév. 14. Odajut. 45. Bibliai kert. 46. Hódié mihi, ... tibi. 47. Idegen női név. 49. Elkelt. 50. Hibáztat. 51. Buktajelző. 52. Idióta. 54. Air... 56. Motívumok. 59. Ház része. 62. Ami perceg! 64. Az MSZMP elődje 67. Mutatőszó. 68. Sporteszköz. 69. Kiejtett betű. 70. Morsejel.

Megfejtésül beküldendő a vízsz. 1.. 25., 71., a függ. 1., 29. és 34. számú sorok megfejtése levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ. Szekszárd címre 1970. de cember 7-én 12 óráig. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény.

A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki.

Az 1970. november 15 i kereszt- rejtvény megfejtése: Leánykádnak írtál gyermekverseket, s Flóri könyved egy nemzet kincse lett. — Bezerédj Amália — Hídja — Konrád Sándor.

Könyvjutalmat nyertek: Baksay Katalin Szekszárd, Víz- és Csatornamű Vállalat, Bátort Jenő Pécs, HL, Bánki D. u. 11., Csömör Ferencné Bcnyhád, Ifjúság út 9., Gayer János Mözs. Tolnai út 13., Sütő Erzsébet Szekszárd, Mártírok tere 18.

A könyveket postán küldjük el.

■BaHBHHHBnaaBBBHna

Népújság 12

1970. november 29.

Uj forma,

nagyobb szívóhatás

Érdekes forma változásnak lehetünk tanúi a porszívógyártásban. Az egyik új típus például sokkal szögletesebb elődeinél, s az is figyelemre méltó, hogy nem gégecsöves kivitelű. Ez az ún. nyeles porszívó sokkal praktikusabb fekvő helyzetű, kerekes vagy csúszótalpas társainál. A géptest lefelé ható súlya a szőnyeghez szorítja a kefét. így a háziasszonyoknak minden különösebb erőfeszítés nélkül csak tologatni kell a porszí vót. A kefének a géptesthez • ló közvetlen csatlakoztatása sokkal erősebb szívóhatást eredményez. A konstrukció to vábbi újdonsága az egy kézmozdulattal, a készülék szét szerelése nélkül kiemelhető, kicserélhető papír porzsák.

lAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAá .AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

G

yörkonyben született