Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-28 / 279. szám
I A forradalmár Engels A „meleggyár“ A szekszárdi városközponti tömbfűtőmű az 1970-es év egyik nagy beruházása, értéke megközelíti a 30 milliót. Feladata a már felépült és a még épülő városközponti épületek fűtése. Jelenleg innen fütik a Babits Mihály megyei művelődési központot és a GELKA épületét. A tervek szerint jövőre kapcsolják be a panelházakat, a BM. épületét, az áruházát, a Gemenc szállót, a pártszékházat és a 160 lakásos bérházat. A hőt 4 darab SLT—3 típusú kazánban fejlesztik. A jövő év elején még 3 darab kazánt szerelnek fel. Az olajtüzelő berendezések osztrák gyártmányúak. Három ember kezeli a „meleggyárat": 1 kazánkezelő, 1 segédmunkás és 1 karbantartó, az olajfogyasztás óránként 120 liter. H. Szabó Ferenc a tágu lásl tartályt szabályozza. Nagypál János ellenőrzi az olajtüzelők működését. Foto: Gottvald 128 KST működik a megyében kampány a birodalmi alkotmányért”, „Németországi paraszt, háborúk”, „Forradalom és ellenforradalom Németországban”). Ezekben az írásokban kidolgozta a marxizmus alaptételeit a nemzetiségi kérdésről, a munkásosztály és a parasztság szövetségéről, stb. Engels igen nagy szerepet vállalt a Kommunisták Szövetségében, a „baloldali” frakció legyőzésében. A „baloldaliak” azonnali puccsokat, felkelést követeltek és felléptek a proletariátus fokozatos eszmei felkészítése és forradalmi erői tömörítésének taktikája ellen, amelyet a tudományos kommunizmus megalapítói dolgozták ki. Az emigrációban Marx és Engels sokszor küzdött anyagi gondokkal; különösen nehéz volt a nágycsaládos Marx helyzete. Engels, az önfeláldozó barát rengeteget tett azért, hogy legalább részben megszabadítsa Marxot a napi gondoktól, hogy nyugodtabban dolgozhasson. Ezért azt is vállalta, hogy csaknem 20 évre részlegesen lemond az önálló tudományos munkáról, s bár gyűlölte e tevékenységet. — a kereskedejemben dolgozott. Lenin megírta, hogy Engels állandó anyagi segítsége nélkül Marx nemcsak fő művét, „A tőkét” nem tudta volna befejezni, de feltétlenül belepusztult volna a nyomorba. Marx és Engels tudományos, szervező és propaganda tevékenységének eredményeként 1864-ben megalakult a forradalmi proletariátus első internacionalista tömea.szerve- zete, a Nemzetközi Munkásszövetség. Az I. Internacionálé- ban Engels nagy segítséget nyújtott Marxnak, hogy megteremtsék a munkásbsztály egységes taktikáját a munkás- mozgalomban jelentkező, különböző irányzatok és iskolák elleni harb-ban. Engelsnek nagy szerepe volt abban, hogy ' leszerelték az angol trade- unionizmus reformista vezetőinek és a Bakunyin vezette baloldali anarchistáknak a nézeteit, amelyek az Internacio- nálé proletár szárnya ellen irányultak. Engels egész életét az egyszerűség jellemezte. Marx leánya, Eleonóra így írt róla: Engels a világ legpontosabb embere volt. aki kötelességteljesítésben, a pártfegyelem betartásában mindenki előtt járt. Megbocsáthatatlannak tartotta, ha valaki becsapta önmagát, hűtlenné vált a párt. hoz. Engels barátai mind azt vallották, hogy a fáradhatatlanul dolgozó Engels teljes életet élt, szerette a sportot, a túrákat, a baráti társaságot, jól ismerte az irodalmat, a művészeteket és maga is jól rajzolt. Jellemző tulajdonságai között említették szerénységét, kedvességét, jóindulatát, őszinteségét, azt, hogy nem tudta elviselni a képmutatást, álszentséget. A forradalmár, dialektikus gondolkodó Engels rendkívüli képességeit az elméleti és a gyakorlati tevékenység szolgálatába állította. Minél inkább távolodik a történelemben a kor. amelyben Engels élt és alkotott. annál világosabban kirajzolódik előttünk, milyen jelentősen gazdagította Engels a munkásosztály forradalmi elméletét és gyakorlatát. Október közepétől december közepéig tart az üzemi, vállalati, szövetkezeti KST- gyüjtőhelyeken a visszafizetés. Ebben az évben Tolna megyében lzii KoT működik, öttel több mint tavaly. Báta- széken három, valamint a kádár ktsz-ben és a Szakály Testvérek Építőipari Ktsz-nél alakult ebben az évben újabb KST. • A 128 KST-nek összesen 13 ezer tagja van, a múlt évi 14 ezerrel szemben. Huszonkét és fél millió forintot fizettünk be, illetve kapunk vissza az év végén: ennyi volt ugyanis a befizetés a K3T gyűjtőpénztáraiba. Nemcsak a KST-k, a betett pénzünk is több volt az idén, nem kevesebb, mint három és fél millió forinttal. Az év közben nyolcezer embernek folyósítottak kölcsönt KST-ből, tíz és fél millió forint értékben. 150 éve, 1020. november 20-án született Engels Frigyes Népújság 1970. november 28. A haladó világ tisztelettel adózik Engelsnek, aki Marxszal együtt megteremtette azt a tanítást, amely eszmeileg íel- fegy verzi a dolgozókat, meghatározza a jobb jövőért vívott harc útjait, céljait és eszközeit. Marx és Engels együtt bábáskodott az első proletárszervezetek létrejötténél, kidolgozta a munkásosztály stratégiáját és taktikáját. „Marx halála után Engels egyedül töltötte be az európai szocialisták tanácsadójának és vezetőjének szerepét. Egyaránt fordultak hozzá tanácsért és útmutatásért mind a német szocialisták... mind az elmaradott országok képviselői, például a spanyolok, a románok és az oroszok, akiknek első lépéseiket kellett, fontolóra venniük és mérlegelniük”. Engels egész életét a munkásosztálynak, a munkásosztály szociális felszabadításáért vívott harcának szentelte. Engels Németország gazdaságilag fejlettebb részén, a porosz királyság rajnai tartományában. Barmenban született, s ifjú korától szenvedélyes tiltakozást váltott ki benne a német proletárok szörnyű kizsákmányolása és nyomora. a város gimnáziumában és a szülői házban tapasztalt politikai elnyomás, vallási vakbuzgóság és képmutatás. A világot és környezetét kritikusan szemlélő Engels Berlinben töltött katonai szolgálata idején, 1841—42-ben megismerkedett Hegel és Feuerbach filozófiai műveivel, tanulmányozta az utópista szocialisták írásait, bejárt egyetemi előadásokra,, igyekezett közelebbről megismerni korának filozófiai és politikai problémáit. sóiban leli luk a proletariátus szenvedéseit és rámutattak arra, hogy a proletariátuson segíteni kell. Engels volt az első, aki megmondta,' hogy a proletariátus nemcsak szenvedő osztály, hogy a proletariátust éppen gyalázatos gazdasági helyzete feltartóztathatatlanul előre taszítja és rákényszeríti arra, hogy harcoljon végleges felszabadulásáért... A fnunkás- osztály politikai mozgalma el- kerülhete! lenül eljuttatja a munkásokat ahhoz a felismeréshez, hogy a szocializmuson kívül nincs számukra kivezető út. Másfelől a szocializmus csak akkor lesz majd erővé, ha a munkásosztály politikai harcának céljává válik” — írta Lenin. 1845—46-ban jelent meg Marx és Engels nagy műve, „A német ideológia”, amelyben kifejtették világnézetük alapjait. Az elméleti kérdések kidolgozásával egyidőben Engels, — Marx-szal együtt —, -gyakorlati propagandamunkát végzett és szervezte a proletariátus erőit. Ennek eredményeként 1847-ben létrejött a Kommunisták Szövetsége, a proletariátus jövendő pártjának prototípusa. A Kommunisták Szövetségének 1847. végén Londonban tartott I. kongresszusa megbízta Marxot és Engelst, hogy dolgozzák ki az új szervezet programját. 1848. februárjában megjelent a „Kommunista Párt kiáltványa”, amely tömören és pontosan összefoglalta a proletariátus forradalmi elméletét. A Kommunista kiáltvány megjelenésével egyidőben megkezdődtek az 1848—49-es európai forradalmak, amelyek történelmileg igazolták a marxizmust. Engels aktívan részt vett a németországi forradalomban és rendkívül sokrétű tevékenységet folytatott. Marx-szal együtt megszervezte a Neue Rheinische Zeitung kiadását, a lap szerkesztője és egyik szerzője volt. Emellett részt vett a kölni demokratikus és munkásszervezetek munkájában, 1849 tavaszán és nyarán fegyverrel harcolt a forradalomért az glberfeldi felkelésben és Dél-nyugat Németországban. Miután a forradalmat leverve. Engels Angliába emigrált. A forradalmi tharcok tapasztalatait 1849—52 között több művében foglalta össze („Német Engels világnézetének alakulásában nagy szerepet játszott angliai, manchesteri tartózkodása (1842—44), ahova apja kívánságára utazott, kereskedelmi gyakorlatra. Engels visszaemlékezéseiben megírja: amikor 1844 őszén Párizsban felkereste Marxot, kiderült, hogy minden elméleti kérdésben, egyetértenék. így kezdődött közös munkásságuk. • •Marx és Engels arra törekedett, hogy új, forradalmi- materialista világnézetet dolgozzon ki. Ennek alapjait fejtik ki „A Szent család, vagy a kritikai kritika kritikája” című első közös munkájúban (1344. szeptember-november). Ebben a műben fogalmazták meg a munkásosztály világtörténelmi felszabadító missziójának gondolatát. A következő évben Engels első nagy művében. „A munkásosztály helyzete Angliában” című könyvében részletesen elemezte a kapitalista gazdaság több törvényszerűségét és jelenségét. „Engels előtt is igen
