Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
.4 X. ftongremssm Üsxteletere; Ger jenben, Mözson az őszi szántást is befejezték Közismert a mezőgazdaság nehéz helyzete. Az állandóan ható tényező, az időjárás az idén többszörösen próbára tette a mezőgazdasági üzemeket — az év kezdetén a felső párt- és állami vezetés már számolt azzal, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi, rendkívül sikeres év —, így a dolgozók, a tagok szorgalmán, a vezetők hozzáértésén nagyon sok múlott. Avagy, ha a dolgokat leegyszerűsítjük: kevés — csupán annyi, hogy az esedékes munkákat időben befejezzék. Az ősz elején mindenki borúlátóan idézte a kilátásokat. Hivatkoztak a gépellátás színvonalára, az időjárásra —, de volt üzem — és nem is kevés — amelyben megpróbálták megsokszorozni a meglevő erőket És a többszörös ..meg’’ sikert hozott ott, ahol a kongresszusi versenyt nem csupán „kirakatnak” szánták. Tegnap délelőtt telefonon közölte a gerjeiii Rákóczi Tsz párttitkára, hogy a kongresz- szusi munkaverseny révén minden őszi munkát befejeztek. Tehát: már korábban a vetést, majd a betakarítást, és szerdán az őszi szántást is. Ez utóbbi, most, különösen nagy szó. Úgy látszik, mégsem minden csak az alkatrészellátáson múlik. A mözsi Uj Élet Tsz eredményeiről az utóbbi időkben itt-ott úgy nyilatkoztak, hogy azok kirakateredmények. Csakugyan azok, oda kívánkoznak. Az ősz elején úgy határozott a szövetkezet tagsága, vezetősége, hogy a pártkongresszus összehívása idejére befejezik az őszi munkákat. És íme, a sokat mondó dátum: 960 hold őszi kalászost elvetettek november 3-ig, a 630 hold kukoricát megszedték, betakarították november 17-ig, és november 21-ig elvégezték az őázi mélyszántást is, és most- a szövetkezet gépei a szomszédos termelőszövetkezeteknek segítenek. Most, ezekben a napokban hallat magáról a tengelici Petőfi Tsz még fiatal, növénytermesztési komplex brigádja is. A brigád tizenkét traktorosa november 5-ig 1600 hold talajelőkészítést végzett el, és ugyanezen a területen a vetést is. A kukorica-betakarításból 296 hold részt vállaltak — ezt is elvégezték november 6-ig. Az őszi mélyszántásból vállalt részük 340 hold volt, ezt a területet felszántották november 21-ig. A munkát folytatják; az a céljuk, hogy december másodikáig az összes szántásra váró területet elmunkálják. fi magyartarka tenyésztése, nemesítése a feladat Megyei szarvasmarha-tenyésztési tanácskozás Szekszárdim Szekszárdon megyei szarvasmarha-tenyésztési tanácsko- •zást rendezett tegnap a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei szervezetének állattenyésztési szakosztálya és a, Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőség. A „Panoráma” moziban tartott ankét mintegy 200 résztvevőjét Somorjai Sándor, a Tolna megyei Tanács VB. mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője, a MAE megyei szervezetének alelnö- ke üdvözölte, s bevezetőjében körvonalazta a megye állattenyésztésének helyzetét és feladatait. Ezután Bíró István, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség igazgatóhelyettese tartott színes diafilmvetítés- sel és több Tolna megyei példával illusztrált, igen tartalmas előadást a szarvasmarhatenyésztés legidőszerűbb kérdéseiről. Elismeréssel szólt arról, hogy a nagy szakértelemmel párosult szorgalom és állatszeretet eredményeként már a múlt század végén, s e század elején az ország határain túlra is eljutott Tolna megye állattenyésztő gazdáinak híre. A szarvasmarha- tenyésztésben a Völgységben .kialakult bonyhádi íájfajta, a lótenyésztésben pedig a tolna-tamási félvér hirdették e megye nagyszerű tenyésztési sikereit. Bíró István arról is tájékoztatta megyénk mezőgazda- sági vezetőit, szakembereit, hogy milyen módszerekkel és eszközökkel kívánják segíteni az ország, és ezen belül Tolna J 970. november 27. megye szarvasmarha-állományának minőségi fejlesztését Utalt arra, hogy ma világszerte az ä kérdés foglalkoztatja az állattenyésztőket; milyen módon lehetne a jelenleginél több és olcsóbb élelmiszert előállítani. Nincs még egy állatfaj, amely sokoldalú hasznával olyan nagy mértékben befolyásolná az élelmiszerellátás alakulását, vagy olyan hatással lenne a mezőgazdaság fejlődésének egészére, mint éppen a szarvasmarha-tenyésztés. Nem túlzás a szarvasmarhát olyan biokombinátként felfogni, amely képes arra, hogy az egyéb célra alkalmatlan és más úton gazdaságosan nem hasznosítható, növényi eredetű melléktermékeket az ember számára nélkülözhetetlen, nagy biológiai értékű táplálóanyaggá, tejjé és hússá átalakítsa. Ez a biológiai sajátossága állítja az élelmiszer- termelés fokozásának újabb lehetőségeit kutató szakemberek érdeklődésének középpontjába. Ezt a munkát azonban nehezíti, hogy lassú a szaporodása, a nemzedékváltása, s tartása beruházásigényes, nem függetleníthető az üzemi viszony oktoh Az előadó külföldi tanulmányutak tapasztalatainak szemléltetésével Is hangsúlyozta a kettős hasznosítású, a jól tejelő, és egyben hústermelő szarvasmarhafajta kialakításának jelentőségét. A MÉM termelés- és mű szaki fejlesztési főosztálya a népgazdasági igények és a szar vasmarha-tenyésztés fejlesztésének lehetőségeit mérlegelve, az ország szarvasmarha-állományának döntő többségét kitevő magyartar- ha tenyésztése és további nemesítése mellett foglalt állást. A feladat: e fnitán belül a leggazdaságosabban termelő típus kialakítása. A környezeti tényezők messzemenő figyelembevételével, a magyartarkánál a IftOfl —4209 kilogramm tejtermelést és ebben a 170 kilogramm tejzsírt, vagy ennek megfelel© szárazanyag-tartalmat kívánják elérni. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem rekorderek kitenyésztésére törekednek, hanem , a nagyüzemi igényeknek megfelelő, a szakosított telepi tartást jól tűrő, kiegyenlített termelést nyújtó, géppel jól fejhető utódokra. Bíró István, egyebek közt szóit arról is, hogy jövőre több mesterséges megtermékenyítő főállomás korszerűsítését tervezik, s egy generátor Szekszárdon fog működni. Felhívta a figyelmet a tehénlétszám növelésének és a törzskönyvezésnek rendkívüli fontosságára, a szelektálásra, az állategészségügyi helyzet további javítására. Elismeréssel jegyezte meg, hogy az idei országos mezőgazdasági kiállításon az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság elnyerte a tenyésztési nagydíjat, azonkívül 7 arany-, 7 ezüst- és 10 bronzérmet, s Tolna megyéből összesen 37 szarvasmarhát mutattak be és 36 díjai vittek haza. A hírnév azonban kötelez, s arra kérte a megye szarvasmarha-tenyésztőit, hogy a jövőben is zászlóvivői legyenek e fontos ügynek, hiszen tech- noló-emberi hivatástudat, lelkiismeretes közreműködés nélkül a legmodernebb technológia is mitsem ér. Befejezésül a résztvevők a ' bonyhádi, a majosi és az aparhanti tsz-ben megtekintették a tenyészállatokat, köztük az Ausztriából behozott bikák tejelő tehén- és vemhesüsző utódait, az importból származó előhasi teheneket, s a helyszínen mondták el véleményüket, (-hás). Vőbizottsági fiiés Szekszárdon A Hazafias Népfront Tolna megyei nőbizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott. Szekszárdon, a megyei népfront helyiségében. Az ülésen részt vett és az elnökségben helyet foglalt Perecsi Ferenc- né, a megyei pártbizottság nőreferense is. Az ülést Csajbók Kálmán megyei népfronttitkár nyitotta meg, utána dr. Szabó Piroska elnök a területi nőbizottságok megalakulásának tapasztalatairól tartott tájékoztatót, mely Szerint az MSZMP Központi Bizottsága februári határozatának szellemében a népfront mellett 47 nőbizottság működik a megyében. A második napirendi pontban Szűcs Györgyné, a nőbizottság titkárának beszámolója következett, amelyben a megyei elnökség programját, ajánlásait ismertette. A munkaprogram szerint a nőbizottsági munka tengelyébe a politikai ismeretterjesztést kell állítani.1 Foglalkozott többek között a, család- és ifjúságvédelmi feladatokkal, a szülői munkaközösség, valamint a nők közéleti tevékenységével kapcsolatos tennivalókkal. A vitában nyolcán kértek szót, és beszéltek a nőbizottságok munkájáról, az eddig szerzett tapasztalatokról, s néhány javaslatot tettek a programtervezet bővítésére. Ankét a humanitás jegyében A kérdés, hogy a társadalom mit tegyen nyugdíjas korú tagjaival, amikor már nem igényli aktív részvételüket a munkában, nemcsak népünket foglalkoztatja. A- probléma ismert az egész világon, mint ami- képen az is világjelenség, — mindenekelőtt a szocialista világban —, hogy meghosszabbodott az emberi élet, kitolódott az aktív életkor határa. Nemzetközi és hazai ankétok egész sora tűzte már napirendre ezt a problémát. Nemrég országos ankét foglalkozott Budapesten az idős korú, állampolgárok szociális gondozásának társadalmasításáról. Tegnap a Babits Mihály művelődési központ márványtermében a párt-, állami' és társadalmi szervezetek képviselői vitatták meg azt, hogy a munkából kiöregedettek támogatásának javításában mit tehet a társadalom az állami, tehát szervezett segítségadás mellett. Hazánkban 1968-ban a nyug_ díjas korúak száma meghaladta a 2 milliót 1995-re az ország összlakosságának 22,2 százalékát alkotják — tudományos előrejelzések szerint — a nyugdíjasok, akik akkor már saját jogon , szerzett nyugdíjjal, vagy járadékkal fedezik életszükségleteiket. Amilyen mértékben tehát nő a saját jogon szerzett ellátottak száma, olyan mértékben csökken az állam és a társadalom vállára nehezedő teher. De ez a jövő. Ma, a szociális gondozás problémáit meghatározza még, hogy a nyugdíjas korú lakosság 35—40 százaléka sem nyugdíjjoggal, sem járadékkal nem rendelkezik. Ezeknek az idős korú embereknek az eltartása, elsősorban a család kötelessége, kisebb részben az államé. Noha aligha vitatható, hogy a jog szabályozta kötelességgel nem megyünk sokra, ha az nem párosul az eltartás lehetőségével. Hazánkban a szociális gondozásnak két új formája állta ki eddig — és várhatóan állja ki — a gyakorlat próbáját. Az egyik a napközi otthonos ellátás, a másik a házi szociális gondozás. Mindkét forma azok számára alkalmas, akik valami okból nem kívánnak szociális otthonba menni, vagy ha mennének is, pillanatnyilag nem. biztosítható számukra hely, lévén, hogy kevés a szociális otthonok száma. Akárcsak az országos ankét, a megyei tanácskozás is azt állapította meg. hogy a szociális gondoskodás nálunk eddig alkalmazott formái megfelelőek, alapvető megváltoztatásukra nincs szükség. Hiszen, amilyen mértékben fejlődik a népgazdaság, olyan mértékben növelhetőek a szociális gondozás anyagi alapjai. De, semmiképpen nem. mondhatunk le a társadalom humanitásáról, közreműködéséről, a szociális gondoskodás javításában már napjainkban sem! Üj utak, módszerek, szervezeti, tartalmi megoldások kidolgozására van szükség. Kollektívák és egyének hatékonyabb közreműködésére és helyenként — megyénként, járásonként, községenként — olyan bizottság létrehozására, amely koordinálja a gondozási tevékenységet, amelyben viszont a jövőben aktívabb részt kell vállalniok mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelőüzemeknek is. A megyei ankét — megítélésünk szerint —, hasznos és szükséges útra valóval látta el résztvevőit, feltehető, hogy az itt elhangzott észrevételek, javaslatok időben helyet kapnak, a szociális gondoskodás új gyakorlatában. Szakképzett egészségügyi dolgozók 2. szakmai konferenciája Pécsett Pécsett csütörtökön megnyílt a szakképzett egészségügyi dolgozók 2. szakmai konferenciája, amelyet közösen rendez a városi tanács egészség- ügyi osztálya és az egyesített egészségügyi intézmények központi igazgatósága 350 rendelőintézeti asszisztens üzemi-, gyermekkörzeti és házibeteg- ápoló, védőnő, csecsemőotthoni, és bölcsődei dolgozó részvételével. Ez a kezdeményezés tavaly indult Pécsett és a nagy érdeklődés bizonyítja, szükség van ilyen fórumra. Közvetlen célja, hogy az egészségügyi dolgozók érdeklődését, figyelmét felkeltse az orvostudomány eredményei iránt, továbbá egymás tapasztalatait átvéve, mások eredményeit, alkalmazni tudják saját munkaterületükön. Közvetett célja, hogy felkészítse a szakképzett egészségügyi dolgozókat az élet által felvetett, újabb és újabb egészségügyi problémák megoldására. A konferencia két napján több mint félszáz előadás hangzik e).
