Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
Egy eset és tanulsága „A Magyar Népköztársaság Alkotmánya annak a szocialista elvnek az alapján, hogy legtöbb érték az ember, egész népünk közös ügyévé teszi a házasság, család, az anyaság és a gyermek fokozott védelmét” — I mondja a Minisztertanács 1004/1953. sz. határozatának bevezető része. A határozat az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztését célozta. Célozza napjainkban is, kiegészülve az azóta hozott rendeletekkel, határozatokkal, intézkedésekkel. A Munka Törvénykönyve .szintén hosszan foglalkozik az anyák védelmével. A benne foglaltatott jogszabályok egyaránt érvényesek mindenkire nézve. Persze, vannak, akadnak „kivételek”. A címben ígért egy esetet, tanulságaival azért idézzük, hogy mind kevesebb akadályozója lehessen az anya- és gyermekvédelemnek, * Első gyermekére váró asz- szonyka panaszokkal jelentkezik a. nőgyógyászati vizsgálaton. Három műszakban dolgozó üzemi munkásnő. Egy műszakban 10—12 kilogrammonként emel 6 mázsát. Fizikuma gyönge. A szakorvos 197C. október 17. dátummal írásban kéri a III.—IV. hónapos terhes könnyebb munkakörbe való helyezését. Az üzemorvos a szakorvosi Javaslat papírján visszakérdez: „Milyen betegség miatt?” 1970. október 20. A megyei kórház és rendelőintézet területi szülész-nőgyógyász főorvosa tart terhestanácsadást a községben. Űjabb levél: „Kérem a III.—IV. hónapos terhest könnyebb munkabeosztásba helyezni. A terhesség nem betegség, de kellő gondozás hiányában patológiás állapotba mehet át. Ha könnyebb munkabeosztást nem tudnak adni, erről írásos választ kérek.’ Az üzemrész vezetője kész könnyebb munkabeosztásba tenni dolgozóját, ám a rend, az rend! A szakorvosi vélemény, kérelem érvénytelen az üzemorvos pecsétje nélkül. (?!!!) Az üzemorvos pedig nem hajlandó pecsételni Levelezni hajlandó és szóban kétségbevonni a szakorvosok szakértelmét, sőt... tisztességét. Az üzemorvos levele: „Konkrét , nőgyógyászati szakvéleményt kérek arra vonatkozólag, hogy milyen patológiás állapot teszi szükségessé, hogy ne a rendeletben előírt 6, hanem 3 hónapos terhesnek adjak könnyű munkabeosztásra engedélyt.” Mit mond a Munka Törvénykönyve? Egyebek között ezt: A dolgozó nőt nem szabad terhessége negyedik hónapjától kezdve nehéz testi munkára éjszakai munkára és túlmunkára beosztani. A több műszakban dolgozó üzemekben biztosítani kell. hogy a délelőtti műszakban dolgozhasson. — Kérelmére — orvosi vélemény alapján — egészségi állapotának megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. Esetünk főszereplője a szakorvosi vizsgálat alapján veszélyeztetett terhes. Laikus számára is világos, hogy panaszainak figyelmen kívül hagyása, a baj elhanyagolása mind az anya, mind a magzat egészségét, életét veszélyezteti— De ami vitágos a laikus számára, nem világos az üzemi orvos számára— Újabb szakorvosi vizsgálat következik. Immár a megye- székhelyen. Újabb főorvosi levél; aminek címzettje ez esetben már a körzeti orvos. A megyei szülész-nőgyógyász főorvos a terhes nő táppénzes állományba vételét kéri. A kérés teljesül, de az üzemorvos kiiktatásával. A munkaadó üzem mit sem tud e dolgozójának viszontagságairól. A leendő kismama náluk nem emelt panaszt. De egy nemrég elkészült üzemi fölmérés egyértelműen azt jelzi, hogy az üzem dolgozói elégedetlenek az üzemorvosi szolgálattal. Főképp az üzemi orvos magatartását kifogásolják, Érthető. Noha ők „csak” munkások, azt tudják, hogy „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” A leírt eset kirívó. Szerencsére kevés hasonló adóFigyelö A nagyszájúságról A Siófok—Szeged között közlekedő autóbuszra Szekszárdon sok utas szállt fel a múlt hét végén, szombaton délután. Ilyen módon tehát legalább harmincán lehettünk fül- és szemtanúi annak az elég általánosnak nevezhető és sokhelyütt tapasztalható nagyszáj úságnak, amely Bátaszékig tartott, néhány dolgozó jóvoltából. A kalauznő megkezdte a. menetjegy-árusítást, s ezzel elszabadult a pokol. A Szekszárdon felszálló utasok egy része valamiféle szabadjegyre hivatkozva, megtagadta a jegyváltást. De ez még hagyján, nemcsak hogy vonakodtak az utazásért fizetni, hanem szitkozódtak, fenyegetőztek, s nagy hangon mondogatták, maid ők megmutatják. mert így nem lehet a munkásemberrel bánni. Meglepő módon egyikőjükben sem vetődött fel a gondolat, hogy mikent nem lehet egy embernek viselkedni még akkor is, ha munkásember? Száz szónak is egy a vége, ingyen szerettek volna utazni, azon a címen, hogy szombat lévén sietniök kell haza. A kalauznő udvariasan, türelmesen magyarázgatta, hogy a Magyar Allamvasutakra érvényes kedvezményes jegy, vagy szabadjegy nem érvényes a MÁVAUT-ra. Ez egyébként világos, de a szitkozódó állampolgárok egyszerűen nem hajlandók megérteni. „Majd mi megmutatjuk, majd mi el- intéztetjük magát is, a forgalmistát is” — mondogatták és válogatott szitkokat morzsol- gattak a fogaik között. Elgondolkodtam. Hóimét veszik ezek az emberek a bátorságot és a jogcímet, hogy saját dolgozói mivoltukra hivatkozva a lehető leghitványabb hangnemben fenyegessék a kötelességét teljesítő kalauznőt, a másik dolgozót? A jogcím abból az elvetélt felfogásból táplálkozik, hogy a dolgozónak mindent szabad. Nos húzzuk alá nyomatékosan, hogy mindent nem szabad. Nincs joga senkinek út- széli hangot használni, legfeljebb a házatáján, s utazni kizárólag akkor van joga, ha megfizeti az útiköltséget. A félreértések elkerülése végett még annyit: nem azért íródott ez a néhány sor a nagyszájű- ságról, hogy a bolhából elefántot csináljunk, hanem azért, mert nagyon elterjedt a nagyszájúság, s ez a kihívó, „szemétkedő” magatartás főleg azért veszélyes, mert jogosnak minősíti a jogtalant. Bátaszéken ez a néhány nagyszájúskodó is azzal szállt le az autóbuszról, hogy felírták annak rendszámát és mégegyszer megfenyegették a kalauznőt, hogy majd elintézik. SZEKULITY PÉTER dik, de bőven előfordul, hogy a megkeresett munkáltató kurtán azt adja a szakorvosok tudomására, hogy nincs könnyűnek minősülő munkahelye. Az is előfordul, hogy a terhes nő nem kívánja igénybe venni a törvénybiztosította lehetőségeket, .mert anyagilag hátrányos helyzetbe kerül. Pedig nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy államunk születendő polgárai egészséges, életrevaló csecsemőkként jönnek-e a világra, vagy sem! A teherben lévő nők fokozott orvosi gondozása, a munkaviszonyban adható kedvezmények, az anyasági segély — hogy csak a legfontosabbakat említsük — mind, mind azt célozzák, hogy a születő gyermek egészséges, életerős legyen! Hazánkban igen magas a koraszülések, ezzel összefüggően a csecsemőkori halálozások száma. Napjainkban a születéseknek majdnem 10 százaléka koraszülés, mivel a koraszülöttek gyöngébbek, mint az érett újszülöttek, a csecsemőhalottaknak országosan körülbelül 50 százalékát, Budapesten 85 százalékát teszik ki. Ez indokolja azt az országos méretű, nagyon intenzív küzdelmet, amit egészségügyünk vív. Elsőrendű kötelességünk támogatni mindenben ezt a küzdelmet, érvényt szerezni a törvényeknek, rendeleteknek, • határozatoknak, s felelősségre vonni bárkit, aki , vét az anya- és esecsemő- védeierri ellen! Megyénk egy idő óta kísérleti területnek számít. Baranya és Tolna megye a terhesgondozás minőségének megjavítása érdekében vezette be az úgynevezett centrális gondozást. A cél, kizárni, vagy legalább csökkenteni a vetéléseket, a koraszüléseket. A centrális gondozás lényege, hogy háromhavonként teljes kivizsgáláson kell megjelennie a kismamának. Ezenkívül pedig havonta a mozgó szakorvosi szolgálat, illetve a megyei szülész-nőgyógyász főorvosok tartanak tanácsadást, amelyen részt vesznek az adott község körzeti orvosai is. A dolgok mehetnének tehát kiszabott útjukon, zökkenőmentesen, ami az egészségügyi szolgálat szervezettségét illeti. Úgy véljük, az előforduló zökkenők létrehozóit érdemük szerint kellene végre felelősségre vonni ahányszor csak ilyen felelős- ségrevonásra szükség van, hiszen amit mottóként idéztünk, jelenünkben és jövőnk- ben egyaránt megszabja az anyaság és á gyermek kötelező védelmét — nem X. és Y, hanem mindannyiónk számával —11— Nyugdíjas egészségügyiek találkozója Ma. csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel, találkozót rendez tagjainak Szekszárdon az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének nyugdíjas alapszervezete. A vezetőségválasztással egybekötött találkozót a Balassa János megyei kórház klubhelyiségében tartják. íífKSÍAütX mMMOf?l ■s*sm*&s MtAm Palackozó üzem kezdte meg működését a Szekszárdi Állami Gazdaságban. Amint VVéber János üzemvezetőtől megtudtuk, a gépi berendezést Hollandiából importálták, s igen korszerű, óránként 2000 palack megtöltésére alkalmas. Áz üzemben 25—39 főt foglal koztatnak. Egyelőre még előfordulnak kezdeti problémák, nem dolgoznak teljes kapacitással, de nap-nap után több kiváló minőségű és ízlésesen „csomagolt” bort szállíta nak innen a kereskedelemnek. A kender-botrány háttere Összesen hat és félmillió forint jövedelemkieséssel kell számolnia a megye 13 termelő- szövetkezetének a jugoszláv importból származó és a mi éghajlatunkon való termesztésre nem alkalmas kendervetőmag miatt. Az alacsony szármagasságú, 50—80 nap tenyészidejű, kelés után 21—30 nappal, hosszú ideig virágzó kender a tőlünk északabbra fekvő termesztő tájak növénye. Kedvező körülmények között a kender nálunk 2,5—5 méteres szárat képes növeszteni, így a holdanként várható átlagtermés 40 mázsa körül mozog. Ezzel szemben az importmagból származó növény legnagyobb szármagassága másfél méter, katasztrális holdankénti átlagtermése pedig csupán 10 mázsa. A kétlaki növény 60—70 százaléka nőegyedekből áll, míg a hazai fajtáknál a hintés nőegyedek aránya 1—1. A kendertermesztésben hagyományokkal rendelkező őcsé- nyi Kossuth Tsz-ben 3 éven keresztül a termésátlagok a következőképpen alakultak: 1967 48,8 q/kh 1968 41,6 q/kh 1969 37,8 q/kh Átlagosan 42,7 mázsa. Az elmúlt évben a kenderrel beültetendő területek holdanként 250 mázsa szerves trágyát, 2 mázsa nitrogént, 1,5 mázsa foszfort, és 1,5 káliumműtrágyát kaptak. A jó talajelőkészítés és a kedvező csapadékviszonyok ellenére a szárhosszúság 95—120 centiméter körül mozgott, az átlagos magasság 110 centiméter volt. A terv szerint 200 katasztrális holdon 40 mázsa átlagterBÁNYÁSZOKAT. FELVESZÜNK, Völgység Népe Mg. Tsz mórágyi kőbányájába. (311) méssel és 180 forint mázsánként értékesítési egységárral számolva-a 8000 mázsa össztermék után a tervezett bevétel 1 440 ű00> forint lenne. A várható kiesés 1 116 000 forint, a várható bevétel csupán 374 000 forint. Mit sem segít az a tény a helyzeten, hogy a megtakarított termelési költség 79 200 ' forint. Az őcsényi tsz csupán egy a tizenhárom károsult termelő- szövetkezetből. Kisebb-nagyobb összeggel károsodott azonban a többi termelőszövetkezet is, és mindenütt laposabb lesz zárszámadáskor a tagok borítékja. Valamennyi termelőszövetkezet kártérítést követel az import magot forgalmazó Szegedi Rostkikészítő Vállalattól A Kapos-Koppány Völgyi és a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a termelőszövetkezetek érdekképviseletében felvette a kapcsolatot a szegedi vállalattal. A „Volán” 11. sz Vállalat felvételre keres IJDVARÉS MUNKAHELYTAKAR3TÖI MUNKAKÖRBE FÉRFI VAGY Nföl MUNKAERŐT. Jelentkezni lehet a vóllalati munkaerő-gazdálkodási csoportnál Székszárd, Tarcsay út. 21. sz. alatt Vilmos (348) 1970. november 26.
