Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

A lakossági szolgáltatások és a szövetkezeti ipar A lig egy éve a kormány 'r%~ határozatot hozott a la­kossági ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fej­lesztéséről. Indokolt tehát mérleget vonni, hogy az eltelt egy év alatt milyén változá­sok következtek be a szolgál­tatások mennyiségi és minő­ségi színvonalában. és milyen további tennivalók vannak. Nem vitás, hogy megyénk szövetkezetei jelentős szerepet töltenek be a lakossági, javí­tás-szolgáltatás terén. Jellem­ző, hogy a szocialista ipar ilyen irányú tevékenységének 75 százalékát az ipari szövet­kezetek végzik, s- a teljesítés jelzett- részaránya lényegesen meghaladja az országos átla­got. Az életszínvonal növeke­dése, a tartós fogyasztási cik­kek elterjedése a lakosság életformájában bekövetkezett változások az anyagi — szo­ciális és kulturális ellátottság emelkedése szükségszerűvé teszi, hogy jelentősen növe­kedjék -a javítás-szolgáltatás. A megye szövetkezetei 1967- ig bezáróan igen gvors ütem­ben fejlesztették tevékenysé­güket. A második 5 éves terv időszakában és a harmadik 5 éves terv első két évében az évi növekedési ütem megha­ladta a 10 százalékot. Az új irányítási rendszerre való át­térést követően a fejlődés megállt, sőt 1969-ben és 1970 első félévében visszaesés kö­vetkezett be. E tevékenység­ben mutatkozó csökkenés fő oka, hogy a gazdasági ösztön­zők, a közgazdasági szabályo­zók nem voltak elég hatéko­nyak. így a gazdasági érde­keltség hiányában a szövetke­zetek nem fordítottak kellő figyelmet a javítás-szolgálta­tás növelésére. Ezzel magya­rázható elsősorban, hogy 1968- ban e tevékenység stagnált, majd az 1967. évi bázishoz képest 1969-ben és 1970 első felében csökkent. Ebben az időszakban egymás után szűntek meg a vidéki részlegek és fiókók, így a la­kosság ellátásában problémák jelentkeztek. Az említett ten­dencia országosan mutatko­zott, amit nem lehetett fi­gyelmen kívül hagyni. Mind­ezekre tekintettel született rQ£g a kormány 1038-as határozata, amely leszögezte, hogy a szol­gáltatások fejlesztését az elkö­vetkező években a fogyasztás általános fejlődésével össz­hangban kell biztosítani. C zövetkezeteink lakossági tevékenysége meghatá­rozó jelentőségű, mivel a KSH adatai szerint a minisztériumi vállalatok részaránya csak 11, a tanácsi vállalatoké pedig 14 százalék. Az építőipari jel­legű javítások és a személyi szolgáltatások tekintetében 97 százalékot, a mérték utáni tevékenység és egyedi meg- rendelésű termékek esetében pedig 92 százalékot képvisel a szövetkezetek teljesítése. Elfogadott megfigyelési el­vek szerint a lakossági szol-* gáltatások három csoportba sorolhatók; — az első csoportba az ún, dinamikusan fejlődő szolgálta­tások tartoznak, amelyeknél a lakosság igényeinek további A Tolna megyei AGROKER Vállalat azonnali belépésre felvesz férli segéd­munkásokat. Jelentkezés a vállalat telephelyén* Szekszárdi \ Mátyás király VU 65. Munkaügy, (X) gyors emelkedésével kell szá­molni. Ilyen például a gép­kocsi-, a háztartásigép-javítás, az elektroakusztikai cikkek ja­vítása, a mosás és vegytisztí- tás, valamint a lakáskarban­tartás; Y ; — lassan fejlődő, illetve stagnáló szolgáltatások körébe tartoznak a bőr- és szőrmeru­házati javítás, a fodrászati és fényképészeti tevékenység. • A visszafejlődő szolgáltatások csoportjába tartoznak a mér­ték után készített termékek, a faipari, a textilruházati és a lábbelijavítások. Ezeknek a tevékenységeknek a visszafej­lődése szoros összefüggésben van a készáru-termelés szín­vonalának növekedésével és a piaci ellátottsággal, de jelen­tős tényező az is, hogy az élő munka arányának viszonylag magas és növekvő színvonala miatt aránytalanul drágák a megrendelésre végzett szolgál­tatások. Mindezektől függetle­nül az általánossal szemben érvényesülhetnek még más tendenciák is. Az életszínvo­nal emelkedése még fenntart­hatja és fokozhatja is az igé­nyeket olyan tevékenységek irányába, amelyek közgazda­ságilag visszafejlődési tenden­ciát mutatnak. Az lű3ö-as kormányhatáro­zat tartalmazta azokat a ked­vezményeket, amelyektől; a szolgáltatások terén tapasztal­ható stagnálást és csökkenő tendenciát kívánták megvál­toztatni. Ezek á kedvezmények a következők: — a lakossági szolgáltatások eszközlekötési járulékát az’ ál­lam visszahagyja e szolgálta­tások fejlesztési alapjának nö­velésére; — a pénzügyminiszter 1970. január 1-től 50 százalékkal csökentette a lakossági szol­gáltatások után képződő fej­lesztési alapok adóját; — a szolgáltatások fejlesz­tését szolgáló importból fede­zett beruházásokat .mentesí­tették az importletét kötele- zettséég alól; — a hitelpolitikai irányel­vekben a lakossági szolgáltatá­sok forgóeszköz-hitelezésénél újabb kedvezményt biztosítot­tak; — az egyéni érdekeltség fo­kozása érdekében a munka­ügyi miniszter két-három szá­zalékos átlagbérszint növeke­dést engedélyezett 1970-re a költségek terhére. A kormány- határozat elveinek megfelelően került rendezésre, hogy a szol­gáltatások létszámnövelésének költsége ne terhelje a részese­dési alapokat. A kormányhatározat ismere­tében még a múlt évben tájé­koztattuk szövetkezeteinket és kértük, hogy dolgozzák ki a szolgáltatások fejlesztésére vo­natkozó terveiket 1970. és 1971 —1975. évekre. Hasonló intéz­kedés történt a megyei tanács részéről is. A tervek összesíté­se után arra a megállapításra jutottunk, hogy a szövetkeze^ tek vezetői reálisan feszített terveket készítettek. Jellemző, hogy a javítás-szolgáltatás ár­bevételét az 1969. évi 35 mil­lió forintról 1975-re 67 millió forintra tervezték fejleszteni. Irreálisnak tartottuk ezen be­lül az 1970-re előirányzott 25 százalékos feszítést. Ettől füg­getlenül jó szervező- ‘és kö­vetkezetes irányító munkával lehetett volna biztosítani a tel­jesítés feltételeit. Ez a munka viszont az érdekelt szövetke­zetek vezetőinek többségénél nem volt tapasztalható. Ezt mutatja az a sajnálatos tény is, hogy 1970. első félévében a javítás-szolgáltatás árbevétel le . még a bázisidőszakhoz ké­pest is mintegy 6 százalékkal csökkent. 1970. harmadik ne­gyedévében az eddigi stagná­lás, illetve visszafejlődés meg­állt, és 1968 óta először van túlteljesítés. Egyedül csak a mérték utáni lábbeli-termé­keknél van elmaradás. Meg­van tehát az alap, hogy a la­kossági tevékenység tekinteté­ben a terveket realizálják. G* elmerül a kérdés, hogy A az 1038-as kormányha­tározatnak milyen jelentősége van az elért eredményekben. A kezdeti szerény előrelépés nem kifejezetten a határozat eredménye. Az ez évi tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy az új ösztönzők sem voltak elég hatékonyak. Ezért a stag­nálás megszüntetésében na­gyobb szerepet adunk az er­kölcsi tényezőknek. így , pél­dául annak, amit mindig is hangsúlyoztunk, hogy a lakos­ság igényei között ott vannak a szövetkezeti dolgozók igényei is. A kormányzati szervek már foglalkoztak a negyedik 5 éves terv közgazdasági szabályozói­nak módosításával. Figyelem­mel a lakosság ellátására, a ja­vítás-szolgáltatás fejlesztésé­nek szükségességére, olyan változások várhatók, amelyek kedvezőbbé teszik e tevékeny­ség végzését. A kormány ez év augusztusában a 2019 számú határozatával úgy rendelke­zett, hogy a szövetkezetek ál­lami támogatást élvezzenek, az olyan tevékenység folyta­tásához, amelyet nem közvet­len gazdasági érdekből, hanem általános társadalompolitikai célok szolgálatában végeznek. Ezek alapján a kormány mintegy másfél milliárd fo­rintot kíván fordítani a szol­gáltatások fejlesztésére. A szolgáltatásfejlesztési alapok felett a megyei tanácsok fog­nak rendelkezni. A támoga­tást elsősorban azok a szerve­zetek remélhetik, amelyek a fejlesztést a . legkedvezőbb költségráfordítással tudják megvalósítani és a kívánt nö­vekedést elérni. A megye ér­dekelt szövetkezetei a negye­dik 5 éves tervidőszakban kö­zel 30 millió forintot kívánnak fordítani a javítás-szolgálta­tás fejlesztésére. A tervek kö­zött szerepel három gépkocsi­szerviz megépítése és két meg­lévőnek a bővítése. Jelentő­sebb összeget kívánnak fordí­tani a lakáskarbantartás, a tartós fogyasztási cikkek javí­tóhálózatának növelésére és az ellátatlan területek szolgáltató tevékenységének megoldására. P eméljük, hogy a negye­-**• dik 5 éves tervben is­mét a dinamikus fejlődésnek lehetünk részesei a lakossági tevékenység vonatkozásában is. Ez indokolt is, hiszen me­gyénk és lakossága egyre gya­rapodik, mindjobban fejlődik. A mai kor új igényeket te­remt, melyeket fel kell ismer­ni és ki kell elégíteni. Szá­mos jó kezdeményezésnek le­hetünk szemtanúi a különbö­ző megyékben. Szövetkezete­inknek sem szabad elzárkóz­ni és valamilyen alacsony szin­ten megmerevedni. Az ilyen konzervatív gondolkodás min­den tekintetben a fejlődés fé- kezőjévé válhat. Ugyanúgy, mint az árutermelésben, itt is keresni, kutatni kell az új igé­nyeket és azok kielégítésének módozatait. A technika és technológia ezen a területen is forradalmasodik. Ezeket a követelményeket itt is érzé­kelni kel]. Most; a harmadik 5 éves terv sikeres befejezésén mun­kálkodva, már a negyedik 5 éves terv jó megalapozását is biztosítani lehet. A megye szö­vetkezeti ipara fennállása óta számos figyelemre méltó ered­ményt ért el. Itt az ideje, hogy a javítás-szolgáltatás terén is jelentősen előrelépjen. GYERÖ ANDRÁS Szovjet mezőgazdasági szakemberek Faddon Meghívás viszontlátogatásra A faddi Lenin Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet ven­degeként egy napot töltött Faddon az a tíz tagú szovjet mezőgazdasági delegáció, amely hazánk Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a szovjet Mezőgazdasági Minisz­térium között létrejött tapasz­talatcsere megegyezés alapján érkezett Magyarországra. A küldöttséget — amely töb­bek között ellátogatott a fad­di termelőszövetkezetbe is — Vasziljev V. Vasziljevics, a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma kolhoztársulási osztályának vezetője vezette. A delegációt elsősorban a me­zőgazdasági termékek feldol­gozása, tárolása, valamint az értékesítés problémái érdekel­ték, különös tekintettel az ér­tékesítésre létrehozott tsz- társulások működésére. így a tapasztalatcserére érkezett szovjet mezőgazdasági szak­emberek a faddi tsz-ben a gazdaság melléküzemági tevé­kenységét tanulmányozták. Megtekintették a gépműhelyt, a műanyagüzemet és a kis- állattenyésztési ' telepet. A vendégeket Hornok István, a termelőszövetkezet elnöke és Rácz János, a termelőszövet­kezet párttitkára fogadta, ka­lauzolta. A látogatás befejező esemé­nye az a baráti ismerkedési est volt, amit a művelődési házban rendeztek meg és ami­nek végeztével a szovjet me­zőgazdasági delegáció tagjai viszontlátogatásra hívták rneg faddi vendéglátóikat. •• ülést tartott az SZMT Elnöksége Tegnap délelőtt az SZMT Elnöksége ülést tartott Szek- szárdon, a Babits Mihály me­gyei művelődési központ ok­tatótermében. Egyed Mihály, az SZMT titkára beszámolt a SZOT XXI. kongresszus ha­tározatának végrehajtásáról, majd Paksi András, az SZMT kulturális bizottságának veze­tője tájékoztatta a jelenlevő­ket a „Társadalmunk idősze­rű kérdései” ' tanfolyamok múlt évi tapasztalatairól és az 1970/71-es oktatási év be­indításának helyzetéről. Soponyai János, az SZMT szervezési bizottságának veze­tője a Pécsi Oktatási Központ ez évi tematikáját ismertette az elnökséggel. Elmondotta, hogy a szakszervezeti tiszt­ségviselők középfokú képzését az 1969/70-es oktatási évben a SZOT Elnökség április 22-i határozata alapján oldották meg. A Pécsi Oktatási Köz­pontban kilenc bentlakásos tanfolyamán az elmúlt évben 105-en vettek részt megyénk­ből. Az 1970/71-es oktatási év munkájának javítása érdeké­ben a szervezési bizottság ja­vaslatot tett, hogy valamennyi megyebizottsági és megyebi­zottság nélküli alapszervezet a vállalt beiskolázási kötele­zettségnek 100 százalékban te­gyen eleget; a kádermozgást figyelembevéve, a lehetősé­gekhez mérten a. már reszort­ban dolgozó, vagy előrelátha­tólag megválasztásra kerülő tisztségviselőket iskolázzák be. Közéletünk Megtartotta jubileumi em­lékülését a szekszárdi járási tanács. A, tanácsülés napi­rendjére tűzött téma megvi­tatását megelőzően György József, a járási tanács végre­hajtó bizottságának elnöke emlékezett a tanácsok meg­alakulásának 20. évforduló­jára, majd jelentés hangzott el a szekszárdi járás végre­hajtó bizottságának a két ta­nácsülés között folytatott te­vékenységéről; a lejárt határ­idejű tanácshatározatok vég­rehajtásáról. Ezt követően vi­tatta meg az ünnepi munka- ülés az iskolareform végre­hajtásának tapasztalatait. A jubileumi emlékülés után nyitották meg a régi megye­háza tanácstermének előteré­ben rendezett kiállítást, amely fotóival, grafikonjaival, egvéb dokumentációjával a szekszár­di járás fejlődését tükrözi. Harc a kórházi fertőzések ellen Bejelentési kötelezettséget rendelt el az egészségügyi miniszter Az úgynevezett kórházi társ­fertőzések, — orvosi nyel­ven iatrogén fertőző meg­betegedések, — egyre je­lentősebb szerepet játsza­nak. Ezért az egészség- ügyi miniszter elrendelte a fekvőbeteg-intézetekben és a rendelőintézetekben előforduló, olyan fertőző megbetegedések bejelentését, amelyekről — a lappangási idő, vagy egyéb kö­rülmények alapján megálla­pítható, hogy a beteg az inté­zetben fertőződött. A bejelen­téseiket az intézet higiénikus orvosának, illetőleg főorvosá­nak kell átadni, aiki az illető osztály, vagy rendelés vezető­jével együtt megvizsgálja a megbetegedés körülményeit és megteszi a szükséges intézke­déseket. A halálos kimenetelű, vagy más, súlyos fertőző meg­betegedés esetén, továbbá, ha a megbetegedések ismétlődése valószínűvé teszi a házi jár­ványt, a higiénikus orvos az intézet vezetőjét és az illetékes KÖJÁL-t köteles azonnal tájé. koztatni. A bejelentésekről a higiéni­kus orvos negyedévenként elemző, értékelő összesítést is készít és benyújtja az intézet vezetőjének. A vezető köteles intézkedni a fertőzések meg­előzéséről. Népújság 3 1970. november 1.

Next

/
Thumbnails
Contents