Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
A liozponíi Bizottság beszámolója Kádár János elv társ előadói beszéde Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Elvtárs- nók! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a IX. kongresszus útmutatásait híven követve, határozatainak megvalósításáért küzdve, politikailag es szervezetileg megerősödve érkezett a X. kongresszus küszöbére. . Munkásosztályunk, népünk az elmúlt négy esztendőben a párt vezetésével céltudatosan haladt előre, és nap pedig a párt központi napilapjában nyilvánosságra hozta. Az előzetes jelentés részletes adatait figyelembe véve. a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója arra törekszik, hogy a legfontosabb és legidőszerűbb elvi, politikai kérdésekre irányítsa a figvel- met. I. Társadalmunk szocialista fejlődése. A munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség. nagy eredményeket ért el a szocializmus építésének minden területén. A Szervezeti Szabályzat elő-’ írásainak é.s a párt politikájának megfelelően készültünk fel a kongresszusra. • A Központi Bizottság a kongresszu- | si okmányokat kellő időben a pártszerveze L: k rendéikor.ésér _> bocsátotta, majd véleményezésre megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. a Sza.. szervezetek Országos Tanús-.inak, az Országos Szövstkazrti Ta -mosnak. a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, végül, a sajtó útján is közzétette, az ország lakosságával is megismertette. A kongresszus előkészítésé- . ben pártunk minden alapszer- vezete, a párttagság több mint 00 százaléka aktívan részt veit. A taggyűléseken a résztvevők 30 százaléka felszólalt, a pártértekezleteken a képviseleti aránynak megfelelően, megválasztották a X kongresszus küldötteit. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a széles Korú’ és magas színvonalú vitát, amely a kongresszusi okmányok alapján a pártszervezetekben, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban, az országban általában kibontakozott. Ebben a vitában a pártélet. a belpolitika, a szocialista építés minden fontos kérdése felmerült. A beérkezett észrevételek nagy részét a Központi Bizottság már hasznosította, a javaslatok más részét a kongresszus Szerkesztő Bizottságának rendelkezésére bocsátja s ajánlja, vegye figyelembe a határozatok megszövegezésekor. A kongresszus előkészítésének, a vitának to- további számos, értékes tapasztalatát. megállapítását pedig a mindennapi pártmunkában kell hasznosítani. A kongresszust előkészítő vitában egyértelműen kitűnt a legfontosabb: párttagságunk egységes, pártunk és népünk között egyetértés, nézetazonosság van az alapvető kérdések megítélésében. A párttagság, a közvélemény helyesli a párt politikáját, az elvégzett munkát eredményesnek tartja; a kongresszustól a párt fő irányvonalának megerősítését. a párttól a helyes politika következetes végrehajtását, a gyakorlati munka megjavítását várja. A Központi Bizottság előzetes jelentést készített tevékenységéről, a párt munkájának, az ország fejlődésének, a társadalom helyzetének főbb adatairól; e jelentését kél héttel ezelőtt írásban eljuttatta a kongresszus küldötteinek, tegnn— Népújság 2 1979. november 24. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Most, amikor a kongresszusnak pártunk egész tevéken.v- .-ágét kell mérlegelnie, mindenekelőtt a társadalmunkban végbemenő objektív folyamatokat kell megvizsgálni. Akkor járunk el a leghelyesebben, ha Leninnek a kommunisták számára mindenkor érvényes útmutatásából indulunk ki. „A marxizmus azt követeli tőlünk. — mondotta — hogy az osztályerőviszonyokat és minden egyes történelmi helyzet konkrét sajátosságait a legpontosabban, objektive ellenőrizhetően számba vegyük." Az elmúlt négy év szocialista építőmunkájának eredményeként tovább fejlődött társadalmunk osztályszerkeze- te, fejlődtek termelési és tulajdonviszonyai. A népgazdaság összes fő ágazataiban, az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok. A IX. kongresszus határozata alapján és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos kongresszusának egyetértésével megalkotott új földtörvény megteremtette a jogi alapját és gyakorlati lehetőségét annak, hogy a szövetkezetek használatában levő földek, megfelelő megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerüljenek. Ezzel falun is megszilárdult a szocialista tulajdon, nagy lépést tettünk előre társadalmunk szocialista jellegének erősítésében. Egész népgazdaságunkban uralkodóvá vált a termelési eszközök szocialista tulajdona; szilárdak a szocialista termelési viszonyok. Ez abban is megfelelően tükröződik, hogy a nemzeti jövedelem 98 százalékát a szocialista szektor adja. Részletezve: az egész nemzeti jövedelem 69 százaléka az állami, 25 százaléka a szövetkezeti, 4 százaléka pedig egyéb szocialista szektorból származik; a magánszektor részesedése mindössze 2 százalék. Társadalmunkban a szocialista forradalom győzelmével kialakultak és megszilárdultak rendszerünk új osztály alapjai. Az ország lakosságának fele, 5 millió fő vesz részt a termelésben, aktív, önálló keresőként. Közülük 72 százalék munkás és alkalmazott. 25 százalék szövetkezeti tag. A magántermelők, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, valamint a szabadfoglalkozásúak aránya 3 százalék. A nagyarányú fejlődés, amely a felszabadulás óta végbement, és örszáa inkát közepesen fejlett agráT országból Az előkészítés véget ért; a part X. kongresszusa megkezdte munkáját. Párttagságunk, dolgozó népünk most a küldött elvtársaktól, a kongresszustól várja a nagy munka eredményes befejezését. A kongresszusnak el kell bírálnia a végzett munkát, elemeznie kell társadalmunk jelenlegi helyzetét: ki kell jefejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá alakította át, a dolgozó osztályok helyzetében is átcsoportosulást és mélyreható változásokat idézett elő. A város és a falu közötti nagyarányú társadalmi mozgás, a mezőgazdaságból az iparba történő tömeges átáramlás az utóbbi években lelassult. Az ipar fejlődésével, a mezőgazdasági termelés kultúrájának emelkedésével, a szolgáltató iparágak előtérbe kerülésével természetesen a jövőben is lesz bizonyos mozgás, átáramlás társadalmunkban és az osztályokon, rétegeken belül is. A munkások és alkalmazottak részaránya tovább nő de ez a dolgozó osztályok és rétegek helyzetét alapvetően, már nem befolyásolja. Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. Felszabadult haza dk negyedszázados története során, a munkásosztály tanúsította a legnagyobb állhatatosságot és áldozatkészséget. Számbelileg is a legnagyobb osztállyá vált: az utóbbi öt évben létszáma 8 százalékkal növekedett, és a népgazdaságban most már 2 millió 600 ezer munkás dolgozik. A nemzeti jövedelem legnagyobb részéi; a munkásság termeli meg. A munkás- osztály mégha tározó módon befolyásolja a dolgozók minden rétegét: munkája, magatartása, fegyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra; szerepének további növekedése egész népünk érdeke. A párt teljes meggyőződéssel vallja: a szocialista társadalom felépítésének alapvető feltétele a munkásosztály vezető szerepének szilárd és fokozódó érvényesülése. Teljesen világos, hogy üres formaság és a munkásosztály vezető szerepéhez a világon semmi köze nincs annak, ha az ország vezetői, szinte egyenruhaként, elkezdenek munkássapkát és felöltőt hordani, amint azt nálunk a 40-es évek végén, az 50-es évek elején tették. Viszont még vannak, akikben az a téves hiedelem él, hogy a munkásosztály vezetőszerepe csak ott érvényesül, ahol a munkások fizikailag is jelen vannak, és többségben vannak. A munkás- osztály politikai képviseletének és többségének meg kell lennie, és meg is van mindenütt, ahol ennek döntő a jelentősége, például a Központi Bizottságban, a kormányban, az országgyűlésben. De már elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan ez, mondjulg a Tudományos Akadémia elnökségében, az egyetemek vezető testületéiben, az írószövetség vezetőségében és más, hasonló helyeken. A munkások jelenléte sok helyen elengedhetetlen. mégsem a számaránv a lényeg. lölnie a párt. feladatait, az ország további fejlődésének irányát. Biztosítania kell, hogy népünk erőit, még jobban tömörítve, az eddig elért eredményekre építve és támaszkodva, magasabb szinten folytathassuk a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munkát. A munkásosztály vezető szerepe hazánkban az osztályszervezetek. a munkásosztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továbbá az államhatalomban valósul meg. amely a munkásosztály hatalma. A munkásosztály vezető szerepét érvényesíti az a több százezer munkás, akik a hatalom kivívásával egv időben és azóta az ország vezető posztjaira kerültek. Érvényesül rendszerünk szocialista demokratizmusa révén, amely biztosítja a munkások közvetlen beleszólásának jogát és lehetőségét a közérdekű kérdések eldöntésébe. Végezetül, a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését biztosítja társadalmunk egész tevékenysége, aonely a szocialista társadalom építésével a munkásosztály forradalmi célját valósítja meg. A munkásosztály nagy társadalmi jelentősége és vezető szerepe mutatkozik meg legönt.udatosabb tagiéinak példamutatásában és áldozatkészségében a munka frontján, a szocialista munkaversenyek eredményeiben. Megmutatkozik a munkásosztály nagyszerű kezdeményezése nyomán született és fejlődő szocialista brigádmozgalomban, amelyben a résztvevő brigádok száma ma már százezer, a brigádta- gok száma pedig egymillió fölé emelkedett. Elmondhatjuk: hazánkban a hatalom ;ió kezekben van; a munkásosztály nemcsak vállalta, hanem felelősen és méltóan be is tölti társadalmunk életében vezető szeretjét. A mu-k'--osztály eddig is heh-t állt. és a jövőben is mindenkor ké-z lesz a szocializmus vívmányainak védelmére, gyarapítására, az építőmunka feladatainak megoldására. Társadalmunk másik nagy osztálya, a szocializmus útjára lépett parasztság, szintén nagy fejlődést ért el Parasztságunk a munkásosztály messzemenő segítségével, odaadó, szorgalmas munkával, különösen az elmúlt években megszilárdította, és szocialista nagyüzemi gazdaságokká fejlesztette a termelőszövetkezeteket. A magyar mezőgazdaságban mind szélesebb körben alkalmazzák a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepe van a technikának, az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrárértelmiségiek- nek. Mindez gyökeresen megváltoztatta a helyzetet a falun. A termelőszövetkezetek megerősödése, a nagyüzemi termelés, a közös munka színvonalának emelkedése növelte a parasztság jövedelmét, javította életkörülményeit. Politikánk, rendszerünk nagy eredménye, hogy a IX. kongresszus határozatának megfelelően, a munkásosztály élet- színvonalának egyidejű emelkedése mellett, a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok jövedelmi színvonala országosan és átlagban már kiegyenlítődött. Hazánkban a termelőszövetkezetek megteremtésével, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósításával, parasztságunk szellemi és anyagi felemelkedésével falun is győzött a szocializmus, győzött a lenini szövetkezeti eszme. Kongresszusunk megálla- -! that ja, hogy mindezek eredményeként teljesebbé vált a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság érdek- azonossága a szocializmus építésének alapkérdéseiben, tovább erősödött népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunkban növekszik az értelmiség szerepe, részaránya, súlya és felelőssége. A párt, az állam nagy figyelmet fordít a tudomány, a technika, a kultúra fejlesztésére. Teljes bizalommal támaszkodunk a tudományok, a kultúra, a művészet embereire, mert csak velük együtt haladva érhetjük el fő céljainkat, a szocializmus, a kommunizmus felépítését. Értelmiségünk is jói tudja, hogy alkotó tevékenysége csak a szocialista társadalmi rendszerben bontakozhat ki szabadon és igazán, csak ebben a rendszerben lehet biztos abban, hogy munkásságának hasznos és szép eredményei nem a kapitalista kizsákmányolók önző, szűk érdekeit, hanem a nép boldogulását és felemelkedését szolgálják. A Központi Bizottság véleménye szerint értelmiségünk a szocializmus céljait magáénak' vallja, és méltó módon kiveszi részét a szocialista építőmunkából. A párt, az ország számíthat a magyar értelmiségre. Mindenkinek mindent meg kell tennie azért, hogy a jövőben ez még inkább így legyen. A kispolgárság — a kisiparosok, kiskereskedők, a magánszektor más képviselőinek — száma, részaránya társadalmunkban kicsi. Nagy társadalmi céljaink javára együtt halad velünk a kispolgárság is. Beilleszkedett az új társadalmi rendbe, elfogadja a szocialista társadalom építésének célját, s közülük a tisztességesen dolgozó többség munkájával, különösen a szolgáltatás, az ellátás területén, hasznosan szolgálja a közérdeket Társadalmunk értékeli ezt. Hazánkban a szocialista forradalom győzelmével, eltűntek a kizsákmányoló osztályok, s velük a társadalmi osztályok közötti kibékíthetetlen ellentmondások. A dolgozó osztályok alapvető érdekei egybeesnek, megkezdődött az osztályok közti különbségek csökkenésének és fokozatos megszűnésének folyamata is. Társadalmunk egységes és harmonikusan fejlődik. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy viszonyaink között is adódnak ellentmondások a fejlesztés távlati és a lakosság napi érdekei, a munkások és a parasztok érdekei, a társadalom általános érdekei és a csoportérdek., valamint az egyének érdekei között Az érdekek különbözősége jelentkezik a nemzeti jövedelem elosztásakor, ár, bér és piaci viszonyokban, a város és a falu közötti különbségek -gyorsabb vagy lassúbb kiegyenlítésének meghatározásában, és más kérdésekben.
