Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
MUC Aranypálmás Bíoj* Mucsi valamikor bortermeléséről volt nevezetes. Már a múlt század harmincas éveinek krónikása is megjegyezte róla, hogy roppant szőlőhegyei híres bort teremnek. Egyes visszaemlékezések szerint majd akkora területet foglaltak el a szőlóskertek, mint a szántók. A talaj- és éghajlati adottságai jobban kedveztek a szőlőnek, mint a kenyérgabonának. Búzát pél • d'ául csak elenyésző területen termesztettek a felszabadulás előtt. Gyakran előfordult, hogy a mucsiak a környező falvakban borért cseréltek búzát. E község magas szintű borkultúrájának számos tárgyi emléke maradt meg. Egy oklevél például tanúsítja, hogy a mucsi borok még külföldi kiállításra is eljutottak és.si- keresen szerepeltek, i.902-ben a bécsi nemzetközi borkiállításon az azóta elhunyt Hirkshoffer József egyik bora első. díjat, aranypálmát nyert. Ugyanennek a termelőnek egy másik bora második díjas lett Bécsben. A falu XVIII. századi pecsétjén szőlőfürtök dominálnak, jelezve, hogy a falu életében milyen nagy szerepet játszik a szőlő- illetve borkultúra. Ez az egykor híres mező- gazdasági ág az utóbbi évtizedekben annyira visszaesett, hogy manapság már teljesen jelentéktelen. A szőlőskertek zöme lekopott a domboldalakról, helyükön vagy erdő nőtt, vagy egyéb növényféleséget termesztenek, de olyan rész is bőven akad, amelyik egyszerűen elparla- gosodott. Mucsi egy kövezett bekötő úttal csatlakozik az ország úthálózatához. Ez azonban olvan rossz állapotban van, hogy hirtelenében nem is tudnék hozzá hasonlót említeni Tolna megyében, pedig köztudottan elmaradott az úthálózatunk. Akkora kátyúk éktelenkednek lépten-nyomon, hogy a kisebb személykocsi majd elveszik bennük. És kikerülni sem lehet őket, olyan sűrűn vannak: a gépkocsivezető legfeljebb választhat, hogy melyikbe menjen bele. Száraz időben valamivel jobb a helyzet, mert a gépjárművek néhol a földes útpadkán haladhatnak, s az vaA mucsi ° német szamara címmel verset költött a két világháború közt egy mucsi emberről a döbröközi hírversíró, Nagy Kovács István. íme a vers néhány részlete: Mucsi szegény német ember Arra szánta magát, Mivel nem volt disznaja, Leölte szamarát Éhezett a nagy családja. Mit is tehetett mást: Szamár húsából töltött Svárklit és kolbászt. ,,Ja-ja! Németül Hergott, Matyarul mek Isten. Te etyik sem sekitni Szenyém család itten. * Jaj, de naty a családom: Kádi, Rézi, Hanzi. Jakao, Szepi: most a hús mellé Nincsen prót ety tarap. Tvin s tafasz és a nyár, Nincsen pénz fennem szamár, Kórtépa muszáj fagyok És befogni magát Asz öt szenyém tyerekem Kórtét tolja hátul, Erős lesz a kezük a Szamár húsától. • Ha natyra nő szenyém Jakap, Hanzi, Szepi, Krófok koponyáját Tarapokra töri.” • • Öregek otthona A Mucsi helységnévhez az utóbbi negyedszázadban a köztudat megannyi rosszat tapasztott hozzá, okkal, ok nélkül. Ha valakit el akartak marasztalni a megye keleti részében, akkor ilyen megjegyzést tettek: „Nem Mucsiból jöttél véletlenül?” Fenyegetőztek is 1970. november 15. e falu nevével: „Csak ugrálj, majd áthelyeznek téged is Mucsiba.” Arra már kevesebben figyeltek fel, hogy ebben a sokat gúnyolt községben nemes, emberi dolog is történik. Minden faluban gond a magános öregek helyzete. Legtöbb helyen még nem tudnak rajttik érdemben segíteni, Mu- csiban viszont az első közi találtak megoldást: néhány évvel ezelőtt napközi otthoni szerveztek a magános öregek részére. Egy régi épületet át alakítottak és berendeztek e célra közösségi összefogással: a tanács is, tsz is, állami gazdaság is adott hozzá pénzt, a lakosság pedig társadalmi munkát. A mucsi öregek sorsát a közösség jobban magáénak érzi, mint sok más községben. A kis községek a fejlesztési alap tekintetében sokkal több problémával küszködnek, mint a nagyobbak. Mucsiban is nagyon kevés pénz gyűlik össze, a fizetni-, fejlesztenivaló viszont annál több. Éppen ezért a mucsiakat külön elismerés illeti, hogy a szűkös anyagi helyzet ellenére is intézményesen gondoskodnak az öregekrőlA téma az utcán hever lamivel jobb, mint a kövezett rész. A község belterületén még rosszabb a kövesút: gyalog is nehéz rajta közlekedni. Nem kényeztetik el az utasokat errefelé... A tanácsnál ezzel fogadott Berta János, a hivatal legrégebbi alkalmazottja: — Kérem, nálunk a téma az utcán hever. A lehetetlen útviszonyaikra célozott. Mindenkinek úgy tűnik, hogy ennek az, útnak talán nincs is gazdája, vagy egyszerűen lefelejtették a térképről, és azért marad ki minden útjavítási tervből. A háború után láttam ilyen utakat. A gépjárműforgalom itt is növekszik, az élet nem ál’hat meg, a buszoknak menniük kell menetrendszerűen, a vontatóknak, teherautóknak sok árut kell a faluból elszállítani s a faluba szállítani, a személyautónak is végig kell bukdácsolni ezen az úton, ha egyszer utasának Mucsiban akad dolga. — Mikor javítják meg ezt az istentelen utat? — kérdezem. — Azt mi is szeretnénk, tudni. Egyelőre még komoly ígéretet sem kaptunk a megjavítására, tehát még abban sem reménykedhetünk, hogy belátható időn belül megjavítják. ^Mucsy és Papd Strigens Alajos mucsi születésű, de jelenleg Varsádon lakó és tanító tanár igen értékes adatokat bocsátott rendelkezésünkre, Mucsi történetére vo- < natkozóan. Strigens Alajos módszeresen kutatja faluja tör- j ténetét. Arra a megállapításra jutott, hogy ennek a szemlátomást sorvadó falunak nagyon gazdag a múltja. E terület benépesítése a rómaiak idején kezdődött meg. A honfoglalás után a Monoszló nemzetség birtoka. A XII. században temploma volt, ami arra vall. hogy számottevő település lehetett, hiszen akkoriban csak a nagyobb és cent- rálisabb helységekben építettek templomot. Nevével először egy 1273-ban kelt okmányon találkozunk. Ugyanez az oklevél említ egy Papd nevű helységet is. Mindkét helységnév egy 1333-ban kelt pápai adóösszeíró íven is megtalálható. E szerint a mucsi és a papdi pap egyaránt 5—5 banalist fizet. Ez a Papd nevű helység Mucsi szomszédságában volt és ugyancsak templommal rendelkezett. Tehát ez is a nagyobb községek közé tartozott, ma azonban már csak egy dűlőnév emlékeztet rá Mucsi határában. A XVI. század idején még lakott helységként, tartották nyilván Egy 1561-es okmány szerint a pécsi püspök Chyonka György nevű bírája azt vallja, a 12 mucsi jobbágy és 2 zsellér semmit sem fizetett a Vár fenntartásához. Mucsi a török megszállás idején a simontornvai szandzsákhoz tartozott. A töröknek 16 ház után fizetett adót. Egy 1702-es adat szerint „Mucsy” gróf Zíndendorf János birtoka. 1720-ban 11 magyar család él . e faluban. Rövidesen megérkeztek a német telepesekés 1722-ben már „150 katolikus, 37 lutheránus és 9 cálvinista” lakott e helységben. A sorvadás jelei Horváth Imre vb-titkár: — Jelenleg 933 lakosú község vagyunk. 1960. óta mindössze 9—10 fővel csökkent a falu lakossága, viszont az első évtizedben mintegy 400 fő volt a csökkenés. A lakások száma az 1949-es 468-ról 260-ra csökkent. Külön termelőszövetkezete van a falunak. A2 adott körülményekhez képest elég jól gazdálkodik, ennek ellenére a munkaképes felnőttek igen jelentős része máshova jár dolgozni, Hőgyészre, Dombóvárra, Tárnokra, Budapestre. A fiatalok általában nem maradnak meg, hanem lehetőleg másutt keresnek munkát. Én csak egy éve élek Mucsiban, ami nem sok idő ahhoz, hogy valaki alaposan megismerjen egy községet. Annyit mindenesetre sikerült megállapítanom, hogy Mucsinak nincs nagy jövője. Eldugott helyen fekszik, s ez önmagában is megpecsételi sor. «A, A fejlesztési alapunk minimális, ezért legfeljebb apró- cseprő fejlesztésre jut belőle Nagyobb közérdekű feladat megoldására nem vállalkozhatunk. Nagy szükség lenne például törpevízműre. A hagyományos kutak vize nem megfelelő. Annyira magasan áll az itteni kutakban a víz, hogy némelyik telente egyszerűen befagy. Egyáltalában nem cso da, hogy az ilyen kutak vize szennyezett. Törpevízműre azonban nem is gondolhatunk, mert olyan nagy lenne az egy családra eső költség. Az jó jel, hogy sokan tatarozzák a házukat. Űj lakóház azonban mindössze kettő épült a felszabadulás óta, s ez mindenképpen a sorvadás jele. A háború előtt a 24O0-at is meghaladta a falu lakossága. Ilyen népes sosem lesz Mucsi, inkább arra kell számítani, hogy a jelenlegi színt sem marad meg. &OJDA FERENC
