Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
A járás további fejlődésének biztos záloga a párttagság példamutatása Járási pártértekezlet Tamásiban ^ A tamási járás 85 pártalapszervazaténak 178 küldött« tartotta tagnap a Gőgös Ignác Művelődési Házban egész napos tanácskozását. A pártórtekox- let megvitatta a járási pártbizottság négyéves munkájáról szóló beszámolóját, a X. kongresszus irányelveit és szervezeti szabályzatát. A vita lezárása után pedig megválasztotta új járási tisztségviselőit és a megyei pártértekezlet küldötteit. A tamási járási pártértekezleten részt vett Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára és Szegedi József, a Központi Bizottság alosztályvezetője. Az elnöki tisztet Vidócry László, a járási tanács vb-elnöke töltötte be. A járási pártbizottság előzetesen írásban kiadott beszámolójának kiegészítőjét Szabó István első titkár mondotta el. A vitában felszólaft Ughy Tivadar tolnanémedi csúcsvezetőségi titkár, Horváth László, a KISZ Tamási Járási Bizottságának titkára. Hegyi Andtásné, a gyönki Petőfi Tsz párttitkára. Botos János, a Simontornyai Bőrgyár alap- szervezeti titkára. Palóc Tamás, a pincehelyi Vörösmarty Tsz elnöke, Foimeg János, az Iregszemcsei Állami Gazdaság párttitkára, Balogh József, a tamási járási rendőrkapitányság alapszervezetének párttitkára, KoJoxs István, a Kapos-Koppány Völgye Tsz Szövetség titkára, Füves József, a tamási Széchenyi Tsz elnöke, dr. Kosztend Vilmos, a járásbíróság elnöke, Szegedi József, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, Grill Ferenc, a tamási járási tanács vb-elnökhelyettese, Péti József, a regölyi Népakarat Tsz elnöke, Kiss Józsefné, a Simontornyai Bőrgyár munkása. Varga János, a nagyszokolyi Béke Tsz párttitkára, Beidek László simontornyai párttitkár, Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, Rudas György, a tamási általános iskola igazgatója, Gábor István, a Tamási Vegyesipari Ktsz párttitkára és Deli György nyugdíjas, a simontornyai párta la pszervezet küldötte. A járási pártbizottság beszámolója részletesen és alapos elemzéssel taglalja a járás területén bekövetkezett fejlődést. Kommunistákhoz méltó őszinteséggel szói a hibákról, s irányt műtőt azok kijavítására. Az alapos dokumentumnak — összeállításában nagyon sokan vettek részt — csupán néhány jellemző részletére tudunk lapunkban kitérni. Nyolcvanöt százalékkal nőtt a t&z-ek tiszta vagyona A mezőgazdaságilag művelt terület és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma lényegében nem változott az elmúlt 4 év alatt a járásban. A termelés jobb feltételeit biztosító anyagi és technikai ellátottság lényegesen növekedett. A termelőszövetkezetekben négy év alatt 34 százalékkal nőtt a közös vagyon, 85 százalékkal a tiszta vagyon. Az állami gazdasagokban az álló- és forgóeszköz-ellátottság és a növekedés üteme is magasabb. A termelés feltételeinek megalapozottsága, a párt agrárpolitikájának érvényesítése, a gazdasági önállóság és felelősség növekedése, az érdekeltség fokozódása alapján a termelés fejlődésének üteme minden korábbi időszaknál nagyobb. A járás mezőgazdasági termelése 48,1 százalékkal nőtt a négy év átlagában, a második ötéves terv átlagához viszonyítva. Ezen belül az állami gazdaságokban 54,2 százalékkal, a termelőszövetkezetekben 42,1 százalékkal nőtt a termelés. Ezt a növekedést alapvetően a termésátlagok lényeges emelkedése biztosította. A tamási járás dicséretes eredménye, hogy 1989-ben nem volt veszteségesen gazdálkodó termelőszövetkezet és az egy dolgozó tagra jutó legkisebb részesedés is 11 850 forint volt. A beszámoló szól arról is, hogy a járás termelőszövetkezetei nem egyenlő mértékben fejlődtek, s megállapítja, hogy a gyengébb gazdálkodás oka nem minden esetben fogható a kedvezőtlen természeti adottságokra. Több tsz-ben szemléleti hibákkal kell megküzdeni, hogy jobb eredményeket érjenek el. Példának a miszlai termelőszövetkezetet említették. A járás életének fejlődése A járás ipari termelésének fejlődése az elmúlt időszakban jelentős volt. Elsősorban a meglévő üzemek fejlődtek, másrészt a vidéki ipartelepítési politika következetes végrehajtása is jelentős ipari termelést hozott. Az iparban foglalkoztatottak száma a négy év alatt közel 1600-zal növekedett, és így mintegy 5300-an dolgoznak a járás ipari üzemeiben. A termelés bővítésére, a technikai fejlesztésre, a korszerűsítésre és az új munkaerő foglalkoztatásának biztosítására az elmúlt négy év alatt a járás ipari üzemei 250 millió forintot fordítottak. Az ipar teljes termelési értéke eléri a 956 millió forintot, amely 84,8 százalékkal nagyobb, mint négy évvel korábban. A teljes termelés növekedése egyrészt a munkatermelékenység növekedéséből fakad, másrészt az új munkaerő alkalmazásából, amely 40,6 százalékos növekedést mutat. A kiskereskedelmi forgalom 1969-ben elérte a 381 millió forintot és jelentősen, 34,4 százalékkal növekedettf az elmúlt négy év során. A községek kommunális és kulturális fejlesztési alapja is növekedett. Az 1966. évi, közel 14 millió forintról 69-ben több mint 22 millió forintra emelkedett. A tanácsok, a népfront és a községek politikai-társadalmi szervei szervező és politikai meggyőző munkájának eredménye, hogy a társadalmi munka értéke az 1966. évi, valamivel több mint négymillió forintról 1969-ben közel kilenc és fél millió forintra növekedett. A négy év alatt számottevően fejlődött a járda-, a lakásépítés, a közvilágítás, a bölcsőde-, az óvoda-, a napközihálózat, több iskolát tataroztak, új tantermeket, művelődési házakat építettek, sok gondot fordítottak a községek csinosítására, parkosítására, fásítására. A pártértekezlet javaslatai A X. kongresszus irányelveinek és a szervezeti szabályzat módosításának megvitatása során a pártértekezleten több, a felső pártszervekhez eljuttatandó javaslat született. A felszólalók, amellett, hogy saját munkahelyük eredményeit ismertették, főként ezekkel a javaslatokkal foglalkoztak, ezek mellett foglaltak állást. Az élet szinte minden területét felölelő felvetett közösségi érdekeket szolgáló problémákra, a vita végén az összefoglaló választ Szabó István, a járási pártbizottság első titkára adta meg. A pártértekezlet többek között a következő javaslatokat fogadta el továbbításra: Jogosnak tartotta több alan- szervezet állásfoglalását, mely szerint; a pártvezetőség jobban szerezzen érvényt a dolgozói érdekeknek, a párt és a gazdasági vezetők rendszeresen adjanak tájékoztatást, hogy a pártszervezetek határozatainak végrehajtását, a párt politikáját következetesebben lehessen érvényesíteni. A vezetők jobban vegyék figyelembe a párttagok, a dolgozók véleményét és hasznosítsák a döntésekben. Javasolták, hogy ahol az általános növekedés elmarad az igényektől és lehetőségektől, ,a pártvezetőség és a felsőbb pártszervek kritikusabban vizsgálják meg a helyi munkát és a vezető tevékenységét is. Az értelmiségiek munkáját vizsgálva több alapszervezet javasolta a pedagógusok fizetésének emelését. A nők politikai és közjogi egyenjogúsága érvényesítése érdekében többen felszólaltak. Elhangzott, hogy a három műszakos üzemekben meg kellene vizsgálni, miként lehetne a nők három műszakos munkáján könnyíteni, esetleg a harmadik műszakot megszüntetni. A javaslatokban kimondták, hogy a női munkahelyeken kulturáltabb, teljesen balesetmentes munka- körülményeket kell biztosítani, s a szociális létesítményeket meg kell építeni. S kimondották azt is, hogy a termelőüzemek is gondoskodjanak a gyermekgondozás feltételeinek megteremtéséről, a szolgáltatás szélesítéséről, amely a házi munka megkönnyítését segíti. A járási pártértekezlet egyetértett azokkal a felvetésekkel és javaslatokkal, amelyek szerint a szakmai képzés szervezettebb és intézményesebb legyen, az érdekeltek lakóhelyükhöz közelebb járhassanak iskolába, a tanulók a szakmaválasztáshoz kapjanak több segítséget és a szakmunkások tanult szakmájukban dolgozhassanak. Megállapították, hogy a lakáselosztásnál növelni kell a fiatalok részére kiosztott lakások számát, s hogy a magánlakásépítkezéshez nagyobb kedvezményt kell biztosítani. Az ifjúságpolitikai koncepció vitatása során a fentieken kívül még arról is szó esett, hogy az üzemek a kezdő szakemberek fizetését lehetőségeikhez mérten ne a minimumban állapítsák meg. A közoktatás helyzetéről több felszólaló beszélt. A szakmunkásképzésen túl az általános iskolák helyzetével is foglalkoztak. A pártértekezlet megállapította, hogy a közoktatás fejlesztésének célkitűzéseit helyesnek tartja, de a falusi iskolák színvonalkülönbségének megszüntetéséhez az alapokat minél előbb meg kell teremteni. Intézkedéseket vár a párttagság ezen kívül a fizikai, a falusi dolgozók gyermekeinek nagyobb ará- nvú főiskolai felvételét illetően. Általánosságban egyetértett a pártértekezlet is az irányelvekben megfogalmazott elvekkel, az országos célkitűzésekkel. Egyes területeken azonban konkrét intézkedéseket vár, így például szóba került, hogy a népgazdaság helyzetének megfelelően rendezni szükséges a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának, a nők Népújság 3 1970. október 11. nyugdíjkorhatárának csökkentését, a járadékok, az alacsony nyugdíjak emelését. A tsz-tagok családi pótlékát, a termelőszövetkezetben d algo- zó nők anyasági és gyermek- gondozási segélyét azonos módon kellepe megállapítani, mint a munkás és alkalmazotti körben dolgozók esetében. Javasolták továbbá, hogy az öregek és a gyerekek eltartásához a társadalom nagyobb mértékben járuljon hozzá. Helyesnek tartják a bérek differenciálását, de ez a munka a felelősségi követelmények figyelembevételével, a teljesítményeknek megfelelően legyen differenciálva. A munkások szükségesnek tartják, hogv a bér- és jövedelempolitika hosszabb távra legyen kidolgozva, s nem helyeslik az évenkénti változtatásokat. S ide tartozik az is, hogy nem tartják indokoltnak a gyakori, sokszor filléres árváltoztatásokat, a cipő- és ruházati árak nagyarányú emelkedését, s hogy a szabad árakkal magas haszonra lehet szert tenni. A szervezeti szabályzat módosításaival a tamási járási pártértekezlet egészében egyetértett. A testület úgy vélte, hogy a tagdíj mérséklése iránti kérelem indokolt, hogy az átlagos havi kereset legyen a tagdíjfizetés alapja. Szűkíteni javasolja az alsó és felső határ közötti különbséget. S egyetértett abban is, hogy a hatezer forint feletti keresetek utáni tagdíjfizetés is progresszív legyen. A vitában még sok helyi fejlesztési javaslat hangzott el. Megválasztották a járási pártbizottságot A vita és annak lezárása után került sor arra, hogy a tamási járás közel kétezer kommunistájának megbízásából a küldöttek megválasz- szák négy évre tisztségviselőiket. Egyéni és titkos szavazással 49 tagú járási párt- bizottságot választottak. Ezen kívül a jelenlévők leadták szavazataikat arra a negyvenkét kommunistára, akiket a tamási járás delegál a megyei pártértekezletre. A járási pártbizottság a választás után megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjait. A tamási járási pártbizottság első titkára Szabó István, titkára pedig Jankó János lett M. É. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 21. évfordulója tiszteletére október 15-én emléknapot szervez a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága Szek- szárdon. Az ünnepségsorozatra ellátogat megyénkbe az NDK nagykövetség több képviselője. A nap első programja a Babits Mihály megyei művelődési központ egyik klubtermében tartandó sajtótájékoztató délelőtt tíz órakort Délután 16 órakor a művelődési központ színháztermének emeleti előcsarnokában emlékkiállítást nyitnak meg, Részi veszünk az SZNSZ tízéves fejlesztési programjában Dr. Molnár Frigyes ,a SZŐ- VOSZ elnöke, aki Rév Lajossal, az OKISZ elnökével együtt részt vett a szövetkezetek nemzetközi szövetsége központi bizottságának londoni jubileumi ülésén útjáról a következőket mondotta az MTI munkatársának: — Hetvenöt éves az SZNSZ, tehát háromnegyed évszázadot tekintettünk át. Az ülés megállapította, hogy a szövetség jól tölti be hivatását. Fellendülésének időszakát éli az egész mozgalom. A szocialista és a fejlődő országokban is új szövetkezetek egész sora alakult, s ezek keresik a maguk útjait. — Külön öröm számunkra, hogy az SZNSZ központi bizottságának ezen a jubileumi ülésén felvették az SZNSZ tagjai közé az országos szövetkezeti tanácsot. A központi bizottság állásfoglalása a felvétel mellett azt is tükrözi, hogy az SZNSZ-ben ro- konszenvvel kísérik a magyar szövetkezeti mozgalom fejlődését. Ez nemcsak a kb- ülésen tűnt ki, hanem találkozásaink, illetve az SZNSZ tagjainak hazánkban tett látogatásai során is. Különösen a fejlődő országok érdeklődnek az iránt, hogy a felszabadulás után hogyan indultunk el, s hogyan vált népi. jellegűvé szövetkezeti mozgalmunk. Felszólalásomban üdvözöltem a 75 éves SZNSZ-t, majd azt a tényt, hogy elfogadták felvételi kérelmünket, hiszen a magyar szövetkezetek az alapítókhoz tartoztak annak - idején. Felajánlottuk, hogy szívesen bocsátunk szakértőket, szaktanácsadókat az SZNSZ rendelkezésére az ENSZ munkaügyi szervezetén keresztül. Javasoltuk, hogy 1972-ben — vagy ha akkor nem lehetséges, 1973-ban — Budapesten rendezzék az SZNSZ nemzetközi szemináriumát. Továbbá — a fejlődő országok megsegítése érdekében — javasoltuk, hogy közreműködünk külföldön különböző szövetkezeti kis- és középüzemek létesítésében. A konfekcióipar, a bőrfeldolgozó, kerámia- és faipari tevékenység köréből már készen is áll mintegy 40 ilyen üzemre vonatkozó tervdokumentációnk. Felajánlottunk némi pénzügyi segítséget is, évi 100 000 forintot — ugyanennyit ajánlott fel az OKISZ is, — hogy abból fedezzék hazánkban a különféle SZNSZ-rendezvé- nyek költségeit. mely az NDK fejlődésének 21 évét prezentálja. Tizenkilenc órakor a színházteremben ünnepi estet tartanak, melyen az NDK nagykövetség kultur- attaséja és Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke tart ünnepi beszédet. A nagygyűlés után kultúrműsoron lép fel a mecseknádasdi német népi együttes — akik jelenleg Németországban turnéznak —, a szekszárdi művelődési központ tánccsoportja, valamint a megyeszerte jól ismert nagymányoki trió. Emlékülés Szekszárdim
