Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-10 / 238. szám
Népművelés a Paksi Állami Gazdaságban Emberek és milliárdok A bálaszéki cserépmilliomos Tudományos kutatóintézetek foglalkoznak a közművelődés helyzetével, tovább* fejlesztésével. Filozófiai, szociológiái, pszichológiai és pedagógiai intézetek. „Falun nincs közélet", hallani. A háztáji, a tavasztól őszig tartó 10—12 órás munkaidő, az elszórt területek, a tanyai lakások meghatározzák az életformát. Télen az emberek behúzódnak a négy fal közé, a tehenészek hajnalban két- három órakor kelnek, a műszakiaknak, adminisztrátoroknak Önálló könyvtáruk é? társaságuk van. A mezőgazdasági nagyüzemekben gépek dolgoznak, a tejüzemben fehérköpenyes tejkezelők, a termelést hozzáértő szakemberek irányítják. Vajon szakemberekre bízzák-e a falvakban, az állami gazdaság központokban az emberek nevelését, szemléletük kialakítását? Sikerül-e ezeknek az embereknek valamiféle készséget kialakítani, érdeklődést felkelteni? Sok helyütt igen. Nagy akarással, kitartással és lelkesedéssel. A Paksi Állami Gazdaság kultúrotthon-igazgatója Peterdi István. Mezőgazda- sági technikum után került a járási KiSZ-bizottság agitációs-propaganda osztályára, majd onnan az állami gazdaságba népművelőnek. Az irodája a színpad mögött egy színészöltöző, télen a központi fűtés mellett egy széntüzelésű kályha szolgáltatja a meleget. Az állami gazdaságban 1200 állandó dolgozó van, a kultúrotthon foglalkozásain, rendezvényein 60—100 ember vesz részt, jobbára fiatalok. Nem mondható ez az arány rossznak a többi hasonló mintájú intézményhez viszonyítva. Mégis sokszor akadozik minden. Az egyes területek egymástól 40—50 kilométerre vannak. A rendezvényekre, klubfoglalkozásokra nyáron a közelebbi kerületekből biciklivel, gyalog még bejönnek, de télen szinte teljesen leáll az élet. A kultúrotthon három szobából áll, a „nagyterem" pedig a gazdaság ebédlője. Télen kabátban esznek itt az emberek. A lehetőségek nagyok, az emberek 15—20 százalékának nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége, ebből három-négy százalék a fiatal. Költségvetés Évente 90—100 ezer forinttal gazdálkodhat az igazgató. Ebből 15 ezer „megy” rendezvényre, 11 ezer klubokra és szakkörökre, 7500 ismeretterjesztésre, 4000 az SZMT-nek könyvtárfejlesztésre és 47 500 forint igazgatási költségekre. A bevételi források: 48 000 vállalati támogatás, 20 000 az SZMT-kultúralapból adódó támogatás, 15 000 a rendezvények bevétele, és még kisebb bevételek vannak. Meglehetősen magas az igazgatási költségekre szabott összeg —, de hát gazdasági felelős kell, tiszteletbeli könyvtáros és a bál után nagytakarítást kell csinálni. Klubok, szakkörök Három ifjúsági klub működik különböző kerületekben, egyenként 20—30 taggal. Kötött negyedéves program van, az igazgató és a klubvezetők készítik. Filmesztétikai, művészettörténeti és irodalomtörténeti előadássorozatok vannak, élménybeszámolókat tartanak. Több-kevesebb érdeklődéssel — egy-egy előadás után tánc. A zenét a klub tagjaiból álló zenekar, vagy magnó szolgáltatja. A legnagyobb érdeklődés Vajnai János gimnáziumi tanár „Ifjúság, ismeretség, barátság, szerelem, házasság” címmel tartott előadása iránt nyilvánult meg. Olvastam a közvéleménykutatást. Többek között a következő kérdés szerepelt a kérdőíven: „Mi a véleménye a klubok munkájáról?” Szinte mindenütt ez szerepel: ,Jobb nem is lehetne.” A szellemi vetélkedő is gyakori — és közkedvelt. A kérdésekből: „Hogyan halt meg Moliére? Mi az ikon? Milyen alkatrészekből áll a levegő?” A válasz javarészt helyes. De sokszor van szellemi totó, amelynek gondos előkészítője a kultúrotthon igazgatója. A verseny 10 fordulós, a találatok száma 13+1, a legkevesebb kitöltött szelvény 3 találatos. FŰTÖKET és KAZÁNHÁZI SEGÉDMUNKÁSOKAT keres felvételre a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat. Szekszárd, Hunyadi u. 4. (67) A szakkörök rosszul sikerültek, majdnem mindegyik két-három hónapnál nem működött tovább. Célja az ipari tanulók szakmai továbbképzése volt. Télen hat-nyolc asz- szony közösen kézimunkázik. A gazdaság életéről dokumen- tumfilmet készít a fotoszak- kör, most már teljes a felszerelés. Alkalmi jelleggel működik az irodalmi szakkör, egy-egy rendezvényen lép tel. Színház — rendezvények 1969-ben hat előadást tartott a Déryné Színház. Többségükben olyan darabokat hoztak, amit a tv nemrégiben már játszott. Télen meg sokszor „elvitte” az élőadást a hóakadály. Amikor játszották a „Noszty-fiú esete Tóth Marival” című darabot, a 200 személyes, színházteremmé átalakított ebédlőben nyolcva- nan voltak. A dolgozók főleg a vidám kabaréműsorokra mennek szívesen, felöltöznek, a terem tömve. A járási tanács művelődési osztályának az autója havonta egy alkalommal keskenyfilmet, vetítőt visz minden üzemegységbe. Átlagosan ötvenen-hatvanan néznek meg egy előadást. Az 1970. második negyedévi programban öt alkalommal szerepel a tánc. A bálokra idegen zenészek jönnek hangerősítővel, a fiatalok shaket táncolnak. az idősebbek csárdást. Fölváltva. Rendbontók nincsenek, legfeljebb távolabbi Könyvraktározásra alkalmas helyiséget keresünk. Ajánlatokat Szakszervezetek Megyei Tanácsa, Bajcsy-Zs. út 7. alá kérünk. (38) Azonnali belépéssel alkalmazunk KUBIKOSOKAT, FŰTÉSSZERELŐKET, KŐMŰVESEKET, SEGÉDMUNKASÓKAT és egy fő KÖNNYÜGÉPKEZELÖT. Jelentkezés TÖVÄLL, Szekszárd, Rákóczi u. 85—87. (72) faluból téved ide néhány hosz- szúhajú, de szemmel tartják őket a „kidobó legények”. Éjjel két-három órakor véget ér a mulatság. Az idősek Az idősebbek küldik a gyerekeket: Menjetek a klubba. A biritói kocsma kis helyiségében 30—40-en is isszák a sört, meg a hosszúlépést, állva kártyáznak, és az istennek se mennek semmilyen rendezvényre. Vasárnap kugliznak. „Ez az én szórakozásom. Gurítok egyet-kettőt, és megiszok egy-két pohárral.” Megy a gyerek. Nem elég? , Könyvek A letéti könyvtár kétezer kötetes, ezer Biritón, ezer Gyapán. A könyvek népszerűsége így oszlik meg: Jókai, Arany, Petőfi és útleírások. Kevés az új kiadású könyv. A paksi könyvesbolt bizományosa: „Havonta 2500—3000 forint a forgalom, de van úgy, hogy 6000 is. Tizenkilencen rendelték meg a Világirodalom remekeit, tizen gyűjtik Berkesi könyveit. Vennék Ladányi Mihály verseit (Pakson csak két példány jutott), újabban Bari Károlyt. A vásárlók főleg a műszakiak és az adminisztrátorok.” Ember van. Ennyi emberrel lehetne foglalkozni, meg érdemes is lenne. Csak a busz. A busz elviszi őket Paksra, Du- naföldvárra, Németkérre, Nagydorogra, Baracsra, Duna- földvárra, Vajtára, Kömlődre. A népművelés legnagyobb fékje az állami gazdaságban az, hogy a dolgozók többsége a lakóhelyétől távol dolgozik, szabad idejének jó részét utazással tölti. VARGA MÁRTA Az 505. sz. Szakmunkásképző Intézet, Szekszárd felvesz 1 fő MATEMATIKA-FIZIKA szakos tanárt, egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel. Jelentkezni lehet írásban, vagy személyesen, az intézet igazgatójánál. Az állás azonnal betölthető. (158) Felveszünk azonnali belépéssel VlZ-, VILLANYSZERELŐ és BÁDOGOS szakmunkásokat, valamint BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT. Festő és Lakáskarbantartó Ktsz Szekszárd, Marx Károly u. 22. (160) Népújság 5 1970. október 10. Ismert tény: a negyedik ötéves tervben, 1971—75. között négyszázezer új lakás felépítése a cél. Ez nemcsak az építőipar fokozottabb fejlesztését, hanem anyagellátási hátterének — például a cserép- és téglagyártásnak — minden eddiginél nagyobb arányú fejlődését is megkívánja. Sikerül-e maradéktalanul teljesíteni ezt a nagy feladatot? — erről beszélgettünk Garai Györggyel, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium műszaki főelőadójával és Niklai Ákossal, a Tégla- és Cserépipari Egyesülés létesítményi főmérnökségének vezetőjével. — Az utóbbi évek gyakori panasza: kevés a tetőcserép. Mi az oka ennek? — Jelenleg az országban huszonegy üzemben van tető- cserépgyártás — ad felvilágosítást Niklai Ákos. — A mátra. derecskei téglagyár kivételével, mely a tetőcserépgyártás 12 százalékát adja, valamennyi üzem régi, s elavult technológiával dolgozik. Termelésük nem tudja kielégíteni a keresletet. Jelenleg évi százkilenc- venmillió tetőcserép készül a 21 üzemben. — Ismerve a negyedik ötéves terv igényeit — veszi át a szót Garai György —, szükségessé vált, hogy megkezdődjék egy rekonstrukciós, illetve gyárépítési folyamat. Ennek első eredményei már láthatók: épül az egri, a solymári és a tatai cserépgyár. Mindhárom üzem 1972-ben kezdi meg működését és összteljesítményük eléri az évi hetvenmillió darabot. Ez bíztató eredményként hangzana, ha felépítésükkel egyidőben nem kezdődne el az elavult üzemek leállítása, ami évi százmillió tetőcserép kiesését vonja maga után. — Ez tehát azt jelentené, hogy a jelenlegi százkilenc- venmillió helyett csak 168 millió tetőcserepet gyártanánk? Mennyi az országos igény? — A negyedik ötéves terv végére égetett cserépből 290 millió darab az ország szükséglete — sorolja a tényeket Garai György. — Ez pedig azt jelenti, hogy a már említett változások, — új üzemek munkakezdése. elavult gyárak megszüntetése — után a gyártott mennyiségen kívül még 122 millió tetőcserép előállításáról kell gondoskodnunk ahhoz, hogy az igényeket fedezhessük. Ezért határozta el a kormányzat a bátaszéki cserép- és téglagyár megépítését. — Milyen költséggel, és mikor épül fel az új üzem? — Az új üzem beruházási költsége 347 millió forint — ad pontos választ Niklai Ákos. — Az építkezés megkezdésére 1971. márciusában kerül sor, üzemképes állapotban történő átadására pedig 1973. decemberében. Évi termelési kapacitása szalagcserépegységben számolva, ötvenegymillió darab. Emellett negyvenhétmillió darab, kisméretű téglaegységnek megfelelő, nagy üregtérfogatú vázkerámiát és egymillió darab talajvíz-elvezető alakcsövet állít elő. — Hányán dolgoznak majd a nagy teljesítményű üzemben? — A jelenlegi termelésitechnológiai igényekhez mérten kevesen, mindössze 277 fő lesz az új üzem létszáma — közli Garai György. — Ezt a korszerű technológiai berendezés teszi majd lehetővé, amelynek színvonala eléri az Európában modemnek számító, ilyen jellegű üzemek színvonalát. Az üzemben teljes egészében megvalósul a termelésnek az időjárástól való függetlenx- tése, mivel a termékek gyártáselőkészítése zárt rendszerű anyagtárolókból indul ki. Ugyanakkor a formázó technológiai berendezések teljesen automatizáltak lesznek: a gépek működtetése csupán emberi felügyeletet igényel. A termékek szárítása műszárítóban, égetése pedig olajtüzelésű alagútkemencében történik majd. A késztermékek rakodását, szállítását ugyancsak gépek végzik. — Ezek szerint lényegesen nagyobb lesz a bátaszéki üzem termelékenysége a jelenleg működőkénél? — Természetesen — mutatja az előszámításokat Niklai Ákos. — Jelenleg a téglaipar cserép- gyártó üzemeiben egymillió hornyolt cserép előállításához 9,4 fő szükséges, ugyanennyi kisméretű tégla előállításához pedig 6 fő. Ezzel szemben a bátaszéki üzemben egymillió cserép gyártásának létszám- igénye 2,57, egymillió kisméretű tégláé 1,75 fő lesz. — Nyilvánvalóan az automatizálás következtében az új üzem szakmunkásigénye lényegesen nagyobb lesz a jelenlegi üzemekénél. — Valóban, az új üzem elsősorban olasz automata gépekkel dolgozik majd, amelyek üzemeltetéséhez jól képzett szakmunkásokra, kiváló mérnökökre és technikusokra lesz szükség — válaszol Garai György. — A tervek szerint az új gépsorok kezelői hasonló típusú olasz üzemekben sajátítják el eljövendő munkahelyük gépeinek kezelését. Ugyanakkor a beruházási programban helyet kapott a magasan kvalifikált dolgozók letelepítését elősegítő szolgálati lakások építése is. — Az új bátaszéki üzem felépülésével tehát a hiányzó 124 millió tetőcserépből ötvenegymillió előállítása meg. oldódik. És a hiányzó het- venhárom millió ? — Már elkészült a beruházási programja a Békéscsaba körzetében létesítendő, évi ötvenöt- millió darab tetőcserepet előállító új üzemnek. Építésének kezdetét 1971-re tervezi az ipar. A még fennmaradó hiány megszüntetését pedig a mátra- derecskei téglagyár bővítésével kívánjuk megoldani, amelyre szintén a negyedik ötéves tervben kerül majd sor. Az elmondottak szerint tehát a negyedik ötéves terv végére remélhetően nem lesz hiánycikk a tetőcserép. P. P. Beton- és Vasbetonipari Művek Dunaújvárosi Gyára felvesz építőipari szakmunkásodat, nehéz-, könnyűgépkezelőket és segédmunkásokat. Jelentkezés a gyár munkaügyi csoportjánál. Cím: Dunaújváros. Pipacs-telep. Megközelíthető a Béke térről, 22-es autóbusszal. (70)
