Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-10 / 238. szám
ÍŐLkA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG f R MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 238. szám ÄRA: 90 FILLER Szombat, 1970. október 10. Útmutatás, mérlegkészítés a megyeszékhely pártértekezletén Eszi az alkatrészt Érdemes a termelőszövetkezetek gépparkjára jobbari odafigyelni, mert félő, hogy a helyzet rosszabbodik, és ami ma még csak „baj”, az holnap, jövőre „nagy baj” lesz. Pótolhatatlan veszteségek származnának abból, ha a termelést egy adott időpontban kész tények elé állítanák, ha az ipart, a kereskedelmet felkészületlenül éri a várható kereslet. De nézzük meg talán kissé közelebbről, hogy milyen is jelenleg a termelőszövetkezetek erő- és munkagépparkjának állapota, életkora? Elkedvetlenítően Fejlődő, alkotó vitákban megújuló cselekvési egység Számvetés, a kongresszusi irányelvekhez kapcsolódó javaslatok feletti állásfoglalás, és tisztújítás céljából ült ösz- sze tanácskozásra, pénteken reggel 8 órakor Szekszárdon, a város 2043 főnyi párttagságát képviselő 186 küldött. A megyei pártszékház tanácstermében tartott pártértekezleten megjelent K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke. A küldött- értekezlet elnöki tisztjét dr. V ígh Dezső töltötte be. A városi pártbizottság által kollektív munkával készített, előzetesen írásban kiküldött beszámolóhoz Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára emelt ki néhány alapvető gondolatot, a szóban ismertetett bevezetőben. Ezt követte a vitaindító, mely összegezte a 80 szekszárdi pártszervezetben, a kongresz. szusi irányelveket és párt alaptörvényét tárgyaló fórumokon elhangzott javaslatokat és tartalmazta a választott testület által kimunkált és elfogadásra ajánlott állásfoglalást. E vitaindító előadást dr. Péter Szigfrid városi titkár terjesztette a küldöttek elé. A megyeszékhely lakosságának arculatáról szólva, a különböző osztályok és rétegek közötti alapvető érdekazonosság aspektusából ismertették a négy év alatt beállott változásokat, a jelen és a jövő gondjait. Megközelítően 25 ezer főnyi Szekszárd lakossága és mintegy 6100 a bejáró dolgozók száma. A lakosság 56^58 százaléka kereső, a szövetkezeti parasztság a lakosság 13 százalékát teszi ki. Kettős értelemben is fiatal a szekszárdi ipari munkásság, ebből is fakad, hogy egy részük ma még kevés politikai tapasztalattal rendelkezik. A gyors növekedés ellenére is betölti a munkásság a fő bázis, az élenjáró és lendítő osztály szerepét. Társadalmi-politikái befolyása hat a szövetkezeti parasztságra, mely a soraiban lévő ellentétek ellenére a közös munkában összekovácsolódik. A létszámban is gyarapodó műszaki, oktató-nevelő, gyógyító értelmiség fejlődésének elisme. rése, világnézeti erősödésének kívánalmai után a város iparát, mezőgazdaságát értékelték, a városiasodás helyzetével és további tennivalóival foglalkoztak. Négy esztendő alatt Szek- szárdon háromezer fővel növekedett az ipari foglalkoztatottság. Meggyorsult a műszaki fejlesztés, bár az MMG kivételével az üzemeket még mindig az alacsony technikai színvonal jellemzi. A gazdálkodás és a vezetés színvonalának emelésével kapcsolatban gyengének tartják a gyáregységek önállóságát. Az üzemek figyelmébe ajánlották a hatékonyság, a közgazdasági szemlélet nagyobb térhódítását. A IX. kongresszust megelőző városi pártértekezlet határozata alapján 1968-ban kezdetét vette a tsz-eknél is a történelmi borvidék rekonstrukciója. A város három tsz-e közül a Béri Balogh Ádám és a Jóreménység gyorsabban, míg a Garay Tsz lassabban fejlődött. Kívánatos, hogy a lakosság ellátásában nagyobb szerepet vállaljanak a város termelőszövetkezetei. Dinamikus, felgyorsult az urbanizációs folyamat. KözPa rl a ni e n t i k üld öt tségünk Lengyelországban Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A Kállai Gyula vezette országgyűlési küldöttség pénteken — hivatalos lengyelországi látogatásának ötödik napján — a kora délelőtti órákban Varsó közelében, Wilanowban megtekintette a hires műemlékkastélyt, amelyet Sobieski János (III. János) lengyel király, a kiváló hadvezér, a törökök feletti bécsi győzelme után a 17. sz. végén építtetett, s a második világháborút követően képzőművészeti múzeumnak rendeztek be. Ezt követően Marian Spyhalski, a LEMP PB tagja. az államtanács elnöke fogadta Kállai Gyulát, az MSZMP PB tagját, az országgyűlés elnökét és a küldöttség tagjait. A találkozón szívélyes, baráti eszmecserét falytattak. Röviddel ezután Wladyslaw Gomulka a LEMP KB első titkára fogadta Kállai Gyulát, az MSZMP PB tagját, az országgyűlés elnökét. A megbeszélésen részt vett Zénón Kliszko, a LEMP PB tagja, a KB titkára. Jelen volt Némety Béla, hazánk varsói nagykövete. A találkozó bensőséges, elvtársi légkörben zajlott le. ponti, helyi és vállalati erőforrásból az ötéves terv időszakában Szekszárdon egymilliárd forint értékű beruházás és / felújítás történt. Ezerötszáz lakás épült, mégis kevés. Meghaladják az anyagi lehetőségeket a lakásigények, ugyanezen ok miatt nem került sor a régi városrészek közműfejlesztésére. Túlzsúfolt, korszerűtlen a szekszárdi üzlethálózat, e téren jelentős változást hoz az új áruház és a .sávház alatti üzletsor elkészülése. Gyorsíthatja a városfejlesztési folyamatot az üzemi tartalékok feltárása és hasznosítása, és a lakosság erőteljesebb részvétele. Ismertették a IV. ötéves terv intenzívebb iparfejlesztését. Korszerű gépekkel berendezendő húsüzem épül 1974 végére, a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyára előreláthatólag 1971. tavaszán kezdi meg próbaüzemelését, a gépjavító bővítésére és korszerűsítésére 44 millió forintot fordítanak, a vasipari vállalat 1972-re évi 50 ezres szériában tervezi gyártani az olajkályhát. Bővül és korszerűsödik az óra-ékszer üzem, s a faipari vállalat. A jelenlegi tervek szerint állami erőforrásból 5 év alatt 1400 lakást fognak építeni. Ehhez számításba kell venni, hogy a lakosság a lakásépítés terheinek arányosabb elosztását tartja igazságosnak. Javasoljuk, hagyja jóvá... — Szekszárd város párttagsága az irányelvek és a szervezeti szabályzat módosítási tervezetének vitája kapcsán tanúbizonyságát adta, hogy nemcsak a szűkebb kollektíva, vagy az egyén nézőpontjából alkot és mond véleményt, hanem részese kíván lenni az országos politika alakításának is — hangzott el a vitaindítóban. A vélemények, javaslatok el(Folytatás a 3. oldalon.) Véget ért a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség jubileumi tanácsülése A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség testületé befejezte munkáját. Pénteken Maria Santos angolai küldött elnöklésével folytatódott a vita az elnöki, illetve a főtitkári beszámoló fölött. Többi között felszólalt Alice'- Wolfson, az amerikai nők szabadságmozgalmának képviselője. A felszólalások befejeztével a plenáris ülés megkezdte a hat bizottságban kidolgozott határozati javaslatok fölötti vitát. Délután — a plenáris ülést megszakítva — a küldöttek a Parlamentben rendezett ünnepségen vettek részt. (MTI) A Nemzetközi Demokratikus Nó'szövetség küldöttei Budapest nevezetességeivel ismerkedtek. Képünkön a nigériai küldöttek. A traktorok jelentős hányada tízéves, vagy annál is öregebb. Ezek az erőgépek kiszolgált masinák, megtették a magukét, olyannyira megtették, hogy egyrészük hivatalosan tulajdonképpen már elhasználódottnak van nyilvánítva. A közös gazdaságokban ezeket a gépeket mégis üzemeltetik. Mondani sem kell, hogy nagy üggyel-bajjal, rengeteg költségráfordítással. De- hát a szükség törvényt bont. Kérdés, vajon meddig? Hiszen a régi, elavult gépek üzemeltetése növeli a termelési költségeket. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy tsz-ben mennyi a búza, a kukorica mázsánkénti előállítási költsége. Ott, ahol egy-egy erőgépre minden évben tízezer forintokat költenek, ott ez az előállítási költségeket is jelentősen növeli. Egy felmérés megállapítja, huszonkét Tolna megyei termelőszövetkezetben a traktorpark harminc százaléka teljesen elavult A statisztikai adatok tanúsága szerint az elmúlt három évben a megye közös gazdaságai erőgépparkjuknak mindössze 4,8 százalékát újították fel, az állami gazdaságok 11,1 százalékos felújításával szemben. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Világosan mutatják a mostani helyzet tarthatatlanságát. De talán a tsz- ek vezetői nem tudják, „hol szorít a cipő?” Tudják. Csakhogy az utóbbi néhány évben más, fontosabb vagy fontosabbnak vélt beruházás miatt az erőgépvásárlás háttérbe szorult. Másrészről meg, ha van pénz, akkor sem biztos, hogy be tudják szerezni a tsz számára legjobbnak látszó géptípust. A gépek életkorát nézve, az alkatrészellátás is más megvilágításba kerül. A régi, kiérdemesült erő- és munkagépeket egyszerűen lehetetlen alkatrésszel győzni, minthogy nem eszik, szinte zabálják azt. Ebből következik, nem kizárólag a felsőbb szervek mulasztásáról van szó, amikor az alkatrészellátás akadozik, hanem arról, hogy nincs az a sok, amit a mezőgazdasági üzemek gépparkja el ne fogyasztana. S e néhány, teljességre igényt nem tartó gondolat elsősorban felfelé óhajt jelzés lenni, minthogy a termelő- szövetkezetekben gyakran a pénz megvan, de az AGRO- KER-nél éppen az e gép, amire szükség volna, az a gép nincs meg. S mintha az ösztönzők sem hatnának túlzottan abban az irányban, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői növeljék az új erő- és munkagépek arányát a gépparkon bclüL Ipat osodás — városfejlesztés
