Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
A börtön előszobájában Alig ismert okok, súlyos következmények Együttműködésünk eredményes volt Az ifjúság helyzetéről szóló párthatározat örvendetes megállapítása, hogy a magyar fiatalok döntő többsége hű a szocializmus eszméjéhez és hogy a becsület útját járjá. Soraikban — értelemszerűen — a 14 —18 évesek, a fiatalkorúak is ezt teszik. Hosszú esztendők átlagában száz közül kilencvenkilenc nem szegi meg törvényeinket. Az idén tízéves Országos Kriminalisztikai Intézet öt esztendőt felölelő vizsgálat alapján pozitívumként értékeli, hogy hazánkban a fiatalkorúak bűnözése nem növekszik, sőt egynémely kategóriában csökken. Ugyanakkor számos tőkés ország nyomasztó gondja a fiatalkorú bűnözés elharapózása. A fiatalkorú bűnözők jelentékeny hányada galeri-tag. Mi is a galeri, amelyről az utóbbi években annyit olvasni, hallani? Jó- szerint, ahány kriminalista, annyi a galeri fogalmának meghatározása. Az OKrI megfogalmazása szerint a galeri fiatalkorúak antiszociális csoportja. A galeri megszületésének — egyelőre — nincs tudományos modellje. Dr. Molnár József, az OKrI munkatársa rámutat, hogy a galeri-tagok nagy többsége olyan családi környezetből származik, ahol nincs minden rendben. A kutató két antipólusra világít rá. Az egyik ezek közül az olyan család, amelyben minden anyagi jót megkap a serdülő, de a légkör túlságosan szigorú, rideg. Ebben az atmoszférában az a természetes, hogy csekély fegyelmezetlenségért, tanulmányi balsikerért akár hónapokig tartó, családon belüli kiközösítés jár. Másutt viszont „nem érdekes”, hogyan viselkednek, hogyan boldogulnak a család fiatalabb tagjai. Az érzékenység sajátossága a kamaszkornak. Törvényszerű tehát, hogy a drill-lel „neveltek” éppúgy elforduljanak az otthontól, mint a szeretetet nélkülözők. Az úgynevezett csonka családból, — ahonnan akár elhalálozás, akár válás miatt hiányzik az egyik szülő —, valósággal menekülnek a fiatalok. Pontosan minden második galeri-tag csonka családból toborzódott! Elgondolkodtató összevetni ezt a tényt azzal, hogy Magyarországon a válások évente tíz-tizenkétezer gyermeket érintenek. A gáleristák szülei között nem kevés a büntetett előéletű, és-, igen sok az alkoholista. Az ivás szenvedélye könnyen elragadja a fiatalokat is. A fiatalkorú bűnelkövetők közül tavaly majdnem minden tizedik, tizennyolcadik évéhez közelítő személy alkoholos állapotban került ösz- szeütközésbe a törvénnyel. A galeribe sodródott fiatalkorúak szüleinek átlagkeresete nem alacsonyabb az országosnál. Az eszmei-erkölcsi de- klasszálódás körül látszik célszerűnek puhatolóznunk, ha az után tudakozódunk, mi tartja meg a galeriben az új tagot. A tájékozódást nehezíti, hogy a vizsgált galerik körülbelül harmada megállapítható cél nélkül toborzódott. A már fejtegetett okokkal párhuzamosan a galeri-alakulás (vagy alakítása) indítéka elsődlegesen egyszerűen a szórakozási vágy volt. Ugyanezeknek az antiszociális csoportoknak egyötöde kifejezetten csoportos bűnözésre — lopásra, szexuális erőszak elkövetésére, garázdaságra — jött létre. Bonyolult hatásmechanizmus szül a galeritagokban társadalomellenes érzületet. Nagyon leegyszerűsítve: a vallásos félelem teremtette törvénytisztelet megrendül, mert a fiatalság döntő hányada megszabadult az idealista világnézet nyűgétől, — e nagy hányad kis része (a galeri-tagság) csak sejt egy kevéskét a materializmusból, de még távol áll attól, hogy szocialista tudata legyen. S hogy minél nehezebben legyen, azért fáradhatatlanul buzgólkodnak a különféle kalózrádiók. Persze, ezek egyike sem tanácsolja a fiataloknak, hogy betörés árán jussanak pénzhez, hogy nőkkel erőszakoskodjanak. „Csak” azt sugározzák únos-úntalan, hogy a Nyugaton minden ragyogó, a szocialista táborban minden keserves. A hátrányos hatások hamar összegeződnek; a világgal épphogy ismerkedő, meggyőződés, cél nélkül lézengő fiatalok képtelenek másutt jól érezni magukat, mint a „börtön előszobájában”: a galeriban. Azért „előszobájában”, mert a galeri nem feltétlenül bűnöző, de a bűnözés számára igen kedvező csoportosulás. Óriási a galerik társadalmi veszélyessége. 1964-től 1967-ig bezárólag hazánkban évi átlagban 163 galerit számoltak fel; — ezek tagjaira összesen 3460 bűncselekmény-elkövetés bizonyult rá. Tapasztalati, marxista ideológiai meggondolások alapján már korábban előre látott tény, hogy — hosszú távon — mind a felnőtt-, mind a fiatalkori bűnözés csökken a szocialista társadalmakban. E javulás a szocializmus objektív törvényszerűsége. Prognosztikus megállapításokkal próbálkozni messzire vezetne. Többet ígér, ha néhány mondatban még azzal foglalkozunk, mit tehet a társadalom a galerik kialakulása ellen, illetve felszámolása érdekében. Sem az egyik, sem a másik nem kizárólag rendőri feladat. Nyitott szemmel kell járni, ez a kezdet. Nem lehet nem észrevenni napról napra, hétről hétre céltalanul együtt ődöngő fiatalokat. A galerik gyülekezőhelye, szokásos körútja éppúgy állandósul, mint — sértő szándék nélkül szólva — a vadaké az erdőben. A galerik többsége jelvényt, nevet választ magának, s hivalkodik vele. AZ észrevételt megkönv- nyíti, hogy a galerik 60—70 százaléka szervezett. A gale- risták több mint harmada egymáshoz nagyon hasonló módon tetovált. Ehhez csak egyetlen kérdést: elképzelhető, hogy sem otthon, sem a munkahelyen nem tűnik fel a friss teto- váció? . . . A munkahelyi, közvetlen ve- zetők felelősségére nem csupán az figyelmeztet, hogy — mint említettük —, a galeri-tagok fele csonka családban él, s így sajnálatosan nélkülözni kénytelen a meleg otthon nevelő hatását. Figyelmeztet az is, hogy a galeri-tagok úgyszólván kivétel nélkül vándormadarak; — ez kiált a munkakönyvből, de ezt a kiáltást meg kell hallani ... A galeriban elfogadott, gyakran írott szabályok, viselkedési formák olyan nézetrendszerbe ötvöződnek, amelyre még az ebédszüneti beszélgetések, megjegyzések alapján is fel kell figyelni. A társadalom nem esélytelen galeri-ellenes küzdelmében. Társadalmunk igen nagy erőfölényben van a galerik fölött. Számban is, szervezettségben is; és ami ennek alapja: politikailag. A marxizmus—leniniz- mus fényében látja az okokat, látja a kivezető utat, — míg a galerik kivétel nélkül eszmei nincstelenségben, vagy zűrzavaros ideológiák homályában bolyonganak. BORVARÖ ZOLTÁN Befejeződött az 1970-es év egyik népgazdasági szempontból is jelentős növényvédelmi programja, az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés. A kártevő IT. nemzedéke különösen komoly erőpróbát jelentett a megyei, járási és községi tanácsok vb. szakigazgatási szervei, a mezőgazdasági termelőüzemek és a kiskerttulajdonosok számára egyaránt. A növényvédelmi állomás által — a kártevő fejlődési stádiumának függvényében — meghatározott, kötelező, általános, egyidőben végrehajtandó védekezés idején az ösz- szesen fertőzött 32 ezer kataszt- rális hold területből 22 ezer katasztrális hold levédése történt meg a földtulajdonosok, illetve földhasználók saját eszközeivel. A fertőzött terület 30 százalékán, ahol nem hajtották végre a védekezést, szükség volt a határidő (augusztus 30.) lejárta után a közérdekű védekezés elrendelésére. A közérdekű védekezés célja a fertőzés felszámolása olyan területeken, ahol az előírt időben nem védekeztek és így fertőzési gócok fennmaradásával veszélyeztetik az egészséges vagy már védelemben részesített növényeket. A közérdekű védekezés költségei mindig a védekezést elmulasztó egyént vagy intézményt terhelik. A megye ezen területein a fertőzés megszüntetésére 60 nagyüzemi növényvédelmi gép került kirendelésre, de ebből csak 42 gép igénybevétele vált szükségessé. A közérdekű védekezés kivitelezésében részt vett még négy áíész, illetve községi tanácsi brigád, valamint a KPM útvonalain egy növényvédelmi repülőgép. Ezek a gépek 6867 katasztrális hold területen végeztek közérdekű védekezést, ezenkívül a közterületek (park, iskola, laktanya, kórházudvar, piac stb.) levédésében is közreműködtek. A növényvédő állomás az amerikai fehér szövőlepke első megjelenésétől kezdve az állami védekezési kötelezettségét teljesítette. A kártevő II. nemzedékének lárvái ellen a megyében összesen 34 680 katasztrális hold területen történt védekezés, ami azt jelenti, hogy valamennyi terület egyszer levédésre került. Annak ellenére, hogy a fenti számok azt bizonyítják, hogy minden fertőzött területet legalább egyszer levédtek, az ismételt felszólítások ellenére is akadtak termelők, akik a védekezést elmulasztották. Ezért — tekintettel az amerikai fehér szövőlepke karantén voltára — a megyei növényvédelmi főfelügyelő kénytelen volt 17 esetben ideiglenes növényegészségügyi zárlatot elrendelni azokra a helyekre, melyek az exportszállítást leginkább veszélyeztették. és indokolt esetekben szabálysértési eljárások soron kívüli lefolytatása is szükségessé vált. A védekezések helyi megszervezésében és a permete - zési munkák ellenőrzésében több községi tanács vb szak- igazgatási szerv igen jó hozzáállást tanúsított, így például a paksi járás területéről: Dunaszentgyörgy, Bölcske, Németkér, a bonyhádi járás területéről: Bonyhád, Tévéi, Kakasd, a többi járásból Szedres, Szakcs, Tamási, Nagykónyi. Igen nehezen indult be a védekezés viszont Pincehely, Szakály, Bogyiszló, Paks, öcsény, Medina községekben. A KPM a védekezési munkákat a károsító I. nemzedék ellen példamutatóan szervezte és hajtotta végre, ugyanakkor a II. nemzedék ellen a permezetést valamennyi területen megkésve, az általános védekezésre meghatározott idő végén kezdte meg, ami hátrányosan befolyásolta a munka eredményességét. A védekezés zavartalan lebonyolításához a szükséges növényvédő szereket az AGROKER Vállalat, a Népbolt és az áfész kijelölt boltjai kellő időben és mennyiségben biztosították. Dicséret illeti azokat a mezőgazdasági termelőüzemeket is. melyek a közérdekű védekezés végrehajtásához növényvédő gépeiket kezelőszemélyzettel együtt időben biztosították. Minden nehézséget leszámítva, az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezési program eredményesen megoldottnak tekinthető, mivel valamennyi kiemelt helyet (vasútállomások, exportberakóhelyek, főútvonalak stb.) sikerült — az igen erős fertőzés ellenére — a kártevő-*- tői mentesíteni. Az amerikai fehér szövőlepke kártételére minden évben kell számítani és az elmúlt két év tapasztalata álapján a kártevő jelentősége még fokozódott. Ez a tény a jövőben is igényli az idei évhez hasonló vagy talán még jobb együttműködést a tanácsi szakigazgatási szervek, a mezőgazdasági termelőüzemek és a kiskerttulajdonosok között. Molnár Agnes mezőgazdasági mérnök. Tolna megyei Növényvédő Állomás, Fácánkert Egy űrszonda két bolygóra Hét különböző kísérletet végez az a Mariner űrszonda, amelyik 1974.-ben fog a Vénusz és a Merkur körül repülni. Az űrszondát 1973. őszén indítják és először 3300 mérföldnyire közelíti meg a Vénuszt. A Vénuszt elhagyva, egyedül a gravitáció által irányítva, egy hónappal később a Merkúrhoz érkezik, 625 mérföldes határon belül közelítve meg a bolygót. Hasonló vizsgálatra aztán egészen 1982-ig nem nyílik lehetőség. Az űrszonda televíziós képeket fog készíteni a Vénuszról és a Merkúrról. A • Vénusznál egyik fő feladata azoknak az ,.ultraibolya felhőknek” a v'.zsgá- lata, amelyek a normál optikai teleszkópok segítségével nem vizsgálhatók, s amelyek 5 naponként cirkulálnak a bolygo körül. A Merkúrnak elsősorban a felszínét, domborzati viszonyait, krátereit akarják tanulmányozni. Sok egyéb mellett a mágneses térrel és a szoláris részecskékkel kapcsolatban is végez majd mérést. az űrszonda. Népújság J 1970. október 8. ■mm fP7é / ffW¥/ qt/éft tűiméi w/m/ rrx/Mnyf"/ itw/" vándor a /okxyffQ m-éf A uvMg rrmr/tvk'r.o '(*s éym mc 5 tjfrm m/ o *,(/n oag ff. * &/obó/ WtétégtS.fúgy qs ceífMfff ?yfm(w/f4r/ ne csők ífmkó fwnm fitfM'tít k/f r, '>/ás ntßif/t/k fMit-/ kivnoífok r/y//y >7<r?) rfrk/o/wfr/yoA egtkj-uhjvf Ili A tolnai textilgyár faliújságján láttuk. Foto: Gottvald
