Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

Alkotó tevékenység a párttaggyííléseltcn Interjú Tóth Józseffel. a megyei pártbizottság osztályvezetőjével A lig egy hete fejeződtek be a döntések megvalósulásának kö­zegében dolgozó kommunisták szervezeteinek szeptemberi taggyűlései. Az ország legfontosabb eseményére való ké­szülődés megyeszerte több mint 10 ezer párttag körében keltett élénkséget és pezsdülést. Igazolja ezt, bárhol jártunk, mindenütt a kongresszusi tézisek visszhangja, az ahhoz kap­csolódó javaslatok gyűrűztek a közvéleményben. Az indítványok sokasága és sokrétűsége, a taggyűlések befe­jezte óta eltelt idő rövidsége miatt sem kérhetünk teljes részle­tességű értékelést, csupán vázlatosat. Amikor, kérdéseinkkel tar­solyunkban felkerestük Tóth József elvtársat, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét, ö is előrebocsájtoiía, hogy az alapszer­vezetek kongresszusi készülődésének csak néhány főbb tapasz­talataira, a tisztújítás főbb momentumainak értékelésére szo­rítkozhatunk. — Korábban gyakran fenyege­tett. az a veszély, hogy „befe­lé fordulunk” a kongresszusok előtt. Mintha ez alkalommal el­kerültük volna. . . Mi a véle­ménye erről Tóth elvtársnak? tagság. Néhány helytől elte­kintve sikerült elérni, a kom­munisták a párt politikájának aktív alakítóivá váltak. szusi dokumentumokat, alap­jában egyetértett a , bennük foglaltakkal, sok jó javaslatot tett. Alkotó módon, kellő érettséggel, tettrekészen, élet- tapasztalattal, magasabb fel- készültséggel reagáltak — ezt bizonyítják a hozzászólások. Címszavakkal, utalásokkal folytatom. Helyeselték a ru­galmas, céltudatos külpoliti­kát, kifejezték bizalmukat, hogy a társadalom továbbfej­lesztését szolgálják az alapel­vek. Legtöbben a gazdasági építőmunkával, a szociálpoli­tikai résszel és az életszínvo­nal-emeléssel foglalkozó feje­zetekhez szóltak, viszont az ideológiai, a hibás nézetek el­leni harc kissé háttérbe szo­rult. Azt várják a kongresszus­tól, hogy az eddig folytatott politikai irányvonalat hagyja jóvá, és több kérdésben hatá­rozottabb előrelépéshez vezes­sen. — Sok jogos, egészséges tü­relmetlenséget tartalmaznak a kritikai megjegyzések és ja­vaslatok. Bírálják a hátráltató jelenségeket, ellenük határo­zottabb és következetesebb fel­lépést sürgetnek. Segítik és igénylik a jó elvek, a törvé­nyek, a párthatározatok követ­kezetesebb számonkérését. Egyetértettek a harmadik öt­éves tervről adott értékelés­sel, és a negyedik ötéves terv célkitűzéseivel. E témában a többség jobb üzemi és munka- szervezést követelt, sokat fog­lalkoztak a hiányos anyagellá­tással, a bérezéssel, az anyagi ösztönzéssel, a munkafegye­lemmel, a helyes munkaerő­gazdálkodással, az árak alaku­lásával. A helyi vezetés, a ká­dermunka fogyatékosságainak bírálata mellett erősödött az országos szervek irányító mun­kájával szemben támasztott, a hatékonyabb irányítást elváró igény. A tsz-pártszervezetek többségében a szociális ellá­tottság ipari szintre emelését. illetve annak megközelítését sürgették, kifogásolták a falu kommunális, egészségügyi és kulturális elmaradását. — Megalapozatlan igények? — Irreális, vágyálmaidnak tűnő, megalapozatlan igény­nyel is találkoztunk a sok jo­gos javaslat mellett. Néhányat közülük. Százszázalékos táp­pénz, 40 órás munkahét, a fel­halmozási alap mérséklése a fogyasztás javára, és hason­lók. A túlzásokkal szemben nem mindig kapott teret a mértéktartás. Ezek a javaslat- tevők figyelmen kívül hagy­ták, hogy a társadalom csu­pán anyagi javainak gyarapo­dásával tud tagjainak többet adni. és a juttatások további bővítésének meg kell teremte­ni anyagi alapjait. — Mi lesz a javaslatok sorsa. Tóth elvtárs? — Félreértés ne essék, ha hangzottak is el irreális kö­vetelések. összességében a ja­vaslatok többsége megokolt, helytálló. Visszatérést igé­nyelnek. erre kötelez a párt­demokrácia is. Ha megvaló­sítható, ha nem, valamennyiük gondos megvizsgálása után ál­lást foglalnak a párt válasz­tott testületéi, összegezik, mi­vel értenek egyet, mit és mi­ért helytelenítenek. Tisztázni kell azt is, miben jár el az alapszervezet, miben kell vál­toztatni a gazdasági vezető­nek, vagy esetleg állami szerv­nek. A X. kongresszus után mindenütt a határozatnak megfelelően pontosítják saját munkaprogramjukat, és visz- sza térnek a párttagok által tett észrevételek, javaslatok elintézésére, erről tájékoztat­ják őket. — -Végül arra kérem, ejisen néhány szót az r lapszervezeti tisztújításról. Gondolok az ak­tív szavazásra, a frissítésre, az új erőkre, volt-e kettős, vagy többes jelölés? És akik kima­radtak. ..? — Felelősségteli munkát vé­geztek a jelölő bizottságok, megbízatásuk szerint beszéltek a párttagsággal és az alkai-. másságot szem előtt tartva, a többség akarta alapján tettek javaslatot. Megértette a párt­tagság, mi az aktív szavazás, abban a pártdemokrácia to-' vábbi szélesítését látta és meg­fontoltan, körültekintően mér­legelt, amikor szavazott. Me­gyénkben a 451 titkár és 1473 vezetőségi tag titkos választá­sát megelőzően több taggyű­lésen éltek .a kettős titkárjelö­léssel, és a vezetőségi létszám­nál több jelölt indításának jo­gával. Előbbiek jegyében tény­legesen választottak, s olyan kommunisták kerültek az alapszervezetek élére, akik ér­tik a párt politikáját, és ké­pesek a mozgósításra, az egy­re nagyobb feladatok megvaló­sítására. A lisztúiítás során sok új, fiatal erő került az alapszervezeti és csúcsvezető­ségekbe, helyet kaptak a két­kezi dolgozók, a fiatalok, ,á nők legjobbjai. Az alkalmasak közül a legmegfelelőbbeket vá­lasztották meg. Amikor a most meg nem választott elvtársak­nak köszönetét mondunk az eddig kifejtett áldozatos több­letmunkáért, bízunk abban, hogy továbbra is hozzásegítik az új vezetőségeket a rájuk háruló feladatok teljesítéséhez, — Nincs még vége a kong­resszusi előkészületeknek. De még több vár Tolna megye párttagságára a X. kongresz- szust követő új szakaszban, amikor a szorgalmas hétköz­napokban valóra kell váltani a kitűzött célokat. — fejezte be válaszait Tóth József elvtárs. — Köszönjük a közjóra for­dítható tapasztalatokat, a . sok munka közepette adott gyors tájékoztatást. SOMI BENJAMINNÉ — Helytálló a meglátás, va­lóban nem szűkült le most a párt belső ügyére az előkészí­tés. A kongresszust megelőző dokumentumok a közvélemény széles körű aktivitását váltot­ták ki. s ugyanakkor kedve­zően sok szó esett a pártélet-, ről, a párt alaptörvényéről is. Központi szerepet kapott a taggyűléseken az ország, a megye, a szűkebb pátria po­litikai, gazdasági, társadalmi- fejlesztése. Mindezekhez hoz­zájárul a kongresszusi doku­mentumok -széles, skálájú gon­dolatgazdagsága, a párttagság érettséggel párosult önálló gon­dolkodásmódja, és az egész­séges közvélemény. — Két. hónapnál erctőtt fog­lalkoztunk azzal, hogy- ezúttal két taggyűlésen, két ütemben készülnek elő > az alapszerveze­tek. Mennyire vált be, előbbiek mennyiben szolgálták az akkor ismertetett célt? — Egyértelműen bizonyítják a tapasztalatok, hogy elvárás szerint bevált a kétüteműség. Ismeretes, hogy az augusztusi taggyűléseket a vezetőségvá­lasztás óta végzett helyi mun­ka megtárgyalásának szentel­hették, míg a szeptemberiek az irányelvek, a szervezeti szabályzat tervezetének a megvitatását, véleménycserét és a vezetőségek újjáválasztá» sát szolgálták. A napirendek i ly - módon 1 való szétválasztása' lehetővé tette, hogy a célnak megfelelően, gondosabban fel­készülhessenek a vezétőségek, több lehetősége legyén a tag­ságnak, s így részt vehessen a helyi, valamint az országos politika kialakításában. Nem elég ismerni és elfogadni az irányelveket, hanem azt igé­nyelte a párt, hogy mondjon véleményt, tegyen javaslatot a — Kérem, részletezze ezt kis­sé. Milyennek tekinthetők a ve­zetőségek vitaindítói, és ménny- nyire volt aktív a párttagság? — A szeptemberi taggyűlé­seket megelőzték a pártcsoport- ülések és a kisebb kollektívák kötetlen vitái. Az ott elhang­zott észrevételeket, javaslato­kat mérlegelték a pártvezető­ségek és a taggyűlések Vita­indítóiba- be is építették azo­kat. A vitaindítók többségét — néhány kivételtől eltekint­ve — jónak tartjuk, nem má­solták, hanem mozgósító mó­don magyarázták a téziseket. Kiegészítették azzal, hogy mit kell tenni saját területükön az irányelvekben rögzítettek meg­valósulásához, és mit -kell or­szágos szinten javítani. Jó po­litikai légkörben zajlottak le a taggyűlések, valóban munka- értekezletekké váltak, jellem­ző volt a higgadtság, a párt­egység erősítésének törekvése. A kommunisták aktivitását jelzi, hogy a szeptemberi tag­gyűléseken jelen volt a párt­tagság közel kilencven száza­léka, és a résztvevők egyne­gyede hozzászólt. Örvendetes, hogy a 2192 felszólalónak csaknem fele • fizikai munkás. Ha a taggyűlésekhez hozzá­vesszük a pártcsoportok ösz- szejöveteleinek felszólalóit, összességében megyénk párt­tagságának mintegy negyven százaléka mondott, .véleményt.. Ezek az adatok is igazolják., hogy Tolna megye párttagsága jól fogadta az országos politi­kához kapcsolódó' vélemény- nyilvánítás lehetőségét és élt is vele. — Mit helyeseltek, és milyen igényt támasztottak a nemegy­szer heves kritikai megjegyzések során? — Megyénk párttagsága he­lyesléssel fogadta a kongresz­Novemher 2-án: Az egészségügyi középkáde­rek — ápolónők, gondozó­nők, asszisztensek — számá­ra minden évben nagygyűlé­seket szervez az egészségügyi dolgozók szakszervezetének középkáder-szakcsoportja. A nagygyűlés az évek során olyan fórumnak, továbbkép­zési és tapasztalatszerzési le­hetőségnek bizonyult, hogy néhány éve nem egy, hanem évi két nagygyűlést is ren­deznek. Ez év tavaszán a gyermek­ápolónők és gyermekgondozó­nők már megtartották nagy­gyűlésüket, most — novem­ber 2-án az egészségügy más területén dolgoz.ó középkáde­rek tartanak nagygyűlést. Miért népszerű a tovább­képzésnek ez a fóruma? Azért, mert az új ismeretek meg­szerzése mellett — ez a nagy­gyűlés fő feladata — a ta­pasztalatcserére is lehetőséget biztosít. A megye területén dolgozó ápolónők, asszisztensek min­egészségügyi középkáderek nagygyűlése Szekszárdon den nagygyűlésre maguk ha­tározzák meg a témát, amiről hallani szeretnének. Ez évben az iatrogén infektió téma­körére esett a választás. Az iatrogén infektió idegen bak­tériumok, vírusok fertőzését jelenti. Néhány' évvel koráb­ban már napirendre tűzte a nagygyűlés ezt a témát, s hogy ismét erről szeretnének előadást hallani az egészség­ügy dolgozói, annak számos oka van. Az- elsőrendű ok: nem elég fejlett a kialakult higiéniaszemlélet. Az iatrogén infektió téma­körének úttörője napjainkban dr. Losonca György profesz- szor. A novemberi nagy­gyűlés egyik előadójául őt hívták meg. Számos egyéb témajavaslat is elhangzott, sok dologról szeretnének hal­lani a nagygyűlés résztvevői. Előadás hangzik el még „Or­vos, beteg, nővér” címmel a munkahelyi légkörről, „Leg­újabb diabetika” címmel a korszerű diétás étkeztetésről. Dr. Gesztesi Tamás főorvos beszél az intenzív terápiás osztályok legfontosabb felada­tairól. Az előadások mellett van a megye egészségügyi dol­gozóinak interpellációs lehe­tősége is. Munkahelyük gond­jairól, kisebb-nagyobb prob­lémákról beszélhetnek a nagy­gyűlés nyilvánossága előtt. Ezzel az alkalommal élnek is, a résztvevők. A korábbi évek tapasztalata ugyanis az, hogy számos olyan probléma kerül, itt felszínre, amiről a megye különböző területein dolgozók nem tudtak, vagy nem is­merték a megoldás lehetősé­geit. Az egészségügyi dogozók középkáder-szakcsoport j ának novemberi értekezletét érthe­tően nagy várakozás előzi meg. Több mint 200 részt­vevőt várnak az egészségügy csaknem valamennyi ’ terüle­téről. Épülő tartályok a szegedi oiajmezőn A szegedi szénhidrogén-medencében egymás után épülnek a gázüzem tartályai. A Győri Vagon- és Gépgyár dolgozói és jugoszláv szakmunkások szerelik az egyenként négyszáz köbméteres tartályokat, illetve a csővezetékeket. (MTI foto — Tóth Béla felv — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents