Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 236. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1970. október 8. Elutazott hazánkból Y. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke Az indiai elnök átadta a nemzetközi gyermekrajz-páIvázat magyar nyerteseinek díját V. V. Giri, az Indiai Köz­társaság elnöke szerdán dél­előtt az indiai nagykövetségen átadta a díjakat a Shankar nemzetközi gyermekrajz-pá- lyázat magyar nyerteseinek. Az ünnepségen jelen volt dr. Orbán László, a művelődési miniszter első helyettese, Sar­lós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának el­nöke, dr. Pesta László, a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek elnökhelyettese. C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagy­követe üdvözölte a megjelen­teket, majd elmondotta, hogy Új-Delhiben 1949. óta éven­ként megrendezik a Shankar nemzetközi gyermekművészeti kiállítást és versenyt. Az elsőn csupán India különböző álla­maiból vettek részt 16 éven aluli gyermekek, 1950. óta vi­szont a verseny nemzetközi PS jellegű. Az első esztendő 6 ezer pályamunkájával szem­ben tavaly 189 ezer került ér­tékelésre 90 országból. V. V. Giri a díjak átadása­kor örömét fejezte ki, hogy el­látogathatott Magyarországra. Hangsúlyozta, hogy a két or­szág a nemzetközi kérdések egész sorában azonos nézeteket vall, s India nagyra értékeli a barátságot Magyarországgal, amely a két nép érdekeit, s egyben a világbékét is szolgál­ja. t A köztársasági elnök arany­érmét ezúttal másodszor kap­ta magyar kislány: Madarász Ildikó, Hajdúnánásról, „Nővé­rek” című festményéért. Húga, Madarász Gyöngyi a 22 Nehru- aranyérem egyikét nyerte el. Rajtuk kívül nyolc további magyar gyermek részesült korcsoportjában különdíjban. hogy szoros együttműködést alakítottunk ki gazdasági, ke­reskedelmi és kulturális terü­leten, s tudományos és tech­nikai vonatkozásban is hasz­nosak kapcsolataink, — mon­dotta, majd hangsúlyozta: — Nagyon hasznosak voltak számomra azok a megbeszélé­sek, amelyeket kétoldalú kap­csolatunkról, valamint a fon­tos nemzetközi kérdésekről folytattunk. Különös megelé­gedéssel tölt el, hogy hasonló véleményen vagyunk a nem­zetközi kérdések megítélésében Ezután Losonczi Pál mon­dott búcsúbeszédet. Kedves indiai vendégeink! — Ügy gondolom, a rendel­kezésünkre álló, viszonylag rö­vid idő alatt, is sikerült átte­kinteni a két országot egyaránt érintő és érdeklő, jövőbeni Varahagiri Venkata Giri, az Indiai Köztársaság elnöke fe­lesége kíséretében a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének vendégeként 1970. október 4—7. között hi­vatalos látogatást tett Magyar- országon. A kiadott közle­mény szerint a felek öröm­mel állapították meg, hogy az együttműködésnek további nagy lehetőségei vannak, töb­bek között ipari, tudományos és kulturális téren és a meg­lévő kapcsolatok erősítése India és Magyarország népei­nek érdekében áll. A nemzetközi helyzetről folytatott véleméhycsere az összes közös érdeklődésre szá­mot tartó kérdést felölelte. A két fél megelégedéssel álla­pította meg, hogy nézeteik hasonlóak, vagy közel állnak egymáshoz. India és a Ma­gyar Népköztársaság külpoli­tikájának egyik fontos ténye­zője a szembenállás a gyar­mati rendszerrel, a fajgyűlö­lettel és a nemzetéknek más nemzetek által történő ki­zsákmányolásával. Indokína vonatkozásában a két fél aggodalmát fejezte ki, a háborúnak ebben a körzet­ben való folytatódása miatt és azért, hogy ezt a közel­múltban kiterjesztették Kam­bodzsára is. A közel-keleti kérdést ille­tően a felek meggyőződése, hogy a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határo­zatának mielőbbi végrehajtá­sa a legjobb módja az ag­resszió megszüntetésének. A magyar fél nagyrabecsü­léssel nyilatkozott az indiai kormány békepolitikájáról és el nem kötelezettségi politi­kájáról, amely előmozdítja a nemzetek közötti megbéké­lést és a békés együttműkö­dést. Az indiai fél nagyra be­csüli a Magyar Népköztársa­együttműködésünket bővítő kérdések széles körét. Megbeszéléseinken kellő fi­gyelmet fordítottunk a nem­zetközi élet legidőszerűbb, leg­égetőbb problémáira. Megelé­gedéssel állapíthatjuk meg, hogy a világhelyzet megítélé­sében, a békét veszélyeztető konfliktusok megvilágításában, a békére és biztonságra irá­nyuló tennivalók értékelésében nézeteink azonosak, vagy igen közel állnak egymáshoz, — mondotta Losonczi Pál. Az indiai vendégek szívélyes búcsút vettek a megjelent ma­gyar közéleti személyiségektől, a diplomáciai testület képvise­lőitől, valamint az indiai ko­lónia tagjaitól. A díszegység díszmenete után úttörők virág­csokrokat nyújtottak át az in­diai államelnöknek és a kísére­tében levő személyiségeknek. ság kormányának a népek kö­zötti béke és barátság ápo­lása érdekében kifejtett te­vékenységét és a nemzetközi feszültség csökkentéséhez tör­ténő hozzájárulást. A felek üdvözölték a Szov­jetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság között létre­jött szerződést. A Magyar Népköztársaság Főnöki Tanácsának elnöke nagy örömmel üdvözölte az Indiai Köztársaság elnökének magyarországi látogatását. A látogatás fokozta a kölcsönös megértést és barátságot, ami mind India, mind Magyaror­szág javát, mind pedig a nemzetközi béke ügyét szol­gálja. A magyar parlamenti küldöttség Gdanskban A hivatalos, baráti látogatá­son Lengyelországban tartóz­kodó magyar parlamenti kül­döttség, Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, az ország- gyűlés elnöke vezetésével szerdán reggel Varsóból külön- repülőgépen Gdanskba utazott. Gdansk, s a vele összeépült Gdynia és Sopot, — amit a lengyelek „háromvárosnak” emlegetnek —, Balti tenger­part legjelentősebb lengyel ki­kötő. és ipari központja. A mintegy 600 ezer lakosú „há- romváros” legfontosabb ipari üzeme a „Párizsi kommün” hajógyár, ide látogatott el, s találkozott a vállalat vezetői­vel és aktívájával a magyar küldöttség. A delegáció, a helyi vezetők kíséretében, egy parti motoros fedélzetén végigjárta a gdanski kikötőt, majd a Westerplatte- félszigetre ment. A két világ­háború közti években lengyel katonai támaszpont és hadi­anyagraktár volt ezen a he­lyen, s 1939 szeptember 1-én, hajnali 4 óra 45 perckor a „Schleswig Holstein” hitle­rista csatahajónak a ' támasz­pontra nyitott ágyútüze jelen­tette a második világháború kezdetét. A helyőrség 182 ka­tonája és tisztje egy héten át állta a százszoros túlerőben lé­vő ellenség rohamait. Kállai Gyula a küldöttség nevében koszorút helyezett el a Westerplatte hőseinek em­lékművén. Előkészületek a ,„Fegyver barátság w gyakorlatra A Német Demokratikus Köz­társaság területén. „Fegyver­barátság” fedőnéven sorra kerülő közös hadgyakorlaton részt vevő csapatok már ja­vában folytatják az előkészü­leteket a rájuk váró feladatok végrehajtására. Szerdán délután az újság­íróknak alkalmuk volt részt venni egy olyan, közös előké­szítő együttműködési gyakorla­ton, amelyet magyar és szovjet alakulatok tartottak, — repü­lők, valamint gépesített egysé­gek közreműködésével, magas­rangú szovjet, magyar és NDK. beli katonai vezetők jelenlété­ben. A következő napokban foly­tatják a Varsói Szerződés tag­államainak csapatai előkészü­leteiket a nagyszabású közös hadgyakorlatra, amelyet Karl- Heinz Hoffmann hadsereg­tábornok, az NDK nemzetvé­delmi minisztere vezet majd. Baráti búcsú. Szerdán délután elutazott hazánkból a vasárnap hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett V. V. Giri, az Indiai Köztársaság oinöke. Képünk a Ferihegyi repülőtéren készült Giri és ' asonCzi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnökének búcsúkézszorításáról. (Képtávírónkon érkezett.) Rendkívüli fuvarozási napok Minden nagy tehergépkocsival dolgoznak Az őszi szállítási igények teljesebb kielégítése érdekében a 11-es AKÖV igazgatója rendkívüli fuvarozási napokat ren­delt el. Szükség volt erre az intézkedésre, mert a fuvarozta­tók által felkínált árut most kell még célhoz juttatni, amíg az útviszonyok kedvezők, míg a cukorrépa tömeges szállítása nem kezdődött el. Október 10-én, 11-én lesz az első rendkívüli fuvarozási nap, E napokon minden öt tonnánál nagyobb teherbírású gépkocsit üzemeltetnek. Október 17-én és 18-án szintén a fuvaroztatók rendelkezésére állnak a nagy tehergépkocsik. Az AKÖV tegnap kezdte meg a szervezést a rendkívüli fuvarozási napokra. Úgy tervezik, hogy elsősorban a szerző­déses igényeket elégítik ki, azután pedig aki jelentkezik. Főleg építőanyagot kívánnak majd szállítani. Ennek érde­kében a tárolóhelyeken és a fogadó depóniáknál is meg­szervezik a munkát. A számítások szerint a négy rendkívüli szállítási napon annyi árut tudnak célhoz juttatni, hogy nem lesz különösebb fennakadás az év hátralévő részében, — amennyiben e kedvező szállítási ajánlatot a fuvaroztatók elfogadják. A rendkívüli szállítási napokon a szekszárdi, a bonyhá­di, a dunaföldvári, a paksi, a simontornyai, a tamási, a dombóvári, a hőgyészi, a bátaszéki és a tolnai AKÖV- házisokon tartanak szolgálatot. A fenti helyeken jelenthetik be igényeiket a fuvaroztatók, beszélhetik meg a szállítási program részleteik — pj — Magyar—indiai közlemény 17 O Lniiepélyes búcsúztatás A baráti indiai nép képvi­selőit ünnepélyesen búcsúztat­ták a Ferihegyi repülőtéren, amelyet magyar és indiai zászlók díszítettek. A búcsúz­tatásra megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és fe­lesége, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Nagy Józsefné könnyűipari minisz­ter, Vályi Péter pénzügymi­niszter. A díszegység parancsnoka jelentést tett az indiai elnök­nek. Felcsendült a magyar és az indiai himnusz, s közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le az indiai államfő tiszteletére. V. V. Giri Losonczi Pál tár­saságában ellépett a díszegy­ség arcvonala előtt, köszöntöt­te a katonákat, majd búcsúbe­szédet mondott. — Népeink kapcsolata a rég­múlt időkbe nyúlik vissza, s az idők során megtanulták egymást megérteni és be­csülni. Nagy megelégedést je­lent kormányaink számára,

Next

/
Thumbnails
Contents