Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-07 / 235. szám
®$ÜÍA JWEÖTEt VILÁG PROLETÁRJAI EGYES ÖLJETEK i NÉPÚJSÁG | A MAGYAR SZOCIALISTA MPHKASPABT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS R MEGYEI TANÁCS LApÜTI XX. évfolyam, 235. szám ARA: 80 FILLER Szerda, 1970, október 7. V. V. Giri látogatása Székesfehérvárott és Balatoniüreden V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke és kísérete kedden felkereste a székesfehérvári Videoton Villamossági Rádió- és Televíziógyárat és ellátogatott Balatonfüredre. Az útra elkísérte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság indiai nagykövete. A Videotonban dr. Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, dr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, dr. Tillinger István, a Székesfehérvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Méhes Lajos, a Vasas Szakszervezet főtitkára és a gyár vezetői fogadták a vendégeket. Panp István vezérigazgató rövid tájékoztatót tartott a gyár munkájáról és terveiről. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására kedden hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Georges Pompidou francia elnök feleségével. Az elnökkel együtt Moszkvába érkezett Maurice Schumann külügyminiszter és több más személyiség. A vnukovói repülőtéren Leo- nyid Brezsnyev, Nyikolaj Pod- gornij, Alekszej Koszigin, Dmitrij Poljanszkij és más hivatalos személyiségek fogadták a magas rangú vendéget. A repülőtéri fogadtatás után Georges Pompidou és kísérete csukott fekete gépkocsin, mo- tofos rendőr díszkísérettel szálláshelyére, a Kremlbe hajtatott. A Vnukovóról a szovjet főváros szívébe vezető 20 perces útvonalon százezrek köszöntötték lelkesen Franciaország államfőjét. A tömeg transzparenseken éltette a szovjet—francia együttműködést, Georges Pompidout, a baráti francia állam vehetőjét, valamint az európai biztonság eszméjét. A francia köztársasági elnök röviddel Moszkvába érkezése után megkoszorúzta az - Ismeretlen katona sírját. A Nagy Kreml palota Katalin-termében a hosszú 1- gyalóasztalnál Leonvíd "r nyev, Nyikolaj Podgorm'í. Alekszej Koszigin és má' szovjet vezető személyiség''' foglalnak helyet. Leonvid A többi között elmondta, hogy évente mintegy negyedmillió televíziót és rádiót gyártanak, 30 országgal vannak kereskedelmi kapcsolatban és termékeik csaknem 40 százalékát külföldön értékesítik. Terveikről szólva megemlítette, hogy foglalkoznak számítástechnikai gépek gyártásának gondolatával is. Szakolezai Erzsébet, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára a szakszervezet tevékenységét ismertette. A vendégek a bemutató- teremben megtekintették a Videoton gyár termékeit, majd a végszereidét keresték fel. V. V. Giri. elismeréssel nyilatkozott a látottakról, a világszerte népszerűvé vált Video- t.on-televíziókészülékekről. Az elektronikus számítógépekkel kapcsolatban megjegyezte: olyan országban, mint Maevar- ország. ahol a lakosság száma nem növekszik nagy arányokBrezsnyevvel szemben Pompidou elnök ül, mellette Maurice Schumann külügyminiszter és az elnöki kíséret más tagjai. A két ország vezetőinek megbeszélései felölelik a szovjet—francia együttműködés témakörét, valamint a nemzetközi helyzet egészét. A nemzetközi élet egyik fontos eseménye Pompidou ban, ugyanakkor a népgazdaság egyre újabb munkáskezeket igényel: a számítástechnika alkalmazása jelentős tényezője lehet a további fejlődésnek. Az elnök a tájékoztatókra válaszolva szólt az indiai szakszervezeti mozgalom harcának néhány tapasztalatáról, s ismertette az indiai ifjúsági mozgalom feladatait is. Balatonfüreden V. V. Giri a sétányon virágcsokorral díszítette a nagy hindu költő, Rabindranath Tagore szobrát, majd hársfát ültetett melléje, annak a két fának a közelében, amelyek Rabindranath Tagore, illetve dr. Zakir Husain, India elhunyt elnöke magyarországi látogatásának emlékét őrzik. V. V. Giri kegyelettel emlékezett hazája nagy költőjére, valamint elnök elődjére. a nép körében naffvra- becsült és szeretett dr. Zakir Husainra. (MTI) francia köztársasági elnök moszkvai utazása, s így érthető, ha a francia sajtó fokozott figyelmet fordít rá. Az Humanité vezércikket szentelt az elnök utazásának, s ebben megállapítja, hogy mindkét, ország érdekeinek megfelel a gazdasági és politikai együttműködés fejlesztése. Ez az együttműködés jelenleg még elmarad attól, amilyen lehetne és amilyennek lennie kellene, írja az Humanité. A lap ezután idézi annak a közvélemény-kutatásnak (Folytatás a 2. oldalon). Hogyan lehetne többet termelni? Miiként növelhető a minőség, a mennyiség? Ezekre a kérdésekre a gazdasági vezetők többsége kapásból válaszol: adjanak több pénzt, jobb, korszerűbb gépeket, több anyagot, s „azonnal sínen leszünk'’. Némi túlzással azt mondhatjuk, hogy a kívánság- listák korát éljük. Az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán az egyik képviselő meglepő könnyedséggel jelentette be milliós nagyságrendű igényét, azzal a magyarázattal, hogy pénzzel, forinttal minden otthoni gondjuk-bajuk egycsapás- ra megoldható. A kívánságlisták összeállítása és benyújtása Tolna megyében szintén gyakori. Nem múlik el olyan tanácskozás, nincs olyan rendezvény, ahol ne állna fel valaki, és ne mondaná el az igényüket. Kell ennyi és ennyi forint, kell ennyi és ennyi gép, anyag, berendezés és akkor majd a kívánalmaknak, a korszerűségnek megfelelően termelünk. Nem vitatjuk a sokszor pontokba foglalt, precízen megfogalmazott kérdések, követelések jogosságát, hiszen egy minden szempontból optimális, ideális állapotot elképzelve, eszményi körülményeket igényelve, csakugyan jobban mennének a dolgok. De! S ez a „de” nem csupán a szokvány fordulat kedvéért kívánkozik ide, hanem a valóságos helyzetmegítélés miatt. Számos példa bizonyítja ugyanis, hogy a gépek, a berendezések korszerűsítése még nem minden. Sőt, egyáltalán nem ez a legtöbb. Hiába a pénz, ha a helyi lehetőségek jobb kiaknázásáról megfeledkezünk, ha a helyi erőforrások maradéktalan kihasználását elmulasztjuk. Vegyük csak a mezőgazdaságban az állat- tenyésztés helyzetét. Nyilvánvaló, hogy a korszerű, zárt rendszerű állattenyésztési telepek minőségi változást eredményezhetnék. De csak akkor, és kizárólag ott, ahol a tudomány és az emberi szorgalom teljes bevetésével, valóban kénesek növelni a tejtermelést, a hizlalásnál valóban képesek csökkenteni az egy kilogramm- hús előállításához szükséges takarmánymennyiségeket és így tovább, és így tovább. A korszerű állattenyésztési telep ehhez a lehetőségedet valóban megadja, de minden további nélkül nem biztosítja. S van ennek a kérdésnek egy másik oldala is: a hozamok növelésének nem kizárólagos feltétele a több tízmillió forintos beruházás, feltétele lehet a dolgozók szakmai képzettségének növelése, a lelkiismeretesebb munka, az okszerű takarmányozás. Más szóval, egy korszerű állattenyésztési telep építéséhez a pénzösszeget nem csupán állami hitelből lehet biztosítani, hanem a helyi lehetőségek jobb kiaknázásával is, legfeljebb a beruházás néhány évvel később kezdődik. A kívánságlisták benyújtói elfelejtik, hogy a népgazdaság erőforrásai végesek, az államkassza nem feneketlen pénzeszsák, s adni csak annyit lehet, amennyit mi ebbe a pénzeszsákba beleteszünk. Egyébként a forint semmi, ha nincs mögötte termék. Éppen ezért, a kívánságlisták benyújtása helyett sokkal célravezetőbb a helyi lehetőségeket áttekinteni és az azokban rejlő, csakugyan nagy tartalékokat maradéktalanul kiaknázni. Erre most bárki mondhatja, könnyű erről beszélni, a papír mindent elbír, de tessék meggyőző érveket felsorakoztatni arra nézve, hogy a helyi lehetőségek csakugyan korlátlanok. Nos, hivatkozzunk a Szekszárdi Faipari Vállalatra. Egy tudományos igényű felmérés a közelmúltban bebizonyította, hogy a Szekszárdi Faipari Vállalatnál a gépműhelyben a napi munkaidő kihasználása 60—65 százalékos volt. Mit jelent ez? Többet, mint hinnénk. Elsősorban egy helyzet, egy szinte általánosnak nevezhető állapot képtelenségét reprezentálja. Azt, hogy a szóban forgó vállalatnál a 8 órás munkaidőnek majdnem felét, elsősorban belső szervezetlenség miatt, kényszerű lógással töltötték a dolgozók. Hangsúlyozzuk. az emberek saját hibájukon kívül gazdálkodtak eny- nyire rosszul a munkaidejükkel, hónapok, talán évek óta. A napnál is világosabb, hogy ennél a vállalatnál mit jelent a helyi lehetőségek jobb kihasználása. S talán a faipari vállalat az egyetlen munkaidővel nagyvonalúan bánó gazdasági egység? Biztosra vehetjük, hogy nem. Abban azonban megint biztosra mehetünk, hogy ez a vállalat azon kevesek közé tartozik ma még, ahol felmérték belső tartalékaikat, s 1970-ben a termelést pénz- befektetés, beruházás nélkül növelik 4 millió forinttal. Nagyon elgondolkodtató a kezdeményezésük, hisz láttatja, hogy nemcsak a forint, lehet „orvosság”. Félreértés ne essék. A valós gondok feltárása, a helyileg megoldhatatlan termelési kérdések tolmácsolása nem azonos a kívánságlistával. Az eddiginél egyenletesebb, biztons-'eo- sabb termelési feltételekről szólva, a gazdasági vezetők okkal és ioggal hivatkoznak a pépek, a berendezések állapotára. Hozzátehetjük! elavu't állapotára, A termelőüzemekben gyakran mutatnak olyan géneket, berendezéseket, amelyek a technika mai' szintjéhez, a minőségi és a mennyiségi követelményekhez viszonyítva bizony matuzsálemi korúak. Ismeretes az is, hogy Tolna megye közös gazdaságainak a gépparkja elöregedett, a traktorok javítása szinte eszi a pénzt. Ezek mind- mind valós gondok, lehetetlen róluk hallgatni, vagy felettük szemet hunyni. Valóság azonban az is, hogy a helyi lehetőségek kihasználása még távolról sem olyan, amilyen lehetne. Sz. P. A moszkvai Kremlben megkezdődtek a tárgyalások a szovjet és a francia küldöttség között. Képünkön (háttal) Pompidou, francia köztársasági elnök, (szemben, jobbról balra) Podgornij, Brezsnyev és Kosaigin, (Képtávírónkon érkezett) Moszkva Pompidou a szín jei fővárosban A kívánságlisták, a pénz és a lehetőségek
