Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

Jövedelemkülönbségek és szociálpolitika A többért többet Bezárult a Mattioni-kiállítás Nemcsak hazánkra, hanem minden európai szocialista or­szágra jellemző, hogy az 1950— 1970 közötti két évtizedben a reáljövedelmek növekedési üte. me mindig meghaladta a reál­bérekét. Ugyanakkor, szemben a hazai gyakorlattal, a szocia­lista országok többségében ará_ nyaiban nagyobb szerepet biz­tosítottak a reálbéreknek, a társadalmi juttatásokon belül pedig elsősorban a pénzbelie­ket növelték. Az a felmérés iehát, hogy az egymástól eltérő jellegű, fajtájú, színvonalú és hatásfokú — eredményességű — munkáért elérhető kereset különbözővé tétele döntő az ösztönző erők között, azaz tár­sadalmi érdek, egyben azt is jelenti, hogy néhány kérdés­ben új utat kell járni, más dolgokban pedig a járt utat egyenesebbé, áttekinthetőbbé szükséges formálni. Nemcsak a fizetés... Tény: a személyi jövedelmek átlagos színvonalát a nemzeti jövedelem átlagos színvonala határozza meg. Ezért, a szemé­lyi jövedelmek növelése egyik napról a másikra véghezvihe- tetlen. Tökéletesíteni azonban a jövedelem-elosztást -nemcsak lehetséges, hanem egyenesen- szükséges. Az iparban a műszakiak át­lagkeresete csak ötven száza­lékkal haladja meg a munká­sokét, s ez kevés, nem ösz­tönző. (1950-ben a különbség még 80 százalék volt). Ha most a torzításokat kiszűrő. — mert a havi, évi kersetet sok­féle tényező befolyásolja — életkeresetet nézzük, tehát a munkában töltött idő folya­mán megszerzett jövedelmet, akkor kiderül, hogy a mű­szakiak átlagosan csak 24 szá­zalékkal keresnek többet, mint a szakmunkások. Hasonló a helyzet a munkásoknál is. A minden szakképzettség nélküli munkások keresete csak 22 százalékkal kisebb, mint a.be­tanított és szakmunkásoké. Jo­gos igény tehát, hogy a munka kvalifikáltságától, eredményes, ségétől függően, az eddigiek­nél nagyobb jövedelemkülönb­ségek jöjjenek létre a külön­böző csoportok, — de vállala­tok között is. Az emberek, családok közötti jövedelmi, életszínvonalbeli különbségeket azonban nemcsak a különböző , nagyságú fizetés hozza létre. Éppen ezért a fizetések diffe­renciáltsága nem mond ellent annak.' hogy a társadalom min­den rétegének életszínvonala emelkedjék. »Csak éppen nem kizárólag a bérek, bér Jellegű jövedelmek útján. A fogyasztás: beruházás A lakosság fogyasztását leg­helyesebb úgy felfogni, mint a legfőbb termelőerő — az em­ber — fejlesztésére fordított beruházást. Ennek megfelelően kell formálni a fogyasztás szerkezetét, s támogatni egyik területét, adóval terhelni a másikat. Nem mindegy azon­ban, melyik ez az „egyik", s melyik a „másik” terület! Néhány adat. A lakosság egy főjére jutó reáljövedelem 1909- ben 46,4 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1900-ban. ha a munka utáni bevételeket vesz- szük alapul. A reálbér 24 szá­zalékkal volt nagyobb 1969- ben, mint 1960-ban. Tehál : az életszínvonal növekedését nem lehet csupán a bérek emelésén lemérni. Hiszen 1969-ben a la­kosság összes jövedelme 193 milliárd forint volt, ám ebbők 43 milliárdot a társadalmi jut­tatások tettek ki. Amelyeket a legtöbben észre sem vesznek, természetesnek tartanak, nem számítják életszínvonalukhoz... Indokolt tehát a kérdés: va­jon kifizetődő-e a termelőerők legfontosabbját, az embert ér­dektelenségre kárhoztatni azzal, hogy bére, fizetés^, nem eléggé igazodik munkája eredményes­ségéhez, s hogy ugyanakkor a társadalmi juttatásokból sem érdemessége szerint részesül? Azaz: miért ne lehetne az ed­diginél sokkal inkább a terme, lést ösztönözni, előnyökben ré­szesíteni, többet fizetni a több és jobb munkáért, s rábízni az egyénre, a családokra, hogy fo­gyasztásukat miként alakítják, jövedelmüket mire, hogyan költik el? Illetve: hagyni a bérek, személyi jövedelmek erős „szóródását", s ugyan­akkor a szociálpolitika tökéle­tesítésével elősegíteni a csalá­dok közötti jövedelemkülönb­ségek csökkentését. Magyar- országon az összes, egy főre jutó jövedelem 75 százaléka függ a munkától, s negyede társadalmi juttatás. Mivel a bérnövelés életszínvonalbeli hatása döntően attól, függ. a család hány tagja között osz­lik meg. — azaz: milyen a kereső és eltartott arány —.az életszínvonal-politika sem áll­hat meg az egyéni keresetek­nél. Az egy főre jutó jövedel­meket, a családok "helyzetét kell vizsgálnia, hogy a teendő­ket megállapíthassa, s rang-, sorolhassa. a második csoportba. (A fejlő­dés érzékeltetésére: 1962-ben még hárommillió ember tarto­zott ebbe a kategóriába!). Ha pedig az egyes társadalmi ré­tegek jövedelmét nézzük, ak­kor azt állapíthatjuk meg, hogj7 a munkások összes jöve­delmét száznak véve, a pa­rasztság és a nyugdíjasok alat­ta maradnak e szintnek, míg a többi rétegek fölötte állnak annak. A családnagyság miatt egy- egv társadalmi csoporton belül is erősek az eltérések. A leg­alacsonyabb és legmagasabb, egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családok esetében ugyanis. — havi 400, illetve 2000 forint —, az egy keresőre jutó bérek különbsége csak kétszeres, míg az egy főre jutó jövedelem különbsége ötszörös. Nem elég tehát a bérezést tö­kéletesíteni, s általában emelni a béreket. A szociálpolitiká­nak kell alkotnia azt az „el­lensúlyt”, mely minden család számára lehetővé teszi a ki­egyensúlyozott, nehéz anyagi gondoktól mentes életet. ' MÉSZÁROS OTTÖ (Következik: Az ésszerű — igazságos) Vasárnap bezárult a Mattio­ni-kiállítás, amelynek a megyei művelődési központ adott he­lyet. A szekszárdi születésű művésznő kiállítása nagy si­kert aratott: mintegy három­ezren tekintették meg, köztük számos külföldi. A kiállítás megnyitóján például jelen volt a bécsi Anker-cég vezérigaz­gatója, október 25-én pedig egy hazánkban tartózkodó japán üzletember utazott el Buda­pestről Szekszárdra, hogy meg­tekintse a páratlan értékű anyagot. Az országos zsűri meghatá­rozta a kiállított képek, hí- meskövek forgalmi árát. Bár nem az értékesítés volt a kiál­lítás elsődleges célja, hanem a szülővárosban való bemutatko­zás, ennek ellenére sokan ér­deklődték a képek, hímeskö- vek megvételi feltételei iránt. Mellesleg érdemes megjegyez­ni, hogy a művésznő alkotásai­nak igen tekintélyes része az elmúlt évtizedekben külföldre került vásárlás útján, s nap­jainkban is olyan nagy az or­szághatáron túli érdeklődés művei iránt, hogy képtelen ki­elégíteni minden igényt. A mű­vésznő az utóbbi időben arra is törekszik, hogy a beépített monumentális alkotásain kívül is minél több maradjon művei­ből az országhatáron belül. Az öregasszony című hímeskövét — amely még látható volt a szekszárdi tárlaton — a Nem­zeti Galéria vásárolta meg. Hétfőn reggel megkezdték a csomagolást, hogy a kiállítás anyagát visszaszállítsák a mű­vésznő fővárosi műtermébe. Az alkotásokból azonban néhány darab a megyeszékhelyen ma­rad. A hímeskövek közül a, Csipkéslány és az Aratólány. Az előbbit a megyei múzeum., az utóbbit pedig a városi ta­nács vásárolta meg. A múzeum megvásárolta a Sióagárdi lá­nyok II. és az Üj menyecskék Sióagárdon című, a városi ta­nács pedig a Ferencváros télen című képet. Több kép. például a Sziklás part és a Négyökrös szekér Erzsikéjét ábrázoló Nagyanyám ajándékozás címén marad' Szekszárdon. A városi tanács felkérte a művésznőt, hogy a városháza új szárnyában létesített, házas­ságkötő terembe készítsen nagyméretű hímeskövet. A mű­vésznő örömmel fogadta a fel­kérést, és jövőre eleget tesz a megbízásnak. Hagyományainkhoz méltóan... A vadászati világkiállítás előkészületeiről nyilatkozik Horráth József, a megyei tanács i'b-elnökhelyettese A következő év őszén vadász ati világkiállítást rendeznek Bu­dapesten. Magyarországon még ne m rendeztek ilyen rangú kiállítást, ezért nem véletlen, hogy ennek előkészületeire különös gondot: fordítanak. Az előkészületek irányítására kormánybiztost jelöltek ki Földes László miniszterhelyettes s zemélyében. Már összeállították a világkiállítás programját, a részfel adatok kimunkálása pedig most van folyamatban. Tolna megye tö bb vonatkozásban is érintett az augusztus 27-től szeptember 30-ig tartó eseménysorozatban. A me­gyei intézkedéseket a megyei tanács végrehajtó bizottságának egyik elnökhelyettese, Horváth József fogja össze. Felkerestük és nyilatkozatot kértünk tőle az előkészületekkel kapcsolatban. Kis és nagy pénzek A szakembereknek pontos mércéket kell alkotniuk ah­hoz, hogy áttekintő képet nyer­hessenek a gazdaság, vagy a társadalom bizonyos, számokba foglalható vonásairól. E mér­cék egyike a családok egy fő­jére jutó jövedelem, mely ala­csony, ha havi 800 forint alatt van, közepes 800—1600 fprint között, s magas 1600 forint felett, E mércét alkalmazva megállapíthatjuk: a lakosság 25 százaléka az alacsony, 14 szá­zaléka a magas, s 61 százaléka a közepes jövedelmű kategó­riába tartozik. Ha most tovább finomítjuk mércénket, <s a ki­mondottan magas, illetve a ki­mondottan alacsony jövedel­műeket nézzük, — előbbieknél u család egy főjére havi 2000 forint feletti, utóbbiban havi 600 forint alatti jővedelem jut, — akkor azt látjuk: a lakosság öt százaléka, félmillió ember tartozik az első, s a lakosság tíz százaléka, egymillió ember — Tolna megye vezetői megkülönböztetett gonddal foglalkoznak a vadászati vi­lágkiállítás ' előkészületeivel — mondotta a többi közt Hor­váth elvtárs —. A gazdag vadászhagyományai nkhoz, eredményeinkhez méltó részt kívánunk vállalni a buda­pesti világkiállítás . esemény- sorozatából. A megye lehető­ségeit, elképzeléseit már egyeztettük az országos szer­vekkel, a közeljövőben pedig vb-ülésen vitatjuk meg ezt a témát, s hozunk megfelelő ha­tározatot. — Jó lenne, ha egy kicsit rész­letesebben is beszélnénk arról, hogy milyen része lesz Tolna megyének a programban. — Az országos program 6 pontja szerint háromnapos autóbuszkirándulást szervez­nek Dunántúl lankás erdőibe. Ennek része a gyulaji rezer­vátum megtekintése. A ki­adott program külön hangsú­lyozza, hogy ez a íezervátum c.ak e kirándulás keretében tekinthető meg. A kirándulás harmadik napján érkeznek a vadászvendégek Tolna me­gyébe. Érdemes idézni szó- szerint a program egyik ré­szét: „Reggeli után utazás Tamásiba. A Fenyves-étte­remben tízórai. Panoráma a gyulaji vadgazdaságban. A világhírű dámvadállomány és az itt zsákmányolt erős tró­feák, vadászati berendezések bemutatása. A dámvadas te­rület takarmányozási módsze­reinek, az erdő- és mezőgaz­dasági vadkárok megelőzésé­nek ismertetése" — A hetedik programpont címe: „A bugaci pusztától a gemenci mocsárerdőig.” Ez a kirándulás is háromnapos, s az előkészítő bizottság e prog­rampontnál is hangsúlyozza, hogy a gemenci vadászterület csak ennek a kirándulásnak a keretében tekinthető meg. „A világhírű gemenci szarvas­állomány ártéri élőhelyének, a mocsárerdő állat-, madár- és növényvilágának bemuta­tója hajóról” — ígéri a prog­ram. — A #megyei feladatok? • — Meglehetősen sokoldalú­ak, mert a központi progra­mon kívül is meglehetősen nagy idegenforgalomra kell számítanunk. A tanácsi szer­vek, utazási irodák, vendég­látásban érdekelt vállalatok, szövetkezetek feladata főként az idegenforgalmi ellátással kapcsolatos. Mindent elköve­tünk annak érdekében, hogy a Gemenc Szálló Szekszárdon kellő időben elkészüljön. Ez lesz a vendéglátás egyik leg­nagyobb technikai bázisa. Számítunk arra, hogy más vendéglátó egységek is elké­szülnek addigra. Híres rezer­vátumainkról leporellókat, jel­vényeket, emblémákat adunk ki, megjelenik azok monog­ráfiája is. A tanácsi vállala­tokat, a szövetkezeti üzeme­ket, magánkispiarosokat fel­kértük, hogy készítsenek em­léktárgyakat ez alkalomra. Még ebben az évben sok ke­rül a mintapéldányok zsűri­zésére, hogy megkezdhessék azok sorozatgyártását. — Milyen érdeklődés várható a megye vadászterületei, ren­dezvényei iráni? — Még csak az előjelekről beszélhetünk. Ezek szerint rendkívül nagy idegenforga­lomra kell számítanunk. Csak példának említem meg, hogy a svájci légitársaság 800 turistát kíván hozni Tolna megyébe. A különböző légitársaságok kép­viselői egyébként a közel­jövőben ellátogatnak Gemenc- be és Gyulajra, előzetes ta­pasztalatgyűjtés céljából. — A vadászati kiállítás idején lesznek a szekszárdi szüreti na­pok. E két rendezvény kapcso­lódik-e egymáshoz? — Ügy vélem, hogy fontos a kettő összekapcsolása: a szek- áSárdi szüreti napokkal jól ki lehetne eg'észíténi a megyébe ■ érkező vadászvendégek élmé­nyeit. Ennek a részleteit, lehe­tőségeit azonban még ezután vesszük számba — fejezte be tájékoztatóját Horváth József, a megyei tanács vb-elnök- helyettese. B. F. 44. heti iottőso&'seslöás Szekszárdon A Babits Mihály Művelődési Központban 1970. október 38-án. délelőtt 10 órakor. A sorsolás előtt, 9 órai kezdettel vitáin zenés műsor Közreműködik: a JUVENTUS-egyiittes Konferál: HALMI GÁBOR BELÉPÉS DÍJTALAN! Számhúzókat a nézők közül sorsoljuk ki! Vásároljon lottószelvén ifi! (3701

Next

/
Thumbnails
Contents