Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-27 / 252. szám
Jövedelemkülönbségek és szociálpolitika A többért többet Bezárult a Mattioni-kiállítás Nemcsak hazánkra, hanem minden európai szocialista országra jellemző, hogy az 1950— 1970 közötti két évtizedben a reáljövedelmek növekedési üte. me mindig meghaladta a reálbérekét. Ugyanakkor, szemben a hazai gyakorlattal, a szocialista országok többségében ará_ nyaiban nagyobb szerepet biztosítottak a reálbéreknek, a társadalmi juttatásokon belül pedig elsősorban a pénzbelieket növelték. Az a felmérés iehát, hogy az egymástól eltérő jellegű, fajtájú, színvonalú és hatásfokú — eredményességű — munkáért elérhető kereset különbözővé tétele döntő az ösztönző erők között, azaz társadalmi érdek, egyben azt is jelenti, hogy néhány kérdésben új utat kell járni, más dolgokban pedig a járt utat egyenesebbé, áttekinthetőbbé szükséges formálni. Nemcsak a fizetés... Tény: a személyi jövedelmek átlagos színvonalát a nemzeti jövedelem átlagos színvonala határozza meg. Ezért, a személyi jövedelmek növelése egyik napról a másikra véghezvihe- tetlen. Tökéletesíteni azonban a jövedelem-elosztást -nemcsak lehetséges, hanem egyenesen- szükséges. Az iparban a műszakiak átlagkeresete csak ötven százalékkal haladja meg a munkásokét, s ez kevés, nem ösztönző. (1950-ben a különbség még 80 százalék volt). Ha most a torzításokat kiszűrő. — mert a havi, évi kersetet sokféle tényező befolyásolja — életkeresetet nézzük, tehát a munkában töltött idő folyamán megszerzett jövedelmet, akkor kiderül, hogy a műszakiak átlagosan csak 24 százalékkal keresnek többet, mint a szakmunkások. Hasonló a helyzet a munkásoknál is. A minden szakképzettség nélküli munkások keresete csak 22 százalékkal kisebb, mint a.betanított és szakmunkásoké. Jogos igény tehát, hogy a munka kvalifikáltságától, eredményes, ségétől függően, az eddigieknél nagyobb jövedelemkülönbségek jöjjenek létre a különböző csoportok, — de vállalatok között is. Az emberek, családok közötti jövedelmi, életszínvonalbeli különbségeket azonban nemcsak a különböző , nagyságú fizetés hozza létre. Éppen ezért a fizetések differenciáltsága nem mond ellent annak.' hogy a társadalom minden rétegének életszínvonala emelkedjék. »Csak éppen nem kizárólag a bérek, bér Jellegű jövedelmek útján. A fogyasztás: beruházás A lakosság fogyasztását leghelyesebb úgy felfogni, mint a legfőbb termelőerő — az ember — fejlesztésére fordított beruházást. Ennek megfelelően kell formálni a fogyasztás szerkezetét, s támogatni egyik területét, adóval terhelni a másikat. Nem mindegy azonban, melyik ez az „egyik", s melyik a „másik” terület! Néhány adat. A lakosság egy főjére jutó reáljövedelem 1909- ben 46,4 százalékkal volt magasabb, mint 1900-ban. ha a munka utáni bevételeket vesz- szük alapul. A reálbér 24 százalékkal volt nagyobb 1969- ben, mint 1960-ban. Tehál : az életszínvonal növekedését nem lehet csupán a bérek emelésén lemérni. Hiszen 1969-ben a lakosság összes jövedelme 193 milliárd forint volt, ám ebbők 43 milliárdot a társadalmi juttatások tettek ki. Amelyeket a legtöbben észre sem vesznek, természetesnek tartanak, nem számítják életszínvonalukhoz... Indokolt tehát a kérdés: vajon kifizetődő-e a termelőerők legfontosabbját, az embert érdektelenségre kárhoztatni azzal, hogy bére, fizetés^, nem eléggé igazodik munkája eredményességéhez, s hogy ugyanakkor a társadalmi juttatásokból sem érdemessége szerint részesül? Azaz: miért ne lehetne az eddiginél sokkal inkább a terme, lést ösztönözni, előnyökben részesíteni, többet fizetni a több és jobb munkáért, s rábízni az egyénre, a családokra, hogy fogyasztásukat miként alakítják, jövedelmüket mire, hogyan költik el? Illetve: hagyni a bérek, személyi jövedelmek erős „szóródását", s ugyanakkor a szociálpolitika tökéletesítésével elősegíteni a családok közötti jövedelemkülönbségek csökkentését. Magyar- országon az összes, egy főre jutó jövedelem 75 százaléka függ a munkától, s negyede társadalmi juttatás. Mivel a bérnövelés életszínvonalbeli hatása döntően attól, függ. a család hány tagja között oszlik meg. — azaz: milyen a kereső és eltartott arány —.az életszínvonal-politika sem állhat meg az egyéni kereseteknél. Az egy főre jutó jövedelmeket, a családok "helyzetét kell vizsgálnia, hogy a teendőket megállapíthassa, s rang-, sorolhassa. a második csoportba. (A fejlődés érzékeltetésére: 1962-ben még hárommillió ember tartozott ebbe a kategóriába!). Ha pedig az egyes társadalmi rétegek jövedelmét nézzük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogj7 a munkások összes jövedelmét száznak véve, a parasztság és a nyugdíjasok alatta maradnak e szintnek, míg a többi rétegek fölötte állnak annak. A családnagyság miatt egy- egv társadalmi csoporton belül is erősek az eltérések. A legalacsonyabb és legmagasabb, egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családok esetében ugyanis. — havi 400, illetve 2000 forint —, az egy keresőre jutó bérek különbsége csak kétszeres, míg az egy főre jutó jövedelem különbsége ötszörös. Nem elég tehát a bérezést tökéletesíteni, s általában emelni a béreket. A szociálpolitikának kell alkotnia azt az „ellensúlyt”, mely minden család számára lehetővé teszi a kiegyensúlyozott, nehéz anyagi gondoktól mentes életet. ' MÉSZÁROS OTTÖ (Következik: Az ésszerű — igazságos) Vasárnap bezárult a Mattioni-kiállítás, amelynek a megyei művelődési központ adott helyet. A szekszárdi születésű művésznő kiállítása nagy sikert aratott: mintegy háromezren tekintették meg, köztük számos külföldi. A kiállítás megnyitóján például jelen volt a bécsi Anker-cég vezérigazgatója, október 25-én pedig egy hazánkban tartózkodó japán üzletember utazott el Budapestről Szekszárdra, hogy megtekintse a páratlan értékű anyagot. Az országos zsűri meghatározta a kiállított képek, hí- meskövek forgalmi árát. Bár nem az értékesítés volt a kiállítás elsődleges célja, hanem a szülővárosban való bemutatkozás, ennek ellenére sokan érdeklődték a képek, hímeskö- vek megvételi feltételei iránt. Mellesleg érdemes megjegyezni, hogy a művésznő alkotásainak igen tekintélyes része az elmúlt évtizedekben külföldre került vásárlás útján, s napjainkban is olyan nagy az országhatáron túli érdeklődés művei iránt, hogy képtelen kielégíteni minden igényt. A művésznő az utóbbi időben arra is törekszik, hogy a beépített monumentális alkotásain kívül is minél több maradjon műveiből az országhatáron belül. Az öregasszony című hímeskövét — amely még látható volt a szekszárdi tárlaton — a Nemzeti Galéria vásárolta meg. Hétfőn reggel megkezdték a csomagolást, hogy a kiállítás anyagát visszaszállítsák a művésznő fővárosi műtermébe. Az alkotásokból azonban néhány darab a megyeszékhelyen marad. A hímeskövek közül a, Csipkéslány és az Aratólány. Az előbbit a megyei múzeum., az utóbbit pedig a városi tanács vásárolta meg. A múzeum megvásárolta a Sióagárdi lányok II. és az Üj menyecskék Sióagárdon című, a városi tanács pedig a Ferencváros télen című képet. Több kép. például a Sziklás part és a Négyökrös szekér Erzsikéjét ábrázoló Nagyanyám ajándékozás címén marad' Szekszárdon. A városi tanács felkérte a művésznőt, hogy a városháza új szárnyában létesített, házasságkötő terembe készítsen nagyméretű hímeskövet. A művésznő örömmel fogadta a felkérést, és jövőre eleget tesz a megbízásnak. Hagyományainkhoz méltóan... A vadászati világkiállítás előkészületeiről nyilatkozik Horráth József, a megyei tanács i'b-elnökhelyettese A következő év őszén vadász ati világkiállítást rendeznek Budapesten. Magyarországon még ne m rendeztek ilyen rangú kiállítást, ezért nem véletlen, hogy ennek előkészületeire különös gondot: fordítanak. Az előkészületek irányítására kormánybiztost jelöltek ki Földes László miniszterhelyettes s zemélyében. Már összeállították a világkiállítás programját, a részfel adatok kimunkálása pedig most van folyamatban. Tolna megye tö bb vonatkozásban is érintett az augusztus 27-től szeptember 30-ig tartó eseménysorozatban. A megyei intézkedéseket a megyei tanács végrehajtó bizottságának egyik elnökhelyettese, Horváth József fogja össze. Felkerestük és nyilatkozatot kértünk tőle az előkészületekkel kapcsolatban. Kis és nagy pénzek A szakembereknek pontos mércéket kell alkotniuk ahhoz, hogy áttekintő képet nyerhessenek a gazdaság, vagy a társadalom bizonyos, számokba foglalható vonásairól. E mércék egyike a családok egy főjére jutó jövedelem, mely alacsony, ha havi 800 forint alatt van, közepes 800—1600 fprint között, s magas 1600 forint felett, E mércét alkalmazva megállapíthatjuk: a lakosság 25 százaléka az alacsony, 14 százaléka a magas, s 61 százaléka a közepes jövedelmű kategóriába tartozik. Ha most tovább finomítjuk mércénket, <s a kimondottan magas, illetve a kimondottan alacsony jövedelműeket nézzük, — előbbieknél u család egy főjére havi 2000 forint feletti, utóbbiban havi 600 forint alatti jővedelem jut, — akkor azt látjuk: a lakosság öt százaléka, félmillió ember tartozik az első, s a lakosság tíz százaléka, egymillió ember — Tolna megye vezetői megkülönböztetett gonddal foglalkoznak a vadászati világkiállítás ' előkészületeivel — mondotta a többi közt Horváth elvtárs —. A gazdag vadászhagyományai nkhoz, eredményeinkhez méltó részt kívánunk vállalni a budapesti világkiállítás . esemény- sorozatából. A megye lehetőségeit, elképzeléseit már egyeztettük az országos szervekkel, a közeljövőben pedig vb-ülésen vitatjuk meg ezt a témát, s hozunk megfelelő határozatot. — Jó lenne, ha egy kicsit részletesebben is beszélnénk arról, hogy milyen része lesz Tolna megyének a programban. — Az országos program 6 pontja szerint háromnapos autóbuszkirándulást szerveznek Dunántúl lankás erdőibe. Ennek része a gyulaji rezervátum megtekintése. A kiadott program külön hangsúlyozza, hogy ez a íezervátum c.ak e kirándulás keretében tekinthető meg. A kirándulás harmadik napján érkeznek a vadászvendégek Tolna megyébe. Érdemes idézni szó- szerint a program egyik részét: „Reggeli után utazás Tamásiba. A Fenyves-étteremben tízórai. Panoráma a gyulaji vadgazdaságban. A világhírű dámvadállomány és az itt zsákmányolt erős trófeák, vadászati berendezések bemutatása. A dámvadas terület takarmányozási módszereinek, az erdő- és mezőgazdasági vadkárok megelőzésének ismertetése" — A hetedik programpont címe: „A bugaci pusztától a gemenci mocsárerdőig.” Ez a kirándulás is háromnapos, s az előkészítő bizottság e programpontnál is hangsúlyozza, hogy a gemenci vadászterület csak ennek a kirándulásnak a keretében tekinthető meg. „A világhírű gemenci szarvasállomány ártéri élőhelyének, a mocsárerdő állat-, madár- és növényvilágának bemutatója hajóról” — ígéri a program. — A #megyei feladatok? • — Meglehetősen sokoldalúak, mert a központi programon kívül is meglehetősen nagy idegenforgalomra kell számítanunk. A tanácsi szervek, utazási irodák, vendéglátásban érdekelt vállalatok, szövetkezetek feladata főként az idegenforgalmi ellátással kapcsolatos. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a Gemenc Szálló Szekszárdon kellő időben elkészüljön. Ez lesz a vendéglátás egyik legnagyobb technikai bázisa. Számítunk arra, hogy más vendéglátó egységek is elkészülnek addigra. Híres rezervátumainkról leporellókat, jelvényeket, emblémákat adunk ki, megjelenik azok monográfiája is. A tanácsi vállalatokat, a szövetkezeti üzemeket, magánkispiarosokat felkértük, hogy készítsenek emléktárgyakat ez alkalomra. Még ebben az évben sok kerül a mintapéldányok zsűrizésére, hogy megkezdhessék azok sorozatgyártását. — Milyen érdeklődés várható a megye vadászterületei, rendezvényei iráni? — Még csak az előjelekről beszélhetünk. Ezek szerint rendkívül nagy idegenforgalomra kell számítanunk. Csak példának említem meg, hogy a svájci légitársaság 800 turistát kíván hozni Tolna megyébe. A különböző légitársaságok képviselői egyébként a közeljövőben ellátogatnak Gemenc- be és Gyulajra, előzetes tapasztalatgyűjtés céljából. — A vadászati kiállítás idején lesznek a szekszárdi szüreti napok. E két rendezvény kapcsolódik-e egymáshoz? — Ügy vélem, hogy fontos a kettő összekapcsolása: a szek- áSárdi szüreti napokkal jól ki lehetne eg'észíténi a megyébe ■ érkező vadászvendégek élményeit. Ennek a részleteit, lehetőségeit azonban még ezután vesszük számba — fejezte be tájékoztatóját Horváth József, a megyei tanács vb-elnök- helyettese. B. F. 44. heti iottőso&'seslöás Szekszárdon A Babits Mihály Művelődési Központban 1970. október 38-án. délelőtt 10 órakor. A sorsolás előtt, 9 órai kezdettel vitáin zenés műsor Közreműködik: a JUVENTUS-egyiittes Konferál: HALMI GÁBOR BELÉPÉS DÍJTALAN! Számhúzókat a nézők közül sorsoljuk ki! Vásároljon lottószelvén ifi! (3701
