Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XX. évfolyam, 25?. szám

ARA: 90 FILLER

Kedd, 1970. október 27.

Megyénk minden kommunistája számoljon vele:

állandóan növekszik az igény a párt politikájának töretlen megvalósítása iránt

Kétnapos vita után befejezte munkáját

a megyei pártértekezlet

Sokkal többen jelentkeztek, huszonkét felszólalásra futotta az időből a megyei pártértekezlet szombat-vasárnapi tanácskozásán. Arra kérték azokat, akik nem kaptak szót, juttassák el írásban az ezúttal elmaradt felszólalásuk tartalmát a megyei pártbizottsághoz, mivel minden javaslattal, észrevétellel foglalkozni kíván a megyei pártvezetés.

A kollektív vezetés kiteljesedéseként, újszerűén, a pártértekezlet idején tanácskozott a megyei párt végrehajtó bizottság. Célja ennek az volt, hogy a vezető testület állásfoglalását, a kollektív reagálást tartalmazhassa a megyei első titkár által adott összefoglaló.

A hozzászólások idején többször váltották egymást a végrehajtó bizottság tagjai a pártértekezlet elnöki teendőinek ellátásában, ily- képpen Szabópál Antal, dr. Szentgáli Gyula. Rali Zoltán, dr. Sólymost Mihály, dr. Tóth Bálint voltak a soros elnökök. Harminchét üdvözlő táviratot. intéztek a pártértekezlethez a megyéből az üzemek, a vállalatok, intézmények dolgozói és vezetői.

Kerülték a felszínességet, mértéktartóan, természetes egyszerűséggel mondták el egyetértésüket, véleményüket a felszólalók a párt- értekezlet emelvényén. Valamennyien hozzátették a beszámolókhoz a maguk tudását, tapasztalatait, együttvéve a megye társadalmának és termelésének összes fontos kérdéseivel foglalkoztak.

Daradics Ferenc, a bonyhádi járási pártbizottság első titkára kapott szót elsőként a szombati vitában. Hozzászólásában sokoldalúan taglalta a párt vezető szerepét, mely visszatérően foglalkoztatja a párttagság egy részét. Ennek szükségességét nem vitatják, azt vizsgálják, érvényesül-e, és hogyan. A íárási első titkár felhívta a figyelmet, tartalmilag kell nézni érvényesülését, noha itt-ott a formai elemekben — megkér- aezik-e, beavatkozik-e politikai Oldalról —is van javítanivaló. Megfelelt-e elveinknek, céljainknak a helyi pártpolitikai munka — e szerint mérjük. Kiszélesedett, megnőtt a politikához értők tábora, a tartalmasabb, erősebb vezető szerep a bizalmon, a tekintélyen alapszik. Nap mint nap, mindeb szinten ki kell vívni elveink megvalósításával, példa- mutatással. A vezető szerepet nem reklamálni kell, nem a felső szervek tudják azt biztosítani, hanem dolgozzunk, tegyünk érte.

Ahol baj van a párt vezető szerepével, vizsgáljuk meg a magunk, a kollektíva munkájút — adott értékes útmutatást a további munkához, majd kifejtette, több segítséget kell kapniok az alapszervezeteknek, hogy alkalmasabbá váljanak, s minden párttag megértse és teljes mértékben vállalja annak a politikának a megvalósítását, amely igaz ügyet szolgál, amelyért felemelő érzés küzdeni.

Bolvári Józsefné, szekszárdi járási küldött, a tolnai selyemgyár párttitkára a dolgozó nők helyzetéről hozott KB-határo- zat időszerűségéről beszélt, arról, nogy az egyenjogúság magasztos eszméjének gyakorlati megvalósításában sok még a tennivaló. Mit tettek, miben kívánnak változtatni, hallani a nőktől, gyakori a távlataiban jogos, anyagi természetű kí- K&ság. Csupán elvétve hallani: ennyivel többet termelünk, bog«,- alapokat teremtsünk életünk megkönnyítéséhez.

Látják, elismerik a dolgozó nők, a munkásasszonyok a szocialista iparosítás, a gyors fejlődés kedvező hatását. Bíznak a párt politikájában, lehet rájuk számítani, a szocialista brigádok harmada nőkből tevődik. A nők számára is figyelemre méltó veszélyt hozott szóba, amikor segítséget kért. A családi terhek átvállalása következtében lemaradhat a dolgozó nő, ami komolyan veszélyezteti a helytállását és a családi harmóniát is.

Uhrin Vendel, paksi járási küldött, a dunakömlődi Szabadság Tsz elnöke a járás beruházási eredményeiről, gondjairól és a fizikai dolgozók gyermekeinek korszerűbb iskoláztatásáról, felkészítéséről beszélt. Miután elismeréssel szólt a beszámolóban lévő útmutatásokról, imponáló számokat idézett a saját erőből, ártámogatásból és hitel-forrásból eszközölt tsz-beruházásokról. Mindezek ellenere kedvezőtlenek a

tsz-eltbi n :• szerkezeti arányok, a beruház::ok kis hányada kelti!,: n járásban gépi fejlesztésre. Hangsúlyozta, hogy összhangot kell teremteni a géppark fejlesztése és a korszerű állafíenyésziéshe.'. elengedhetetlen énül.eresek között. Hivatkozott. az erők koncentrálásának könyörtelen törvényére és propagália a tsz-ek kooperációs összefogásának gondolatát. Oktatáspolitikánk, iskolaügyünk falusi fejlesztését sürgetve arról szólt, hogy az eldugott falvak tehetséges gyermekeit jobban fel kell karolni. Ehhez nem elegendő a pedagógus fárac! ozása,- korszerű iskolák, szemléltető eszközök kellenek. Kérte, vizsgálják meg a járási székhely bentlakásos kollégiuma létesítésének lehetőségeit.

Szabó Sándor, tamási járási küldött, a Simontornyai Bőrgyár csúcstitkára, felszólalásának első részében munkahelye gazdasági helyzetéről és problémáiról beszélt. Többek között elmondotta, hogy a bőrgyár,

termelékenységét a beszámolási időszak alatt évről évre négyöt százalékkal emelte, s hogy mintegy lü százalékos árcsökkentést is sikerült elérniük, bál a nyersanyag világpiaci ára emelkedett. Segítséget kért egy tiOOO négyzetméter alapterületű kikészítő csarnok építéséhez, amelynek elkészültével 50 százalékkal növekszik majd a felsőrész-bőrgyártás.' Beszélt a nagymérvű munkaerő-mozgás — 700-an léptek ki, illetve be 1969-ben — okairól is. Első helyen említette, hogy a köny- nyűipari tárcán belül is az alacsony bérszínvonalú üzemek közé tartoznak. Elmondotta, hogy a munkamorál helyes kialakítására több gondot kellene fordítaniuk. Beszélt a szakmunkásképzés helyzetéről is, arról, hogy diákotthonok hiányában sok tanuló hosszú utazgatásokra kényszerül. Szabó elvtárs felszólalása második részében a párt belső helyzetéről, a decentralizálás eredményeiről, a demokratikus légkör kialakításának módszereiről, a káderkiválasztás problémáiról szólott.

Rúzsa János, Szekszárd város küldötte, a városi pártbizottság első titkára emelkedett ezután szólásra, a IX. kongresszus feladatainak végrehajtása során, a pártvezetés újonnan kidolgozott módszereinek tapasztalatairól beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt négy évben erősödött a párt vezető szerepe, tovább fejlődtek a vezetés módszerei, növekedett a demokratikus centralizmus, a beszámolási időszakban előtérbe került az elvi, politikai irányítás, a végrehajtások ellenőrzése, s fokozatosan növekedett az egyéni felelősségtudat. Fontos feladat volt a párt tömegkapcsolatának kiszélesítése. Örömmel számolt be arról Rúzsa elvtárs, hogy az elmúlt négy évben a pártban a pártélet normái érvényesültek. Mindenfelé széles körű beszélgetéseket folytattak a párttagokkal, s ezek a beszélgetések biztosították, hogy a határozatok előkészítése alapos volt, s azok találkoztak a városi párttagság egyetértésével. Részletesebben a párttagság aktivitásának problematikájáról beszélt. Elmondotta, hogy több helyütt még ma is azt tartják aKtív párttagnak, aki a taggyűléseken felszólal, ök a párttaggyűléseken fejtenek ki cselekvő aktivitást. De aktivitás az is, amikor valaki a közéletben való részvétele során, a mindennapi munkája maradéktalan és pontos elvégzésével, példamutatásával és kiállásával, nap, mint nap a párt politikáját hirdeti.

Dr. Csehák Judit, faddi körzeti orvos, szekszárdi járási küldött, a falun élő értelmiség helyzetéről beszélt. Elmondotta, hogy szeretné, ha a vidéken élő emberek nem fogadnák gyanakvással az értelmiségit. Jól esne az értelmiségi rétegnek, ha számítanának tenni- akarására, ha igényelnék segítségét, ha maguk közül valónak éreznék mindazokat, akik hitvallásukkal, állásfoglalásukkal arra érdemesnek bizonyulnak. Azt kellene megértenie mindenkinek, hogy amit az értelmiségi egy diplomával magával visz a faluba, az a plusz tudás nem elválasztja a vidék lakosságától, hanem szükségszerűen emberi közelségbe hozza vele. íla a társadalmi elvárás jelentősebb volna a vidéki értelmiség iránt, akkor a vidék kulturális életében már gyökeresebb változások történhettek volna. Mindehhez azon- ken kölcsönös bizalomra van szükség. Felszólalása második részében a nők helyzetéről beszélt, s hangsúlyozta azt, hogy a nők jogaik adta egyenlőséggel mennyire képesek élni, az sok esetben a nőkön múlik. Gazdasági jellegű változásokra szükség van, ezek sokat jelentenek, de a nők szemléletmód- lé nak megváltozása nélkül lényeges változások nem következhetnek be.

Szabó Géza tamási küldött, a KISZ MB első titkára, a megye ifjúságának életéről, munkájáról. közérzetéről, helytállásáról számolt be a küldöttértekezletnek. Részletesen szólott arról, hogy örvendetesen

(Folytatás a 2. oldalon.)