Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

\t

célja az ideológiai munkának, hogy uralkodóvá váljék társadalmunkban a munkásosztály világnézete, a marxista- leninista ideológia. Tovább terjedt a leghaladóbb világnézet, erősödtek a közgondolkodás szocialista- elemei, kulturális életünk fejlődését a szocialista" tendenciák, erősödése jellemzi. A marxizmus—lenin- izmus térhódítása mellett még jelen vannak, hatnak, s. részben újratermelődnek a reakciós,- nacionalista, idealista nézetek, s a kispolgári gondolkodásmód megnyilvánulásai.

Propagandamunkánk erőteljesén hozzájárult világnézetünk terjesztéséhez, elfogad- tatásához. a marxista—leninista műveltség fokozásához. A politikai oktatás hallgatói számának növekedése mintegy 45 százalékos. Előbbre léptünk a fizikai dolgozók és a nők nagyobb létszámú politikai képzésében is.

Az oktatás középpontjában a korunkban felvetődő, a szocializmus építését segítő időszerű elméleti kérdések feldolgozása áll. Eleget foglalkozunk-e ilyen témákkal? Az elméleti munka különböző területeivel nem lehet egyforma súllyal foglalkozni, egyik, vagy másik elméleti kérdés mindig a gyakorlati politika aktuális követelményeinek . megfelelően kerül előtérbe. De vannak olyan emléleti jellegű kérdések — nacionalizmus, munkásosztály vezető szerepe —, amelyekkel folyamatosan kell foglalkozni.

Számos téves nézettel, szélsőséges véleménnyel kell megküzdeni. Ilyenek: politikai nevelőmunka nélkül is mindent megold a mechanizmus; semmit sem fog megoldani, anarchia lesz. Meg kell értetnünk a gazdaságirányítás új körülményei között a reform aláp-^ vető, céljait, várható hatását,' a megvalósítás módjait és esz- közeit. Legtöbbet az ár- és bérpolitikával, ■ a jövedelemelosztással kell foglalkoznunk. Az anyagi érdekeltség elvével egyetértenek, annak konkrét megvalósításával esetenként már vitáznak az emberek. A dolgozók jelentős része megértette a reform szükségességét és lényegét, szűk területre szorultak, vagy megszűritek a kételyek, a korábbi el- lgpvélemények.

(Folytatás a 2. oldalról.) •

Iskoláink kapcsolata' szorosabbá vált az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Tanulóifjúságunk látóköre szélesedik, bővül és korszerűsödik műveltsége, megalapozottabbá és tudatosabbá válik világnézeti alapképzettsége.

Akadályozza az oktató-nevelő. piúnkát, hogy még, nem. fejeződött' be a körzetesítés, nem mindenütt kielégítőek a tárgyi és személyi feltételek. MiveL. a: - tanulók létszáma csökkent, a .tantermi ellátottság jobb az országos átlagnál, viszont -a - képesítés • ■ nélküli pedagógusok száma 1 növekszik. Továbbtanulásra 1969- bén a középiskolát végzett tanulók 56,3 százaléka jelentkezett, ez magasabb, az országos átlagnál. A jelentkezők 40,1 százalékát vették fel

a felsőfokú intézmények, a felvettek 54,9 százaléka fizikai dolgozó gyermeke.

Nem megoldott a mezőgazdasági szakmunkásképzés, elgondolkodtató tény, hogy a mezőgazdasági szakmát tanuló fiatalok száma 1965-höz képest 32 százalékkal csökkent. E kedvezőtlen jelenség alapvető oka, hogy a mező- gazdasági üzemek vezetői és dolgozói nem látják még a mezőgazdasági szakmunka népgazdasági jelentőségét. Visszariaszt a lebecsülés és az, hogy a végzetteket sem alkalmazzák képesítésüknek megfelelően.

Jelentősen javult a népművelő munka élményszerűsége, gazdagodott mai életünkhöz szorosabban kapcsolódó belső tartalma.

A szocialista hazafiság érzésének elmélyítésében a meAz életkörülmények alakulása,

ax életszínvonal emelkedése

gye lakosságának minden rétegénél jelentős eredményeket értünk el. A tömegek gondolkodásában egyre inkább központi helyre kerül a szocialista társadalmi rend megbecsülése, védelme és féltése. Még ma is érezteti hatását a tudatosan szított nacionalizmus és irredentizmus, az idősebb nemzedék, az értelmiségiek és a megyében élő székelyek egy részénél. Tovább erősödött az imperializmus ellen küzdő népekkel vállalt szolidaritás, de jelentkezik a nacionalista gőgnek egy új formája is, amikor szolganépnek tartják őket.

Erősödött megyénk lakosságában a közösségi szellem,, a szocialista elemek gyarapodása jellemző a munkához, a közösséghez, a dolgozó társakhoz, • a családhoz, a lakóhelyhez való viszony alakulásában.

Nem kívántos jelenségek az individualizmus, a szerzési vágy, a „kaparj kurta, neked, is jut” felfogás. Tapasztalható az anyagi ösztönzés és az anyagiasság összekeverése is. Előfordul néha még a párttagok között is, hogy demagóg hangadók, és az általuk alakított közhangulat nyomására elvtelen engedményt tesznek, vagy álhumánus állásfoglalás születik.

Tovább terjed a vallási közömbösség. Lényegesen csökkent a hittanra beírt tanulók száma, figyelemreméltó a fejlődés a családi jellegű társadalmi ünnepségek térhódításában is.

Tolna megyében a munkások átlagos havi keresete négy esztendő alatt az iparban 10, az építőiparban 13 százalékkal növekedett. Ezekben az ágazatokban a gyors létszámnövekedés miatt elsősorban a szakképzetlen, a megfelelő gyakorlattal nem rendelkező dolgozók helyezkedtek el. Á' tsz-tagök közösből származó részesedése évente átlagosan 9,1 százalékkal emelkedett, 1969-ben 21 170 forint volt, benne fog-1 laltatik a vezetők átlaga" is. A megye munkásainak évi átlag- jövedelme 20 064 forint, amely nem tartalmazza a vezetők átlagjövedelmét.

Levonható az a következtetés, hogy Tolna megye ipari munkásainak évi átlagjöve* delme valamivel alacsonyabb az országosnál. A termelőszövetkezeti dolgozók 'közösből származó jövedelmi átlaga az országosnál hárorii-hégyezer -forinttal magasabb. Megyénkben a parásztság reáljövedelme elérte a munkásokét, különösen, ha hozzászámítjuk a háztáji hozómét is. Az egy főre jutó havi átlagos jövedelem • tekintetében "fölna megye . az ország megyéi között a második helyet foglalja el.

Jogosnak tartjuk az alacsony .nyugdíjak ,'és>í járadékok rendezésére vonatkozó észrevételeket. De látni kell azt is, hogy felemelésük nem kizárólag az elhatározástól, hanem a

népgazdaság eredményes fejlődésétől, az erőforrásoktól függ.

A jövedelmi viszonyok kedvező alakulását mutatja, hogy a megye lakosságának takarékállománya ma már eléri a 770 millió forintot. Az egy főre jutó betét Csongrád és Győr megye után Tolna megyében a legmagasabb. Az iparcikkvásárlás terén a negyedik, ruházati cikkekben a hatodik, vegyes iparcikkek tekintetében az ötödik helyet foglalja el a megyék között.

A megye kereskedelmi hálózata jelentősen fejlődött, üteme jó, azonban a korábbi idők elmaradását nem lehet máról holnapra kiküszöbölni. Feltétlenül szükséges Szek- szárd város elavult, elmaradott és hiányos kereskedelmi hálózatának gyorsütemű fejlesztése. Gyenge a kereskedelem technikai ellátottsága.

A lakossági szolgáltatások alakulásában erőteljes fejlődés következett be — különösen a minisztériumi és tanácsi, vállalatoknál —, azonban a szolgáltatások túlnyomó többségét biztosító ktsz-eknél 1969-ben számottevő visszaesés történt.

Az életkörülmények javulását mutatja a megye egészségügyi fejlődése, szemben a korábbival, elérte a beszámolási idő alatt a megye orvosellátottsága az országos átlagot. Bölcsődei ellátottság

terén országosan 66, Tolna megyében 89 bölcsődei hely jut ezer bölcsődés korú gyermekre. Az óvodák befogadó- képessége viszont alig növekedett, túlzsúfoltak, a hálózat bővítésére van szükség.

Az egy lakosra jutó kommunális beruházás jóval magasabb volt a harmadik ötéves tervben, mint az előzőben. Az életkörülmények mérlegelésénél legfontosabb helyen a lakásviszonyok állnak. Gyorsult ugyan a lakásépítkezés üteme, mégis lassú a lakásviszonyok javulása. Míg

1961—1965 között évente 1052, a beszámolási ciklusban évi 1282 lakás épült, de ezzel párhuzamosan növekedett a lebontott lakások száma is. Az ország megyéi között Tolna megyében a legalacsonyabb a harmadik ötéves terv időszakában a lakásállomány tiszta nc\ ekedése.

Megyénkben a negyedik ötéves terv idején 2100 tanácsi, 400 egyéb állami lakás, 3420 családi és 1650 OTP társasházi lakás felépítésével lehet számolni. Az évenkénti 1500 új lakás javítja ugyan az építés ütemét és a lakásviszonyokat, de nem szünteti meg a lakáshiányt, még az sem biztos, hogy a megye fel tud zárkózni az országos átlaghoz. A lakásépítés, elosztás és fenntartás legfontosabb kérdéseiben hozott elvi döntés lényege, hogy meg kell gyorsítani a lakásépítkezést, a nagyobb állami ráfordítás és a lakossági erők mozgósítása útján. E határozat végrehajtása elő fogja segíteni a lakáskérdés gyorsabb megoldását.

Megyénk lakossága életviszonyainak fejlődésében nem marad el az országos átlagtól, de néhány alapvető tényező — csatorna, lakás — terén sok a pótolni való különösen a munkások által lakott településeken.

A kiegyenlítődésre főként az életviszonyokban kell országosan törekedni, a megyék, a városok és a falvak között. Nem lehet egyforma súlyú iparral, vagy mezőgazdasággal rendelkező területekké változtatni az összes megyét és települést, a tervszerű fejlesztés ellenére sem. Járási székhelyeink fejlődése erőteljes volt az elmúlt években, azonban sokat kell még tenni az élet- körülmények javításához, elsősorban kommunális, kulturális, egészségügyi és szolgáltatási igényeik kielégítésével.

Erősödött a párt vezető szerepe és egysége — nőtt az önállóság

Tolna megyében tovább erősödött a párt vezető szerepe, alapvetően végrehajtottuk a IX. kongresszus határozatait. Pártszerveink és alapszervezeteink a kezdeti átmeneti nehézségeket leküzdötték és a párttagság egészét mozgósították a párt politikája melletti kiállásra.

Nagyobb lett az önállóság, mely minden szinten megmutatkozott. A megyei párt- bizottság a KB határozatának megfelelően nagyobb hatáskört biztosít, ugyanakkor fokozottabb felelősséget igényel és támaszt a járási, városi pártszervekkel szemben.

Előreléptünk a központi és megyei határozatok egységes értelmezésében és ismertetésének meggyorsításában, az alapszervezetekig bezárólag.

A választott testületek szerepének növekedése kedvező feltételeket teremtett a kollektív vezetés továbbfejlesztéséhez. A választott testületek tagjai és a különböző munkabizottságok aktívabbak, nem csak a határozathozatalban vesznek részt, hanem bekapcsolódnak a határozatok előkészítésébe, a feladatok kialakításába is.

A fejlődő pártdemokrácia melyre nagy gondot „fordítottunk — a szocialista demokrácia szélesedésének legfőbb ösztönzője. A nyílt vélemény- alkotás, fejlődésünk kritikus értékelése, a fogyatékosságok és a hibák őszinte bírálata elősegíti az egészséges, alkotó közszellem kialakulását az élet minden területén. Általában érvényesülnek megyénkben a pártélet lenini normái, azonban a pártdemokrácia nem érvényesül maradéktalanul, mert előfordul, hogy a

testület hatáskörébe tartozó kérdésekben egyes személyek döntenek. (Véleményezési jogkörrel káderkérdésben a vezetőség helyett az alapszervezeti titkár él.)

Érvényesíti jogait a párttagság, de megtörténik, hogy elmarad a kötelesség teljesítése. A demokratikus légkör javulását mutatja, hogy a párttagság bátran mond véleményt az általános politikáról, az adott terület fejlesztési elképzeléseiről. Gyakran előfordul még — s ez visszatartja a bírálót —, hogy egyesek rossznéven veszik a kritikát és esetenként kifinomult módszerekkel megtorolják azt.

Tapasztalható az is, hogy a vezetők egy része a jogos észrevételeket személye elleni támadásnak, vagy az általuk vezetett üzem, intézmény lejáratásának igyekeznek feltüntetni. Elvtelen szolidaritásból néha kollektíván takargatják a hibákat, a káros egység a legtöbb esetben rövid életű, a dolgozókat csupán ideig-óráig lehet megtéveszteni. Mindezek a jelenségek arra késztették a megyei pártbizottságot, hogy ismételten fellépjen a dolgozókkal való embertelen magatartás, a társadalmi tulajdon megkárosítása, a harácso- lás többféle változata, a közpénzen történő nagylábonélés, a mértéktelen italozás, az erkölcstelen magánélet különböző megnyilvánulásai ellen.

Megyénk pártszervezetei szervezetileg is egészségesen fejlődtek az elmúlt négy évben, a létszám 1195-tel növekedett. A fiatalok aránya 1966-ban 7,2 százalék volt, jelenleg a párttagság 31,8 százaléka tevődik az ifjú korosztályból.

Pártirányítás, a tömeg szervezetek, tömegmozgalmak tevékenysége

A párt vezető munkájában az elvi politikai irányítás került előtérbe. Egyre kevesebb ma már a konkrét „szakmai beavatkozás” a tanácsi, a gazdasági és a tömegszervezeti munkába, azonban a politikai kérdésekbe a párt változatlanul minden szinten beleszól, véleményt alkot, és érvényesíti álláspontját.

Nem elég kritikus a vezetői munka értékelése, párt- szerveink és alapszervezeteink ma még kevés politikai befolyással bírnak a vezetői munka színvonalának emelésére és a helyes vezetői magatartás alakítására.

A gazdasági munka legfőbb fokmérője a termelékenyebb munka, s erre kell a dolgozókat mozgósítani. Biztosítsák, hogy a dolgozók ésszerű javaslatai a fejlesztési tervekbe bekerüljenek, ellenőrizzék, rendszeresen kísérjék figyelemmel a tervek megvalósítását.

Pártszervezeteinknek nagyobb figyelmet kell fordíta- niok a káderutánpótlásra, a különböző szinteken dolgozó vezetők folyamatos nevelésé(Folytatás a 4. oldalon.) ,