Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

.. -*IEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGfM SOCIAL ISTA MlüfMKASPAKT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TASfÁCsS LAPJA XX. évfolyam, 521. szám wmmammmm tm Ara: 1.2« Ft. Vasárnap, 1970. október 25. Központi helyre kerül a tömegek gondolkodásában a szocialista társadalmi rend megbecsülése, védelme és féltése Tanácskozik a Tolna megyei pártcríekezlet Kiemelkedő megyei esemény kezdődött meg szombaton dél­előtt Szekszórdon, amikor me­gyénk több mint tízezres párt­tagságának képviseletében 241 küldött jelent meg a megye leg­magasabb fórumának munkaér­tekezletére. A kétnapos megyei pártértekezlet, küldetése szerint feladatául tűzte, hogy a X. párt- kongresszust megelőző tanácsko­záson elkészítse az elmúlt négy esztendő politikai-társadalmi mérlegét, hogy kidolgozza a kom- munÍL'íákra kötelező, s a megye lakosságának utat mutató mun- koprogra mot. Méltó színhelyen, a Babits Mihály művelődési központ nagy­termében kezdte meg szomba­ton délelőtt 10 órakor kétnapos munkáját a megyei pártértekez­let. A mértéktartóan, ízléssel ékesített hátterű színpadon, az elnökségben helyet foglaltak a megyei párt végrehai.óbizottság tagjai, köztük az MSZMP Köz-1 ponti Bizottságának képviseleté­ben megjelent Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, az or­szággyűlés elnöke. Részt vett a pórtértekezleten Óvári Miklós, a KB tagja, a tudományos, közok­tatási és kulturális osztály veze­tője, és meghívott' ni jelen volt Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnö­ke, Szekszárd város szülötte is. Az október 24-én és 25-én ülé­sező megyei pártértekezlet pon­tos napiiendje az alábbi: 1. Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának besz ''mólója. 2. A kongresszusi irányelvek és a szervezeti szel rilyzat-terve­A megyei pártbizottság szám­vetése és útmutatása öt feje­zetből állott. Témái szerint foglalkozott a társadalmi vi­szonyok alakulásápan. a szo- "cialisla' demokrácia fejlődésé­nek, a gazdasági épít -munka, az ideológiai, kulturális fejlő­dés különböző kérdéseivel, az életkörülmények Tolna megyei alakulásával, majd a párt hely. zete, politikai tömegmunkája fejezet zárta az alapos tájékoz, tatást. Társadalmi fejlődésünkre alapvetően az . je wjn hogy zet vitájának tapasztalatai, ja­vaslat a megvei pártéitekezlet ál­ló síoglalásának kialakításához. Előadó: K Papp József, az MB első titkára. A két napirend együttes vitá­ja. 3. A pártbizottság és a kong­resszusi küldöttek megválasztása. A legfőbb megyei fórumon, a megyei páitértekezlet elnöki tisz­biztosan haladunk a szocializ­mus felépítésének útján. Az egyre erősebbé váló szocialista nemzeti egység ellenére az osztályok és ,;;é-egek. a dolgo­zók eg vés csoportjai között vannak és létrejöhetnek a fej­lődés menetéből szükségszerű­en adódó, átmeneti nézeteltéré­sek és érdekkülönbségek. Fel­tárásuk, megszüntetésük szük­ségessé teszi, az osztályok és rétegek helyzetének, valamint azok egymáshoz való viszonyá­nak elemzését. A munkásosztályról adott ál­tének ellátásával Szabópál An­talt bízták meg. Az első napirendhez előzete­sen kiküldött írásos beszámolót kiegészítette 'az idei első féléves gazdálkodásról és a kongresszu­si munkaverseny tapasztalatairól közzéadott tájékoztató. A máso­dik napirend vitaindítóját szóban terjesztette K. Papp József me­gyei első titkár a küldöttek és meghívottak elé. t alános értékelést összekapcsol­ták a megyénk munkásságára jellemző, az országostól eltérő sajátosságokkal. Országosan kétharmada, Tol­na megyében a munkásság 84 százaléka él jelenleg falun. A megye iparának és iparosítá­sának az utóbbi években be­következett fejlődését a mun­kások számának az országos átlagnál nagyobb, körülbelül kétszeres ütemű, (évi nyolc százalékos) növekedése kísérte. A megye iparán belül leg­gyorsabban a szövetkezeti ipar fejlődött. Jelenleg a megye iparában foglalkoztatottak 60— 61 százaléka dolgozik a minisz­tériumi, körülbelül 13 száza­léka a tanácsi és 26 százaléka a szövetkezeti Iparban. Az emelkedésen belül a női fog­lalkoztatottak növekedése volt a legnagyobb, az összes ipari foglalkoztatottak közel 52 szá­zaléka nő. A munkáslétszám felfutása jelentős részben a fiatalabb korosztályokból történt, miután a megyében az ipari foglalkoz­tatottság gyors növekedése ak­kor következett be, amikor a mezőgazdaságban többé-kevés- bé stabilizálódás történt. Tolna megye munkásságán belül a fiatalok aránya nagyobb, a szakmunkásarány pedig kisebb az országosnál. Ebből adódóan gyakran alatta maradnak a keresetek az országos átlag­nak. A reáljövedelmek szint­jén . viszont javít az a tény, hogy a vidéki élet gyakran le­hetővé teszi a munkások szá­mára is a hús- és zöldség-, gyümölcsszükséglet kielégítő,, sét, igaz, hogy családi többlet- munka árán. (Folytatás a 2. oldalon.) Vezető osztályhoz méltó áldozatkészség, öntudat -és felelősségérzet /

Next

/
Thumbnails
Contents