Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-24 / 250. szám
Nehéz helyzetben egy fiatal szövetkezet „Kisállattenyésztők Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete Szekszárd” — ez a hivatalos neve. Meglehetősen szokatlan név, hiszen az ilyen jellegű szövetkezésnek nincs olyan múltja, mint mondjuk az általános fogyasztási szövetkezeteknek. Az első ilyen szövetkezet 1968. január elsejével alakult meg Szekszárdion. Azóta nyolc másik jött létre az ország különböző pontjain. Ez az adat azt sejteti, hogy ez a szövetkezeti forma még csak most van elterjedőben. A szekszárdi kisállattenyésztő szövetkezet előzményeihez tartozik, hogy 1964-ben alakult egy tojóhibrid-társulás a szekszárdi fmsz keretében. Ez a társulás olyan gyorsan gyarapodott, hogy tagjai végül is jobbnak látták az abból való kiválást,, s az önálló szövetkezet megalakítását. Csak így mutatkozott reális lehetőség a további fejlődéshez. A szövetkezet azt a célt tűzte maga elé, hogy tagjai részére megszervezi a kisállattenyésztést, a vele kapcsolatos állategészségügyet, szaktanácsadást, takarmányozást, értékesítést, és segíti a különféle technikai eszközök előteremtését. Mindez összhangban volt és van a párt és kormány szövetkezetpolitikájával, a szövetkezésre vonatkozó rendelkezésekkel. Különös jelentőséget az adott ennek a szövetkezeti formának, hogy az utóbbi években előtérbe került a nagyüzemek mellett a háztáji termelés is, s ebben kizárólag háztáji termelők tömörültek. A szövetkezet jól startolt: forgalma, taglétszáma és nyeresége egyaránt megnőtt. Jelenlegi taglétszáma 350 körüli. Működési területe 11 községre is kiterjed Szekszárd városon kívül. Mindenki nagy jövőt jósolt e szövetkezetnek, és sok minden igazolta is a számításokat. A valósághoz azonban az is hozzátartozik, hogy felszínre került egy sor olyan probléma, amelyek szemszögéből nézve a jövője meglehetősen kétséges. Nem véletlen, hogy mostanában már több megyei fórumon váltott ki parázs vitát a szekszárdi kisállattenyésztő szövetkezet léte, perspektívája. Ha egy kicsit mélyebben elemezzük helyzetét, be kell látni, hogy valóban nem rózsásak a kilátások. E szövetkezet nem valami felülről erőltetett próbálkozás, hanem egyértelműen a háztáji termelők kezdeményezése, mégpedig kizárólag az anyagi érdekeltség alapján. Hadd tegyük hozzá, hogy a tagok érdekeltsége egyben a népgazdaságét is tükrözte, illetve tükrözi. Ezzel párhuzamban érdemes megemlíteni, hogy a nagy tömegeket egyesítő fogyasztási szövetkezetekben megközelítően sincs ilyen közvetlen és nagyfokú anyagi érdekeltség. A kisállattenyésztő szövetkezetben a tagok viszonya szövetkezetükhöz sokkal szervesebb. Ez éppen a tagsági aktivitásban nyilvánul meg legjobban: itt nem kell a tagokat nógatni, hogy foglalkozzanak a szövetkezeti ügyekkel, menjenek el a taggyűlésre... A másik oldalon viszont ott egy sor kedvezőtlen külső tényező. Á legtöbb magyar szövetkezet megerősödéséhez nagyban hozzájárult egy csomó adminisztratív intézkedés, pénzügyi segítség. Amikor elérkezett az új gazdasági mechanizmus, többségük már olyan szilárd gazdasággal rendelkezett, hogy bátran vállalhatták a teljes önállóságot, a konkurrenciát, s az új körülmények közt tovább szilárdíthatták pozícióikat. A szekszárdi kisállattenyésztő szövetkezet pedig épp akkor kezdte működését amikor — közkeletű szólással — lehúzták az anyagi gyámkodás rolóját. A szövetkezők ezt nagyon jól tudták, nem is számítottak arra, hogy a szövetkezet égisze alatt különféle burkolt segélyekben lesz részük. A termelő — tenyésztő — és értékesítő tevékenységükre alapoztak mindent, és ez utólag nézve is józan számítás volt, megfelelt a gazdálkodás új rendjének. A piac alakulása azonban ez ' évben keresztülhúzta számításukat: lezuhant a tojás ára, és komoly értékesítési gondok léptek fel. Kénytelenek voltak a tojás jelentős részét önköltségen alul értékesíteni, így aztán nem csoda, hogy rosszul alakultak a jövedelmezőségi mutatók. E szövetkezet még nem erősödhetett meg annyira, és nem fejleszthetett ki biztonsági üzemágakat, hogy kibírja a szabadpiac ilyen rendkívüli nyomását. Végül nehéz pénzügyi helyzetbe került. Súlyosbítja a helyzetet az időközben meghonosított adóztatás, valamint a takarmány és technikai eszközök árának változása. E szövetkezet tagjaira vonatkozó adórendszer felemás: az ugyanahhoz a kisállattenyésztő szövetkezethez tartozó tsz-tagok nem, de a munkások,' hivatalnokok, nyugdíjasok számottevő adót fizetnek a háztáji termelésül; után. Egyesek most próbálják megkongatni a vészharangot e fiatal szövetkezet jövője felett. Mintha .máris örvendenének annak, hogy esetleg kieshet egy konkurrens. Erre azonban nincs ok: nem a szövetkezeti forma az élet- képtelen, hanem a külső körülmények alakultak szerencsétlenül, éppen ezért inkább azt kell keresni, hogyan lá- bolhat ki a krízisből, és erősödhet meg a bajba jutott szövetkezet. A Főv. Óra- és ÉkszerA Paksi Állami Gazdaipari V. szekszárdi gyáregysége . ság biritói kerülete FELVESZ FÉRFI ielvesz SEGÉDMUNKÁSOKAT. többéves szakmai VALAMINT FÉRFI MUNKAERŐKET gyakorlattal rendelkező traktorFÉMCSiSZOLÖ MŰNK BETANULÁSARA. és autószerelőt. "T <33r>) 1 (336) Néhány jó elgondolás máris megszületett a szövetkezet vezetői körében, és érdekképviseleti szerve, a MÉSZÖV is segíteni próbál. Felvetődött egy megfelelő szaküzlet és tészta üzem létesítésének gondolata, hogy az értékesítésnél ne legyenek teljes egészében . kiszolgáltatva más szervek kénye-kedvének. A tésztaüzem létesítésébe bekapcsolódhatnának a megye kiskereskedelmi szervei, és ezzel jelentősen javulhatna a helyi ellátás. Erőteljesebben kívánják fejleszteni a nyúlás galambtenyésztést, de más üzemágakat is kifejlesztenek, azaz többoldalúvá fejlesztik a szövetkezetét, hogy ha egy üzemág nehéz helyzetbe is kerül, az semmiképpen se veszélyeztesse az egész szövetkezet létét. Csakhogy mindehhez pénz kell, ahhoz pedig nem könnyű manapság hozzájutni. A tagok maguk is minden lehetőt elkövetnek a szövetkezet talpraállítása érdekében: jellemző, hogy ahhoz már pénzt is ajánlottak fel. BODA FERENC MEDICIN ROLLER A Pest megyei Vegyi- és Bivatcikkipari Vállalat szentendrei gyáregységében megkezdték a Medicin Roller izomerősítő tornaszer gyártását. A napi egyperces fekvőíámasz gyakorlás erősíti a hasizmokat és kiválóan alkalmas a fogyókúrázók számára. A Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének szakvéleménye szerint: nemre, korra való tekintet nélkül mindenki számára javasolja. Este a kollégiumban Hűvös északi szél fúj fehn a hegyen. Csendesek, kihaltak az utcák, a város ködbevész; Távolinak tűnik a Garay, tér, a Széchenyi utca neonrekíám- jai fura színfoltok innen. Csak egy felirat emelkedik ki az estből, jól láthatón; „Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskola Rózsa Ferenc Kollégiuma, Szekszárd”. * Jókor érkeztem — közük velem a bejáratnál. Ma éppen önkormányzati nap van. Az ügyeletesek szinte megszállták a portát, az ebédlőt, a hálókat. Ma ők felelnek mindenért: társaik nyugalmáért, a kollégium rendjéért, a napirend pontos betartásáért. * Délután értekezett a diáktanács. Nem könnyű a dolga. Büntetni és jutalmazni, az elvárásoknak megfelelően intézni 196 ember ügyét — komoly munka. És a fiatalok komolyan is veszik, valódi, hamisítatlan tizenéves lelkesedéssel teljesítik feladatukat. Éppen erről beszélgetünk Bauer József igazgatóval, amikor kopognak az ajtón. — Igazgató, bácsi, szeretnék mondani valamit! Prisztács Kati, a diáktanács titkárhelyettese, harmadikos az egészségügyi szakközépiskolában, KISZ-titkár. — Arról van szó, hogy A. Évát át kellene tenni egy másik hálóba. Igy\nem megy tovább. „Lóg” a tanítási napokról, nem áll szóba velünk, nem őszinte. Talán az új társaság segít rajta, feloldja bizalmatlanságát. — Igen. ez jó ötlet, elintézzük, — hallom az igazgató beleegyezését. * Barátságos, családias a kollégium. Lényhez?’- alkotta kis térítők, a falon virág, a folyosókon süppedő szőnyegek- A társalgóba nézünk be először. Üres. Az egyik hálóban tanulnak a lányok. Hatan vannak egy ’Zobában. Beépített szekrénysor, asztal, székekkel, szőnyeg.- Jó itt lenni, sokkal jobb, mintha bejárnék. ^ — Hol laksz? — Gyönkön. — Mit változtatnál meg, ha te lennél a kollégium igazgatója? — A hat órai ébresztést! Nagy egyetértés keletkezik ébresztő-ügyben. — Persze, elmegy az idő. Fél hétre elkészülünk, utána reggeli, majd félóra tanulás és máris indulni kell az iskolába. — mondja Steigerwald Mária. — Azt tessék megírni, amikor az Éva volt az ügyeletes. 1— tolakodik elém egy szép arcú, szőke kislány. — Az hogyan volt? — Először ügyelt reggel Éva és nagyon drukkolt, hogy elalszik. Annyira, hogy le sem feküdt egész éjjel, azután hajnalban elbóbiskolt. Fél háromkor riadt fel, azt hitte, már hat óra van, és felcsengette az egész kollégiumot. * A DT titkára Budai Miklós. — Miért jó, hogy önkormányzat van? — Valamennyien , érezzük, hogy mi felelünk mindenért. Még a rendetlenkedők is jobban ügyelnek. És az is jó, hogy felelősek vagyunk egymásért, örömeinkért, csínytevéseinkért. iVía a DT például hét jutalomjegyet adott a West side story-ra. Igaz, büntettünk is. Az egyik negyedikes fiú szól közbe: — Az önkormányzattal azért baj van. Elmondjuk a véleményünket. Elmondhatjuk, de nem mindig talál megértésre. Milyen bizalom az, amikor a naposok mellett ott állnak a tanárok is? És miért kötelező megnézni minden este a tévéhíradót? * Felháborodnak és lelkesednek, vitatkoznak és nagyon önállóak akarnak lenni. Ami a legfontosabb: vigyázva féltik jelenlegi otthonukat, a kollégiumot. — rá — Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat azonnali belépéssel feltesz FÉRFI ÉS NŐI RAKTÁRI MUNKÁSOKAT, FŰTŐT, KŐMŰVEST. SEGÉDMUNKÁST, KUBIKOST, VASBETONSZERELŐT. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Keselyűsi út. 6. (356) Értesítjük Vevőinket, hogy leltár miatt OKTOBER ?6-TÓI. NOVEMBER 4-IC, AZ ÁRUKIADÁS SZÜNETEL. Papírértékesítő Vállalat Szekszárd. (316) A „Kövendi Sándor” Tm Cipész Ktsz. Kölcsey u. 4. sz. alatti üzemüázához FELVESZ. Jelentkezés: Dózsa Gy. u. 6. sz. alatt. (363) t
