Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

VQtMA M£v VILÁG' HTAI egyesüljetek ! PüiSAG ésük szerint, xotó módon ^ A KnOYftn SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fis A KEGYEI TJUrAC« LAMM I XX. évfolyam. 250. szám ÁRA: 90 FILLÉR Szombat, 1970. október 24. Teljesítik a kongresszus tiszteletépe tett Felajánlást A tamási erdőgazdaságban, — hivatalos nevén a Gyulaji Álla­mi Erdő- és Vadgazdaságban — az év elején 23 brigád vállalta célul a szocialista cím meg­szerzését. Versenyüknek jó alapot adott a X. pártkong- reszusra való készülődés. Az év közepén az országot sújtó ár­víz, majd a párt és a kormány felhívása újabb felajánlásra indította az erdészet dolgozóit; hozzájárulnak a nemzeti jöve­delem egy százalékos növelé­séhez. Az erdészet sajátos hely. zetben van, hiszen a kiterme­lés az őszi, tavaszi hónapokra esik, a közbenső időszakban viszont a feldolgozás van túl­súlyban. így elsősorban az export-árbevételi terv növelé­sét vállalták, a fahasználat nö­velését, az anyagmozgatás költ­ségeinek csökkentését. A III. negyedév zárása még most folyik, az erdőgazdaság vezetői nem tudnak végleges összegekről, adatokról nyilat­kozni. Azt elmondották, hogy a brigádverseny eredményes, tán csak két-három brigád lesz, amelyik nem tudja telje­síteni a szocialista cím vala­mennyi feltételét. Az is nyil­vánvaló, hogy teljesítik a ra­kodási költségek 80 000 forint­tal való csökkenésére tett ígé­retet: a munkába állított, kor­szerű rakodógép olcsóbban, gyorsabban dolgozik, enyhíti az amúgyis állandó munkaerő- hiányt. Ä fagyártmány-értéke- sítésnél a hulladék csökkenté­sével, a kihozatal növelésével 200 000 forint többletbevételre számítanak, a tűzifa-feldolgo­zásból, értékesítésből, — a ta­vasszal munkaerőhiány miatt nagyobb mennyiség maradt feldolgozatlanul —, kétszázezer forinton felüli többletbevételt terveztek. X. KONGRESSZUS Kiemelkedő eredmények a gépjavítónál A Tolna megyei Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalatnál ugyancsak most folyik a há­romnegyed évi eredmények összesítése. Varga Pál szb- titkár a szekszárdi központi te­lep kongresszusi versenyének kiemelkedő eredményeiről adott tájékoztatót. Kitűnően alakult a három­negyed évre tervezett, befeje­zett termelési érték. Ennek összege a tervezett 90 346 000 forint helyett 102 495 000 forint. A szekszárdiak fő gyártási profilja az öntözőcső. Itt a termelés értéke a tervezett 77 929 000 forint helyett 86 056 000 forint. A versenyben részt vevő 19 szocialista brigád közül a Len­dület-brigád 150 százalékos ter­melést ért el, az Augusztus 20 brigád 135 százalékot, az öntő­brigád 116 százalékot. A kongresszusi versenyben külön hangsúlyt kapott a munkavédelem, a balesetek fokozottabb megelőzése, illetve a balesetek számának csökken­tése. Bebizonyosodott, hogy a nagyobb munkateljesítménye­ket fokozottabb óvatossággal, a biztonsági szabályok szigorúbb betartásával is el lehet érni. Amíg az elmúlt év háromne­gyedében 17 baleset volt, 266 kiesett munkanappal, addig 1970 hasonló időszakában csak nyolc baleset, 96 munkanapos kiesést okozva. A tervezettnél 3,5 millióval töl»I» árbevétel a Szabó Ktsz-nél A Szekszárdi Szabó Ktsz Tolna megyében az elsők kö­melő részlegek szabványanyag, gal való ellátását. Ezt meg is oldottuk, úgy, hogy jelenleg ál­landóan négy-ötnapos készlet vár feldolgozásra, a szabászat folyamatosan szállíthatja az előkészített anyagot. — A terit.&iék nységet újabb speciális gépek, célapparátok beállításával növeltük; öv­készítő, övtartókészítő, szegő- apparátok gyorsítják, könnyí­tik a munkát. A szövetkezet műszaki gárdája az elmúlt ne­gyedévben úgy szervezte meg a munkát, hogy nem volt fenn­akadás a termelésben. Ebben az időszakban alakult meg a műszakiak szocialista brigádja, egyebek között azzal a céllal, hogy újabb műszaki megoldá­sokkal, szervezéssel segítse a termelőegységek munkáját. — Bevételeink alakulását se­gítette a szekszárdi, a báta- szóki üzemek dolgozóinak sa­ját kezdeményezése, külön műszakokra. A negyedik ne­gyedévre is biztatóak a kilá­tásaink, minden lehetőségünk megvan arra, hogy teljesítsük kongresszusi felajánlásunkat, s ígéretünk szerint hozzájáru­lunk a nemzeti jövedelem egy százalékos növeléséhez. Ki .tjük a tanácskozását ma megkezdő megyei párt­értekezletet. Köszöntjük a Tolna megyei párttagság 250 megyei küldöttét, azokat, akik ott tevékenykednek, ahol az élet zajlik, akik élvonalban küzdenek, életközeiben fára­doznak a helyes politika mi­nél teljesebb megvalósításán. A ma délelőtt 10 órakor kezdődő tanácskozás ülésein rájuk hárul, hogy okos szó­val, körültekintően, a kom­munistáktól megszokott poli­tikai érettséggel meghányj ák- vessék közös dolgainkat. A most befejeződő héten megye- szerte készülődtek a küldöt­tek arra, hogy ehhez a szám­vetéshez úgy adják hozzá megbízóik és a maguk meg­látásait, hogy általuk gazda­godjék, erősödjék a megálla­pítások útmutató és mozgósít' jellege. A lényeget a maga valóságában bemutató, a va­lódi feszültséget tárgyilago­san, pártos világszemlélettel feltáró gondolataik, tapaszta­lataikra épülnek, melyek egy­úttal bizonyára túlmutatnak lakó- és munkahelyük hatá­rain, érvényesek másutt is. Munkások, műszakiak, tsz- tagok, nevelők, tömegszerve­zeti vezetők, párttitkárok, if­jak, nők, veteránok — külön­böző foglalkozásúak és korú­ak, mintegy példázzák me­gyénk összetételét. A kongresszusi dokumentu­mok vitájában, több mint négyezer Tolna megyei kom­munista hallatta hangját az alapszervezetekben. A két hó­nap alatt lezajlott Tolna me­gyei tanácskozások beigazol­ták: felismerik, tudják, hogy sok még az értetlenség, kí­sért a szűklátókörűség, akad közösségellenes szemlélet és cselekedet, s háborító rossz- indulat is. A haladás őszin­te híveit okkal, joggal foglal­koztató visszahúzó hibák lát­tán, a párt politikájával nyil­vánvalóan ellentétes felfogás és gyakorlat ellen erős falat emelnek a kommunisták, út­ját állják az elvi politika igazával, erejével, összefogá­sukkal. Hogy mennyire saját­juknak vallják a kongresszust a megye többi dolgozói is, igazolják a munkaversenybe bekapcsolódott brigádok ezre­inek vállalásai, és az, hogy szavukat állják. Nagy figye­lemmel kísérték a megyében a párt különböző szintű ta­nácskozásait, érdeklődéssel várják a megyei fórum, a kongresszus állásfoglalását és határozatait. Alig egy hónap választ el bennünket a kongresszustól, amikor -ma megkezdi mun­káját a Tolna megyei párt­értekezlet. Lesz miről szólni­zött csatlakozott a nemzeti jö­vedelem egy százalékos növe­lését segítő kezdeményezés­hez. Hogy a vállalásból eddig mit valósítottak meg, arra Kopp Ádám elnök az alábbia­kat mondja: — A III. negyedév tervezett 8 800 000 forintos árbevételét 11 073 000 forintra teljesítettük és a negyedévre tervezett nye­reséget is sikerült megdupláz­nunk. Az év első kilenc hónap­jának árbevétele 30,7 millió fo. rint, a tervezettnél csaknem három és félmillióval több. A nyereség — a III. negyedév­hez hasonlóan — megduplázó­dott. — A kongresszusi verseny­ben az előírt normához viszo­nyítva anyagtakarékosságot is vállaltunk. Ennek eddigi ered­ménye kétszázezer forint. Amim arról annak idején beszéltünk, meg kellett oldanunk a ter­Felkészülés a bútorgyártás nagyarányú fejlesztésére A Minisztertanács legutóbbi ülésén a kormány elfogadta a bútorgyártás és a bútorkeres­kedelem nagyarányú fejleszté­sének terveiről szóló előter­jesztést, amely célul tűzi ki a következő öt évben a forga­lom 50 százalékos növelését. A Könnyűipari Minisztéri­umban az MTI munkatársá­nak elmondották; ahhoz, hogy a tervidőszak végére a hazai bútoripar termelése az 1970. évi mintegy 4,8 milliárd fo­rintról 7,2 milliárdra emel­kedjék, szükségessé válik az ágazat egészének nagyarányú rekonstrukciója. A terv az, hogy a jelenleg működő 103 üzem és telephely közül 14 minisztériumi és tanácsi vál­lalatot korszerű technikai színvonalat képviselő termelő­egységekké fejlesszenek. Nem­csak a termelőkapacitás bőví­tését szorgalmazzák, hanem a legfejlettebb gyártási módsze­reket is be kívánják vezetni a jelenlegi gyártmányösszeté­tel megváltoztatása érdekében oly módon, hogy inkább az olcsóbb lakószobák gyártása növekedjék. A modul-méret­ben szerkesztett, egy alaptí­pusból 12—14 variációban készülő bútorok alkalmazkod­nak a házgyári lakások mé­reteihez. A meglevő üzemek korsze­rűsítésével a számítások sze­rint 1,7 milliárd forinttal több értékű bútort készítenek majd, de szükségessé válik két úi bútorgyár építése is. A tervek szerint Mátészalkán lakó­szobabútor-gyár. Mohácson pedig új székgyár létesül. Az új gyárak telepítésénél figyelembe veszik a bútoripar főként dúnántúli elhelyezke­dését. A jövőben a Tiszán­túlon, a Duna-Tisza közén és Eszak-Magyarországon is fej­leszteni kívánják a bútorgyár­tást. A bútoripar fejlesztésére mintegy kétmilliárd forintot fordítanak majd. A következő években a bútorgyártás foko­zásával és korszerűsítésével párhuzamosan fejlesztik a bú­torkereskedelmet is. A forga­lom 1960. óta mintegy 2,5- szeresére nőtt, az üzlethálózat bővülése azonban ezzel nem tartott lépést. A jövőben Bu­dapesten kettő, — hat-nyolc vidéki városban egy-egv bú­toráruház, továbbá négy köz­ponti raktár felépítését terve­zik. (MTI) ok, van miről számotadnl. Nincs szégyenkezni való most, a visszapillantás idején, ami­kor Tolna megye korábban megindult fejlődésének újabb lendületes iramáról, sikerek­ben és küzdelmekben gazdag utóbbi négy esztendejéről ej­tünk szót. A korszerűbbé tett és bőví­tett Tolna megyei üzemek, az intenzívebb iparosítás és termelés, megyénk termelő­szövetkezeti mozgalmának ma­gasabb szintre jutása, pa­rasztságunk őszinte ragaszko­dása a közöshöz, az egyéni boldogulást hordozó szoci­alista társadalom egyre tuda­tosabb vállalása a munka­szerető emberek által — mind megannyi új fejezet e négy esztendőről szóló számvetés­ben. S mindezek a tX. kong­resszus határozatai alapján, annak szellemében születtek, gyümölcseként a néppel együtt lélegző, a haladó em­berek sokaságával vállvetve küzdő Tolna megyei kommu­nisták erőfeszítéseinek. A mindennapi munkában fonó­dik egybe az elkötelezettsé­get tudatosan vállaló ész a kommunista szívvel, és meg­valósul a közösség boldogu­lásáért tevékeny párttagok és pártonkívüliek összefogása. Helyet kapott a számvetés­hez alapot nyújtó, a küldöt­teknek előzetesen kézbe adott, kollektív munkával készült beszámolóban a méltatás, a biztatás, s a mérleg másik serpenyőjébe belekerült a ki-' vetnivaló. Tükrözi, megteste­síti a fogyasztékosságokkal szembenéző, a fejlődést hát­ráltató jelenségek ellen fel­lépő, az egy akaratot és tett- rekészséget képviselő eltökélt­séget, a politikus, tiszta lég­körben oly természetes szó- kimondást. Sem a taggyűlések, sem a városi, járási pártértekezletek felszólalóit nem zavarta, hogy nem képzett szónokok, fűtöt­te, hevitette, szólásra kész­tette őket az irányelvek is­meretében a belső parancs: hitet tenni, elmondani. Bizto- tan így lesz ez a megyei pártértekezleten is, hiszen rá­ismernek a küldöttek a ko­rábban továbbított javasla­tokra, a jó politika ellen ha­tó, küldőik által is szóvátett hibák szigorú bírálatára, a közérdeket tudatosan kiját­szók tetteinek ostorozására. Bizton remélhető, hogy e nyílt, demokratikus légkör­ben egybeesik a szándék és a tett, eleget tesznek külde­tésüknek a küldött elvtársak. E két nap alatt a megyei pártértekezlet állásfoglalásá­val lezárja az irányelvek fe­lett megyeszerte folytatott, gondolatokban gazdag vitát, elkészíti a mérleget, — amely­nek serpenyőjében biztos alap a megye magasabb szintű fej­lettsége és kialakítja a mun­kaprogramot. Ezzel újabb sza­kaszt nyit meg, amelyben az egész párttagság a döntés ér­telmében tevékenykedik, hogy torzításoktól mentesen meg­valósuljanak a közösen ki­munkált alapelvek. Kívánjuk, hogy a megyei pártértekezlet kristályosítsa ki az eligazító elveket, ötvözze a Tolna megyei sajátosságokat az országos irányvonallal. Kívánjuk, hogy a ma kez­dődő, gazdagnak ígérkező ta­nácskozás színvonalas, sokat nyújtó, alkotó munkaértekez­let legyen. Váljék a megyei pártértekezleten készülő mun­kaprogram a megye vala­mennyi, pártjához hű tagjá­nak személyes ügyévé. SOMI BÉNI AMIN NÉ

Next

/
Thumbnails
Contents