Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-22 / 248. szám
I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX évfolyam, 248. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1970. október 22. Kéthónapos kongresszusi műszak a dombóvári vasúti csomóponton A kongresszusi verseny olyan szakaszába érkezett, amikor ér_ demes számba venni, mi valósult meg a vállalkozásokból, mit kell tenni még a hátralévő két és fél hónapban, hogy a célkitűzéseket elérjék, és az éves tervben meghatározott feladatokat teljesítsék. A kongresszusi verseny eredményeit az elmúlt napokban értékelték Dombóváron és az értékelés során kiderült, hogy a vonatközlekedési terv, a menetrendszerűség és a gazdaságos mozdonyfelhasználás tekintetében lemaradás van. A munkaversenynek hagyományai vannak a dombóvári vasutasság körében. A csomópont kommunista és párton kívüli dolgozói az elmúlt négy év mindegyikében kimagasló eredményekkel nyerték el a „Kiváló Csomópont” kitüntetést. Az elmúlt négy év eredményeit növeli az a körülmény, hogy a dolgozók túlnyomórészt a századforduló előtt kialakult létesítményekben és korszerűtlen eszközökkel végzik munkájukat. Idén április 25-én a kiváló csomópont avatóünnepségén indították el a kongresszusi versenyt és azt vállalták a vasútüzemek dolgozói, hogy a szállítási feladatokat éliizem- szinten fogják teljesíteni ez évben is. A vállalás teljesítésében a csomópont 119 szocialista brigádjára az eddiginél is nagyobb feladat hárult. Sajnos, a vállalások zökkenőmentes teljesítését objektív okok nem- kívánatos módon akadályozták és hátráltatták. Dombóvár térségében pályaépítési munkák miatt több esetben zavarokat és torlódásokat okoztak a vágányzárok. Az árvíz okozta természeti csapás szintén nem várt terheket rótt a vasúti dolgozókra, hisz az árvíz sújtotta területre irányított anyagokat minden más szállítmánnyal szemben előnyben kellett részesíteni. Az említett objektív okokból eredő lemaradásokra a vontatási főnökség kommunistái elsőként reagáltak és kezdeményezték, hogy ezek felszámolására a csomópont kommunistái és párton kívüli dolgozói november elsejével indítsanak kongresszusi műszakot, kéthónapos időre. Ezt a kezdeményezést a MÁV dombóvári nagyüzemi párt- bizottsága felkarolta, összehívta a gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőket és meghatározták a verseny fő irányát. A nagyüzemi pártbizottság a kongreszusi műszak, ideje alatt azt várja valamennyi vezetőtől, párttagtól és párton kívüli dolgozótól, hogy az eddiginél is nagyobb odaadással, még több lelkesedéssel végezze munkáját, melynek nyomán teljesíteni tudják a dombóvári csomópont előtt álló szállítási feladatokat. T an ács vezetők értekezlete a Könnyűipari Minisztériumban Szerdán a Könnyűipari Minisztériumban Nagy Józsefné miniszter a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökhelyettesei és az ipari osztályvezetők részvételével tartott értekezleten a 20. évforduló alkalmából megemlékezett a tanácsok megalakulásáról. A miniszter elmondotta, hogy 1950-ben csupán kevés számú államosított kis- és középüzem képezi«! a tanácsi ipart. összehasonlításra alkalmas adatok csgk 1952 óta állnak rendelkezésre, s 1952- ben a tanácsi ipar termelése — a nehéz-, a kqnrtyű- és az élelmiszeripar együttesen —• 4,7 milliárd forintot képviselt. Termelésük értéke most 18 milliárd forint, noha időközben néhány gyártási ág, a malomipar, a húsipar, a téglagyártás elkerült a tanácsoktól. A tanácsok felügyeletével működő állami vállalatok most 151 000 dolgozót foglalkoztatnak. A könnyűipari ágazathoz tartozó tanácsi vállalatok 13 000 dolgozója 1952-ben nem egészen egymilliárd forint értékű terméket állított elő, illetve szolgáltatást végzett, most viszont az ágazathoz tartozó több mint 65 000 dolgozó termelésének értéke eléri a 6,5 milliárd forintot. Az értekezleten Nagy Józsefné miniszter a tanácsok megalakulásának évfordulója alkalmából kitüntetéseket adott át. Az ünnepi megemlékezést munkaértekezlettel kapcsolták össze, s megvitatták a negyedik ötéves terv előkészítésével összefüggő feladatokat. Ünnepélyesen fogadták a Fegyverbarátság hadgyakorlatról hazatérő magyar esapatokat és törzseket Bemutató a leendő árvízkapunál 122 millió forint értékű munka valósult meg eddig a Sió torkolati mű építésében Szerdán délelőtt ünnepélyesen fogadták a komáromi határ-átkelőhely vasútállomásán a Német Demokratikus Köztársaság területén rendezett Fegyverbarátság hadgyakorlatról hazatérő magyar csapatokat és törzseket. A fogadáson a Honvédelmi Minisztérium képviselőin kívül részt vettek Komárom megye állami, párt- és társadalmi szervezeteinek vezetői is. A Himnusz hangjai után Évin Sándor ezredes jelentette, hogy a magyar néphadsereg Fegyverbarátság hadgyakorlatra kijelölt csapatai feladatukat eredményesen végrehajtották. A felsorakozott alegységeket Reményi Gyula vezérőrnagy üdvözölte: — Néphadseregünk vezetése megelégedéssel nyugtázza, hogy a gyakorlat nehéz, jól felkészített katonákat igénylő erőpróbáin önök férfiasán helytálltak. Mindvégig tudatában voltak annak, hogy helytállásukkal, a gyakorlat feladatainak példamutató megoldásával, egész magatartásukkal szocializmust építő népünket és néphadseregünket képviselik. — Küldetésüknek megfeleltek, s feladataik maradéktalan végrehajtásával népünket és hadseregünket méltóan képviselték, kivívták a Varsói Szerződés gyakorlatot megtekintő politikai és katonai vezetőinek, valamint a fegyverbarátoknak és a Német Demokratikus Köztársaság népének elismerését. Külön dicséretre méltó, hogy bonyolult feladataik megoldása során a korszerű harc néhány alapvetően fontos területén kimagasló eredményeket értek el, — mondotta. A fogadás az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Az Építéstudományi Egyesület Tolna megyei csoportjának csaknem 60 tagja tanulmányi látogatást tett tegnap délután a Sió torkolati mű építkezésének színhelyén. A szekszárdi és Tolna megyei építőipari szakembereket, Sarlós Béla, az OVIBER Vállalat főmérnöke makett- és helyszínrajzok szemléltetésével, a hatalmas építkezés üzemi éttermében tájékoztatta a Sió torkolati mű építéséről, rendeltetéséről és jövőbeli üzemeltetéséről. Sarlós Béla ismertette, hogy Beszédes Józsefnek, a hírneves mérnüktudósnak egykori felméréseit is figyelembe veszerint 10 órakor (magyar idő szerint 8 órakor) 118 000 kilométernyi távolságra volt a Földtől. Szilárd az összeköttetés a Szonda—8-caI. A telemetrikus adatok szerint a fedélzeti rendszerek, a tudományos berendezés és az aggregátorok szabályszerűen működnek. A koordinációs számítóközpont feldolgozza az érkező adatokat. szik a nagyszabású vízügyi munkákban. A Balaton 21 méterrel magasabb a Sió és a Duna vízszintjénél, s 50— 55 millió köbméter vizet eresztenek le a „magyar tengerből” a Dunába feleslegesen. Ebből a tömérdek vízből 'elentős mennyiség megtakarható a torkolati mű és a távlati elképzelésekben szereplő vízművek felépítésével. A jelenlegi árszinten 333,1 millió forintba kerül a Sió torkolati mű felépítése, s ebből a mai napig 122 millió forint értékű munka valósult meg a kivitelező Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak becsületes helytállásával, a különféle nehézségek ellenére is — mondotta elismerően az OVIBER főmérnöke. Már elkészült a torkolati mű. kezelőszemélyzetének összkomfortos lakótelepe, továbbá a 2. szakaszban az árvízvédelmi töltés korrekciója, valamint a 3. ütemhez tartozó óriási munkagödör és körtöltés, s folyamatban vannak a 4. szakasz, a főműtárgy: a hajózsilip és az árvízkapu vasbeton munkálatai, így elkészült az utófenék betonozása. Az 5. szakaszban az öblözetmóló és vezetőmű, a 6. szakaszban pedig a parti létesítmények, köztük az üzemi épület, a kazánház, stb. munkái kerülnek sorra. 1969. tavaszán kezdődött az építkezés, s 54 000 tu«kót termeltek ki nyolc hónap alatt, 485 000 köbméter földmunkát végeztek, utat építettek a töltés koronaszintje fölött. Az idei tavasz előtt, hóesésben, sárban indult a 3. ütem és a munkagödörből kiásott 188 000 köbméter homokból épült a körtöltés a jegesár kivédésére. Hazánkban itt vezették be először a mélyépítésben a mélykutas talajvízszint süllyesztést. Amint a talajvíz, a Duna és a Sió vízjárása megköveteli, 49 mélyfúrású kútból éjjel-nappal üzemel búvászivattyúkkal annyi, amennyivel egyensúlyban tarthatják a talajvizet. A mélyépítésben — különösen a Szekszárd környéki talajokon —• a víztelenítés elsőrendű feladat — hívta fel a figyelmet a szakértő. Az árvízkapu a dunai jegesár kivédésére épül, mintegy 40 holdnyi területen védelmet nyújt a gemenci rezervátum vadjainak, lehetővé teszi majd a hajókikötő létesítését is Szekszárdnál, s azt, hogy Palánk környékére települhessen a Magyar Hajó- és Dai'ugyár. Ezután a helyszínen is megmutatták a csoportnak az építkezést, amelynek helyére mindenestől beleférne a budapesti Népstadion. Az élményteljes tájékoztatásért Molnár István műszaki osztályvezető, az ÉTÉ vezetőségi tagja mondott köszönetét. BALLABÁS LASZLÖ A Hold felé tart a Szonda—8 A Szovjetunió űrkutatási programjának megfelelően 1970. október 20-án felbocsátották a Hold irányába a Szonda—8 automatikus űrállomást. A Szonda—S-at először Föld-körüli pályára jutatták és onnan indították a Hold felé vezető útjára. Utjának célja: fizikai megfigyeléseket végezni az űrállomás útvonalán és a Hold-körüli térségben; lefényképezni a Hold felszínét, a Földet és a Holdat különböző távolságokból; kipróbálni a tökéletesített fedélzeti berendezéseket, aggre- gátokat és szerkezeteket. A Szonda—8 a program sze- * lint október 21-én megkerüli a Holdat, majd rátér a Földhöz vezető pályára és október 27-én visszaérkezik a Földre. • Az űrállomás a kiszámítotthoz közeli pályán halad. Október 2I-én moszkvai idő
