Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
TQLKÄ BEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! g R MÄäYää SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA 63 A MEGYEI TflHACS mPjiT] XX. évfolyam, 232. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1970 október 3. A Parlamentből jelentjük... ftz országgyűlés folytatta a negyedik ötéves tervről szélé törvényjavaslat vitáját fc_... • .01.... - J >• Az országgyűlés őszi ülésszakának harmadik napján nagy érdeklődés kísérte Gáspár Sándor, a SZOT elnökének felszólalását. Képünkön: a szónok mellett jobbra Biszku Béla. az előttük lévő sorban Losonczi Pál és fock Jenő. (Képtávírónkon érkezett) Az új ötéves terv parlamenti vitájának harmadik napján minden bizonnyal az életszínvonalról, a bér- és árpolitika alakulásáról elhangzottak keltették a legnagyobb figyelmet. Ez állt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára felszólalásának középpontjában is. A szónok hangsúlyozta, hogy az üzemekben és az intézményekben nyugodt, bizakodó a légkör, javult a dolgozók kezdeményezőkészsége is, ami rendkívül fontos nagy terveink megvalósítása szempontjából.. Mindamellett vannak olyan té_ nyezők is — tette hozzá —, mint a lelkiismeretesség, a be- ,'sületesség, a felelősségérzet az emberekben, amelyeket ugyan rém lehet számszerűen papírba vetni, mégis nélkülözhetet- enek. Gáspár Sándor a továbbiakon kijelentette hogy, noha a érv megvalósítása még nem eszi lehetővé az összes igények áelégítését, milliók aktivitá- ával jelentősen gyarapíthat- uk eredményeinket. Ami a lövekvő reálbéreket illeti, ar- a törekszünk, hogy a teljesít- nényeket a munka társadalmi asznossága alapján mérjük, z pedig a keresetek nagyobb ifferenciálását vonja maga tán. Ezzel párhuzamosan a zociális ellátottságot is társa- almi méretekben igyekszünk avítani. A jövedelempolitika, mon- otta, csak akkor lehet ered- lényes, ha a munkásosztály- ak, a parasztságnak, a lakoság valamennyi rétegének és íoportjánaii rendszeresen emelkedik az életszínvonala. Helyes, tette hozzá, ha a vállalatok közötti hatékonysági különbségek kifejeződnek a prémiumok és a nyereségrészesedés különbözőségében, arra azonban vigyázni kell, hogy nagyfokú béraránytalanságok ne keletkezzenek. A keresetek és jövedelmek különbözősége természetesen megköveteli az árukínálat fokozott differenciálását is. Miközben fokozottan törekszünk az átlagjövedelmű rétegek igényeinek kielégítésére, különös gondot kell fordítanunk a kisebb jövedelmű családok jogos szükségleteire, hogy nekik is lehetőségük legyen sokféle, jó- minőségű árucikk megvásárlására. Kitért Gáspár Sándor az árpolitikára is, s hangsúlyozta, hogy bár közgazdaságilag indokolt, hogy hosszabb távlatban általában az értéke szerint fizesse meg a fogyasztó, amit megvásárolt, az ár mégsem csupán közgazdasági kategória, hanem társadalmi, politikai tényező is. Ezért fenn kell tartanunk mindazokat az árkedvezményeket, amelyek államunk szociális. kulturális és egészségügyi feladataihoz kapcsolódnak. Voltaképpen Szurdi István belkereskedelmi miniszter péntek délután elhangzott felszólalása is Gáspár Sándor nagy érdeklődéssel fogadott gondolataihoz kapcsolódott. Véleménye szerint figyelmet érdemel a tervezett áruforgalmi növekedés, amely szerint 1975-ben 40 százalékkal vásárolhat majd a lakosság többet, ami kereken 50 milliárd forinttal több, az ezévi forgalomnál. De még ennél is fontosabb, hogy szinte minden rétegnél előtérbe kerülnek a magasabb életszínvonalat képviselő cikkek, és ugyanakkor hozzájuthat a lakosság olcsó cikkekhez Is. Körvonalazta a miniszter a fogyasztás összetételében várható változásokat, amelyek mind az élelmiszer-forgalomban, mind az iparcikkek vásárlásában nagy mértékben kifejeződnek majd. Csupán egyetlen példát említünk az általa felsoroltak közül. 1975-ben 100 közül 70 család rendelkezik majd hűtő- szekrénnyel, azaz a jelenleginek több mint kétszerese. A fogyasztás változását jelzi, hogy miután a mezőgazdasági dolgozók jövedelme átla(Folytatás a 2. oldalon). Dobsa János, .az MTI tudósítója jelenti: Szeptember 29. és október 1. között Párizsban ülésezett a magyar—francia gazdasági és ipari együttműködésről kötött egyezményben létesített magyar-francia vegyesbizottság. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget Nyerges János a külkereskedelmi minisztérium főosztályvezetője, a francia küldöttséget pedig Christian d’Aumale meghatalmazott. miniszter, a külügyminisztérium gazdasági és pénzügyi osztályának helyettes igazgatója vezette. A bizottság — mint a kiadott közös közlemény hangsúlyozza — megállapította, hogy az ipar területén jelentősen megnőtt mindkét ország kormányának segítségével a magyar ég francia vállalatok közötti kooperációs üzletek száma. A bizottság több munkacsoportot alakított á további kooperációs vállalkozások előmozdítására, néldául a gépjárműipar területén. A magyar—francia vegves- hizott'ág, amelynek párizsi r-létszako n .megértés és szívélyesség légkörében végezte %ajaku! a MTESZ Tolna megyei Szervezete Tegnap délelőtt Szekszár- don a megyei pártbizottság kistermében tartotta megalakulásának előkészítő értekezletét a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületeié Szövetségének Tolna megyei Szervezete. Megjelent az ülésen Somi Benjámin, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Gál Cdön, a MTESZ országos titkára, Pusztai Lajos, a MTESZ területi titkára és az egyesületi csoportok elnökei, illetve titkárai. Somi Benjámin megnyitója után Gál Cdön röviden ismertette a MTESZ történetét, egyesületeinek, tagjainak számát, valamint a szervezet feladatát. Elmondotta többek között, hogy a MTESZ feladata és célja a tudomány, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése, az e területeken dolgozók tudományos munkájának összehangolása. Hazánkban a MTESZ-nek Tolna és Zala megye kivételével mindenütt van már megyei szervezete. A Tolna megyei szervezet alakuló küldöttértekezlete december 18- án lesz Szekszárdon, a megyei művelődési központ kistermében. Azzal a céllal alakul meg a megyei szervezet, hogy a megyei és tanácsi szerveknek Tolnában is legyen szaktestülete, a műszaki, természettudományi és agrárszakemberek egyesületeinek pedig megyei szerve. Gál Cdön vitaindítója után javaslatok hangzottak el a MTESZ Tolna megyei szervezetének megalakulásával, működésével kapcsolatosan, majd megválasztották a decemberi küldöttértekezlet jelölő bizottságát. munkáját, legközelebbi ülésszakát 1971 első felében Budapesten tartja majd. A párizsi ülésszak jegyzőkönyvét csütörtökön este írták alá a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövetségén. Christian d.Aumale meghatalmazott miniszter, a francia küldöttség vezetője a jegyzőkönyv aláírása után az MTI munkatársának adott nyilatkozatában hangsúlyozta.: rendkívül elégedett azokkal az eredményekkel, amelyeket a vegyesbizottság eddigi működésének nem egészen két esztendeje alatt a két ország közötti gazdasági és ipari együttműködés terén elértek. Természetesen vannak nehézségek is — mondotta —, de a kooperációs ügyletek természetes velejárói ezek, a fontosabb az, hogy mindkét részről megvan az őszinte együttműködési készség. A mostani ülésszak egvik fontos eredménye — mondotta —. hogy megállapították, számos, eddig nem érintett területen ís kedvező lehetőség mutatkozik a kooperációra, például az idegenforgalom területén. Losonczi Pál hazaérkezett Csütörtökön, a késő esti órákban Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével hazaérkezett Kairóból a Nasszer elnök temetésén részt vett párt és állami küldöttség. A magyar delegációval együtt érkezett Budapestre dr. Lubomir Strougal, a CSSZK kormányának elnöke, valamint Sz. Luvszan, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsa elnökének első helyettese. A csehszlovák és mongol küldött ség rövid budapesti tartózkodás után tovább utazott. (Képtávírónkon érkezeti) Magyar—francia együttműködési tárgyalások
