Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

A Parlamentből jelentjük Közel-Kelet Tanácskozások Kairóban cs New Yorkban Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának el­nöke, aki szovjet delegáció élén érkezett Kairóba, hogy részt vegyen Nasszer elnök te­metésén, szerdán tanácskozást folytatott Huari Bumediennel, az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság elnökével. Ezt követően Koszigin Ni­meri szudáni elnököt, majd Atasszit, a Szíriái Arab Köz­társaság államfőjét kereste fel. A TASZSZ jelentése szerint a baráti légkörben lezajlott há­rom találkozón a feleket köl­csönösen érintő problémákat vitatták meg. Nimeri szudáni államfő kez­deményezésére csütörtökön Kairóban, az elhunyt Nasszer elnök temetése után megtartot­ták az arab kormány- és ál­lamfők újabb csúcstalálkozó­ját. Az arab államfők arról ta­nácskoztak, hogy az arab nem­Moszkva zet a jelenlegi drámai helyzet­ben milyen segítséget nyújthat az egyiptomi népnek. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői szer­dán New Yorkban folytatták tanácskozásaikat, a közel-keleti probléma békés rendezéséről. A négy nagyhatalom képvise­lői legközelebb október 12-én ülnek össze. A felek megállapodtak ab­ban, hogy helyetteseik folytat­ják megbeszéléseiket a négy nagyhatalom képviselői által eddig elért eredményeket rög­zítő okmány összeállításáról. A szerdai tanácskozás több mint két óra hosszat tartott. A négy nagyhatalom képviselői véleményt cseréltek a Nasszer elnök halála után kialakult helyzetről, a jordániai esemé­nyekről és a tűzszünet betar­tásáról. Xuan Thuy, a VDK küldött­ségének vezetője még az ülés megkezdése előtt hangsúlyozta, az Egyesült Államok érdeké­ben áll, hogy elfogadja a Binh asszony által szeptember 17-én előterjesztett logikus és ész- ázerű javaslatokat. Lengyelországi látogatáson tartózkodik a Német Szövet­ségi Köztársaság politikai sze­mélyiségeinek egy csoportja: a szociáldemokrata párt 6 par­lamenti képviselője, a ham­burgi szenátus 4 tagja „a megbánás akció” nevű szerve­zet 2 vezetője és 3 közéleti személyiség. A nyugatnémet küldöttség egy hetet tölt Len­gyelországban, s ezalatt meg­beszéléseket folytat nemzet- gyűlési képviselőkkel, a hitle­risták lengyelországi bűntet­teit tanulmányozó bizottság vezetőivel és a külügyminisz­térium megbízottaival a két állam viszonyát érintő kérdé­sekről. A szovjet kormány jegy­zékben tiltakozott az Egyesült Államoknál amiatt, iiogy szél­sőséges cionista csoportok szovjetellenes provokációkat követnek el. „A Szovjetunió nyomatékosan követeli, hogy az Egyesült Államok kormá­nya tegyen meg minden szük­séges intézkedést a szélsősé­ges cionista csoportok a szov­jet közvélemény jogos felhá­borodását kiváltó veszélyes ak­cióinak meghiúsítására”’ — hangoztatja a jegyzék. * A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága ülést tartott, amelyen többi között meghallgatta Roland Leroy beszámoTóját Louis Aragon- nal együtt Magyarországon tett látogatásáról. A politikai bizottság továbbá elhatározta, hogy a kommunisták aktívan részt vesznek a francia béke­mozgalom november 27—24- én Boulogne-ban tartandó kongresszusának előkészítésé­ben. * A Corriere Africano (Afrikai Kurír) című olasz folyóirat ez évtől kezdve dijakat adomá­nyoz olyan személyiségeknek, szervezeteknek és államoknak, akik, illetve amelyek a leg­többet tettek Afrika fejlődésé­ért, jelentékenyen hozzájárul­tak a földrész kultúrájának fejlesztéséhez, problémáinak megoldásához. A díj első ki- ■ tüntetettjei között van dr. Sik Endre, akit Fekete Afrika történetéről írott könyvéért jutalmaztak. • Brüsszelben pénteken össze­ültek az európai NATO-orszá- gok hadügyminiszterei, hogy megvitassák az Európában ál­lomásozó amerikai haderők tervezett csökkentésével kiala­kuló helyzetet, és megpróbál­janak döntést hozni az ame­rikai csapatok jelenlétének to­vábbi fenntartásához szüksé­ges anyagi hozzájárulás tekin­tetében. * Csütörtökön reggel Hágában a parlament lovagtermében ünnepélyes külsőségek között megkezdődött az Interparla­mentáris Unió 58-ik konferen­ciája. A 9 napos konferencia munkájában mintegy hatvan ország, — köztük hazánk — több mint ötszáz képviselője vesz részt. (Folytatás az 1. oldalról.) amely ennek az ügynek talán legfőbb letéteményese. A miniszterelnöki beszámoló ezután a gazdasági tekékeny- ség egyik kulcskérdésével, a beruházásokkal foglalkozott részletesebben. Ismertette az építő- és az építőanyagipar gyors fejlesztésére elhatáro­zott központi intézkedéseket, valamint azt az elhatározást, hogy az építkezéseket minél kevesebb nagy létesítményre kívánják központosítani. A be­ruházások elhatározása szorosan összefügg a ter­melés szerkezetének át­alakítására irányuló elgon­dolásokkal, amelyek hosszú évekre kihatóan határoz­zák meg a termelés és a fogyasztás jellegét. Ilyen értelemben szólt az energiaellátásban megindult lényegbevágó változtatásokról, az alumínium-, valamint a vegyipar gyorsított fejleszté­séről, az utóbbival kapcsola­tos úgynevezett olefin-prog­ramról, a közúti járműgyártás szorgalmazásáról, végül a mo­dern számítástechnika beveze­téséről. Ez utóbbival összefüg­gésben figyelmet szentelt a szervezés- és vezetéstudomány hazai tennivalóinak, amelyek között elsőrendű az elektroni­ka alkalmazása a vezetésben. A negyedik ötéves terv olyan fejlesztési ütemet határoz meg a számítógépek alkalmazásá­ban, amely mind a gyártás­ban. mind az alkalmazásban gyors fejlődést tesz lehetővé, s megköveteli majd a vezetési stílus és módszerek megvál­toztatását is. Az új ötéves terv teljesíté­sének nemzetközi feltételeit taglalta ezután a miniszterel­nök. Szólt a KGST-országok tervegyeztetésének növekvő szerepéről, s ezen belül a ma­gyar—szovjet gazdasági együtt­működés különös jelentőségé­ről. Hangsúlyozta kereskedelmi forgalmunk bővítésének fon­tosságát a tőkés és a fejlődő országokkal is, amely nemzet­közi gazdasági együttműködés teljesen megfelel külpolitikai elveinknek is. A nemzetközi helyzetet ele­mezvén jelentős eseménynek mondotta a miniszterelnök a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság között nemrég aláírt szerződést, amelynek kormányunk nagy jelentőséget tulajdonít. Úgy vé­li, a Német Szövetségi Köz­társaság kormányának az eu­rópai realitások; terén tett lé­pései megkönnyítik az NSZK viszonyának rendezését min­den európai szocialista or­szággal. Ami bennünket illet — jelentette ki a miniszterel­nök —, üdvözlünk minden ja­vaslatot, amely a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság viszo­nyának javítását szolgálja, s magunk is készítünk ilyen javaslatot. Beszámolt ezután a kormány elnöke a Varsói Szerződés or­szágainak erőfeszítéseiről, kez­deményezéseiről, az európai biztonság megszilárdítására, a változatlan aggodalomra okot adó indokínai helyzetről, va­lamint a közel-keleti konflik­tusról. Szólt a szocialista or­szágok, köztük Magyarország erőfeszítéseiről azért, hogy a világ békéjét fenyegető ag­ressziót politikai eszközökkel mielőbb megszüntessék. Hang­súlyozta, mindaddig nem le­het biztonságos helyzet a Kö­zel-Keleten. amíg a Biztonsági Tanács 1967, évi határozatát az összes érdekeltek életbe nem léptetik. Mély megrendü­léssel emlékezett meg a mi­niszterelnök Nasszer elnök hir­telen haláláról, s annak a bi­zalmának adott kifejezést, hogy a politika, amelynek megvalósításán az egyiptomi államférfi oly odaadóan fá­radozott, győzelmet arat. A miniszterelnök élénk he­lyesléssel, tetszéssel fogadott beszámolója után a képviselői hozzászólalások sora követke­zett. Figyelemreméltó, hogy a felszólalók többségét mennyi­re foglalkoztatja a beruházá­sok kérdése. Varga Gyula kép­viselő, a Zala megyei pártbi­zottság első titkára, ezzel kap­csolatban síkraszállt a köny- nyen kapott pénz korábban sajnálatosan elharapódzott gyakorlata ellen. Kocsis Jó­zsef, a Győri Városi Tanács VB elnökhelyettese, a beruhá­zásokkal kapcsolatos tanácsi feladatokról beszélt, hangoz­tatva, hogy a tanácsi önálló­ság hatásos kibontakozásának számos fontos feltétele van, egyebek között a jobb infor­máció-áramlás, s még kérdé­ses, hogyan élnek majd a ta­nácsok ezzel az önállósággal. Ugyancsak beruházási prob­lémákat feszegetett dr. Veréb János képviselő, Bács megyei állatorvos, nehezményezvén, hogy korszerű mezőgazdasági építményeket, berendezéseket következetlenül, csupán fél technológiával valósítanak meg; dr. Belálc Sándor Veszprém megyei képviselő, egyetemi tanár, aki szintén a gyenge minőségű mezőgazda- sági beruházásokat bírálta. Több képviselő foglalkozott, szinte egybehangzóan a szén­bányászat aktuális kérdéseivel. A csütörtöki ülésen Kéri Ven­cel Komárom megyei képvi­selő, trösztigazgató sokoldalúan ismertette a szénbányászat ha­tékonyabb termelésének lehe­tőségeit, de a nehézségeket is, amelyek a látszám gyors csök­kenéséből, az új bányamezők elhúzódó feltárásából, s a bá­nyászok kereseti problémáiból adódnak. Klujber László Fe­jér megyei képviselő, járási párttitkár mindezen túl a vájártanuló-toborzás pillanat­nyi kilátástalanságát is meg­említette, s új bányaföltáráso­kat sürgetett, hogy a követke­ző ötéves tervidőszakokban is kitermelhessük az abszolút értékben nem csökkenő szén- mennyiséget. Naey figyelemmel hallgat­ták a képviselők Lázár György, munkaügyi miniszter felszóla­lását, aki beszéde elején első­sorban a termelékenység ko­rábban egyáltalán nem kielé­gítő, de legújabban már bizta­tóbb alakulását elemezte. Vé­leménye szerint I a munkaerőforrások olyan mértékben apadnak, hogy elkerülhetetlen az ipari és az épitőipari munka haté­konyságának jóval gyor­sabb növelése. A fő kérdés ma már nem a foglalkoztatottság, hanem az: hogyan tudjuk jobban haszno­sítani a rendelkezésre álló munkaerőt. Jelentős intézke­désekről számolt be a minisz­ter, amelyek érdekeltté teszik a vállalatokat az élőmunka ta­karékosabb felhasználásában, egyszersmind megszüntetik, vagy legalábbis mérséklik a felesleges munkaerő visszatar­tását az üzemekben. Ilyen kö­rülmények között sor kerülhet majd, a népgazdaság, az ipari termelés szerkezetének átala­kításával párhuzamosan, bizo­nyos munkaerő-átcsoportosítá­sokra is, az ágazatok között, illetőleg az üzemek között. A csütörtöki ülésen húsznál több képviselő szólalt fel, ami már magában is jelezte a nagy érdeklődést a beterjesztett tör­vényjavaslat, következő ötéves tervünk iránt. Az országgyűlés pénteken délelőtt folytatja ta­nácskozását. (KS) Közlemény az indiai elnök látogatásáról Varahgiri Ventaka Giri, az India Köztársaság elnöke a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének meghívására szeptember 21. és október 1. között hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. A látogatásról közleményt adtak ki. Ebben a Szovjetunió és India kölcsönös megelége­déssel állapították meg, hogy baráti kapcsolataik és gyümöl­csöző együttműködésük sike­resen fejlődik. A közlemény megállapítja: a véleménycsere megerősítette azoknak az elveknek az idő­szerűségét és fontosságát, amelyekre a Szovjetunió és India külpolitikája épül. Varahgiri Ventaka Giri in­diai elnök, aki a szocialista országokban tesz körutat, csü­törtökön Moszkvából Szófiába érkezett Georgi Trajkovnak, a bolgár nemzetgyűlés elnöksége elnökének és Todor Zsivkuv miniszterelnök meghívására. A látogatásra Girit felesége is elkísérte. Giri október 4-ig tartózko­dik Bulgáriában, majd Loson- czi Pál meghívására Budapest­re utazik. Belgrad Nixon tárgyalásai Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója jelenti: Nixon amerikai elnök csü­törtökön udvariassági látoga­tást tett Dragoszlav Markovics- nál, a szerb köztársasági par­lament elnökénél, majd a ju­goszláv kormány új belgrádi palotájában megkezdődtek a hivatalos jugoszláv—amerikai tárgyalások. A most megkez­dett hivatalos eszmecserén a tárgyalópartnerek köre kibő_ vült. Amerikai részről a tár­gyalásokon részt vesz többek között Rogers külügyminiszter és Kissinger, az elnök nemzet- biztonsági tanácsadója, jugo. szláv részről pedig csatlakozott Titóhoz Mit ja Ribicsics kor­mányelnök és Mirko Tepavac külügyminiszter is. A tárgyalásokról a hivatalos közlemények csak annyit emlí­tenek, hogy azokon nemzetközi kérdések és a két ország kap­csolatainak problémái egyaránt szerepelnek. Ziegler, a Fehér I’árizs Ház Belgrádban tartózkodó képviselője ezt kiegészítette az­zal, hogy a Tito—Nixon-talál­kozón a közel-keleti válság fontos, de nem döntő helyet kap. Este Nixon adott vacsorát vendéglátója és annak felesége tiszteletére. A belgrádi megbeszélésről kevés hír szivárgott ki. Amerikai források szerint Nixon „segítséget és taná­csot kért" Titótól a közel- keleti helyzet békés rende­zésére. Egyébként Nixon, vendég­látója kíséretében a megbe­szélés után Zágrádba repült. Nixon helikopteren látoga­tást tett Tito szülőfalujában, Kumrovecben is. Nixon jugoszláviai látoga­tása pénteken be is feje­ződik s az elnök Spanyol- országba repül, ahol Francá­val találkozik. Vietnami tárgyalások Párizsban csütörtökön meg­tartották a vietnami tárgyalá­sok 86. ülését. Ez alkalommal az Egyesült Államok és Saigon képviselője egyaránt azt állí­totta, hogy a Nguyen Thi Binh asszony által a DIFK nevében előterjesztett szeptember 17-i újabb béke javaslat „semmi újat sem tartalmazott”. Pham Dang Lam saigoni küldött kü­lön elutasította azt a követe­lést, hogy a rendezés további megtárgyalásából hagyják ki Thieu és Ky jelenlegi elnököt, illetve alelnököt. A csütörtöki megbeszélésen Binh asszony a maga részéről kijelentette, hogy a javaslatai­ra vonatkozó amerikai kijelen­téseket negatív válasznak te­kinti.

Next

/
Thumbnails
Contents