Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
TOLNA MEGYEI VIlAd PRÖLETÁftJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOL HA MKGTEI BIZOTTSÁGA feS A MTEOTEI TRwAcg I sm* ’ XX, évfolyam, 230. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök. 1970. október 1. A Parlamentből jelentjük... Az új ötéves terv az országgyűlés előtt Szerdán délelőtt Kállai G yu ia elnökletével megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az elnök kegyelettel emlékezett meg Nasszernak. az Egyesült Arab Köztársaság elnökének elhunytéról, akivel a Magyar Népköztársaság barátját és szövetségét vesztette el. Az országgyűlés egyperces néma csendben emlékezett meg a kiváló államférfiről. Kállai Gyula ezután ismertette az ülésszak napirendjét, amelyen első helyen a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat, a következőkben pedig a képviselők és tanácstagok választásáról szóló korábbi törvénymódosításának javaslata áll. Előreláthatóan egy interpellációra is sor kerül. Az 1971-ben kezdődő, fi] ötéves tervről tartott expozéjában Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy miközben a terv épít eddigi eredményeinkre, a párt irányelveivel összhangban reálisan számol szocialista társadalmunk építésének új feladataival. Ami az idén záruló harmadik ötéves terv már látható eredményeit illeti, mintegy 40 százalékkal nő a nemzeti jövedelem, és 31 százalékkal a fogyasztási alap. A fejlődést mindenekelőtt az ipari termelés növekedése és a mezőgazdaság teljesítésének kedvező fejlődése tette lehetővé. Figyelemreméltó, hogy a külkereskedelem a nemzeti jövedelemnél is gyorsabban fejlődött az elmúlt években, amiben nagy része volt a szocialista országokkal kiépült gazdasági együttműködés sokoldalú növekedésének. Ilyen körülmények között vált lehetővé, hogy — túlteljesítve az előirányzatot — a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek pedig 17—18 százalékkal magasabbak az idén, mint í esztendővel ezelőtt. Közlemény a kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozójáról 1970. szeptember 28-tól 30-ig 45 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erőfeszítéseket tesznek a kommunisták és más antiimperia- lista szervezetek, erők összeforrottságának megerősítésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. (MTI) jellemző vonására hívta fel a képviselők figyelmét Párdi Imre. Ezek: a termelés szerkezetének korszerűsítése: a népgazdaság úgynevezett infrastruktúrájának, tehát tartópilléreinek megerősítése; a tudományos kutatás előrehaladása és a nemzetközi gazdasági együttműködés gyors fejlesztése, Az előadó ezután részleteiben is megvilágította, mi értendő az említett sajátosságokon. A termelésszerkezet korszerűsítésével kapcsolatban utalt az energiatermelés ará- (Foly tatás a 2. oldalon). ägjfar küldöttség utazott Kairóba Elutazott Kairóba, Nasszer elnök temetésére a Loson- czi Pál (a képen jobb oldalt) vezette magyar párt- és kormányküldöttség. Ä Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkára búcsúztatja az Elnöki Tanács elnökét, Losonczl Pál vezetésével a magyar küldöttség megérkezett Kairóba. (Képtávírónkon érkezett.) Növekedtek a tervidőszakban a nyugdíjak, a családi pótlék, bevezette a kormány a gyermekgondozási segélyt, a társadalombiztosítást pedig gyakorlatilag' az egész lakős Ságra kiterjesztette. Több területen került sor központi bérrendezésre is. A parasztság személyes átlagjövedelme ez évben már eléri a munkásokét. Végül nagv eredmény, hogy az öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült. Kitért a tervhivatal elnöke gazdaságunk lényeges gondjaira is, egyebek között a korántsem kielégítő munkatermelékenységre. a korszerűtlen munkaerőgazdálkodásra és a sok helyen kifogásolható munkafegyelemre, valamint a beruházások megvalósításának tarthatatlanul lassú ütemére. Mindezzel messzemenően számoltak -az új ötéves terv megszerkesztésekor. amelyben — noha gazdaságpolitikánk nem változik —.fontos új vonások ismerhetők fel. A terv egyik legfontosabb célja, hogy a népgazdaság egyensúlyát a dinamikus fejlődés közepette is biztosítsa. • Ehhez ésszerűbben kell megszervezni a társadalom erőforrásainak felhasználását. Ebben a vonatkozásban a terv négy Báli Zoltán felszólalása az országgyűlés ülésszakán Báli Zoltán, Tolna megye 3. számú választókerületének képviselője, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke felszólalása elején elismerően szólott a IV. ötéves terv törvényjavaslatáról, amely tömören, de népgazdaságunk fejlődése érdekében sokoldalúan határozza meg célkitűzéseinket. A terv jelentőségét növeli, hogy része pártunk jő gazdaságpolitikájának, gazdaságirányítási rendszerünk bevált irányelveit tükrözi, annak célkitűzéseit valósítja meg. A képviselő ezután arról beszélt, hogy a IX. kongresz- szus határozatainak megfelelően megyénkben tovább fejlődött a lakosság politikai, gazdasági élete. A képviselő ezután így folytatta: Termelőszövetkezeteink nagy többsége megerősödött, állami gazdaságaink tovább fejlődtek. Megyénkben is mindjobban előtérbe kerül termelőszövetkezeteinkben a vállalatszerű gazdálkodás, a szakosodás és az iparszerú termelési módszer. Pártunk IX. kongresszusának határozatai megelégedéssel töltötték el megyénk parasztságát. A képviselő kitért a megye mezőgazdaságának gondjaira is. A géppark jelentős része elhasználódott, s az Agroker- vállal átoknál pedig csökkent az alkatrészkészlet. Megemlítette, hogy a Tolna megyei Agrokernél 1965-ben 46 millió forint értékű alkatrész volt, 1967-ben ez 60 millióra növekedett, 1969-ben azonban 32 millióra csökkent. A gépek el» használód,'isa miatt mind több alkatrészre van szükség és az idények e.«’-re nőnek. — hangsúlyozta a kénviselő, majd annak a véleményének adott hangot, hogy a volt mezőgazdasági gépjavító állomások egy részének alkatrészek készítésével és felújításával kellene foglalkozniok. A IV. ötéves terv törvény- javaslatát és annak indoklását tanulmányozva, a mező- gazdasági ágazatban is egész sor jelentős feladattal találkozunk — folytatta Báli Zoltán. A mezőgazdasági termelést az előző öt évhez viszonyítva 15—16%-kal kell növelni. Ugyanakkor az indoklás megállapítja, hogy a mezőgazdasági keresők száma a következő öt évben 100—150 ezer fővel csökken, egyben előírja azt, hogy a 15—16°'0-os termelésnövekedést teljes egészében a termelékenység növelésével kell biztosítani. E feladat végrehajtásához a terv 61—62 milliárd Ft-ot biztosít az állati férőhelyek növelésére és korszerűsítésére, növénytermelésben a termények tárolására, gépek, műszerek beszerzésére. Azonban, ha figyelembe vesszük a jelenlegi erő- és munkagépek elhasználódását, látnunk kell azt. hogy a rendelkezésre kerülő gépek nagv mennyisége is esetleg egész minimális tényleges növekedést jelent, inkább a jelenlegi helyzet szinten tartását ielenti, még akkor is. ha esetleg az"* erőgépek vonóerejének növekedésével számolhatunk. Egvébként hiába növeljük a vonóerő nagyságát, ha ehhez megfelelő munkagépeket nem tudunk biztosítani. Jelenleg egyik problémánk az, hogy esetenként nagy vonóerővel kis kapacitású munkagépekkel dolgozunk, még akkor is. ha a munkagépkapcsolást szorgalmazzuk. Arra kell törekednünk, hogv mezőgazdaságunkban dolgozó nagy teljesítményű erőgépekhez megfelelő munkagépek legyenek. mégpedig olyanok, melyek stabilabb szerkezetükkel a kötöttebb talajok munkáit is megfelelő módon elvégzik. Vagyis összhangban kell lennie az erőgép vonzóerejének a munkagépek nagyobb teljesítményével, mert ez így gazdaságos és- termelékeny. Ezután a növekvő szállítási gondokkal foglalkozott Ball Zoltán, majd a bátaszéki termelőszövetkezet gépesített komplexbrigádjainak munkáját ismertette. Kiemelte, hogy ez a munkaszervezet öt év átlagában 40 százalékkal alacsonyabb termelési költséggel dolgozik, mint a hagyományos munkaszervezetek. Befejezésül a termelőszövetkezetek orvosi ellátásáról szólt. — Kérésem az, hogy az Egészségügyi Minisztérium a már több, mint egy éve húzódó termelőszövetkezeti üzemorvosi ellátást szabályozó rendelkezést adja ki, hogy legalább azokban a szövetkezeti gazdaságokban, ahol 400 főnél több tag állandó jelleggel dolgozik, éppúgy, mint az ipari üzemekben, üzemorvosi ellátást biztosítani lehessen. Mezőgazdasági üzemeink ve- * szélyessége egyre nő. Az emberek megelőző egészségvédelme egyre nagyobb igénnyel jelentkezik. E2érl szeretnénk, ha ez a jelentős kérdés az ember és a termelés érdekeben mielőbb megoldást nyerne. Az országgyűlés elé terjesztett IV. ötéves tervtörvényt elfogadom.
