Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

‘tölnä negye: * VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÜJEPUJSAG P Jl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPAHT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XX. évfolyam, 211. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1970. szeptember 12. ß Központi Bizottság számít a Tolna megyeiek helytállására Apró Antal tájékoztatója a megyei pártaktíván Szeptember 11-én Tolna megyébe látogatott Apró Antal elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnökhelyet­tese. Megbeszélést folytatott a megye vezetőivel, majd ak­tívaülést tartott, illetve tájékoztatót mondott párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetők részére. K. Papp József megyei első titkár megnyitója után a következőkről szólott. A X. pártkongresszusra készül az ország Tisztelt Elvtársak! A novem­berben összeülő X. pártkong­resszus, — amelyre a felkésziL lés az egész országban folyik, — számot ad a harmadik öt­éves terv megvalósításáról, a gazdasági mechanizmus há­roméves eredményeiről, társa­dalmunk politikai, gazdasági, szociális, kulturális fejlődésé­ről, a népi hatalom további erősödéséről, bizonyítva, hogy pártunk teljesítette történelmi feladatát, a szocializmus építé­sében. A X. pártkongresszus kedvező belpolitikai és gazda­sági körülmények között ül össze. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek nehézségeink, prob­lémáink, építőmunkánkat nem nehezíti sok-sok akadály. Ép­pen ezért a kongresszusnak a helyzet értékelése mellett nagy­arányú politikai elemző mun­kát is kell végeznie, a jövő feladatai pontos meghatározá­sához. Hazánkban a politikai hely­zet szilárd. Felszabadulásunk 25 éves évfordulójának meg­ünneplése tovább erősítette társadalmunk politikai, erköl­csi egységét. Az elért törté­nelmi jelentőségű sikerek to­vább szilárdították népünk­ben a szocializmushoz, rend­szerünkhöz való ragaszkodást, az internacionalizmus érzését. A kongresszusra való felkészü­lés jelentős mértékben meg­élénkítette pártszervezeteink életét, fellendítette az ideoló­giai és politikai munkát, amely ugyancsak termékenyítőleg hat egész társadalmunk fejlődésé­re. A X. pártkongresszus egyik fontos feladata lesz a nemzet­közi helyzet elemzése. A világ különböző térségeinek helyze­tét számos körülmény teszi fe­szültté, elsősorban az amerikai imperialisták által kiprovokált rablóháborúk, amelyeket belső és külső okok miatt erőltetnek. A külföld is felfigyel kong­resszusi készülődésünkre és különböző konzekvenciákat von le, illetve vél felfedezni gaz­dasági és politikai életünkben végbemenő fejlődéssel kapcso­latban. A tőkés országokkal való együttműködés nem je­lent elszakadást a szocialista tábortól és eltérést a marxiz­mustól. A mi szocializmusunk modellje Magyarországon min­denekelőtt a munkásosztály hatalmán, a proletárdiktatúrán nyugszik. De hazánk lehetőségeinek jobb kihasználása érdekében gazda­ságpolitikánkban, az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt olyan korszerűsítést haj­tunk végre, amely nem az el­szakadást, hanem a szocialista elvek eredményesebb végre­hajtását jelenti. Barátságun­kat, kapcsolatunkat, jövőbeni gazdasági fejlődésünket min­denekelőtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kibontakozó gazdasági szövet­ségben, gazdasági integráció­ban látjuk. Népgazdaságunk jelenlegi helyzete Apró Antal elvtárs a továb­biakban népgazdaságunk hely­zetével foglalkozott, kihangsú­lyozva, hogy az 1970-es eszten­dő harmadik ötéves tervünk befejező éve, teljesítése nagy jelentőséggel bír, hiszen ez megalapozója lehet következő, negyedik ötéves tervünknek. Idei évünk természeti feltéte­lei nem mondhatók kedvező­nek. A téli hófúvások, a ked­vezőtlen tavasz után páratlan méretű árvízzel kellett meg­birkózni az országnak. Mindez igen jelentős, több milliárd forintos többletterheket rótt egész társadalmunkra, amelyet azonban szervezett munkával, az erők összefogásával fel tu­dunk számolni. Ennek ellené­re népgazdaságunk ez évi fej­lődése az első nyolc hónap eredményei alapján sikeresnek mondható. Az ipari termelés ez évben meggyorsult. Az el­múlt nyolc hónapban az össz­termelés növekedése nyolc szá­zalék, az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Az át­lagosnál jobban növelte ter­melését a vegyipar és gépipar, ugyanakkor egyes ágazatok, köztük az építőanyagipar ter­melése elmaradt a szükséges ütemtől. Folyik a mezőgazda­ságban a betakarítás és kiraj­zolódnak az ez évi gazdálkodás várható eredményei. A súlyos természeti csapások ellenére a mezőgazdaság biztosítja az alapvető belső ellátást. Pozitív, hogy a kormány sok irányú erőfeszítése párosult a mező- gazdaságban dolgozók megér­tésével és segítő munkájával, ennek következményeként ez év június végén a sertésállo­mány országosan 24 százalék­kal volt nagyobb, mint egy év­vel korábban. A felsoroltak is jelzik, hogy az 1970-es év gazdálkodása nem probléma- mentes. Nem ismerjük még pontosan a kukorica, a szőlő, a gyümölcsfélék termés- eredményeit. Az ipar termelékenysége az elmúlt hónapok sorár kedve­zően alakult. Az egy ipari foglalkoztatottra jutó terme­lési érték mintegy hait-hét szá- zalékkai nőtt, amely annak a 'következménye hogy javult a munkaszervezés az üzemveze­tés, gyorsult a termelés és ki­sebb mértékben emelkedett a létszám. Az építőiparban nem ilyen jó a helyzet. Apró Antal elvtáns félhívta a figyelmet, hogy számos üzemiben elhanyagolják a muirukanormálkat. — Azt hiszik egyes üzemvezetők — mondot­ta —, hogy a normáik karban­tartása ellentétben áll a me­chanizmussal. Ez nem így van! Hangsúlyozta a termelékeny­ség állandó növekedésének fontosságát mint a szocialista építés egész folyamatának kulcskérdését, amely össze­függ az életszínvonal alakulá­sával, hiszen csak azit lehet elosztani, amit megtermeltünk. A továbbiakban a műszaki színvonal emelésének fontos­ságáról, majd a beruházások­ról szólt. Az a körülmény, hogy ma már az összes be­ruházások 50—55 százaléka a vállalatok pénzügyi alapjaiból kerül megvalósításra, megnö­veli a vállalatok vezetőinek felelősségét a beruházásokért, a műszála fejlesztésekért, az új gyártmányokért. Nem be­szélve arról, hogy itthon is, , külföldön is mind igényeseb­bek a vevők, új, korszerű ter­mékeket várnak. Az üzemi demokrácia fejlesztésért! szólva a következőket mon­dotta Apró elvtárs. A X. kong­resszus irányelvei külön fel­hívják a figyelmet arra hogy a gazdaságirányítási rendszer elő kéli, hogy segítse — a vállalati önállóság mellett — az üzemi demokrácia fejlődé­sét Éppen ezért növelni kell a dolgozók felelősségét az üzemekben, elevenen műkö­dő munkáskolléktívákra van szükség, nem beszélve a párt­szervezetekről. A gazdasági és politikai feltételek kedvezőek a széles körű véleménycseré­re, az üzemi demokrácia fej­lesztésére. Biztosítani kell a beleszólási, véleménynyilvání­tási jogot. Csak úgy lehet ak­tívabb kezdeményezést elvár­ni, ha a dolgozók tudják, is­merik azt ami életűikkel, mun­kájukkal kapcsolatos. Utána a negyedik ötéves terv cél­kitűzéseiről főbb mutatóiról, s összefüggéseiről, valamint a nemzetközi kérdésekről tájé­koztatta a hallgatóságot, majd a kővetkezőkre hívta fel a figyelmet: egész pártunk és népünk élete szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a X. pártkongresszus. Pártunk mindig alkotóan alkalmazta a marxizmust—lenini zmust, ér­vényesítette a nemzetközi kommunista mozgalom rend­kívül gazdag tapasztalatait Ezt teszi most is és ezit a po­litikát kívánja folytatni a jö­vőben is. Arra van szükség, hogy tovább erősítsük a mar­xizmus ideológiai, pártunk po­litikai befolyását társadalmi életünk minden területén. Etek alapján érhetünk csak el újaibb sikereket a woeialis- mus teljes felépítőéért vívott harcunkban. Pártunk tagsága, dolgozó népünk készül a kongresszusra. Nemcsak poli­tikai. ideológiai, gazdasági, hanem egész társadalmi éle­tünkre nagy hatással von ez. Elég. ha a mind szélesebb körben kibontakozó szocialista munkaversenyekre, felajánlá­sokra utalunk. Végezetül jó munkát kívánt az elvtársaiknak, hangsúlyoz­va: a párt és a kormány ezt várja Tolna megye kommu­nistáitól, hogy tegyenek meg mindent a X. kongresszus si­keres előkészítése, a párt poli­tikájának minél eredménye­sebb végrehajtása, a szocia­lista társadalom további erő­sítése érdekében. Ezt kívánja a nép és az egész szocialista közösség érdeke, * Apró elvtárs a délutáni órákban a megye vezetőinek társaságában megtekintette a Babits Mihály megyei műve­lődési központot. Megszigorítják az építkezések minőségi ellenőrzését 38 építőipari vállalat és egyéb építési szervezet 532 munkahelyén ellenőrizték a munka minőségét, szakszerű­ségét az Építőipari Minőség- vizsgáló Intézet dolgozói. 8205 mérési adatot dolgoztak fel, s tapasztalataik szerint a gon­datlanság, a felületesség okoz­za a legtöbb hibát. A kőművesmunkákat 58 munkahelyen vizsgálták meg, összesen 108 alkalommal, de mindössze 12 helyen találtak mindent rendben. Gyakori hi­ba, hogy a válaszfalakat nem rögzítik a födémhez, S vako­lás előtt nem gondoskodnak a nyers téglafelület letakarítá- sáról, ez okozza aztán, hogy a vakolat később hamar^ levá­lik a falról. Betonozásnál a vállalatok gyakran elmulaszt­ják a beton szemszerkezeté­nek. szilárdságának ellenőrzé­sét. Ez a mulasztás nem új­keletű, a tervezők is tudnak róla, s így az előírástól való eltérés csak azért nem okoz nagy gondot, mert eleve túl­méretezik az épületszerkeze­teket. Az ellenőrzött 119 be­tonzómunkahely közül csak 14 helyen végezitek megfelelő minőségű munkát. Különösen kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek a mozaiklapburko­lásnál és a csempézésnél. A burkolok néhány kivételtől el­tekintve úgyszólván vala­mennyi megvizsgált munka­helyen csorbult, deformált és eltérő színárnyalatú mozaik­lapokat, csempéket helyezitek el, s azt is meglehetősen gir- be-gurba sorokhan. A gondatlan vagy elkapkodott munkán túlmenően a hibák egy része abból ered, hogy a beérkező anyagöt ellenőrzés nélkül veszik át. Ezt a hibát tetézik a tárolás rendelle­nességei, mert rakodás köz­ben gyakran összetörik, össze­keveredik a különféle anyag. Tárolási gondatlanságra vezet­hető vissza sok esetben az ab­lakok, ajtók deformálódása is. Az Intézet munkatársai az ellenőrzéseken azonnal figyel­meztetik a munkahelyi veze­tőket a hiányosságokra, s ész-, revételeikről tájékoztatják a vállalatok központját is. Az el­lenőrzések hatékonyságának javítása érdekében most úgy tervezik, hogy a súlyosabb hi­bák esetén értesítik a taná­csokat, s arra kérik őket, hogy szabálysértés címén vonják felelősségre, büntessék meg a vétkeseket. Az intézet a gyak­ran tapasztalt hibákról rend­szeresen beszámol az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumnak is. Ennek alapján rövidesen megjelenik az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter rendelete az építőipari minőségellenőrzésről, s az új intézkedés tovább szigorítja az építőipari munkák, termékek minőségének vizsgálatát. (MTI). Péter János fogadta az EAK új nagykövetét Péter János külügyminiszter bemutatkozó látogatáson fo­gadta Moustafa Ahmed Mouíkihtar-t, az Egyesült Arab Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki a közeljövő­ben adja át megbízólevelét.

Next

/
Thumbnails
Contents