Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-06 / 209. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ* JEfcl' IPUJSAG . i B A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANÁCS LAPJit| XX. évfolyam, 209. szám ÁRA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1970. szeptember 6. ita N^gy várakozás eiőzi meg az síj tanácstöryén^t Milyen feladatok várnak a legutóbb tanácsi hivatallá át­szervezet tanácsszervek osztá­lyára, hogyan bővült "a kor­mány önálló végrehajtó szer­vének hatásköre, s mivel fog­lalkozik az átszervezéssel egy-, időben életre hívott tanácsi koordinációs bizottság? Ezek­kel a kérdésekkel fordult az MTI munkatársa dr. Varga Józsefhez, a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnökhe­lyetteséhez. — Az állami élet demokra­tizmusának további kibonta­koztatása. a szocialista építés soron következő feladatai meg­követelik — s ezt tanácsrend­szerünk érettsége is lehetővé teszi — hogy a tanácsok* ál­lamigazgatási tevékenvsége to­vább fejlődjék, erősödjék nép­képviseleti jellege, önkormány­zati vonása. A tanácsi munka feilesztése bizonyos szervezeti változtatásokkal is jár: ennek a követelménynek a jegyében zajlott le az elmúlt időszakban közös községi tanácsok létre­hozása. "nagyközségek szerve­zése, ezért indult meg a járá­si igazgatási szervezetek sze­repének elemzése, s végső so­ron ezért alakult át a Minisz­tertanács tanácsi hivatalává a kórábbi tanácsszervek osztá­lya. — Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács együttes ülésen tárgyalta meg a tanácsrendszer továbbfejlesz­tésének kérdéseit, s irányelve­ket fogadott el, amelyek célul tűzik ki a tanácsi munka ha­tékonyságának és demokratiz­musának erőteljesebb növelé­sét. Nincs szó tanácsrendsze­rünk egészét gyökeresen meg­változtató reformról; a ren­delkezések növelik a helyi ta­nácsok Önállóságát, ugyanak­kor hatékonyabbá teszik a köz­ponti irányítást. Szeretném le­szögezni, hogy a tanácsok ön- kormányzati jellege és . a ta­nácsok elvi központi irányí­tása nem zárja ki egymást. Az átszervezett tanácsi hivatal te­vékenységét ejv,i jellegű mun­ka és nem operatív beavatkozás jellemzi. Feladatai közé tarto­zik, hogy segítse a központi el_ gondolások megvalósulását a végrehajtó bizottságok munká_ jában. Az irányítás alapvető eszközei, mint eddig, a jövő­ben is, a jogszabályok lesz­nek. A tanácsi hivatal felada­ta, hogy ellenőrizze a jog­szabályok végrehajtását, elő­terjessze a tanácsokkal kap­csolatos törvénytervezeteket, ellássa az igazgatási és szerve­zési osztályok, ágazati felügye­letét, figyelemmel kísérje a tanácsok szakigazgatási szer­veinek ügyintéző munkáját, s elemző, kutató tevékenységet folytasson a tanácsszervek to­vábbfejlesztése érdekében. Summázva: a hivatal elvi irányításával lehetővé válik a tanácsrendszer működésének rendszeres, szinte tudományos vizsgálata, s mód nyílik a végiehajtó bizottságok rnunká_ jónak hatékonyabb felügyele­tére. — Ami a Minisztertanács ta­nácsi hivatala mellett működő koordinációs bizottságot illeti. — ez a szerv javaslattevő, vé­leményező, elvi összehangoló munkát végez. Feladatköre tu­A megye szövetkezeti ipara a kiállításon ■n A bátaszéki bárhordó Az ipari szövetkezetek pavi­lonjában hét Tolna megyei ktsz mutatja be termékeioöi azokat, amelyek kapcsolatban vannak a mezőgazdasággal. A pavilon harmadik legnagyobb Kiállítója Tolna és nemcsak a számszerű arányra áll ez a megállapítás, hanem a válasz­tékra, a bemutatott termékek újszerűségére is, mint erről tájékoztatták munkatársunkat a rendező OKISZ szakembe­rei. Elismerően nyilatkoztak a bemutatóról — n megye szö­vetkezeti iparának szereplésé­ről azok a megyei és járási vezetők, akik a pénteki „Tol­na megyei nap” alkalmából felkeresték a pavilont és aki­ket Gyerő András KISZÖV-el- nök, — ezúttal az egész pavi­lon „házigazdája” kalauzolt a kiállításon. Néhány Tolna megyei ter- mék, ami „slágerré” vált na- , pok alatt: a paksi építők He- rolit szigetelőanyaga, a báta- székiek hordói, különösen a ■ teljesen újszerű, ötletes bár­hordó — a hordókból kialakí­tott bárszekény. Sok látoga­tó innét szeretné rpeevenni és elvinni, de minden bizonnyal export-üzletkötésre is sor ke­rül. Igen sokan érdeklődtek a Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz modem nyúlketreceí és tyúkketecei után, választ azon­ban nem kaptak. A szövetke­zet ugyanis felszól tíjotta a ketreceket, semmi írásos tá­jékoztatót. táblát nem ha­gyott itt és a kiállítás meg­nyitása óta. táiára sem néz a bemutatónak. Akik érdeklőd­nek, nem tudhat iák meg hngv milyen feltételek közt. miiven áron és eevéHntőn megrendel - . hetők-e a kiállításon bemuta­tott ketrecek. lajdonképpen hármas: elvi álláspont kialakításával közre­működik a tanácsokat érintő jelentősebb jogszabályok ki­dolgozásában, egyezteti a mi­nisztériumok tanácsokat érintő tevékenységét, s végül elvi jellegű munkájában hasznosít­ja a tanácsi munka tapaszta­latait. A bizottságnak a ta­nácsszervek irányításában leg­inkább érdekelt tárcák mi­niszterhelyettesei, továbbá a megyei tanácsi vezetők, elmé­leti szakemberek a tagjai. A bizottság legfőbb idősze­rű feladata, hogy segítse a formálódó tanácstörvény elő­készítő munkálatait. Noha lét­rehozása óta alig több, mint egy hónap telt el, már négy ülést tartott. Első ülésén a tanácsok felépítéséről, a tiszt­ségviselők feladatairól tár­gyalt, második ülésén megvi­tatta a községi, a nagyközségi és a városi tanácsok hatáskö­rét, harmadik ülésén a me­gyei tanácsok, illetve a fővá­rosi tanács működését tanul­mányozta: s legutóbb megvi­tatta a készülő tanácstörvény első tézistervezetét. Az új ta­nácstörvényt, érthető módon, nagy várakozás előzi meg, hi­szen az tartalmazza majd a tanácsok szervezetére és mű­ködésére vonatkozó alapvető szabályokat, a lakosság és a tanács kapcsolatának szabályo­zását. A most készülő tanács­törvény-tervezet megfogalmaz­za a tanácsok újszerű jelle­gét, kifejezésre juttatja a helyi tanácsok gazdasági alapokon nyugvó önállóságát körvona­lazza hatósági tevékenységük­kel kapcsolatos döntési jog­körüket szabályozza a tanács végrehajtó bizottság és a szak- igazgatási szervek feladatkö­rét. E koordinációs bizottság egyebek között tisztázta a kü­lönböző szintű tanácsok szere, pét. állást foglalt abban a kérdésben, hogy a községeken belül is különbséget kell ten­ni a község, a nagyközség és — mindkettő vonatkozásában — az önálló és a közös taná­csú községek között. A bizott­ság követendő elvként ki­mondta, hogy a hatósági ügyekben a helyi tanácsok szakigazgatási szerve járjon el első fokon, s csak kivételes esetekben gyakorolja ezt a jogkört a járási, vagy a me­gyei apparátus — zárta nyilat­kozatát dr. Varga József. (MTI) Adalékok az életmódhoz A z életmód és a lehetsé­ges életszínvonal között megyeszerte különbségek ta­pasztalhatók a termelőszövet­kezetekben, pontosabban a tsz- tagok életvitelében. Nagyon érdekes és izgalmas felületeket érintő kérdés ez, valószínűleg sokakat foglalkoztat, sokakat érdekel. Egyáltalán arról van szó, hogy a dolgozó parasztok anyagi jóléte a párt agrárpoli­tikája, a közös gazdaságok megszilárdulása következtében, az anyagi és a technikai bázis növekedésével, a hozzá illesz­kedő emberi szorgalommal, a szellemi kapacitás bőrülésé­vel nőtt. De szellemiekben nem tartunk lépést a lehetőségek­kel, holott a szellemi gazda­godás van olyan fontos, vagy akár még fontosabb, mint az anyagi gyarapodás. Ez a felismerés vezeti a bá- tai közös gazdaságot, amikor a közös kasszából jelentős pénz­összegeket áldoz, — ha egyál­talán áldozatnak nevezhetjük, — a helyi népművelésre, még árnyaltabb fogalmazásban, az életszínvonallal szinkronban lévő, kívánatos életmód kiala­kítására. Jó ügyet, nagy ügyet szolgálnak. Egyfajta kiteljese­dése ez annak, amit 10 esz­tendővel ezelőtt, a nagy átszer­vezés időszakában a népneve­lők mondtak, hirdettek. An­nak tehát, hogy a földek két­kezi munkásai csakugyan a felemelkedés útjára lépnek, minden vonatkozásban. A szel­lemiek vonatkozásában is. Uéldát mutató program, s nem egyszerűen gesztus, jóval több annál: minőségi változás a nagyüzemi gazdál­kodásban, a magyar falu át­formálásában. Nyilvánvaló ter­mészetesen, hogy e pontig anyagilag is el kell jutnia egy termelőszövetkezetnek, s fel­tételezhető, hogy valamennyi közös gazdaság eljut a — ne­vezzük így — bátai pontig. A bátai termelőszövetkezet az idén másfél millió forinttal járul hozzá a községi művelő­dési ház felépítéséhez. A köT zös gazdaság főkönyvelője praktikus alapállásból azt mondja: a tavalyi jó esztendő alapján. Ehhez csak ennyit te­hetünk hozzá, hogy az ilyen hozzájárulás a többi jó esz­tendőt is megalapozhatja. Az életmód és a lehetséges élet- színvonal két különböző dolog. Ez a másfél millió forint Há­tán a termelőszövetkezeti pa­rasztság életmódját siettet mi­nőségileg megváltoztatni. P pül a szövetkezeti köz- pontban egy étterem és üzemi konyha. Erre ebben • az évben egyszer 700 ezer forin­tot vállalt magára a termelő-1 szövetkezet, az építkezés költ­ségeiből, majd a továbbiakban 520 ezer forintot a berendezés költségeiből. Szükségtelen rész­letezni, hogy ha jövőre a léte­sítményt átadják rendelteté­sének, még közelebb jutnak ahhoz a kívánatos követel­ményhez, hogy szűnjék meg a falu-és a város-közötti különb­ség.* A bátai termelőszövetke­zet sokat tesz ennek érdeké­ben, kezdeményezése figyel­met és társadalmunk lényegé­ből adódóan, elismerést érde­mel. Elismerő oklevél » jubiláló tanácstagoknak A Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatot hozott- a tanácsok fennállásának 20. évfordulója alkalmánál elismerő oklevelet adományoz a két évtizede tevékenykedő tanács­tagoknak, Illetőleg tanácsi dolgozóknak. Az elismerő oklevelet október 22 és november 8 között, tanácsüléseken adják át.

Next

/
Thumbnails
Contents