Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

Több cipő Bonyhádról A Bonyhádi Cipész Ktsz-ben három új szalagot állítottak termelésbe. Egyelőre próbaüzemelés folyik. Az új szalagok leendő termékeiből kétszázezer pár cipőt már le­kötöttek csehszlovák exportra, és további tárgyalások is folynak az export növelése ér­dekében. Falusi fórum Sárszentlőrincen „Arra válaszoljunk, amire kíváncsi a lakosság.**■ „A közvéleményt mindig respektálni kell." „Álljunk szemtől-szembe egymással, válaszoljunk nyíltan mind­arra, ami izgatja az embereket." ¥ lyen gondolatok vezérél­ték a sárszentlőrinci tsz pártszervezetét, amikor elha­tározta, hogy fórumot szervez. Ezt már eleve nem korlátoz­ták a tsz-re hanem általános falusi jelleget adlak neki. Pár héttel ezelőtt közölték a falu lakosságával, hogy aki­nek bármilyen kérdése van, írja le papírra és dobja bele a meghatározott helyen lévő ur­nába. A kérdéseket aláírás, vagyis a kérdező nevének meg­jelölése nélkül kérték, abból a megfontolásból, hogy a nyil­vánosság egyeseket esetleg visszatartana a kérdezéstől. — Rövid idő alatt megle­pően sok — számszerint 8C — kérdés gyűlt össze. Egymást fedő kérdés kevés akadt, eb­ből következik, hogy széles skálájú az összérdeklődési kör. Az írások különbözőségéből ar­ra lehet következtetni, hogy a 80 kérdés körülbelül 50 em­bertől származik. Jó pár kér­dést közösen fogalmaztak meg, tettek fel — erre többen is utaltak —, így nem kétséges, hogy az érdeklődők köre nyolcvannal nagyobb, és kiter­jed a község nagy részére. Fontosabb célkitűzést sikerült elérni: közéleti tömegmozga­lom bontakozott ki a párt- szervezet kezdeményezésére. A kérdések megválaszolásá­ra felkérték az érdekelt terü­letek szakvezetőit. Vasárnap délután nyilvános pártnap ke­retében adtak váirszt a kérdé­sekre. Délután két órára hir­dették meg az összejövetelt a művelődési otthon nagytermé­ben. Az időpont nem mutat­kozott kedvezőnek, mégis meg­lepően sokan — száznál töb­ben — jöttek össze. Ez kis falusi rendezvényen meglehe­tősen nagy szám. A felkért válaszadók — taka­rékszövetkezeti ügyintéző, isko­laigazgató, KlSZ-titkár, tanács­elnök, tanácstitkár, tsz-elnök, i főagronómus, főkönyvelő, kul- túrotthon-vezető — három órán keresztül mondták a magu­két. A közönség közben nem fogyott, hanem szaporodott. Olyanok Is ültek a közönség soraiban, akik az elmúlt 25 évben talán egyetlen egyszer sem mozdultak ki lakásukból társadalmi rendezvény miatt. A válaszadás részletezését meg sem kísérelem, mert hiszen oldalakat venne igénybe. In­kább az általános észrevételei­met írom le. A kérdéseket böngészve könnyen meg lehetett állapítani, hogy a tömeg in­formáltsága megközelítően sem olyan jó, mint ahogyan gyak­ran gondoljuk. Nem a kérdé­sek nagy száxna mutatja ezt, hanem azok egy részének mi­nősége: sokan viszonylag egy­szerű dolgokról sem tájéko­zottak. Ebből következik az állandó feladat: nem lehet elég sok információt adni a lakos­ságnak. A helyzet értékelésé­nél semmiképpen sem szabad abból kiindulni, hogy minde­nütt akad egy szűkebb, vi­szonylag jól tájékozott réteg.' önmagunkat csapnánk be ez­zel, hiszen a társadalom részé­re nem az informált réteg a meghatározó, hanem az egész tömeg, benne azok is, akik­hez nem jut el gyakran a legelemibb közérdekű felvilá­gosítás sem. A kérdések kizárólag a helyi lakosság mindennapi életéhez kapcsolódtak, s ez nagyon megszívlelendő. Az utóbbi idő­ben egy kicsit mintha háttér­be szorult volna a tömegfél- világosításnak ez a' oldala. A sajtó, rádió tévé ontja a kül- és belpolitikai ismeret­anyagot, a közvetlenül helyi jellegű informálásnak nem elég hatásosak az alkalmazott módszerei, eszközei, pedig az információ minden ember szá­mára a saját környezeténél kezdődik. A vezetők, akiket érintettek a kérdések, megfelelően res­pektálták azokat, s ezen ke­resztül a közvéleményt. Kel­lően felkészültek a válasz­adásra. (Egy válaszadásra fel­kért szerv, a nagydorogi áfész képviselője nem érkezett meg, nem tudni milyen okból.) A kérdésekre adott válaszok túl­nyomó többsége az- adott kö­rülményeknek megfelelően jó volt, tehát nem fajult a fó­rum fárasztó, haszontalan szó- csépléssé. Láthatóan azokat is érdekelte a válasz, akiknek nem volt köze a kérdéshez. Egyik-másik válasz nem elégí­tette ki a jelenlevőket, a köz­beszólásokból, felszólalásokból erre lehetett következtetni. De így is jobb, mintha nem be­széltek volna róla, mert a fó­rum mindenképpen elindította az adott téma megfelelő tisz­tázásának folyamatát. Felhívjuk a szerencsés nyertesek figyelmét, hogy a MÉH VASGYÜJTÖ HETEK sorsjegyeit, utalványait I ó ez a módszer, e kez- *¥ deményezés. Kedvező alkalom a vezetők és vezetet­tek közti őszinte vélemény­cserére. 1970. szeptember 17-ig lehet csak beváltani! Tekintsék meg a hivatalos nyeremény jegyzéket telepeinket, átvevőhelyeinken.' (7) BODA FERENC képújság 5 A vérszerződéstől a Tanácsköztársaságig Űj kiállítás a szekszárdi múzeumban a magyar nép szabadságharcairól A magyar nép szabadsághar­cai képeken címmel kiállítás nyílt, vasárnap a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum­ban, a Tolna megyei honvé­delmi hetek alkalmából. Lantos Ottó alezredes, az MHSZ Tolna megyei szerveze­tének elnöke nyitotta meg ün­nepélyesen . az emeleti nagy­teremben rendezett kiállítást, amelynek anyaga — mint mondotta — szinte felöleli törj lénelmünket. — Felidézi I. Ist- vár király korát. a magyar ál­lamiság megteremtését, meg­emlékezik a Hunyadiak korá­ról. Gyászos emlékként felidé­zi a mohácsi vészt, amely ta­nulságként szolgál ma is arra, hogy csak egységes, erős nem­zet képes a hazát megvédeni. Felidézi a kiállítás a II. Rá­kóczi Ferenc által vezetett sza­badságharcot, a kurucok har­cait, melynek dicső vezetői, szervezői Tolna megyében is éltek és harcoltak a magyar nép önállóságáért, független­ségéért, szabadságáért. Felidé­zi az 1848/49-es szabadsághar­cot, melynek az önálló Ma­gyarország megteremtése volt a célja, S az új kiállítás ki­egészítője a múzeum tavaly megnyitott munkásmozgalmi kiállítása, amely megemléke­zik az 1919-es Tanácsköztár­saságról. ahol már a magyar munkásosztály vette át a ha­talmat. Jelezve egy új kor el­jövetelét, amikor is 1945-ben a dicsőséges szovjet hadsereg, valamint a magyar és más nemzetek partizánharcai nyo­mán felszabadult hazánk, s a magyar nép elnyerte független­ségét, szabadságát — hangsú­lyozta Lantos Ottó alezredes és köszönetét fejezte ki a hon- . védelmi nevelést elősegítő ki­állítás rendezéséért. A tárlatra a Magyar Nem­zeti Galéria nemzeti kincsként féltve őrzött, több festményt kölcsönzött, köztük Székely Bertalan: Vérszerződés című, valamint a mohácsi vészt fel­idéző három festményét, to­vábbá a Vajk megkeresztelé- séről Benczúr Gyula után Borsos Miklós által festett ké­pet és Madarász Viktornak Hunyadi László siratását meg­jelenítő drámai alkotását. A szekszárdi múzeum értékes gyűjteményéből feltűnést kelt •egy XIX. századbeli ismeret­len festő műve az 1848-as ozo­rai diadalról, továbbá Kiss Bá­lint: Zrínyi kirohanása című nagy olajfestménye; Garay Ákos festményei, Madarász Viktor II. Rákóczi Ferencet és Vak Bottyánt ábrázoló képe; nagy olajfestmény Kossuth Lajosról, Perczel Mórról és Csapó Vilmosról. Előkerült a beéri Balogh család levágott török fejeket is ábrázoló címe­rének képe is. amely arról ta­núskodik, hogy a legendás ku­ruc generális famíliája nem­csak II. Rákóczi Ferenc ko­rában, hanem már jóval előbb kitűnt vitézségével. A kiállítás korabeli fegyve­reket — köztük ékköves török handzsárt és kuruc szablyákat is — szemléltet. (— ballabás) I Tamásiban 1971-ben üzemelő tároló' és karbantartó tele­pünkre már most felveszünk í lakatos, hegesztő, motorszerelő és segédmunkásokat A betanulási idő alatt a pécsi telephelyen kell munkát vé­gezni. Jelentkezés: önálló Közös Vállalkozás, Tamási, Szabadság u. 32., vagy postafiók 20. Pozsonyi Atíiláné elvtársnőnél, (Vörös Szikra Tsz). (153) Tanévnyitás előtt Húsz esztendeje osztja minden tanévkezdéskor Nagymányo- kon az'iskolakönyveket Gayer József tanár. Az idén hétszáz általános iskolás vette át a tankönyveket. 1970. szeptember 1.

Next

/
Thumbnails
Contents