Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-04 / 207. szám
TOLHÄ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPAKT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XX. évfolyam. 207. szám ARA: 80 FILLER Péntek. 1970. szeptember 4. A háztáji gazdaság is a szocialista társadalmi termelést szolgálja Fehér Lajos beszéde a Békés megyei kommunista szövetkezeti aktívaülésen Kommunista szövetkezeti aktívaülést rendeztek csütörtökön Békéscsabán az ifjúsági házban, amelyen Békés megye mezőgazdasági termelő- szövetkezeteiből, kisipari, háziipari, továbbá általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteiből több mint ötszázan vettek részt. Az elnökségben foglalt helyet Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Frank Ferenc, a Békés megyei Pártbizottság első titkára, Klauko Mátyás, a Békés megyei tanács vb-elnöke és a szövetkezeti mozgalom több veteránja. ’ Klauiko Mátyás megnyitó beszédében Békés megye szövetkezeti mozgalmának 25 éves fejlődését elemezte, a további. feladatokról pedig Frank Ferenc tartott előadást. Ezután Fehér Lajos emelkedett szólásra. ■Szocialista társadalmunkban a szövetkezetek — legyenek átok mezőgazdasági tsz-ek, kisipari, vagy fogyasztási szövetkezetek —1 fontos szerepet töltenek be gazdasági, politikai és társadalmi téren egyaránt — hangsúlyozta többek között. A népgazdasági tervekkel összhangban hatékonyan és eredményesen működnek a társadalmi célok megvalósításáért. Általában nagyfokú mozgékonyságra és alkalmazkodásra képesek. Gyorsan tudnak reagálni á változó piaci hatásokra. Kereteik között megoldható a társadalmi, a csoport-, és az egyéni érdekek kellő összehangolása. A szövetkezeti gazdálkodás alkalmas arra, hogy a szövetkezetek dolgozói •— — mintegy másfél millió aktív kereső — szorgalmukkal, a demokratikus öntevékenység fejlesztésével hasznosan működjenek a népgazdaságban. 'Pártunk és kormányunk éppen ezért a szocializmus teljem felépítésének munkájában hoisz- szú távon számol a szövetkezetekkel. A kormány elnökhelyettese ezután a szövetkezetek működését szabályozó pontosabb határozatokat méltatva, rámutatott: A korszerű szövetkezetpolitikai elvek elfogadása és átültetése a gyakorlatba a szövetkezetek és szövetségek egymáshoz való viszonyában idézte elő a legnagyobb változást. Az MSZMP Politikai Bizottsága által jóváhagyott platform is kimondja, hogy a korábbi, kötelező utasítások helyett a szövetségek és tagszövetkezetek egymás közti viszonyában — ajánlások formájában — a meggyőzésre, a mozgalmi eszközökkel való ráhatásra kell a fő hangsúlyt helyezni! Ez minőségi változást — a korszerű és a célravezető munkastílust — jelent szövetkezeti mozgalmainkban! A területi szövetség a tsz-ek demokratikus képviseleti és érdekvédelmi szerve is. A szövetkezeti ön- kormányzat e szervei máris komoly tekintélyt és társadalmi rangot vívtak ki maguknak. Minden reményünk és bizo- dalmunk meg van ahhoz, hogy a kisipari és fogyasztási szövetkezetek területi szövetségei is — az ez év tavaszán korszerűsített alapszabályunk szellemében — mielőbb hasonló, a szövetkezetek önállóságának, demokratikus működésének megfelelő, új munkastílust ala_ kitárták ki, s ez a megújhodás ugyanolyan sikerrel jár. mint a mezőgazdasági tsz-ek esetében. Mindazonáltal még sok a tennivaló szövetkezeteink demokratikus működésének építésében. Különösen nagy figyelmet kell szentelni a választott szervek rendszeres tevékenységének. munkájuk megjavításának! Ezzel kapcsolatban három közgyűlési bizottság működésével részletesen is foglalkozott. Első helyen említette közülük a felügyelő és az ellenőrző bizottságokat. A belső ellenőrzés terén ugyanis, mint mondotta, még mindig sok a lazaság. Az ellenőrző bizottság munkája, annak színvonala a szövetkezetek jelentős részénél még nem felel meg a nagyobb önállóságból eredő követelményeknek. Ez vonatkozik mindhárom szövetkezeti ágazatra. Éppen ezért a szövetkezeti vezetőségnek, a területi szövetségnek és az állami szerveknek a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniok az ellenőrző bizottsági tagok felkészültségének növelésére, rendszeres képzésére. A szövetkezeti mozgalom egészséges önvédelme érdekében — mindhárom nagy szövetkezeti ágazatban —, szükség lenne a belső ellenőrzést . kiegészíteni valamivel, mégpedig külső számszaki szakértők revizori munkájával. Ennek legcélszerűbb módja az lenne, hogy mindhárom ágazatban a szövetkezetek kötelesek legyenek egy évben egyszer — saját költségükön, szolgáltatásként —, általános revizori ellenőrzést igénybe venni. A tsz-ek jelentős része ma még nem érti kellőképpen z?.t, hangoztatta a továbbiakban a Minisztertanács elnökhelyettese, hogy a mezőgazdasági tsz- ek gazdálkodásának szerves részét képezi a háztáji gazdaság és hogy az ott végzett munka a szocialista társadalmi termelést szolgálja. Pedig ez gazdaságpolitikánk egyik fontos elve. Gyakorlati megvalósítása érdekében valamennyi tsz-ben fokozatosan és mielőbb ki kell alakítani a háztáji üzemágat. Ez azt jelenti, hogy a háztáji állatállomány változását, takarmányszük. ségleiét, a háztáji állatok és állati termékek értékesítését a tsz-ben, tehát a közössel együtt meg kell tervezni. A háztájival való érdemi, folyamatos és szervezett foglalkozásra a közgyűlés bizottságaiként. mindenütt létre kell hívni a háztáji bizottságot és meg keli teremteni rendszeres működésének fel tételeit — célszerű lenne tovíhbá eSy- egy szakmérnököt háztáji ag- ixmómusként alkalmazni, azzal a feladattal, hogy állandóan éls (Szervezetten törődjön a háztáji üzemággíal. A tsz-ek megyei és országos versenyében egy-egy tsz munkájának elbírálásaikor ezentúl kizáró aknáik kell tekinteni azt. ha elhanyagolja a háztáji gazdaságokat, ha nem sziervezi meg a háztáji üzemágat. Ezután a szövetkezeti nőbi- zottságokrói szólott a Minisztertanács elnökhelyettese. Felhívta a figyelmet arra: szövetkezeteink gazdasági társadalmi életében igen nagy szerepet töltenek be a nők! Mindhárom szövetkezeti ágazatban a termelőmunkában dolgozók r agy óbbik fele. vagy túlnyomó többsége nő. Éppen ezért halaszthatatlan, hogy a szövetkezeteikben és szövetségeinkben létrejöjjön a nőbizott- ságok egységes, átfogó rendszere, hogy a nők képviselete minden biztosítva legyen! A szövetkezetekben a közgyűlés válassza meg a nőbizottságot: a nőbizottság a közgyűlés bizottságaként működjék. akárcsak az ellenőrzési bizottság, vagy a háztáji bizottság. A nőbizottság feladatait ég hatáskörét a közgyűlés határozza meg, s tevékenységéért a közgyűlésnek tartozzék felelősséggel. Ajánlaná kell. hogy a nőbizottság vezetője legyen tagja a választott vezetőségnek. Ahol valamilyen okból nem választanák meg, ott tanácskozási., joggal vegyen részt annak ülésein. A szövetkezeti nőbi zottságék segítsék elő, hogy a nők számarányuknak megfelelően vegyenek részt a vezetésben, a szövetkezeti mozgalom egész tevékenységében, vállaljanak részt a nők között végzett politikai ismeretterjesztő és szociálpolitikai felvilágosító munkában, lássák el a nők érdekképviseletével kapcsolatos feladatokat. A nökérdés megoldása azonban nemcsak a szövetkezeti nőbizottságokra hárul: kellő figyelmet kell szentelniök a kérdésnek a szövetkezeti szövetségeknek is. Kívánatos és szükséges, hogy az országos szövetségek példájára a területi szövetségiek is — valamennyi szövetkezeti ágazatban — mielőbb létrehozzák a nőhizott- ságokat. Egy, az idén augusztusban hozott kormányhatározat módosította az eszközlekötési járulék eddigi igénybevételének •módját. a kisipari és fogyasztási szövetkezeteknél. Az eszközlekötési járulók elszámolásának és felhasználásának Új rendje megfelel korszerű szövetkezetpolitikai elveinknek. Célja: segítse elő olyan műszakilag fejlett szövetkezetek kialakulását, amelyek képesek az eddiginél korszerűbb. következésképp versenyképesebb, gazdaságosabb termékek előállítására, illetve a szövetkezeti kereskedelemben a lakosság növekvő igényének kulturáltabb színvonalú kielégítésére. — Úgy véljük és bízunk benne hogy az eszközlekötés i járulék felhasználásának . új módja hatékonyan elősegíti a szövetkezetek önálló gazdái ko- dásánaík eddiginél lendületesebb kihasználásét. Előmozdítja, markánsabb tartalommal tölti meg a szövetkezeti önkormányzat fejlődését. A szövetkezetpolitikai vitában kialakult álláspont és javaslat szerint a jövőben a kölcsönös támogatásra szánt — s a területi szövetségekhez befizetett — saját pénzeszközöket a tulajdonos szövetkezeteik demokratikus döntései alapján fejlesztési célra lehet és szabad igénybe venni. Az így összegyűlt kölcsönös támogatási al®P fel-használására — az országos szövetség irányelveit figyelembe véve — alapszabályt kell készíteni, s ezt időben a szövetkezetek tudomására kell hozni, hogy az egyes szövetkezetek annak ismeretében szavazhassák meg hozzájárulásukat a kölcsönös támogatása alaphoz, illetve, hogy tudják, abból, adott etetben. ők is részesülhetnek. Szövetkezeti mozgalmunk klasszikus hagyománya a kölcsönös támogatás elve. A szövetkezeti együttműködés e fontos és. bevált módját a jövőben is mindenképpen támogatnunk kell. Mind az ipari, mind az általános .fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — az állami vállalatokhoz hasonlóan — részesedési. illetve fejlesztési alapjukból kötelesek tartalékot képezni. E tartalék az állami vállalatoktól eltérően sajátos jellegű, mert kölcsönös támogatásra is felhasználható. A gazdasági verseny esetenként szervezeti koncentrációra is készteti a gazdálkodó egységeket. Nem volna azonban helyes, ha nagyobb arányú összevonásokat szorgalmaznánk. Nagyon üdvös, hogy Békés megyében határozottan fellépnek a gigantománia, a különböző erőszakolt — úgynevezett — „házasi tások ’, tehát a tsz-ek mesterkélt, hű- belebalázs „összekalapálása’1' ellen. Nálunk a termelőszövetkezeti üzemnagyságok a legtöbb helyen elérték a fejlődés jelenlegi szakaszának és a hazai viszonyoknak megfelelő kedvező méretet. Csak ott indokolt a tsz-ek egyesülésének további elősegítése ahol arra az előfeltételek megértek, a tagság döntő többségének akaratával megegyezik, s a kisebb méretek már fékezik a hatékony nagyüzemi gazdálkodást. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy jelenleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek optimális üzemnagysága kisebb az állami gazdaságokénál. A túl nagy méretek kialakítására való törekvést határozottan ál baloldalinak kell minősíteni. Az egyesülési folyamatot — mint a termelési koncentráció egyik megnyilvánulási formáját — természetesen nem lehet leállítani és nem is szabad, de helyes mederbe kell terelni! Emellett, a jövőben is célszerűnek tartjuk, s mindenképpen támogatjuk a termelési lehetőségek jobb ld- hásználására, a mezőgazdasági termékek a fogyasztókhoz történő gyors eljuttatása, a választék bővítésére irányuló koncentrációt: a meghatározott termelői, feldolgozói vagy forgalmazó társulások, közös vállalkozások, közös vállalatok létrehozását. A termelőszövetkezetek kö- zöa vállalkozásai, egyszerű gazdasági együttműködései aránylag széles körben elterjedtek. Jóval kevesebb viszont országosan a mezőgazdasági tsz-ek és egyéb szövetkezetek közötti társulás, vagy közös vállalat. Még kevesebb a mezőgazdasági tsz- ek és az állami élelmiszer- ipari vállalatok között. Nem. vagy alig alakult még társu(Folytatás a 2. oldalon.)
