Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

TOLNA MEGYEI VILft€?í%OLETARJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG É a magyar szocialista munkáspárt tolna megyei bizottsága Es a megyei tanAcs LAPJA I XX. évfolyam. 229. szám ARA: 80 FILLÉR Szerda, 1910. szeptember 30. Középiskolások mezőgazdasági munkán Szocialista szerződés — Munkára vár 150 tolnai diák Nehéz helyzetben van a me­zőgazdaság — bár ezzel a megállapítással nem mondunk újat, ugyanezt ismételgetjük már tavasz óta. Az aratást úgy-ahogy elvégezték a kom- bájnosok, most viszont olyan munkák következnek, amelyek kézi erőt igényelnek — és nem is keveset. A kézimunkaerő ráadásul nagyon hiányzik a szőlő-, gyümölcstermelő gazda­ságokban. A munkaerő-tartalék ilyen­kor az iskolákból kerül ki. Évek óta meghonosodott gya­korlat — és lehetőségét ren­delet biztosítja — a középis­kolás diákok részvétele az őszi munkákban. A gyerekek szívesen is veszik ez a „ki- kapcsolódást”, hiszen történe­tesen a szüret kellemes, han­gulatos munka, és külön pénz- kereseti lehetőség. Viszont az iskolának, a gye­rekeknek, az őket foglalkozta­tó mezőgazdasági üzemnek nem mindegy, hogy az eltöl­tött időből mennyi lesz a szó­rakozás és mennyi a tényle­gesen eltöltött munka. Értel­me csak akkor és ott van, ahol a gazdaság biztosítani tudja a folyamatos munka fel­tételét. Az indokolatlanul hosz- szú utaztatás, a tétlen ácsor- gás többet ront, mint hasz­nál. A jól szervezett munka viszont kedvet ad a gyerekek­ben amúgy is meglevő ver­senyszellemhez: melyik osz­tály, vagy melyik csoport pro­dukál többet? A szekszárdi kereskedelmi szakközépiskola két osztálya — a jelenlegi II/a és b. — még az előző tanévben szocialista szerződést kötött az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezettel. A tanulók — a termelő­szövetkezet igényeinek megfelelően — egész éves folyamatos munkát vál­laltak. Mint Gmehling Ferenc igazga­tó elmondja: az iskola tanulói az év folyamán eddig szamó­caszedésben, kapálásban, sző­lőkötözésben segítették a szö­vetkezetét. Eddig mindkét fél pontosan tartotta magát a szerződésben vállaltakhoz. Elő­fordult, hogy a munkák ide­je nem mindig esett össze a tanulók szabadnapjával — hi­szen különböző szakmákban tanulnak — de ilyenkor elcse­rélték a szabadnapot, hogy az osztály együtt végezze el, amire vállalkozott. A szövet­kezet viszont folyamatosan biztosított munkát, és ha kel­lett, a tanulókat a munkate­rületre is kiszállította, így a két osztály takarékbetétjében szépen gyűlik a pénz, amely­ből a harmadik év végén kül­földi kirándulásra mennek. A szövetkezet abban is segített, hogy az iskola tanulói kisebb költséggel tegyenek harkányi kirándulást. A szüret van még hátra, amelynek befejezése után a szövetkezet külön is vendégül látja a tanulókat. Ennek az együttműködésnek valóban van gyakorlati haszna, értel­me. A tolnai gimnázium igazga­tója viszont jelenleg még ta­nácstalan: százötven tanulónak ez- ideig nincs muunkalehe- töség. Az iskola korábban a bogyisz­lói szövetkezettel tárgyalt hogy almaszedésben segítenek, de a gyengébb termés miatt nincs szükség az iskola segít­ségére. A Szekszárdi Állami Gazdaság korábban már meg­kereste az iskolát, de még függőben van, hogy valóban, segítenek-e a tolnai gimnazis­ták. Az elmúlt évről nem a legkedvezőbb tapasztalataik vannak. Megtörtént ugyanis, hogy Görögszóba, a bátaszéki szőlészetbe vitték a tolnai diá­kokat, így a napi munka jó részét elvitte az utazás, a tét­len várakozás. Mint az iskola igazgatója el­mondotta. nehezen kivihető­nek tartják a gazdaság aján­latát, hogy a napi hatórás munkaidőbe ne számítsák bele az utazás idejét. A mözsi tsz elnöke viszont éppen tegnap kereste fel az iskolát az ajánlattal: szürete­léshez kellene százötven tanu­ló, három napra. De mit csi­náljon a másik százötven? Esetleg ugyanígy segíthetnének a tolnai tsz-nek is, nem kel­lene a diákokat, tanárokat megosztani a tanítás és a mun­ka között, és — helyben lenne a munka. A tanulók munkájára az idei őszön is — ugyanúgy, mint a korábbi években — szükség van. És hogy ez a se­gítség valóban, hasznos mun­ka legyen, a gazdaságoknak, az iskoláknak úgy kell együtt­működni, mint ahogyan az őcsényi tsz és a szekszárdi ke­reskedelmi szakközépiskola együttműködik, Bl. Szerdán kezdődik az országgyűlés őszi ülésszaka Szerdán megkezdődik az országgyűlés őszi, — idei negye­dik — ülésszaka. Az elmúlt napúkban lezajlott állandó bizott­sági tanácskozások vitái arra utalnak, hogy ezúttal két nagy fontosságú előterjesztés a népgazdaság negyedik ötéves ter­ve, illetve a választójogi törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat kerül a képviselők plénuma elé. Kairó Váratlanul elhunyt ISIasszer elnök nyilvánossággal. Moszkvai lá­togatása idején szovjet orvo­sok óva intették a sok mun­kától, de az elnök nem fogad­ta meg a jótanácsokat. Nasszer elnök hétfőn este a repülőtéren lett rosszul, ami­(Folytatás a 2. oldalon). Kairóban az elnök halálhí­rének elterjedése után az em­berek percek alatt kitódultak az utcákra. Miután Nasszer holttestét átszállították a Kubbeh-palotába, és ott felra­vatalozták, a zokogó kairóiak százezrei indultak meg gya­logszerrel, autóbuszokon, gép­kocsikon a palotához. A palota körül egész éj­szaka virrasztott a tömeg, két­százötvenen ájulást, vagy idegrohamot kaptak és kór­házba szállították őket. A ra­vatal körül hajnalig sem csi­tult el a sírás, a belvárosra valóságos döbbent csend ne­hezedett. Az A1 Ahram Nasszer ha­lálának körülményeit ismer­tetve kedden közölte, hogy az elnöknek már tavaly szeptem­A népgazdaság következő ötesztendős programjával kap­csolatos nyolc előkészítő bizottsági ülésen száznál több kép­viselő és sok meghívott szakember fejtette ki véleményét a tervjavaslatról. Az idén — első ízben az országgyűlés törté­netében — az ötéves terv összeállítói már hónapokkal a napi­rendre tűzés előtt megtanácskozták a terv. és költségvetési bizottsággal a formálódó törvényjavaslat főbb vonásait. A parlamenti élet demokratizmusát szélesítő új módszerrel le­hetővé vált, hogy a képviselők már akkor hozzáfűzhessék észrevételeiket a tervhez, amikor annak még csak főbb ará­nyait, az egyes ágazatok fejlesztésének vázlatos terveit ve­tették papírra az illetékesek. Az Országos Tervhivatal rész­letes elemző munkaanyagokat állított össze a képviselők számára. A bizottsági tagok egyöntetű állásfoglalása: a nép­gazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat gondos, megalapozott munka. A választójogi törvény módosításáról szóló javaslat szin­tén széles körű vita, tanácskozássorozat után kerül a Ház asztalára. A képviselők az előzetes bizottsági tárgyalásokon azt hangsúlyozták, hogy a tervezett módosítások erősítik a választások demokratikus vonásait. Nagyobb lehetőséget biztosítanak több jelölt indulására, s összehangolják a vá­lasztójogi szabályokat a tanácsok most kialakulóban lévő. új szervezetével, (MTI) A határ kallódó értékei A tamási járás egyik terme­lőszövetkezetében hetekig fel­háborodva emlegették a tagok, hogy az uborka egy részét a ve­zetők feletették a disznókkal. Nem vitték el, vagy nem felelt meg a minőségi követelmé­nyeknek, nyomban a jószág elé vetették. Hasonló káros nagy­vonalúság ma még a kertész­kedő közös gazdaságokban elő-előfordul. Sőt, a növény- termesztési ágazatban is ta­pasztalható tékozlás, pocséko­lás. S ez napjainkban főleg azért furcsa, s főleg azért ért­hetetlen, mert a közös gazda­ságokban szinte mindenütt terméskiesésről panaszkodnak. Egyik oldalon ott a termés- kiesésből származó veszteség, a másik oldalon pedig meg* feketedett szénaboglyákat, eső­áztatta szalmakupacokat lá­tunk a határban. Ez mind érték. A szalma is? De még meny­nyire! Hiszen a háztáji gaz­daságok egy részét jórészt azért számolták fel a tsz-ta* gok, mert nem jutottak alom­szalmához. S minő kettősség, hogy az egyik oldalon a szal­ma kint rothad a határban, a másik oldalon télen nincs al- moznivaló. Ilyenformán tehát az lett volna az ésszerű, ha a termelőszövetkezet vezetői ki­hirdetik, megengedik, hogy egyedéből takarítsák le a ta­gok a tarlóról a szalmát Nemrég Somorjai Sandán, a megyei tanács mezőgazda­sági és élelmezésügyi osztály- vezetője egy megyei megbe­szélésen arról beszélt hogy a9 elkövetkezendő két hónapba^ októberben és novemberben viszonylag rövid idő alatt, rengeteg munkát kell a ter­melőszövetkezetekben elvégez­ni. A tennivalók sokasága mi­att félő, hogy helyenként le­szántják a paradicsomot, a paprikát a termés egy részé­vel. Tartani lehet attól, hogy a nagy sietségben elnagyoljál* a burgonya-, a cukorrépasze­dést. A tagok ne tűrjék a té­kozlásnak, a pocsékolásnaö ezt a fajtáját sem. Ne fogad­ják el azt az érvelést, hogy sürget az idő. Ha másként nem megy, a paradicsomot vagy a paprikát egy-két nap­pal a szántás előtt fel kell ajánlani szedésre a tagoknak, hisz ami megtermett, azt vé­tek a földeken veszni hagyni, sőt leszántani. Egy nagy munkacsúcs „zú­dult” a mezőgazdaságra. A vezetők helyzete nem. könnyű. Olykor csakugyan a szükség törvényt bont. De nincs olyan törvény, s nem lehet olyan helyzet, amelyik a jövő év javára, az idei termés egy részét veszni hagyja. A ter­melőszövetkezetek főleg ott, ahol beállt az átmeneti tőke- szegénység, a Nemzeti Bank intézkedése folytán „lélegzet- vételhez” jutottak, minthogy a kiesések áthidalására rövid lejáratú hitelt kérhetnek. Nyilvánvaló, hogy ez a lehető­ség csökkenti a vezetőkben az idegességet, a feszültséget, és több energiát fordíthatnak a betakarítás ésszerű, veszteség- mentes szervezésére. berben is volt egy szívrohama, de akkor ezt nem közölték a

Next

/
Thumbnails
Contents