Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-25 / 225. szám
-x gif, 0*0 0- ä® ■» iiju§ag es falu Tanácskoztak a szocialista országok ifjúsági szövetségeinek mezőgazdasági titkárai A szocialista országok ifjúsági szövetségeinek nemzetközi kapcsolatában az elmúlt időszakban is gyakoriak voltak a kétoldalú megbeszélések, a mezőgazdasági, falusi jellegű delegációk kölcsönös látogatásai. A korábbi találkozások, szemináriumok, nemzetközi vetélkedők feltétlenül hasznosak voltak; a jó tapasztalatok átvétele elősegítette a falvakban élő. mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok körében végzett ifjúságpolitikai munka tartalmi színvonalának emelését. A kétoldalú tapasztalat — és eszmecserék mellett igényként fogalmazódott meg — éppen a továbblépés, az ifjúsági nevelőmunka hatékonyabbá tétele érdekében —, hogy a szocialista országok ifjúsági szövetségeinek mezőgazdasági titkárai közös tanácskozáson adjanak számot hazájuk falusi mezőgazdasági ifjúságának munkájáról. Kölcsönösen tájékoztassák egymást a mező- gazdasági nagyüzemekben dolgozó fiatalok termelési mozgalmairól. Kicseréljék gyakorlati tapasztalataikat a falusi fiatalok érdekvédelméről, a pályakezdő szakemberek helytállásáról, a velük való törődésről. Továbbá egyeztessék azokat a feladatokat amelyeket a szocialista országokban — természetesen figyelembe véve a nemzeti, helyi sajátosságokat, igényeket — a falusi ifiúság körében végzendő munka során meg kell valósítani, különös tekintettel a fiatalok gazdasági és közéleti tevékenységére. E témakörben tanácskozásra került sor a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár idején, szeptember 10— 11-én Budapesten, hét szocialista ország — Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, a Szovjetunió, az NDK és hazánk — ifjúsági szövetségeinek mezőgazdasági titkárai részvételével. Az értekezletet Főcze Lajos, a KISZ KB titkára nyitotta meg. majd dr. Fekete József, a KISZ' KB Mezőgazdasági és Falusi Osztályának vezetője mondott referátumot az ifjúság helye és szerepe a falu társadalmi és gazdasági életében címmel,. Vitaindító előadásában többek között hangsúlyozta: a falusi ifjúság erkölcsi, politika arculatának, társadalmi struktúrájának, a többi ifjúsági réteghez való viszonyának, vizsgálatakor abból kell kiindulni, hogy a vidéki ipartelepítés az urbanizáció, a mezőgazdaság szocialista átszervezése megváltoztatta, átformálta a falu gazdasági, politikai viszonyait. A falusi fiatalok társadalmi méretó mozgása az elmúlt évek során sajnos kedvezőtlenül hatott a mezőgazdasági termelőüzemek, elsősorban a szövetkezetek tagságának összetételére. A továbbiakban dr. Fekete József elmondotta, hogy az MSZMP IX. kongresszusának agrárpolitikai intézkedései új lehetőséget teremtették a felnövekvő falusi ifjúság mező- gazdasági munkavállalásához. A falusi fiatalok pályaorientációjának módosulására, a termelőszövetkezetekbe történő visszaáramlására mutat az a tény is, hogy 1069-ben a felvett tsz-tagok egyharmada 26 évesnél fiatalabb volt. A fiatalok falun tartásának gazdasági oldalát a rendszeres munka, a javuló munkafeltételek, az egyre tökéletesedő munka- szervezet, a megfelelő szintű és rendszeres jövedelem képezi. Mindezekkel együtt fontos feladatunk a fiatalok művelődési, szórakozási igényeinek kielégítése. Felismert tapasztalat azonban, hogy pusztán a gazdasági és kulturális feltételek biztosítása még nem hoz sikert, ha nem párosul politikai felvilágosító munkával, ha nem biztosítjuk a falu, az üzem közéletében a fiatal munkáját megillető elismerést. Politikai és gazdasági terveink valóra váltása tehát egyaránt azt igényli, hogy a falusi ifjúság derékhada bekapcsolódjon és alkotó modem részt vegyen a szövetkezeti gazdálkodásban, a szövetkezetek, a községek társadalmi életében. A résztvevők szükségesnek tartják az együttműködést a mezőgazdasági jellegű védnökségek kialakításában, hasznos . lenne, ha a tanácskozás keretében cserélnék ki tapasztalataikat a fiatal szakemberek, tudósok, újítók; javasolták, hogy kölcsönösen adjanak segítséget fiatal szakemberek képzésében, az információszerzésben. Úgy véljük, a mi ifjúsági szövetségünk számára különösen hasznos volt ez a tanácskozás, hiszen a felelős ifjúsági vezetők sok-sok tapasztalatot szereztek, amelyek bizonyára hatékonyan elősegítik az ő. és a falvakban élő dolgozó fiatalok eredményes felkészülését a KISZ jövő évi, VIII. kongresszusára. Tallózás a nyár emlékei közt... 2. A Magas-Tátrában töltött napok után indultunk el Lengyelország harmadik legnagyobb városába, Krakkóba. A határátlépés után Lysa Poljana falucska jellegzetes építészeti stílusára figyeltünk fel. A többszintes, fából készült lakóházakon hiába kerestük a kéményeket. Ezeket ugyanis még abban az időben építették, amikor a lakosságnak füst-adót kellett fizetnie. Hogy ezt elkerüljék, inkább az ablakon engedték ki a füstöt. A másik érdekességük ezeknek a házaknak, hogy udvaruk magas fakerítéssel van körülvéve. így védték magukat azoktól a veszedelmes vadállatoktól, melyek esetleg betévedtek a hegyekről. Az ország mezőgazdasága 70 százalékban kisparaszti gazdaság. Ez a magyarázata annak, hogy benépesült mezők, szántóföldek mellett elhaladva a családok apraját, nagyj át láttuk látástól vakulásig dolgozni. Néhány órára Zakopáneban, Lengyelország legnagyobb turista- és téli sportközpontjában szakítottuk még utunkat. Az üdülőhely főterén egy külön világ; a zakopánei piac. Kézzel faragott fa dísz-, és emléktárgyakat, gyapjúpulóvereket, mokaszint árul egy- egy család valamennyi tagja, miközben hevesen alkuszik a vevővel, csupán egy-két zlotyin. Az élelmes, szemfüles turisták olcsón vásárolhatnak itt, de ehhez idő és türelem kell. Mivel ez nekünk nem volt, hamarosan továbbmentünk, hogy mihamarabb megérkezzünk a krakkói egyetemi negyedbe, a Nemzetközi Ifjúsági Szállóba, ahol három éjszakára horgonyoztunk le az egyik 15 emeletes épületben, amely hazai viszonylatban körülbelül a siófoki Európa Szállónak felel meg. Krakkóról szerzett eddigi ismereteinket itt a történelmi nevezetességek. megtekintésével bővíthettük. Egy napot szenteltünk a történelmi város mégisKrakkó — Maria-templom. mérésére, ami valamennyi látnivaló fői - keresésére bizony kevés. A Visztula-parti város idegenforgalmi szempontból legjelentősebb része a volt királyi rezidencia: a Wawel és a lengyel királyok temetkezési helye, a gót stílusú székesegyház. A krakkói Wawel-ben temették el Báthori Istvánt is. Megnéztük a város főterének egyik ékességét, a szintén gót stílusú Mária templomot, ennek faragott főoltára a világ legnagyobb faragott oltára. Miután megismerkedtünk a város legfontosabb nevezetességeivel, a lengyel Dunaújvárosba, Nova Hutára utaztunk, ami lassan összeépül Krakkóval. Az ország legfiatalabb szocialista városának 3U ezer munkást foglalkoztató létesítménye: a vasmű, amelyet modern lakóházak vesznek körül. A városnézés fáradalmait másnap a föld felszíne alatt 200 méter mélységben „pihentük” ki. Hogy oda hogy jutottunk? A Wieliczka-i (Vjelicska) sóbánya több száz lépcsőjén! Aki Lengyelországban jár, nem hagyhatja ki programjából a világ legnagyobb sóbányáját sem. A 180 kilométer hosszú földalatti folyosó mintegy 3 kilométeres szakaszát járhatják be a turisták. A természetes sóképződményeken kívül a több száz évvel ezelőtt élt világhírű sófaragók, bányaszobrászok keze nyomán született alkotásokban is gyönyörködtünk. A bányató vizének fajsúlya — érthető okokból — igen nagy. Ezért az ember, mint egy vízben úszó fadarab maradna fönn a víz színén, úszás nélkül is. Ezt nem próbáltuk ki, annál inkább az útszakasz végén levő hatalmas só-sportcsarnok kézi-, és kosárlabda-, valamint labdarúgópályáját. Krakkóból hazafelé jövet még egyszer átutaztünk azon a vidéken, melynek idegenforgalmi nevezetességeivel már ismerkedtünk korábban. Jólesett feleleveníteni az élményeket és nagyon nehéz lenne eldönteni, még most is, hogy a nyolcnapos felejthetetlen utazás melyik része volt a legszebb. Egy azonban biztos. Azok. a fényképek, melyeket utunk során készítettünk, azok a képeslapok, melyek a bejárt vidékek tájainak szépségét színekben tolmácsolják, és azok az emléktárgyak, melyeket Csehszlovákiában, Lengyelországban vásároltunk, mindig ennek a kirándulásnak az emlékeit juttatják majd eszünkbe, Bérdi Agnes Gőgös Ignác Gimnázium Dombóvár j Növekedett a lakóházak tűzbiztonsága Tegnap délelőtt a megyei tűzrendészeti parancsnokságon Csöglei István tűzoltó őrnagy, a parancsnokság helyettes • vezetője meghívott szakembereket tájékoztatott a lakóépületek tűzbiztonsági helyzetéről. Bejelentette, hogy a legutóbbi fűtési idényben — az előző esztendeihez képest — 40 százalékkal kevesebb lakóházi tűz keletkezett. Legtöbbjét a kéménybe szabálytalanul beépített gerenda és a sugárzó hő veszélyének figyelmen kívül hagyása okozta. A legtöbb lakóházi tűz a szekszárdi, legkevesebb a dombóvári járásban keletkezett. Az önkéntes tűzoltók ebben az évben november 15-én és 22-én — vasárnap — járják végig a lakóházakat, és adnak szakmai tanácsot a veszélyes szabály- talanságok megszüntetésére. Két és fél hónap: 800 ezer forintért népművészeti cikkek Nyolcszázezer forintos for« galmat bonyolított le július 1» —szeptember 20. között a Népművészeti és Háziipari Vállalat szekszárdi üzlete.^ Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva ez mintegy negyven százalékos növekedést je-; lent. A kimerült készletek pótg lására folyamatosan érkezik néhány újdonság. A szüreti napokon bemutatott fehér sál* közi hímzéssel és rojttal díszé« tett kasmilon stóla már kapható. A divatos kasmilon ponchó, amely fekete, zöld, piros, fehér kombinációjával készült, a héten érkezik meg. Újdonságnak számítanak 3 kézzel horgolt játszók, lányka« ruhák, rugdalózók. Fűtőolaj kannában Tolna megyében minden évben komoly problémát okozott a rohamosan szaporodó olaj- kályhák tüzelőolajjal való ellátása. A megyében 1968-ban 2849 tonna olajat adtak el, 1969-ben már közel hétezer tonnát. A kannás ellátás nem volt biztosítva, 25 megyei köz- , ségbe csak hordós olajat szállítottak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a tüzelőolaj-ellátást és az ÄFOR Tolna megyei munkáját. Megszületett a döntés: a jövőben mindenhol kannás olajat árulnak. Az ÁFOR tizennégy termelőszövetkezettel tárgyal, hogy a kihasználatlan szövetkezeti kutakból lássák el a lakosságot fűtőolajjal, Idén az árak egységesek lesznek. A szövetkezeti, valamint az ÁFOR-telepeken is 1,50-et fizetnek egy liter fűtőolajért a vásárlók. Népújság 1.970. szeptember 25,
