Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
Mozdony Bátaszékrol „Szemed a pályán legyen!“ Kilenc óra 20 perc. Megélénkül a bátaszéki vasútállomás. Sietős léptű emberek közelednek a szerelvényhez. Lassan megtelnek a kocsik. A mozdonyvezető és a fűtő már a gé]9en van. Megvolt az utolsó ellenőrzés is: minden rendben. K ilenc óra 26 * perc. A forgalmista jelt ad az indulásra. Megmozdul a 324-es gőzös, utánalódul a 10 kocsi. Az állomásépületet már alig látni. A sebesség óránként 30 kilométer. A mozdonykonyhában „Szemed a pályán legyen!' figyelmeztetés mindenhonnan jól látható. A műszerfalon fogantyúk, karok, mérők. Pontosan mutatják, mennyi erő van a dugattyúban, mennyi a készletlevegő a fővezetékben és a főlégtartóban, mennyi a kazánnyomás és a sebesség. Hőség és hideg, egyszerre. A nyitott mozdonykonyha bizony huzatos, a tűzszekrény ontja a meleget. Domokos Ferenc fűtő sűrűn tesz a tűzre Nyitja és csukja a „kályhaajtót'’. Egylapátos fűtést alkalmaz. Lengyel, oroszlányi és komlói szénkeverékkel táplálja a hatalmas „sárkány torkát”. Amikor először nyitja ki a vasajtót, gyermekkori meseélményeim jutnak eszembe az éhes sárkányokról. A tűzszekrény kerek szája okádja a lángot, sárgás fénnyel világítja be a mozdony gyomrát, a vonat szívét. Éhesen falja be a tízkilós szenadago- lcat, hogy ereje legyen céljaikhoz vinni utasait. A mozdony első része: konyha. A maga nemében talán be is illik annak. Ugyan fekete lesz az ember tenyere, ha bármihez is hozzáér, s mégis „tiszta” minden. A műszerek üvegesen csillognak, a kallantyúk fényesek a friss olajozástól. A fűtő minden etetés után söpör.. Sorompó nélküli átjáróhoz közeledünk. Hat másodperces füttyjelzés. A vonatfütty gyakran felhangzik. Miért? Ha rosszak a látási viszonyok, ha 75 kilométernél erősebb szél fúj, mindig jelezni kell. A mozdony dolgozói nehéz munkát végeznek. A fizikai erőkifejtésen kívül mindig figyelni kell. Állandóan. Beszélgetni nincs idejük. Homlokukat ritkán törlik meg. Az elhangzó szavak, félmondatok szigorúan a munkára korlátozódnak. Állomáshoz közeledünk. — A jelző szabad — mondja a mozdony baloldali ablakánál álló fűtő. — A jelző szabad — visszhangzik a „jobboldali" mozdonyvezető válasza. Begurulunk Várdombra. SZONDÁZÁS Mint két akrobata. Mindegyikük a saját oldalán száll le. A mozdonylépcsőn nehéz közlekedni. De az ő lábuk már megszokta a keskeny fémlapokat. Műszaki ellenőrzés. Semmi hiba. A jelzésre várunk. Mehetünk tovább. Téglás Imre reszortos műszaki főintéző is a mozdonyon utazik. A vasúti rendszabályokról beszélgetünk. — Nálunk nagy a fegyelem.’ Nem vak-, hanem vasfegyelem. Betartani és betartatni nem olyan nehéz. A vasutasok pontosan érzik és tudják, milyen nagy a felelősség. — Természetesen a „mozdonyvolán” mellett sem szabad alkolholt fogyasztani. — Nem. Ugyanúgy, mint a közutakon, a síneken is csak józanul lehet vezetni. A szolgálatra jelentkezőket gyakran szondázzuk. Aki szeszt fogyasztott, nem szállhat mozdonyra. ÉN IS MOZDONYVEZETŐ LESZEK — Két 'fiam van, egyik katona, a másik elsős ipari tanuló. Azt hiszem mindketten a ritka fiatalokhoz tartoznak. — mondja Maczkovics Lajos mozdonyvezető. A háta mögött állok, ö a jobboldali ablakból könyököl ki. Szigorúan figyeli a pályát. Hátra sem fordul, úgy beszél. — Mindketten mozdonyvezetőnek készülnek, pedig a ma fiataljai a mozdonyvezetést nem tartják sem szép, sem jó foglalkozásnak. Kevesen jelentkeznek. Örülök, hogy az én mozdonyszeretetemet át tudtam adni mindkét fiamnak Akkor voltam a legbüszkébb, amikor nagyobbik fiam a pályaválasztásnál ennyit mondott: „Én is mozdonyvezető leszek”. í-4» — Miért szereti szakmáját? — Mert az emberek bíznak bennem. Naponta sok százan nyugodtan bízzák rám életüket. No meg az utazás is gyönyörű. — Naponta ugyanazt az utat járja. t — A táj naponta vált ruhát. Mindig valami újat fedezek fel, s mindig szebbnek látom ma a tájat, mint tegnap. Ezért készülök örömmel a holnapra. Régóta vezet mozdonyt? — Nyolc éve. Egyszerű segéd-mozdonyvezető vagyok. Sok éven keresztül végeztem jó munkát, ezért vezethetek mozdonyt. Persze, csak a mellékvonalon. Vasúti múltam pedig huszonhárom esztendő — Csak itt dolgozott? — Nem. A salgótarjáni üveggyárban kezdtem. 1944-ben nagyon sok vért adtam orosz és magyar katonáknak. Nagyon megviselte a szervezetemet. Vitaminhiánnyal sokáig kezeltek az orvosok. Nem jöttem rendbe, visszatértem szüléimhez. AMIKOR TÜDÖBAJOS A MOZDONY — Miért kell mífiden lapát szén után becsukni a kazán ajtaját? — Azért, hogy minél kevesebb energia szökhessen meg. Különben a tűzkezelési munka nagy gondot igényel. Legnehezebb a salakozás. a tűzkezelési helyeken végezzük. Gyorsan kell bánni a salakkal, s arra leéli törekedni, hogy a nyílásszerkezet minél rövidebb ideig legyen nyitva, ugyanis a lehűlés káros lehet a mozdonyra. A különböző fémanyagok tágulása nem egyforma, s könnyen meghibásodhat a kazán. Ilyenkor élesen spriccel belőle a víz. Ekkor mondjuk a mozdonyra, hogy tüdőbajos. — magyaráz Domonkos Ferenc, aki tizenkilenc esztendő óta fűt mozdonyt és előzi meg a „tüdöbajt”. — A vasúton én már minden voltam, de nyugodtan mondhatom, hogy a mozdonyvezetésnél nincs szebb. Csodálatos száguldani a ffelkelő nap fényében, vagy belefúródni a sűrű hómezőbe. A mozdony-, vezetés egész embert kíván, és mi vasutasok szívesen adjuk magunkat. Tudja! néha úgy érzem, hogy a gép beszélni is tud. De szavát csak az hallja, aki szereti és érti. E mondatoknál Téglási Imre elérzéke- nyül. — Az nyugtat meg legjobban. hogy bármennyien ócsárolják a vasúti munkát, mi — szeretjük. HORVATH MARIA Foto: Komáromi Zoltán A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja, MÉK 20. SZÁMt ZÖLDSÉG. GYÜMÖLCSBOLTJ a. DOMBÖRÁR szövegű BÉLYEGZŐJE szeptember 14-én ELTŰNT. Az elveszett bélyegző ÉRVÉNYTELEN. (298) Népújság 5 1970. szeptember 17. Kísérleti intézetek segítsége az árvizes vidékeken A mezőgazdasági kísérleti intézetek a MÉM Tudományos Kutatási Főosztályának, valamint Termelés Műszaki Fejlesztési Főosztályának összehangolásával segítséget nyújtanak az árvízkárosult vidékek állatállománya takarmányellátási gondjainak a leküzdésére, — erről tájékozódtunk dr. Vincze Lászlótól, a Délkelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, — mint az egyik kezdeményező intézet — tudományos főmunkatársától. — A kölcsönös megállapodás szerint, a Dél-alföldi (szegedi) Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a Tisza alsó folyása és a Maros mentének kárt szenvedett területein fejti ki a takarmánytermesztés újbóli megindítására irányuló tevékenységét; a Nagykunsági (karcagi) Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kisar községben a tönkrement legelő rendbehozását és újratelepítését, továbbá a Tisza középső vidékének, valamint a Körösök, a Berettyó és a Hortobágy folyók mellékének takarmánytermesztési rekonstrukcióját vállalta; az ireg- szemcsei székhelyű Délkeletdunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a résben szintén árvízkárosult Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel együttműködve, Szabolcs-Szat- már megyében igyekszik előmozdítani a takarmányok sürgős pótlását. A már közismert „zöld futószalagot” kidolgozó iregszem- csei intézet' 4, a nyírségi intézet 2 károsult tsz szálas- és tömegtakarmány-termesztésé- nek újjászervezését, irányítását, szaktanácsadását vállalta el, s ezek a gazdaságok mintaként szolgálnak a többi tsz- nek is. 56 tsz-t érintett az árvízkár, s az iregszemcsei intézet először két tsz — a csen- geri és a tyukodi tsz — takarmánytermesztési irányítását ajánlotta fel az országos és megyei szervek tanácskozásán, majd a két legnagyobb kárt szenvedett mátészalkai és fehérgyarmati járás tsz-eit tömörítő mátészalkai tsz területi szövetség kérte, hogy még két közös gazdaságban, a fehér- gyarmati Győzhetetlen Brigád és a vállaji Rákóczi Tsz-ben is vezessék be az iregszemcsei rendszert, s adjartak takarmánytermesztési útmutatást. Az érdeklődés rendkívüli az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszer iránt, mivel ezen a tájon az almatermesztésen kívül az állattenyésztés volt a legnagyobb jövedelmi forrás, s a jövőben is ez lesz. Ezért a Szabolcs-Szátmár megyei Tanács és egyéb érdekelt szervek hálás köszönetüket fejezték ki azért, hogy az országnak tőlük távolabbi vidékén lévő iregszemcsei intézet a nyírségi társintézettel karöltve, segítséget ad az ottani tsz-ek talpraáliításához. A kutatók szakcikkekkel, helyszíni tanácsadással is útmutatást adnak, így például dr. Márton Árpád, a nyírségi intézet osztályvezetője az árvizes vidékeken szerzett talaj- művelési, meszezési és műtrá- gyázási tapasztalatokat ismertette, dr. Vincze László, az iregszemcsei intézet tudományos főmunkatársa az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszerről készült filmet mutatta be, s egészítette ki új tanácsokkal, az érdekeltek széles körű tanácskozásán. Iregszemcsei módszerrel vetnek már kora tavasszal termést hozó őszi takarmánykeverékeket, hogy amennyire lehetséges, pótolják a legelők kiveszett füvét és az 'elpusztult évelő pillangós növényeket is. (-só) Mozdonyvezetői ellenőrzés
