Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

Mozdony Bátaszékrol „Szemed a pályán legyen!“ Kilenc óra 20 perc. Meg­élénkül a bátaszéki vasút­állomás. Sietős léptű embe­rek közelednek a szerelvény­hez. Lassan megtelnek a ko­csik. A mozdonyvezető és a fűtő már a gé]9en van. Megvolt az utolsó ellenőrzés is: minden rendben. K ilenc óra 26 * perc. A for­galmista jelt ad az indulás­ra. Megmozdul a 324-es gő­zös, utánalódul a 10 kocsi. Az állomásépületet már alig látni. A sebesség óránként 30 kilo­méter. A mozdonykonyhában „Szemed a pályán legyen!' figyelmeztetés mindenhonnan jól látható. A műszerfalon fogantyúk, karok, mérők. Pon­tosan mutatják, mennyi erő van a dugattyúban, mennyi a készletlevegő a fővezetékben és a főlégtartóban, mennyi a kazánnyomás és a sebesség. Hőség és hideg, egyszerre. A nyitott mozdonykonyha bi­zony huzatos, a tűzszekrény ontja a meleget. Domokos Ferenc fűtő sűrűn tesz a tűz­re Nyitja és csukja a „kály­haajtót'’. Egylapátos fűtést al­kalmaz. Lengyel, oroszlányi és komlói szénkeverékkel táplál­ja a hatalmas „sárkány tor­kát”. Amikor először nyitja ki a vasajtót, gyermekkori meseélményeim jutnak eszem­be az éhes sárkányokról. A tűzszekrény kerek szája okád­ja a lángot, sárgás fénnyel világítja be a mozdony gyom­rát, a vonat szívét. Éhesen falja be a tízkilós szenadago- lcat, hogy ereje legyen cél­jaikhoz vinni utasait. A mozdony első része: kony­ha. A maga nemében talán be is illik annak. Ugyan fe­kete lesz az ember tenyere, ha bármihez is hozzáér, s mégis „tiszta” minden. A mű­szerek üvegesen csillognak, a kallantyúk fényesek a friss olajozástól. A fűtő minden etetés után söpör.. Sorompó nélküli átjáróhoz közeledünk. Hat másodperces füttyjelzés. A vonatfütty gyakran felhangzik. Miért? Ha rosszak a látási viszonyok, ha 75 kilométernél erősebb szél fúj, mindig jelezni kell. A mozdony dolgozói nehéz munkát végeznek. A fizikai erőkifejtésen kívül mindig fi­gyelni kell. Állandóan. Be­szélgetni nincs idejük. Hom­lokukat ritkán törlik meg. Az elhangzó szavak, félmondatok szigorúan a munkára korlá­tozódnak. Állomáshoz közeledünk. — A jelző szabad — mond­ja a mozdony baloldali abla­kánál álló fűtő. — A jelző szabad — vissz­hangzik a „jobboldali" moz­donyvezető válasza. Begurulunk Várdombra. SZONDÁZÁS Mint két akrobata. Mind­egyikük a saját oldalán száll le. A mozdonylépcsőn nehéz közlekedni. De az ő lábuk már megszokta a keskeny fémlapokat. Műszaki ellenőrzés. Semmi hiba. A jelzésre várunk. Me­hetünk tovább. Téglás Imre reszortos mű­szaki főintéző is a mozdonyon utazik. A vasúti rendszabá­lyokról beszélgetünk. — Nálunk nagy a fegye­lem.’ Nem vak-, hanem vas­fegyelem. Betartani és betar­tatni nem olyan nehéz. A vasutasok pontosan érzik és tudják, milyen nagy a fele­lősség. — Természetesen a „moz­donyvolán” mellett sem sza­bad alkolholt fogyasztani. — Nem. Ugyanúgy, mint a közutakon, a síneken is csak józanul lehet vezetni. A szol­gálatra jelentkezőket gyakran szondázzuk. Aki szeszt fo­gyasztott, nem szállhat moz­donyra. ÉN IS MOZDONYVEZETŐ LESZEK — Két 'fiam van, egyik ka­tona, a másik elsős ipari ta­nuló. Azt hiszem mindketten a ritka fiatalokhoz tartoznak. — mondja Maczkovics Lajos mozdonyvezető. A háta mö­gött állok, ö a jobboldali ab­lakból könyököl ki. Szigorú­an figyeli a pályát. Hátra sem fordul, úgy beszél. — Mindketten mozdonyvezetőnek készülnek, pedig a ma fiatal­jai a mozdonyvezetést nem tartják sem szép, sem jó fog­lalkozásnak. Kevesen jelent­keznek. Örülök, hogy az én mozdonyszeretetemet át tud­tam adni mindkét fiamnak Akkor voltam a legbüszkébb, amikor nagyobbik fiam a pályaválasztásnál ennyit mon­dott: „Én is mozdonyvezető leszek”. í-4» — Miért szereti szakmáját? — Mert az emberek bíz­nak bennem. Naponta sok százan nyugodtan bízzák rám életüket. No meg az utazás is gyönyörű. — Naponta ugyanazt az utat járja. t — A táj naponta vált ru­hát. Mindig valami újat fe­dezek fel, s mindig szebbnek látom ma a tájat, mint teg­nap. Ezért készülök örömmel a holnapra. Régóta vezet mozdonyt? — Nyolc éve. Egyszerű se­géd-mozdonyvezető vagyok. Sok éven keresztül végeztem jó munkát, ezért vezethetek mozdonyt. Persze, csak a mel­lékvonalon. Vasúti múltam pedig huszonhárom esztendő — Csak itt dolgozott? — Nem. A salgótarjáni üveg­gyárban kezdtem. 1944-ben nagyon sok vért adtam orosz és magyar katonáknak. Na­gyon megviselte a szervezete­met. Vitaminhiánnyal sokáig kezeltek az orvosok. Nem jöt­tem rendbe, visszatértem szü­léimhez. AMIKOR TÜDÖBAJOS A MOZDONY — Miért kell mífiden lapát szén után becsukni a kazán ajtaját? — Azért, hogy minél ke­vesebb energia szökhessen meg. Különben a tűzkezelési munka nagy gondot igényel. Legnehezebb a salakozás. a tűzkezelési helyeken végezzük. Gyorsan kell bánni a salakkal, s arra leéli törekedni, hogy a nyílásszerkezet minél rövidebb ideig legyen nyitva, ugyanis a lehűlés káros lehet a moz­donyra. A különböző fémanya­gok tágulása nem egyforma, s könnyen meghibásodhat a kazán. Ilyenkor élesen spric­cel belőle a víz. Ekkor mond­juk a mozdonyra, hogy tüdő­bajos. — magyaráz Domonkos Ferenc, aki tizenkilenc esz­tendő óta fűt mozdonyt és előzi meg a „tüdöbajt”. — A vasúton én már min­den voltam, de nyugodtan mondhatom, hogy a mozdony­vezetésnél nincs szebb. Csodá­latos száguldani a ffelkelő nap fényében, vagy belefúródni a sűrű hómezőbe. A mozdony-, vezetés egész embert kíván, és mi vasutasok szívesen adjuk magunkat. Tudja! néha úgy érzem, hogy a gép beszélni is tud. De szavát csak az hallja, aki szereti és érti. E monda­toknál Téglási Imre elérzéke- nyül. — Az nyugtat meg legjob­ban. hogy bármennyien ócsá­rolják a vasúti munkát, mi — szeretjük. HORVATH MARIA Foto: Komáromi Zoltán A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja, MÉK 20. SZÁMt ZÖLDSÉG. GYÜMÖLCSBOLTJ a. DOMBÖRÁR szövegű BÉLYEGZŐJE szeptember 14-én ELTŰNT. Az elveszett bélyegző ÉRVÉNYTELEN. (298) Népújság 5 1970. szeptember 17. Kísérleti intézetek segítsége az árvizes vidékeken A mezőgazdasági kísérleti intézetek a MÉM Tudományos Kutatási Főosztályának, vala­mint Termelés Műszaki Fej­lesztési Főosztályának össze­hangolásával segítséget nyújta­nak az árvízkárosult vidékek állatállománya takarmány­ellátási gondjainak a leküz­désére, — erről tájékozódtunk dr. Vincze Lászlótól, a Dél­kelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, — mint az egyik kezdeményező intézet — tudományos főmunkatársától. — A kölcsönös megállapodás szerint, a Dél-alföldi (szegedi) Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet a Tisza alsó folyása és a Maros mentének kárt szenve­dett területein fejti ki a ta­karmánytermesztés újbóli meg­indítására irányuló tevékeny­ségét; a Nagykunsági (karcagi) Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet Kisar községben a tönkre­ment legelő rendbehozását és újratelepítését, továbbá a Tisza középső vidékének, valamint a Körösök, a Berettyó és a Hor­tobágy folyók mellékének ta­karmánytermesztési rekonst­rukcióját vállalta; az ireg- szemcsei székhelyű Délkelet­dunántúli Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet a résben szin­tén árvízkárosult Nyírségi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézettel együttműködve, Szabolcs-Szat- már megyében igyekszik elő­mozdítani a takarmányok sür­gős pótlását. A már közismert „zöld futó­szalagot” kidolgozó iregszem- csei intézet' 4, a nyírségi in­tézet 2 károsult tsz szálas- és tömegtakarmány-termesztésé- nek újjászervezését, irányítá­sát, szaktanácsadását vállalta el, s ezek a gazdaságok minta­ként szolgálnak a többi tsz- nek is. 56 tsz-t érintett az ár­vízkár, s az iregszemcsei inté­zet először két tsz — a csen- geri és a tyukodi tsz — ta­karmánytermesztési irányítását ajánlotta fel az országos és megyei szervek tanácskozásán, majd a két legnagyobb kárt szenvedett mátészalkai és fe­hérgyarmati járás tsz-eit tö­mörítő mátészalkai tsz területi szövetség kérte, hogy még két közös gazdaságban, a fehér- gyarmati Győzhetetlen Brigád és a vállaji Rákóczi Tsz-ben is vezessék be az iregszemcsei rendszert, s adjartak takar­mánytermesztési útmutatást. Az érdeklődés rendkívüli az iregszemcsei takarmányter­mesztési rendszer iránt, mivel ezen a tájon az almatermesz­tésen kívül az állattenyésztés volt a legnagyobb jövedelmi forrás, s a jövőben is ez lesz. Ezért a Szabolcs-Szátmár me­gyei Tanács és egyéb érdekelt szervek hálás köszönetüket fe­jezték ki azért, hogy az or­szágnak tőlük távolabbi vidé­kén lévő iregszemcsei intézet a nyírségi társintézettel kar­öltve, segítséget ad az ottani tsz-ek talpraáliításához. A kutatók szakcikkekkel, helyszíni tanácsadással is út­mutatást adnak, így például dr. Márton Árpád, a nyírségi intézet osztályvezetője az ár­vizes vidékeken szerzett talaj- művelési, meszezési és műtrá- gyázási tapasztalatokat ismer­tette, dr. Vincze László, az iregszemcsei intézet tudomá­nyos főmunkatársa az ireg­szemcsei takarmánytermesztési rendszerről készült filmet mu­tatta be, s egészítette ki új ta­nácsokkal, az érdekeltek széles körű tanácskozásán. Ireg­szemcsei módszerrel vetnek már kora tavasszal termést hozó őszi takarmánykeveréke­ket, hogy amennyire lehetsé­ges, pótolják a legelők kive­szett füvét és az 'elpusztult évelő pillangós növényeket is. (-só) Mozdonyvezetői ellenőrzés

Next

/
Thumbnails
Contents